csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1849-1918   1870-1879   1872. évi VI. törvénycikk

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1872. évi VI. törvénycikk

a vadászatról

I. FEJEZET

A vadászati jogról

1. § A vadászati jog a földtulajdonjognak elválaszthatatlan tartozéka.

2. § Saját földbirtokán a tulajdonos, vagy az, a kinek az jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot ezen törvényben meghatározott korlátok között szabadon gyakorolhatja, ha az:

1. egy tagban vagy összefüggésben álló részekben legalább 100 holdra terjed, holdját 1600 négyszögölével számitva, habár több határban fekszik, vagy utak, vasutak, csatornák, folyók vagy patakok által hasittatik is; vagy ha a földbirtok,

2. száz holdnál kisebb ugyan, de kertileg míveltetik és keritéssel vagy árkolattal el van zárva, belső telket, szőlőt vagy szigetet képez.

Ha az iránt, hogy valamely terület ezen § 2. pontjában körülirt területek közé tartozik-e vagy nem, vitás kérdés támad, a fölött első sorban a járás közigazgatási szolgabirája és föllebbvitel utján az illető megye alispánja határoz, fenmaradván a magát sértettnek érző fél számára a törvény rendes utja.

3. § A 2-dik § alá nem tartozó földbirtokon a vadászat mikénti gyakorolhatása fölött az egy határbeli földbirtokosok többsége határoz.

Ez esetben az évi tiszta jövedelem a tulajdonosokat földbirtokuk terjedelméhez mért arányban illeti. A közös tulajdonra eső részlet azon kulcs szerint lesz felosztandó, mely a tulajdonjogra, vagy a közös földbirtok más jövedelmeire arányul szolgál. Ha az arány ilymódon sem lenne megállapitható, az egész jövedelem a községet illeti. Ha több kisebb birtokos birtokával egyesül, és az igy egyesitett birtok egy tagban legalább 100-1600 négyszögöllel számitott holdra terjed, vadászati jogát azon szabadon gyakorolhatja.

Ha valamely külön vadászterületet képező nagyobb erdőterület által egy vagy több más birtokosnak 1600 négyszögöllel számitandó 100 holdnál kisebb terjedelmü birtoka körülvétetik, az ilykép elszigetelt birtok tulajdonosa a vadászati jogot az azt környező vadászterület birtokosának vagy haszonbérlőjének haszonbérbe adni, ez viszont haszonbérbe venni köteles.

A barátságos egyezség létre nem jötte esetére a rendes biróság határoz.

4. § Azon községekben, hol a birtokszabályozás és az urbéri elkülönzés még nem eszközöltetett, a vadászati jog a közös legelőkön, erdőkben és nádasokban a községet; azon erdőkben és nádasokban, melyek a korábbi földesur tulajdonát képezik, habár a volt urbéreseket illető faizási vagy egyéb szolgalmakkal vannak terhelve, kizárólag a volt földesurat; irtványokon, udvartelki bérfizetés mellett birt (curialis és censuális) és egyéb urbéri természetü tartozásokkal terhelt ingatlanokon pedig, a törvényhozásnak az ily természetü viszonyok iránti további intézkedéseig, a jelenlegi birtokosokat illeti.

5. § Azon községekben, hol a birtokszabályozás és urbéri elkülönzés megtörtént és a korábbi földesur a vadászati jogot a volt urbéresek tulajdonában magának jövőre is fentartotta, az ily kikötés érvényét veszti. A volt urbéresek azonban kötelesek, ha a földesur a vadászati jog fentartásáért akár ingatlanban, akár más módon bármi árt adott, ezen szolgalmat azon szabályok szerint megváltani, a melyek az urbéri természetü szolgálmányok megváltására külön törvény által megállapittattak.

6. § A haszonbérlő a vadászati jog gyakorlatában csak ezen és az 1840:IX. mezei rendőrségi törvény határozatai által korlátolható; köteles azonban mindazon kárért teljes elégtételt szolgáltatni, melyet a vetésekben, ültetvényekben vagy más gazdasági vagy erdészeti tárgyakon maga tett, vagy megbizottjai, vagy azok, kiknek a vadászatot megengedte, okoztak.

II. FEJEZET

A vadak által tett károk megtéritéséről

7. § A fővadak (szarvas, dámvad és vaddisznó) által a vetésekben, ültetvényekben, vagy más gazdálkodási és erdészeti ágakban okozott minden kárért azon birtokos vagy haszonbérlő, kinek vadászterületén az emlitett fővad tenyész, teljes kárpótlással tartozik.

E végre megkivántatik, hogy a kár a hatóságnak a kár elkövetésétől számitandó 8 nap alatt felvehetés czéljából bejelentessék.

8. § Azon birtokos vagy haszonbérlő, a ki a szomszéd területén tenyésző fővad-lelőhetési jogot magának fentartotta, kárpótlást nem követelhet.

9. § Ragadozó vagy kártékony állatok (III. fejezet, 15. §) által tett károk - mivel ezek a birtokos által bármikor elpusztithatók - meg nem térittetnek.

III. FEJEZET

A vadászati tilalmakról

10. § Az általános vadászat-tilalom tart február 1-től augusztus 15-ig.

Ettől eltérőleg tilos a vadászat:

a) szarvasbikára október 15-től, dámvadbikára november 15-től julius 1-ig;

b) szarvas-, dámvad- és őztehénre február 1-től október 15-ig;

c) őzbakra január 15-től április 1-ig;

d) zergékre november 15-től julius 1-ig;

e) a fajdkakasra junius 1-től márczius 1-ig, jérczékre pedig minden időben;

f) foglyokra január 1-től, fáczánokra és túzokokra február 1-től augusztus 15-ig;

g) minden más madárra, a 13. és 14. §-okban meghatározott kivételekkel, február 1-től aug. végéig, azon hozzáadással, hogy a fent kitett időszakok alatt sem a vadak fiait elfogni, sem a madarak fészkeit szándékosan érinteni vagy tojásaikat elszedni nem szabad, kivétetvén ez alól azon tulajdonosok vagy bérlők, kik a tojást ép a vad tenyésztése czéljából szedetik.

11. § Tilalmi időszakban, az első 8 napot kivéve, vadat átalában, vagy ha a tilalom csak némely vadra vonatkozik, ilyet árulni, venni vagy nyilvános helyiségekben étlapra jegyezni nem szabad.

12. § Szabad időben is tiltatik a foglyokat, fáczánokat, túzokokat és nyulakat hálókkal, tőrökkel, hurkokkal vagy bármi eszközökkel elfogni; e tekintetben kivétel csak a tenyésztők részére engedtetvén, kik azonban a rendes befogásokat ismert szakértők által tartoznak végbevitetni.

13. § A madarak közül kivételt képeznek a vándor és vizimadarak; de ott, hol ez utóbbiak keltenek, a párosodás és keltés időszaka alatt a tilalom reájuk is kiterjed.

14. § Tiltott időszak alatt is szabad vadászni a seregekben vonuló vadludakra és vadkacsákra, vad és szelid galambokra, seregélyekre, keselyükre és sasok, sólymok, kányák, vércsék, héják és ölyvek minden nemeire, valamint a nagy suholyra és végül a hollókra, szarkákra, varjakra és verebekre is.

15. § A ragadozó vagy kártékony állatokat, ugymint: medvét, farkast, rókát, hiuzt, vadmacskát, nyestet, vaddisznót, borzot, tengeri nyulat, hörcsököt, ürgét, görényt, menyétet, nyustot és vidrát saját területén bármikor elpusztitani mindenkinek szabad azon esetben is, ha a vadászat bérbe volna adva, ha azonban a pusztitást vadászatilag akarja végbe vinni (18. §), erre ez esetben a bérlő beleegyezését tartozik kieszközölni.

16. § A vadászati területen talált házi macskákat és kóbor ebeket a vadászatra jogositott elpusztithatja.

17. § Hivatalból tartatni szokott vadászatok jövőre nem gyakorolhatók.

18. § A vadászat csak lőfegyverrel vagy lóháton bárminemü ebek használatával gyakorolható.

A vadászatra jogositottakon kivül senkinek sem szabad a vadászati területre bármi faju ebeket bocsátani; kivétetnek a nyájőrök, kik azonban kötelesek ebeik nyakára oly nehezéket függeszteni, mely első lábaik térdein felül egy hüvelyknyi távolságra lóg alá.

19. § A sebzett vadat idegen területen űzni nem szabad. Ha a vadászatra jogosultak ebei idegen területre átmennek, ott az illető vadászatra jogosult által letartóztathatók mindaddig, mig gazdáik az okozott károkért teljes elégtételt nem adtak.

20. § A 10-dik §-ban meghatározott tilalmi időszak alatt vadászni senkinek sem szabad, kivéve keritéssel kellőleg elzárt helyeken, hol a tulajdonos a vadászatot minden időben gyakorolhatja, és megengedheti.

IV. FEJEZET

A vadászati kihágásokról és azok büntetéséről

21. § A ki a tulajdonosnak, vagy ha a vadászat bérbe van adva, a haszonbérlőnek engedélye nélkül vadász: 10 frttól 50 frtig, és ha a vadászat lóháton történt, 20 frttól 100 frtig terjedhető pénzbirsággal sujtandó. Ismétlés eseteiben a birság 100 frtig, illetőleg 200 frtig terjedhet.

22. § Ha az orvvadászat éjjel vagy keritett helyen, vagy tiltott eszközökkel történt, vagy ha az orvvadász álczázva, vagy másképen ismerhetlenné téve találtatik, vagy ha nevét eltagadja, avagy álnévvel azt, ki tetten kapja, félrevezetni igyekszik, vagy azt veszélyesen fenyegeti, ellene fegyvert fog vagy erőszakot használ, 100 frttól 200 frtig terjedhető pénzbirságban elmarasztalandó.

Azonfelül, a mennyiben az elszámlált esetek a büntető törvényekben is tiltott cselekvényt képeznek, a bűnvádi eljárás külön meginditandó.

23. § Ha a haszonbérbe adott vadászati téren a tulajdonosok valamelyike a haszonbérlőt, vagy azt, a ki ennek engedélyével vadász, megtámadja vagy akadályozza: annyiszor, a mennyiszer 10 frttól 50 frtig terjedhető pénzbirságban marasztalandó.

24. § A ki tiltott időben vadász, 5 frttól 50 frtig büntetendő.

25. § A ki a vadak fiait elfogja, a madarak fészkeit (kivéve a 14. és 15. §-ban emlitett ártalmasokét) elrombolja, tojásait elszedi, 1 frttól 10 frtig terjedhető pénzbirsággal sujtandó.

26. § A ki tiltott időben vadat hordoz, árul vagy vesz, ha a vad nála találtatik, 2 frttól 10 frtig terjedhető pénzbirsággal sujtatik, azonfelül az ily időben talált vad a helyi szegények javára elkobzandó.

27. § A ki ebét szándékosan valamely reá nézve tilos vadászati térre viszi, 1 frttól 10 frtig büntettetik.

28. § A 22., 24., 25., 26. és 27-dik §-okban foglalt kihágások ismétlése esetében a büntetés megkétszerezendő olymódon, hogy a kiszabandó birság a megelőző esetben alkalmazottnak mindig kétszeresét tegye.

29. § Ha az ezen fejezetben elősorolt esetekben a vadban is kár okoztatott, a vadászatra jogosult azon biróság előtt, mely a birság kiszabására illetékes, egyuttal kártéritést követelhet.

30. § Ha kiskoruak, vagy oly személyek itéltettek pénzbirságra, kik gyámság vagy gondnokság alatt állanak, a kiszabott pénzbirságért a szülők, a gyám vagy gondnok felelősek.

31. § Ha valaki egyszerre több kihágásért kerül vád alá, a birság minden egyes kihágásért külön szabandó ki.

Ha valaki a vadászati kihágás elkövetésénél szolgáit vagy napszámosait használta segédekül, a segédek ellen kiszabott pénzbirságokért szintén felelős.

32. § A pénzbirságok fele mindenkor a földbirtokost, vagy ha a vadászat haszonbérbe van adva, a haszonbérlőt illeti, másik fele azon község szegényei javára esik, melynek határában a kihágás elkövettetett. Ha a kihágást a tulajdonos vagy haszonbérlő követte el, vagy nem tudatik, hogy a kihágás kinek tulajdonán történt, az egész pénzbirság a szegények javára esik. Ha pedig a kihágás ugyanegy alkalommal több határban követtetett el, a pénzbirság egyik fele a vadászati tulajdonosok vagy haszonbérlők, másik fele pedig a községek között egyenlően osztandó fel.

33. § A pénzbirság a vétkes fizetési képességére való tekintet nélkül szabatik ki; egyszersmind az itéletben a fogság tartama is meghatározandó, a mely a pénzbirság be nem hajthatása esetében fog alkalmaztatni.

Öt frtnál kisebb pénzbirságnak mindig egy napi fogság felel meg. Magasabb pénzbirságnál minden öt frt egynapi fogsággal ér fel.

Ha a fogságban levő a pénzbirságnak a szenvedett fogság által még le nem rótt részét lefizeti, azonnal szabadon bocsátandó.

V. FEJEZET

Az eljárásról

34. § Az előbbi fejezetben meghatározott büntetéseknek kiszabása végett az illetékes biróság nemcsak a vadászat-tulajdonos vagy haszonbérbe adó avagy haszonbérbe vevő panaszára, hanem a 24., 25., 26-ik §-ok eseteiben a közrend fentartására felállitott hatósági vagy községi közegeknek feljelentésére hivatalból is tartozik eljárni.

35. § A vadászati területre való felvigyázattal megbizott személyeknek hit alatt teendő vallomása teljes bizonyitó erővel bir, mig annak ellenkezője be nem bizonyittatik.

36. § Az előbbi §-ban emlitett felvigyázó személyek hitletételre csak akkor bocsáttathatnak, ha:

a) nagykoruak;

b) hamis eskü, hamis tanuságtétel, tolvajság, csalás, sikkasztás és rágalom miatt soha büntetve nem voltak;

c) az illetékes hatóság előtt felvigyázói minőségük eleve bejelentetvén, e felől hivatalos bizonyitványnyal vannak ellátva.

37. § A vadászat tulajdonosa vagy haszonbérlője és a felvigyázó személyzet, nemkülönben a közrend fentartására hivatott közegek jogositva vannak mindenkit, kit tilos vadászaton kapnak, ha magát fel nem ismerhetővé tette, nevét eltagadta, vagy állandó lakhelye ismeretlen, a legközelebbi községi hatósághoz kisérni, hogy itt kiléte kiderittessék.

39. § Vadászati kihágásokra nézve a birói illetőséget az elkövetés helye határozza meg.

Ha az elkövetés helye szerint több biró lenne illetékes, ezek közül a panaszló szabadon választhat.

39. § Ha többen társaságban követtek el valamely kihágást, a kártéritésért egyetemleg felelősek.

40. § Az okozott költségek és károk minden egyes esetben megállapitandók, és az elmarasztaltaktól behajtandók. Viszont, ha a panaszlott a vád alól felmentetik, költségei a magánvádló ellen megitélendők.

41. § Ha a vadászati kihágás miatt a biróságnál a tett elkövetése napjától számitandó három hó alatt panasz vagy feljelentés nem történt, a büntetésre vonatkozó kereset elévült.

Ha azonban a büntető törvények alá tartozó eset forog fenn, az elévülési idő is a büntető törvények értelmében határoztatik meg.

42. § A vadászati kihágások elitélése a királyi járásbiróságok hatásköréhez tartozik.

A jelen fejezetben foglalt határozatok mellett az eljárást, bizonyitékokat, perorvoslatokat s végrehajtást illetőleg, a kihágásokra vonatkozó törvényes szabályok és gyakorlat a vadászati kihágásokra nézve is zsinórmértékül szolgál.

43. § A vadászatra vonatkozó minden eddigi törvény eltöröltetik; a jelen törvény hatályba lépte előtt történt cselekvények azonban ugy kártérités, mint büntetés tekintetében a korábbi törvények határozatai szerint itélendők meg.

44. § Ezen törvény végrehajtásával a belügyi és igazságügyi ministerek bizatnak meg.





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat