Miután a magyar ministerium s Ő Felsége többi királyságainak és országainak ministeriuma az 1867-dik évi XII. törvénycikk 61-dik §-a szerint 1867-dik évi szeptemberhó 26-án az általok képviselt országok közt kötendő vám- és kereskedelmi szövetség iránt, tekintettel a fenidézett törvény 62., 63., 64., 65. és 66. §-ainak rendeletére is, a javaslatot közös egyetértéssel elkészitették, a miután a javaslat mind a magyar országgyülés, mind Ő Felsége többi királyságai- és országainak törvényhozása által elfogadtatott: Ő császári s apostoli királyi Felsége szentesitésének hozzájárultával, e vám- és kereskedelmi szövetség az ország törvényei közé igtattatik.
Ennek következtében, e szövetség ideje alatt, a két fél egyikének sem lesz joga azon forgalmi tárgyakra, melyek az egyik fél területéből a másik fél területére vitetnek, bárminemű beviteli, kiviteli vagy átviteli vámilletéket vetni, és a végből közbenső vámvonalat állitani.
A jelen vám- és kereskedelmi szövetség életbelépte előtt idegen államokkal kötött szerződések, melyek a közgazdasági viszonyokat a külföld irányában szabályozzák, jelesül: kereskedelmi, vám-, hajózási, consulatusi, posta- és távirda-szerződések, tartamuk egész idejére, mind a magyar korona országaira, mind Ő Felsége többi királyságaira és országaira nézve egyaránt kötelező erővel birnak.
A kikötői, egészségügyi és egyéb hajózási illetékek addig, mig törvényesen összhangzólag szabályoztatnak, a két államterület kikötői hatóságai által az eddigi határozmányok szerint fognak szedetni, s a beszedő résznek javára esnek. Hasonlókép fog történni a világitó tornyok illetékeinek beszedése, melyeknek felszámolása és végleges odautalása külön egyezkedésre hagyatik fen.
Mindazon ügyek, melyek oly folyók hajózására vonatkoznak, a melyekre a bécsi congressus-okmány s az 1857-diki dunai szerződés határozmányai alkalmaztatnak, a mennyiben ez ügyek az idegen államokhoz való viszonyt illetik, a jelen szerződés 3-dik czikkében körülményesebben meghatározott kikötések mellett, a külügyminister által kezeltetnek.
E czélból a szabadalmi engedélyezés feltételei mindkét állam területén egyforma elvek szerint lesznek kölcsönös egyetértéssel törvényhozási uton megállapitandók, és ha a szükség kivánná, hasonló uton megváltoztatandók. Addig, míg ez megtörténhetik, az e részben mindkét államterületen jelenleg fenálló, lényegben egymástól el nem térő rendszabályok maradnak érvényben. A szabadalmak kiadásában követendő eljárást illetőleg a szabadalom iránti kérvény azon terület ministeriumánál nyujtandó be, melyben a feltaláló lakik. Külföldieknek szabadságukban áll találmányi szabadalomért az egyik vagy a másik államterület ministeriumához folyamodni.
Az állami posta- s távirdaintézet részére fentartott jogok, az ezen intézeteknek a közönség részéről használata, a posta-küldeményekért való jótállás, a díjszabás (tariffák), kezelés és számvitel iránt jelenleg fenálló határozmányok és szabályok csak a két törvényhozás, illetőleg a két kormány közös egyetértése utján, és mindkét területre nézve egyenlő módon változtathatók meg.
A második czikkben érintett nemzetközi kereskedelmi szerződések, a vámok, a közvetett adók, és az ezen vám- és kereskedelmi szövetségben foglalt egyéb tárgyak egyforma alapjainak előkészitése és közvetitése végett, vám- és kereskedelmi értekezlet fog egybegyülni, melyet a két részről való kereskedelmi és pénzügyi ministerek, s a mennyiben a tanácskozás tárgya a külföldhöz való viszonyt érinti, a közös külügyminister, illetőleg mindezek helyettesei képeznek s a melyhez, a hányszor a tárgy megkivánja, mindkét államterületbeli szakférfiak s különösen kereskedelmi kamarai tagok hivatnak meg.
