csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1849-1918   1870-1879   1874. évi XXXIII. törvénycikk

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1874. évi XXXIII. törvénycikk

az 1848:V. törvénycikk és az erdélyi II. törvénycikk módositásáról és kiegészitéséről

I. FEJEZET

A választói jog

1. § Országgyülési képviselő-választásnál választói joguk van az ország mindazon benszületett vagy honositott polgárainak - a nőket kivéve - kik 20-ik évöket betöltötték és az 1848:V. törvénycikk 1. és 2. §-ai, valamint az erdélyi 1848:II. törvénycikk 3. és 4. §-aiban megállapitott és a következő §-okban részletesebben meghatározott kellékekkel birnak.

2. § Választói jog az 1848 előtt fennállott kiváltságokra jövőben nem alapitható, azok azonban, kik az 1848:V. és az erdélyi 1848:II. törvénycikkek értelmében a régi jogosultság alapján 1848. évtől 1872. évig bezárólag készitett országgyülési választói névjegyzékek valamelyikében benfoglaltatnak, a választói jog gyakorlatában saját személyökre nézve meghagyatnak.

3. § Szabad királyi és rendezett tanácsú városokban választói joggal birnak azok, kik kizáró tulajdonul vagy hitveseikkel, illetőleg kiskoru gyermekeikkel közösen:

a) oly házat birnak, mely házadó alá eső legalább három lakrészt foglal magában, habár az ideiglenesen adómentes is;

b) oly földet birnak, mely 16 frt, tiszta jövedelem után van földadóval megróva.

4. § Az ország azon részeiben, melyekre az 1848:V. tc. hatálya kiterjedt, választói joggal birnak azok, kik nagy és kis községekben urbéri értelemben vett 1/4 telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésü birtokot kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel s illetőleg kiskoru gyermekeikkel közösen birnak bármelyikre legyen is ez közülök telekkönyvileg felvéve.

Egy negyed urbéri telekkel hasonló kiterjedésü birtoknak azon földbirtok tekintetik, melynek adója legalább annyi, a mennyi ugyanazon községben a legkevésbbé megrótt eddigi urbéri értelemben vett 1/4 telek után fizettetik.

Ha pedig valamely községben urbériség nem létezett, a legkevésbbé megrótt 1/4 urbéri telek a szomszédságban fekvő azon községből veendő, melyben a föld értékére befolyással biró viszonyok a kérdésben forgó község viszonyaihoz leginkább hasonlók.

A polgárositott határőrvidéknek Bács-Bodrog, Temes, Torontál és Krassó vármegyékbe bekebelezett részeiben, valamint Szörénymegyében tiz, 1600 négyszögöles hold, továbbá Közép-Szolnok, Kraszna, Zaránd megyékben, Kővár vidékén és a Jászkun és Hajdu kerületekben nyolcz, 1200 négyszögöles hold mívelés alatti földbirtok tekintendő 1/4 urbéri telekhez hasonló birtoknak.

Mívelés alatti földnek veendő a belsőség, kert, szőlő, szántóföld és rét.

5. § Az ország azon részeiben, melyekre az 1848. erdélyi II. törvénycikk hatálya kiterjedt, nagy és kis községekben választói joggal birnak azok:

a) kik a jelenleg fennálló földadó-kataszter alapján 84 frt, ha pedig első osztályu adó alá eső házzal birnak, 79 frt 80 kr, és ha házuk másod vagy magasabb osztályu adó alá esik, 72 frt 80 kr tiszta jövedelem után fizetnek földadót.

A jelenleg fennálló földadó-kataszter kiigazitása vagy uj kataszter felvétele esetén a fennkitett jövedelmi összegek azon arányban változnak, a melyben az erdélyi részeknek a jelen földadó-kataszterben kitüntetett összes tiszta földjövedelme a kiigazitott kataszterben fölvett összes tiszta földjövedelemhez állani fog;

b) a kik föld-, ház- I. vagy III-ad osztályu jövedelemadó alá eső, összesen legalább 105 frt évi tiszta jövedelem után fizetnek államadót.

Ezeken kivül mindenik község, mely az 1791-beli XII. tc. nyomán jogositottakon kivül legalább 100 füstöt számlál, két, kisebb községek pedig egy szabadon választott képviselő által folynak be a követválasztásba.

6. § Választói joggal birnak továbbá azok:

a) kik kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel, illetőleg kiskoru gyermekeikkel a 4. §-ban emlitett módon oly házat birnak, mely legalább 105 frtnyi évi tiszta jövedelem után rovatott meg házbéradóval;

b) kik az a) pontban emlitett módon birt földbirtokból vagy saját tőkéjükből vagy mindkettőből együttvéve eredő legalább 105 frt évi jövedelem után vannak államadóval megróva;

c) kik mint kereskedők vagy gyárosok legalább 105 frt évi jövedelem után vannak államadóval megróva;

d) kik mint kézmüvesek szab. kir. és rendezett tanácsu városokban legalább 105 frt évi jövedelem után vannak államadóval megróva;

e) kik mint kézmüvesek nagy és kis községekben legalább egy segéd után fizetnek jövedelmi adót.

7. § Választói joggal birnak azok is, kik az 1868-ik évi XXVI. törvénycikk szerint első osztályu jövedelmi adó alá eső, legalább 105 frt évi jövedelem vagy II-od osztályu jövedelmi adó alá eső legalább 700 frt évi jövedelem, továbbá azon állami törvényhatósági és községi tisztviselők, kik II-od osztályu jövedelmi adó alá eső legalább 500 frt évi jövedelem után fizetnek jövedelmi adót.

8. § A 6. és 7. §-okban elősorolt esetekben megkivántatik, hogy az emlitett alapokon a névjegyzékbe felveendő választók már a megelőző évben legalább a fent meghatározott jövedelem után voltak államadóval megróva.

9. § Jövedelmükre való tekintet nélkül választói joggal birnak: a magyar tudományos akademia tagjai, a tanárok, akademiai müvészek, tudorok, ügyvédek, közjegyzők, mérnökök, sebészek, gyógyszerészek, az okleveles gazdák, okleveles erdészek és okleveles bányászok, a lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők, iskolai tanitók és az okleveles kisdedóvók azon választókerületben, melyben állandóan laknak.

A lelkészek és segédlelkészek választói jogának gyakorlatához megkivántatik azonban, hogy mint ilyenek valamely egyházközségben hivatalos alkalmazásban legyenek.

A tanárok, iskolatanitók, kisdedóvók és községi jegyzők pedig választói joggal az esetben birnak, ha illető állomásukra a törvény értelmében kineveztettek, választattak vagy hivatalukban megerősittettek.

10. § Választói joggal nem birnak, habár a fentebbi §-okban elősorolt kellékek valamelyikét igazolják, kik atyai, gyámi vagy gazdai hatalom alatt állanak.

Gazdai hatalom altt levőknek tekintetnek a kereskedők és iparos tanonczok, valamint a köz- és magánszolgálatban álló szolgák és cselédek.

Gazdatisztek gazdai hatalom alatt levőknek nem tekintetnek.

11. § Választói jogot nem gyakorolhatnak és ennélfogva a választók névjegyzékébe fel nem vétethetnek:

1. a hadsereg állományában tettleg szolgáló vagy tettleges szolgálati idejükön belül ideiglenes szabadságra bocsátott katonák, tengerészek, honvédek; ezek közé azonban nem tartoznak az 1868. évi XL. tc. 36. § és 1873. évi XXXII. tc. értelmében ellenőrzési szemlére vagy ideiglenes fegyvergyakorlatra behivott tartalékosok és honvédek;

2. a pénzügy-, adó- és vámőrség legénysége;

3. a csendőrök;

4. az állami, törvényhatósági és községi rendőrség legénysége.

12. § Választói jogot nem gyakorolhatnak és ennélfogva a választók névjegyzékébe fel nem vétethetnek, bármely alapon birjanak különben választói joggal, azok:

1. kik bűntett vagy vétség miatt vagy az 1848-ik évi XVIII. tc. 6., 7., 8., 9., 10., 11. és 12. §-aiban körülirt sajtóvétség miatt fogságra itéltettek, a büntetés tartama alatt;

2. kik büntett vagy vétség miatt jogérvényes birói határozattal elrendelt vizsgálati fogságban vannak;

3. kik választói joguk elvesztésére itéltettek, a jogérvényes itéletben megszabott időtartam alatt;

4. a vagyonbukottak, mig a csőd meg nem szüntettetett;

5. azok, kik az összeirást, illetőleg a kiigazitást megelőző évre a választókerületben fizetendő egyenes adójukat le nem fizették.

Az 1., 2., 3. és 4. pontban emlitett választók választói egyéb jogosultságuk igazolása mellett külön-jegyzékbe vétetnek, és kivételkép gyakorolhatják szavazati jogukat, ha felmentésüket vagy a csőd megszüntetését jogerőre emelkedett birói határozattal, a büntetés teljes kiálltát az illetékes hatóság bizonyitványával, a választói jog elvesztése határidejének leteltét pedig az eredeti birói itélettel az összeiró-, illetőleg kiigazitó bizottság, vagy esetleg a választási elnök előtt igazolták.

13. § Választható mindaz, a ki választó, ha életének 24. évét betöltötte, valamely választói névjegyzékbe felvétetett s a törvény azon rendeletének, miszerint a törvényhozási nyelv a magyar, megfelelni képes.

Az, a ki ezen törvény hatályba lépte után gyilkosság, rablás, gyujtogatás, lopás orgazdaság, okmányhamisitás, csalás, hamis bukás, hamis eskü miatt jogérvényes itélettel elmarasztaltatott, nem választható.

14. § A választói jog igazolására megkivánt adó mennyisége adókönyvvel, adóhivatali bizonyitványnyal vagy az egyenes adók községi főkönyvének (B. tabella) kivonatával igazolandó.

A föld és ház tulajdonjoga kétség esetén ott, hol telekkönyv létezik, telekkönyvi kivonattal, másutt a tulajdonjogot igazoló egyéb okirattal, a föld mennyisége földadó-telekkönyvi (kataszter) vagy tagositási földkönyvi kivonattal bizonyitandó.

Közbirtokossági közös birtoklásnál a közös birtokban, vagy közös jövedelemben való részesülés egyéni aránya közokirattal, vagy oly közbirtokossági jegyzőkönyvvel igazolandó, mely már a közös jövedelem felosztása alapjául szolgált.

Oly ingatlan alapján, mely határozatlan hányadrészekben van több tulajdonosra telekkönyvileg bekebelezve, - a telekkönyvbe bevezetett valamennyi tulajdonos választói joga igazoltnak veendő, ha azon ingatlan birtok akár terjedelmére, akár jövedelmére nézve a jelen törvényben a választói jogosultság feltételéül megállapitott területet vagy jövedelmet annyiszor foglalja magában, - a hány tulajdonos van a telekkönyvbe bevezetve.

A zálogbirtok a visszaváltás idejéig a zálogbirlalónak ad választói jogot.

15. § A ki oly helyeken, hol telekkönyv létezik, valamely ingatlan alapján a választói jogot igénybe veszi, de a telekkönyvben mint tulajdonos még bejegyezve nincs, annak a választói jog megadandó, ha kimutatja:

a) hogy az ingatlan birtokában van;

b) hogy azon ingatlan tulajdona öröködési jogon, vagy jogügylet alapján, avagy közbejött birtokrendezés folytán őt illeti;

c) hogy vagy az öröködési eljárás folyamatban van, vagy pedig ha nincs, az öröködés, illetőleg a tulajdon átruházását tárgyazó jogügylet a jogilleték kiszabás végett bejelentetett;

d) hogy azon ingatlan után járó adót az igénylő fizeti, vagy az más által, de helyette fizettetik.

Ezen § eseteiben is csak akkor illeti az igénylőt a választói jog, ha azon személy, kinek tulajdonjoga a telekkönyvbe be van kebelezve, a választói jogot ugynazon ingatlan alapján igénybe nem veszi.

16. § A polgárositott határőrvidék azon községeiben, melyekben házközösség létezik, ha a közös földbirtok a 4. §-ban megszabott mennyiséget megüti, a választói jogot a házközösség feje gyakorolja.

Ha pedig a házközösségi tagok, közös ingatlan birtokukat a közösségi kötelék megtartása mellett osztották fel egymás között, mindazok gyakorolják a választói jogot, kik annyi ingatlant birnak, a mennyi a 4. §-ban megállapittatott.

II. FEJEZET

A központi választmány

17. § Minden törvényhatóságban és minden oly városban, mely az 1848:V. tc. 5. §-a alapján képviselőt küld, a választók névjegyzékének összeállitására és kiigazitására, ugy az országgyülési képviselőválasztások vezetésére központi választmány alakitandó.

18. § A központi választmány elnöke a törvényhatóság, vagy a város első tisztviselője, vagy ennek törvényes helyettese.

Oly törvényhatóságban, vagy városban, mely egy választókerületet képez, a központi választmány tagjainak száma az elnökön felül 12, ott hol kettő a választókerület 16, ott hol három 24, ha pedig háromnál is több a választókerület, minden további kerület után ezen felül még két tag választandó.

A központi választmány mindig ugy alakitandó, hogy abba minden választókerületből legalább két tag választassék.

19. § A központi választmánynak, az összeiró és szavazatszedő küldöttségnek tagja lehet azon választókerületek minden választója, melyekre ezen választmány hatásköre kiterjed, továbbá az illető törvényhatóság bizottságának minden oly tagja, ki a jelen törvény értelmében választói joggal bir.

20. § A központi választmány tagjait a törvényhatóság, vagy város közgyülése szavazatlapok által viszonylagos szótöbbséggel 3 évre választja.

A meghalt, vagy kilépett tagok helyébe a hátralevő idő tartamára a legközelebbi közgyülésen uj tagok választandók.

A választás oly időben tüzendő ki napirendre, hogy a 3 év leteltével az ujonnan megválasztott központi választmány működését azonnal megkezdhesse.

21. § A központi választmány, az összeiró és szavazatszedő küldöttség tagjai a következő esküt teszik le:

"Én N., N. esküszöm stb. (ünnepélyesen fogadom), hogy mindazt, mit (a választók névjegyzékének összeállitására) az országgyülési képviselőnek (képviselőknek) választására nézve, az ország törvénye szerint, kiküldetésemhez képest teljesiteni tisztemhez tartozik, hiven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen teljesitendem. Isten engem stb."

22. § A központi választmány minden tanácskozásáról a jelenlevők neveinek feljegyzése mellett a kebeléből választandó jegyző által rendes jegyzőkönyvet vezettet s annak egy példányát a levéltárba tevén, a másikat a belügyministernek időszakonkint felküldi.

23. § A központi választmány belső ügykezelési nyelvét illetőleg az 1868:XLIV. tc. szabályai irányadók.

24. § A központi választmány annyiszor tart ülést, a hányszor ezt a jelen törvényben megszabott teendői szükségessé teszik.

Az ülések első napjáról az elnök a tagokat külön meghivók által értesiti; ezen meghivás városokban 3, más törvényhatóságban 8 nappal az ülések megkezdése előtt elküldendő, illetőleg közzé teendő, kivéve a rendkivüli eseteket, midőn az elnöknek jogában ál a központi választmányt időhaladék nélkül összehivni, és azon eseteket, a melyekben a központi választmány üléseinek első napját a jelen törvény határozza meg.

Érvényes határozat hozatalára az elnökön felül ott, hol a választmány 12 tagból áll, legalább 4 tag, másutt legalább 6 tag jelenléte szükséges.

Az elnök csak egyenlő számu szavazatok esetén szavaz.

25. § A központi választmány, valamint az összeiró küldöttség ülései nyilvánosak.

26. § A központi választmány a belügyministerrel, biróságokkal, hatóságokkal, testületekkel és egyesekkel közvetlenül érintkezik.

A választmány határozatai, a mennyiben a választói jogosultságra vonatkoznak, az 50. § értelmében a királyi curiához, minden más esetben, valamint a 34. és 107. §-ban felsorolt esetekben a belügyministerhez felebbezhetők.

27. § A jelen törvény rendeleteinek az illetők általi teljesitésére a belügyminister ügyel fel, s az e végett megkivántató utasitásokat és rendeleteket az illető központi választmányokhoz intézi.

28. § Azon vegyes választókerületekben, melyekben valamely megyei törvényhatóságokhoz tartozó községek, egy vagy több városi törvényhatósággal, illetőleg valamely törvényhatósággal felruházott kerület községeivel együtt képeznek egy választókerületet, e törvényhatóságok között a jelen törvény végrehajtása körül támadható kérdéseket, az illetőknek meghallgatásával, ezen törvény rendeletei értelmében a belügyminister intézi el.

III. FEJEZET

A választók névjegyzéke

29. § A választók névjegyzéke hivatalból állittatik össze, és évenkint hivatalból igazittatik ki.

30. § A választók névjegyzékének összeirására és évenkinti kiigazitására a központi választmány évenkint minden választókerületre nézve három tagból álló küldöttséget választ, s meghatározza az időt, mely alatt ezen küldöttség munkálatát az egész választókerületben befejezni köteles.

31. § Azon választókerületekben, melyek egy vagy több szabad királyi városból s egy vagy több szomszéd törvényhatósághoz tartozó községekből alkottattak, a választók összeirására kiküldendő küldöttségbe mindegyik törvényhatóság központi választmánya két-két tagot választ; s ezek együtt teljesitendik az egész kerületben a választók összeirását.

Ha ezen küldöttségben valamely kérdés eldöntésénél a szavazatok egyenlők lennének, minden egyes esetben a küldöttségből sorshuzás utján egy tag ideiglenesen kilép, s a fennforgó kérdést a többi küldöttségi tagok szavazattöbbséggel döntik el, az ily kérdés eldöntése után azonban valamennyi küldöttségi tag müködését ismét együtt folytatja.

32. § Az összeiró küldöttség elnöke köteles a központi választmány által kitüzendő határidőn belül meghatározni a napot, melyen a kerület minden nagy községében és minden körjegyzőség székhelyén az összeirás eszközlésére meg fog jelenni.

Ezen határnapok a községi előljáróság utján az összeirást megelőzőleg legalább 8 nappal a szokásos módon minden községben kihirdetendők.

A kitüzött határnapok a küldöttség által pontosan megtartandók, és közbejött elhárithatlan akadály esetén uj határnapok tüzendők ki, melyek hasonlókép legalább 8 nappal előre kihirdetendők.

33. § Az összeiró küldöttség rendelkezésére bocsátandók:

a) az 1848-tól 1872-ig készitett választói összeirások;

b) az egyenes adók községi főkönyve (B tabella);

c) a földadó-telekkönyv (cataster);

d) hol a tagositás megtörtént, a tagositási telekkönyv.

Minden hatóság, köztisztviselő és lelkész köteles mind az összeiró küldöttségnek, mind a központi választmánynak a névjegyzék összeállitására és kiigazitására szükséges adatokat kiszolgáltatni.

34. § Azon községekben, melyekben a 4. § értelmében a legkevésbbé megrótt 1/4 urbéri telek adóját kinyomozni szükséges, ezt az összeiró küldöttség teljesiti s eljárása eredményét az adatokkal együtt a központi választmánynak beküldi.

Ezen ügyekben panasz esetén a központi választmány határoz.

35. § A községi előljárók az összeirásnál jelen lenni s a szükséges felvilágositásokat megadni kötelesek.

36. § A ki az ezen törvény első fejezetében meghatározott választói jogosultsággal bir, a választók névjegyzékébe felveendő, habár személyesen nem jelentkezett is.

Ha azonban valaki a küldöttség előtt választói jogosultságának igazolása végett személyesen megjelen, meghallgatandó.

37. § Az összeiró küldöttségek ugy az első felvételkor, valamint az évenkinti kiigazitáskor a választók összeirását minden községről külön egy példányban készitik el, és azt saját aláirásukkal ellátva, működésük befejezte után a központi választmánynak azonnal átküldeni kötelesek.

38. § Minden választó csak egy és pedig azon község névjegyzékébe veendő fel, melyben az összeiráskor rendes lakása van. Ha azonban azon ingatlan birtok, kereskedelmi, gyár- vagy ipar-telep, melyre választói jogosultságát alapitja, más községben vagy más választó-kerületben fekszik, kivánatára akár rendes lakhelyének, akár ez utóbbi községnek, illetőleg választókerületnek névjegyzékébe felveendő.

Azok, kik ezen törvény 2. és 9. §-ai alapján birnak választói joggal, minden esetre csak azon község névjegyzékébe vétethetnek fel, melyben rendes lakásuk van; ha a rendes lakás iránt kétség támad, az illető maga jelölheti meg, hogy a kérdéses községek vagy városrészek közül melyikbe kiván felvétetni.

Ellenben azok, kik föld- vagy házbirtok, kereskedői-, ipar- vagy gyártelep birtoka alapján több községben vagy választókerületben birnak választói jogosultsággal, maguk jelölhetik meg ezek közül a községet vagy választókerületet, melynek névjegyzékébe felvétetni kivánnak.

A névjegyzék első összeállitására és annak évenkinti kiigazitására szükséges rovatos iveket a központi választmányoknak a belügyminister küldi meg.

39. § A névjegyzék évenkénti kiigazitásánál ugyanazon eljárás alkalmazandó, mely az első összeiráskor követtetett.

A kiigazitásnál mindazok, kik meghaltak, vagy időközben választói jogosultságukat elvesztették, a névjegyzékből kihagyandók; ellenben azon, kik választói joggal birnak és a névjegyzékbe felvéve nincsenek, vagy magukat egy névjegyzékből a másikba kivánják áthelyeztetni, a névjegyzékbe felveendők.

40. § A névjegyzék évenkénti kiigazitására szükséges intézkedéseket a központi választmány minden év május hava első napjaiban köteles megtenni, - az összeiró küldöttségek pedig a kivánt kimutatásokat oly időben fejezik be, hogy a központi választmány ezen kimutatások alapján a névjegyzék összeállitását minden év junius 15-én megkezdhesse.

IV. FEJEZET

A névjegyzék elleni felszólalások

41. § A központi választmány az összeiró küldöttségek által készitett névjegyzékeket naponként tartandó üléseiben vizsgálat alá veszi, azokat a rendelkezésére álló adatok alapján pótolja vagy az összeiró küldöttség által pótoltatja, és a választók ideiglenes névjegyzékét a belügyminister által meghatározandó minta szerint, minden kerületről községenkint külön, azon városokban pedig, melyek több választókerületet foglalnak magukban, ezen névsort választókerületenként betürendben állitja össze.

Városokban a névjegyzék városrészenként állitható össze.

42. § Az egy választókerülethez tartozó városok és községek névjegyzékét a központi választmány a kerület minden városának vagy községének és körjegyzőségének megküldi, s ez alkalommal az állam hivatalos nyelvén s a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más nyelven is hirdetményt bocsát ki, melybe felveendő, hogy az összeállitott ideiglenes névjegyzék hol és mely időben lesz közszemlére kitéve; továbbá, hogy ezen névjegyzék ellen a 44. § értelmében felszólalni és ezen felszólalás ellen észrevételt tenni lehet; végre, hogy a felszólalások és azokra tett észrevételek hol s mely határidő alatt adandók be.

43. § Az előljáróság köteles, ezen hirdetményt minden községben a szokásos módon közzététetni, a névjegyzékeket pedig, valamint a beadott felszólalásokat a kitűzött napokon reggeli 8 órától déli 12 óráig, városokban és nagy községekben a községházán, kis községekre nézve a körjegyzőség székhelyén, közszemlére kitenni, mely idő alatt azokat a községi előljáróság egy tagjának jelenlétében mindenki megtekintheti és délutáni 2 órától 6 óráig lemásolhatja.

44. § A névjegyzék ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat.

Ezenkivül mindenkinek jogában áll, azon választókerületben, melyhez tartozó valamely község névjegyzékébe felvétetett, bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen felszólalni.

A felszólalások irásban adandók be és egy beadványba több egyénre vonatkozó felszólalás is foglalható.

A felszólalónak kivánságára beadványáról téritmény adandó.

Ezen felszólalások beadásának határideje a névjegyzék nyilvános kitételét követő 10 nap.

45. § A felszólalásokat mindenki megtekintheti, s azokra a névjegyzék kitételének napját követő 20 nap alatt mindenki, ki a 44. § szerint felszólalni jogositva van, irásban észrevételeket nyujthat be. Az észrevétel minden beadványhoz külön adandó be.

46. § A felszólalások és az azokra tett észrevételek a központi választmányhoz intézendők, és a szükséges okiratokkal felszerelve, azon város vagy község előljáróságánál, melynek névjegyzéke ellen a felszólalás történt, kis községekben pedig az illető körjegyzőnél nyujtandók be.

47. § Az előljáróság köteles a felszólalásokat és észrevételeket külön sorrendben beiktatni, s a záros határidő leteltével az iktatókönyvvel együtt a központi választmánynak azonnal megküldeni, vagy azt, hogy felszólalás nem adatott be, jelenteni.

48. § A felszólalások és észrevételek felett a központi választmány a névjegyzék első összeállitásánál az első ülést követő 20 nap alatt, annak évenkinti kiigazitása alkalmával pedig minden évi szeptember 1-től 20-ig köteles határozni.

A felszólalások és észrevételek felett hozott határozat mindig indokolandó.

Az első ülésre szóló meghivóban kiteendő a sorrend, melyben az egyes választó-kerületek s az azokhoz tartozó községek névjegyzékei át fognak vizsgáltatni.

Ezen sorrend az ülést megelőző napon nyilvános helyen is kifüggesztendő.

49. § A központi választmánynak a felszólalásokra vonatkozó határozatai a választók első összeirása alkalmával 10 napon át, - a névjegyzék évenkinti kiigazitása alkalmával minden évi szeptember 20-ától szeptember 30-áig közszemlére kiteendők.

Mindazon határozat:

a) melylyel valamely felszólalás elutasittatott, vagy

b) valamely név kitörlése elrendeltetett, vagy

c) a mely oly felszólalás felett hozatott, melyre észrevétel adatott be, annak kézbesitendő, kinek választói jogára a határozat vonatkozik.

50. § Azok, kiknek felszólalása vagy észrevétele felett a központi választmány határozatot hozott, annak közszemlére történt kitételét követő 10 nap alatt, - azok pedig, kiknek a 49. §-ban elősorolt határozatok kézbesittettek, a kézbesitéstől számitott 10 nap alatt a királyi curiához intézett felebbezésüket a központi választmány elnökéhez benyujthatják. A felebbezés irásban nyujtandó be, s ahhoz uj bizonyitékok is mellékelhetők.

A központi választmány a felebbezésre és bizonyitékokra megteheti észrevételeit, és a felebbezést azok kiséretében terjeszti fel a királyi curiához.

51. § A királyi curia a felebbezések felett egy vagy több 5 tagu tanácsban határoz.

Ezen tanácsok elnökei: a semmitőszék elnöke, a legfőbb itélőszék elnöke, esetleg a semmitőszék alelnöke, és kineveztetésük sorrendje szerint a legfőbb itélőszék tanácselnökei.

A curia minden év január havában teljes ülésében titkos szavazással választja meg a tanácsok többi tagjait.

Szükség esetén ily tanácsok az év folyamában is alakithatók.

Ezen tanácsok nyilvános ülésben minden ujabb vizsgálat mellőzésével határoznak.

A curiának a teendők körüli ügyrendét az igazságügyminister állapitja meg.

52. § A curia határozatai alapján a központi választmány a választók névjegyzékét kiigazitja, s azt a belügyminister által megszabott minta szerint véglegesen összeállitja.

Ezen névjegyzék egy hiteles példánya a belügyministerhez felterjesztendő; minden választókerület névjegyzéke pedig ezen kerület minden városának, nagyközségének és körjegyzőségének legalább egy példányban megküldendő.

53. § A névjegyzék évenkinti kiigazitása alkalmával a központi választmány akként köteles eljárni, hogy az ideiglenes névjegyzék legkésőbb julius hó 5-én a 43. § értelmében közszemlére kitétethessék.

A névjegyzék kiigazitása iránti kérvények minden évben julius hó 5-től 15-ig adhatók be, az ezekre tett észrevételek pedig julius hó 16-tól 25-ig fogadtatnak el.

54. § A névjegyzék évenkinti összeállitásánál a következő határidők tartandók meg:

A központi választmány a 48., 49. és 50. §-okban megszabott eljárást november 1-jéig befejezni s a felterjesztést a curiához megtenni köteles. A curia a felterjesztett ügyeket deczember hó 15-ig elintézni, s a központi választmányhoz visszaküldeni tartozik.

A névjegyzék végleges összeállitásának s megküldésének (52. §) záros határnapja minden évben deczember hó 30-ik napja.

55. § Az ekként kiigazitott névjegyzék a kiigazitást közvetlen követő naptári évre érvényes.

V. FEJEZET

A választási eljárás

56. § Az általános képviselőválasztásokra a belügyminister 10 napi határidőt tüz ki oly módon, hogy az e tárgyban kibocsátandó rendeletnek a hivatalos lapban közzétételétől a választásra kitüzött határidő zárnapjáig legalább 30 napi időköz legyen s a választások befejezésétől az országgyülés megnyitásáig legalább 10 napi időköz maradjon.

A választások a belügyminister által kitüzött 10 napi határidőn belül minden kerületben megtartandók.

57. § Az általános választások napját ezen 10 napi határidőn belül valamint az időközi választások napját a központi választmány akként határozza meg, hogy az általános választások ugyanazon törvényhatóság vagy város területén egy napra tüzessenek ki, az időközi választásoknál pedig a képviselőház eziránt hozott határozatának vételétől, vagy a meghiusult választás napjától a választás megkezdéséig 14 napnál rövidebb, és 24 napnál hosszabb időköz ne legyen.

58. § Az általános választásoknál a központi választmány a királyi meghivó levélnek az illető törvényhatóság közgyülésében történt kihirdetése után következő napon, az időközi választásoknál a képviselőház felhivásának vételétől számitva városokban 3, más törvényhatóságokban 8 nap alatt, a meghiusult választás esetén pedig az arról szóló jelentés vétele után azonnal összeül.

Ez alkalommal megteszi a választásra szükséges intézkedéseket, és minden választókerület részére a választás vezérletére elnököt, jegyzőt és a szükséges számmal helyetteseket választ.

59. § Azon kerületekre, melyekben a választók száma az 1500-at meg nem haladja, egy szavazatszedő küldöttség alakitandó, a választási elnök elnöklete alatt. Ez esetben egy választási, egy helyettes elnök, egy jegyző és egy helyettes jegyző választandó.

Azon kerületekre, melyekben a választók száma az 1500-at meghaladja, két szavazatszedő küldöttség alakitandó; ez esetben a választási elnökön kivül, ki az egyik szavazatszedő küldöttség elnöke, még egy szavazatszedő küldöttségi elnök, két helyettes elnök, két jegyző és két helyettes jegyző választandó.

Azon kerületekre pedig, melyekben a választók száma a 3000-et meghaladja, szabadságában áll a központi választmánynak három küldöttséget alakitani, s ez esetben a választási elnökön kivül két küldöttségi elnök és két, esetleg három helyettes elnök, három jegyző és két, esetleg három helyettes jegyző választandó.

A küldöttségi elnököket és jegyzőket a szavazatszedő küldöttségekhez a központi választmány osztja be; ugyanaz határozza meg, hogy a választási elnököt akadályoztatása esetén melyik küldöttségi elnök helyettesiti. A helyettes elnökök és jegyzők beosztása a választási elnök feladata.

60. § Vegyes kerületekben a választásra elnököt azon törvényhatóság központi választmánya nevez, melynek kebeléből az ily vegyes kerülethez legtöbb választó járul, a jegyzőt ellenben azon törvényhatóság központi választmánya küldi ki, melyhez a kérdéses vegyes kerületbeli választóknak kisebb száma tartozik, s oly esetben, midőn egy ily vegyes kerületre két városi hatóság esik, a szavazatszedő küldöttséghez mindenik egy-egy tagot küld, kik közül az egyik a jegyzői tollat vezeti.

61. § A választókerület községeit vagy városrészeit a szavazatszedő küldöttségek közt a központi választmány osztja fel; ezek szavazási sorrendjét minden küldöttség részére szintén a központi választmány határozza meg, ugy azonban, hogy a választási székhely választói mindig legelőször szavaznak.

62. § Az 59., 60. és 61. §-ok értelmében tett intézkedéseiről a központi választmány az állam hivatalos nyelvén s a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más nyelven is hirdetményt tesz közzé, melyben tudatja a választási elnökök és jegyzők neveit, a községek, illetőleg a városrészek szavazási sorrendjét s a választásnál figyelemben tartandó egyéb intézkedéseket.

Ezen hirdetmény a választókerület minden városának és községének megküldendő, és az előljáróság köteles azt legalább 3 nappal a választás előtt szokásos módon közzétenni.

63. § A választási vagy küldöttségi elnök azon kerületben, melyben a választásnál vagy szavazatszedésnél elnököl, képviselővé nem választathatik.

64. § Minden város tanácsa és minden község előljárósága által a választás helyére két tag, továbbá minden jelölt részére annak bizalmi férfiai által azon városból vagy községből egy lakos nevezendő, kik mindaddig, mig azon város vagy község választói szavaznak, a választók azonosságát ellenőrizni kötelesek.

65. § A választás a választási székhelyen történik, akár egy, akár több küldöttség előtt történik a szavazás.

A községek vagy városrészek sorrendje és a küldöttség, melyhez beosztattak, a szavazó helyiség előtt és a község több helyén kifüggesztett hirdetményben közzéteendő.

66. § Ha a küldöttségi elnökök, vagy jegyzők megjelenésökben akadályozva vannak, a szavazatszedő küldöttségeket a központi választmány által választott helyettesek sorából a választási elnök egésziti ki.

Ha azon választók, kik képviselőjelöltet ajánlottak, bizalmi férfiakat ki nem jelöltek, vagy ha a bizalmi férfiak vagy községi küldöttek a választásra meg nem jelentek, ezeket a választási elnök helyettesiti.

67. § A választás vezetése, a rend fentartása és e czélból teendő minden előleges intézkedés a választási elnök feladata és kötelessége; ő rendelkezik a rend fenntartására kirendelt rendőri közegekkel és szükség esetén a fegyveres erővel.

A szavazatszedő küldöttségek elnökeinek feladata és kötelessége az eléjök utasitott választók szavazatainak összeszedése, ők határoznak a szavazatok ellen felmerült kifogások felett, s a küldöttség szavazó helyiségében és annak közvetlen környékén ők ügyelnek a rend fenntartására, e czélból a választási elnöknek rögtön teendő jelentés mellett, a fegyveres erővel is rendelkezhetnek.

Szükség esetén a szavazást ideiglenesen felfüggeszthetik; azt, hogy mikor kezdessék meg ujra a szavazás valamely küldöttség előtt, a választási elnök határozza meg, s neki áll kizárólag jogában a választást félbeszakitani és a központi választmánynak jelentést tenni.

68. § A választóknak az összeirásnál vagy választásnál semminemü fegyverrel, vagy bottal megjelenni nem szabad.

69. § A választási elnök a kerület székhelyén a választási eljárást a kitüzött napon és helyen reggeli 8 órakor nyitja meg.

70. § Képviselőjelöltet ajánlhat a kerület minden választója; ezen ajánlat irásban adandó be a választási elnöknek, ki azt az általa meghatározandó helyen és időben a választást megelőző napon is átveheti, legkésőbb azonban ily ajánlat félórával a választás megnyitása után adandó át a választási elnöknek.

Az ajánlattal egyidejüleg minden jelölt részére, minden szavazatszedő küldöttséghez egy bizalmi férfi jelölendő; szabadságában áll azonban az ajánlónak minden küldöttséghez két bizalmi férfit kijelölni.

Az ajánló kivánatára ajánlatáról téritvény adandó.

71. § Ha azonban a választás megnyilta után fél óra alatt csak egy egyén ajánltatott, a választási elnök a választást befejezettnek s az illető egyént megválasztott országgyülési képviselőnek nyilvánitja.

Ha a kellő időben több egyén ajánltatott képviselőjelöltnek és 10 választó szavazást kiván, a választási elnök azt elrendelni köteles s ez esetben a szavazás a kirendelt küldöttségek előtt reggeli 9 órakor megkezdendő és megszakitás nélkül folytatandó.

72. § A választói névjegyzék egyik hiteles példányának a választás alkalmával a szavazatszedő küldöttség kezeinél kell lenni.

73. § A választásnál szavazati joggal csak azok birnak, kik a választói névjegyzékekben bennfoglaltatnak, s csak azon kerületben birnak szavazati joggal, a melyben összeirva vannak.

A névjegyzékekben foglaltak közül a szavazat senkitől meg nem tagadható.

74. § A szavazó-helyiségben csak a szavazatszedő küldöttség tagjai, a bizalmi férfiak, a közigazgatási tisztviselő és a jegyző mellé rendelt irnokok lehetnek jelen, ezeken felül mindaddig, mig azon város vagy község választói szavaznak, a községi előljáróság kiküldött tagjai és a jelöltek bizalmi férfiai által megjelölt községi lakos és végre a szavazásra beszólitott választók.

75. § A községek vagy városrészek a központi választmány által meghatározott sorrendben, s az egy községből vagy városrészből való választók a szerint, a mint egyik vagy másik jelöltre szavaznak, külön bocsátandók a szavazásra.

Az első községnél a küldöttségi elnök által kihuzott sors dönt a felett, melyik jelöltre szavazók bocsáttatnak először a szavazáshoz.

Az utána következő községeknél felváltva illeti az egy jelöltre szavazókat az elsőség.

Azon választók, kik szavazásra akkor nem jelentkeztek, mikor a megállapitott sorrend szerint azon községen vagy városrészen volt a sor, a többi választóknak szavazása után szavazhatnak.

76. § A szavazás nyilvánosan, élőszóval történik. A község vagy városrész, melyhez a szavazó tartozik, a szavazó neve és szavazata a rovatos ivre azonnal feljegyeztetik.

77. § A választót a szavazásnál irányadólag utbaigazitani vagy rábeszélni nem szabad, - kérdést a választóhoz csak a szavazatszedő küldöttségi elnök intézhet, s ez is csak a feladat korlátai között.

Azt, a ki e szabály ellen vét, az elnök rendre utasitja, ismétlés esetében eltávolithatja s a szükséghez képest mással pótolja.

A szavazás alatt felmerült kérdésekben a küldöttségi tagok meghallgatása után a küldöttségi elnök saját felelősségére határoz.

78. § Semmis a szavazat, ha nincs értelme, ha többféleképen magyarázható, vagy ha nem a képviselőjelöltek valamelyikére adatott.

Ha egy családi néven csak egy jelölt van, a szavazat azért, mert a keresztnév hibásan vagy épen nem mondatott ki, valamint akkor sem tekintetik érvénytelennek, ha a szavazat a jelöltek egyikére kétségtelenül megállapitható.

79. § Ha a választás folyama alatt oly akadályok merülnek fel, melyek miatt a szavazást rendesen folytatni nem lehet, a választási vagy küldöttségi elnök a szavazást saját felelősségére, az utóbbi azonban a választási elnöknek rögtön teendő jelentés mellett felfüggesztheti.

80. § Ha a felfüggesztett szavazás két óra mulva volna folytatható, a választási elnök a választást félbeszakitja és erről a központi választmánynak jelentést tesz.

A központi választmány az uj választásra ezen törvény 57. § értelmében uj határidőt tüz ki.

81. § Ha szavazás közben egy jelöltön kivül a többi visszalép s ezen szándékát az illető a választási elnöknek személyesen vagy sajátkezüleg irt és aláirt nyilatkozatban határozottan kijelenti, az ellenjelölt nélkül maradt jelölt országgyülési képviselőnek nyilvánittatik.

A jelöltek visszalépése a jegyzőkönyvbe felveendő.

82. § Ha a jelöltek közül a szavazatok általános többségét egyik sem nyerte el, azon két jelöltre, kik aránylag legtöbb szavazatot nyertek, ujabb szavazás történik, melyre a központi választmány ezen törvény 57. §-a szerint uj határidőt tüz ki.

A szavazatok általános többségének az összes beadott érvényes szavazatok felénél nagyobb száma tekintetik, habár a szavazatok egy része időközben visszalépett más jelöltre adatott is.

Ha két jelölt egyenlő számu szavazatot nyert, vagy az egyik jelölt időközben az uj határnap elérkeztéig meghalt, szintén uj választásnak van helye. Ha a két jelölt közül valamelyik időközben a jelöltségtől visszalép, az ellenjelölt nélkül maradt jelölt az uj határnap elérkeztekor országgyülési képviselőnek nyilvánittatik.

83. § Miután minden község a megállapitott sorrend szerint szavazott, és szavaztak vagy szavazásra felhivattak azon községek is, melyek a megállapitott sorrendben nem jelentek meg, a választási elnök legalább egy órai és két órán túl nem terjedhető határidőt tűz ki, melynek lefolyta után többé szavazat el nem fogadtatik.

A küldöttség elnöke a szavazás névsorát berekeszti, annak három példányát, valamint a szavazás lefolyásáról szóló jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláirja és a választási elnöknek átadja.

84. § A választási elnök, a szavazatszedő küldöttség tagjai és a jelöltek bizalmi férfiai, ha azon kerületben, melybe kiküldettek, választói joggal birnak, a 83. § értelmében kitüzött záróra elteltével is bármely küldöttség előtt szavazhatnak.

85. § Minden szavazatszedő küldöttség a szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet vezet.

Ezen jegyzőkönyvben megemlitendő:

a) a szavazatszedő küldöttség tagjainak, a jelöltek bizalmi férfiainak neve;

b) a szavazás kezdete és a küldöttség előtti végeredménye;

c) az elnök esetleges határozatai és a rend érdekében tett intézkedései.

A visszautasitott szavazatokról külön jegyzék vezetendő, mely a jegyzőkönyvhöz csatoltatik.

86. § Ha a szavazás minden küldöttség előtt a 83. § értelmében befejeztetett, a választási elnök a szavazás végeredményét a küldöttségi tagok előtt összeállitja, és azon jelöltet, ki a feljegyzett érvényes szavazatok általános többségét megnyerte, a kerület országgyülési képviselőjének kijelenti.

87. § A választás összes lefolyásáról jegyzőkönyv vezetendő, abban megemlitendő:

a) a választókerület neve;

b) a választás helye és ideje;

c) a képviselőjelöltek nevei;

d) az ajánlók és ezek által kijelölt, vagy az elnök által kinevezett bizalmi férfiak nevei, a nyilatkozat kelte s a beadás ideje;

e) a jelölt vagy jelöltek esetleges visszalépése;

f) ha szavazás rendeltetett el, a megkezdés ideje s a szavazás végeredménye;

g) az elnök által kitüzött záróra;

h) az elnök határozatai s a rend érdekében tett intézkedései.

Sem óvásnak, sem egyéb észrevételnek a jegyzőkönyvben helye nincs. A jegyzőkönyvet az elnök s a melléje rendelt jegyzők irják alá.

88. § Ugy az általános jegyzőkönyv, mint a szavazatszedő küldöttségek jegyzőkönyve, és a szavazási rovatos ivek, az állam hivatalos nyelvén 3 példányban vezetendők.

Ezek közül egy példány a megválasztott képviselőnek azonnal átadandó vagy téritvény mellett elküldendő. A másik két példány a központi választmánynak küldendő be, mely azok egy példányát a törvényhatóság vagy város levéltárába helyezi el, másikát a belügyministernek küldi meg.

A megválasztott képviselőnek a választási jegyzőkönyv szolgál megbizólevél gyanánt.

Ugy jegyzőkönyvi mintákat, mint szavazási rovatos iveket a belügyminister az illető hatóságoknak elegendő mennyiségben küld.

89. § A kérvénynyel megtámadott választások érvénye felett a curia itél.

Az anyagi és alaki szabályokat, melyek szerint a curia ezen hatáskörében eljár, külön törvény határozza meg.

Ezen törvény megalkotásaig a választások érvénye felett a képviselőház dönt.

VI. FEJEZET

Az összeirás- és választásnál közreműködő közegek felelőssége és a választási visszaélések megbüntetése

90. § A választók összeirásánál, a névjegyzék összeállitása- és kiigazitásánál, valamint a választási eljárásnál közremüködő közegek a jelen törvényben megszabott kötelességüknek pontos és lelkiismeretes teljesitéseért felelősek.

91. § A ki az összeiró vagy szavazatszedő küldöttség, vagy a központi választmány tagjait, vagy átalában azokat, kik e törvény rendeletének végrehajtásával megbizattak, hivatalos eljárásuk alatt szóval, tettel vagy bármi más módon bántalmazza vagy rágalmazza, vagy becsületsértő kifejezésekkel megtámadja, vagy közbotránkozással nyilván meggyalázza, a mennyiben tette súlyosabb beszámitás alá eső bűncselekményt nem képez, 500 frtig terjedhető birsággal, illetőleg 3 hónapig terjedhető fogsággal büntetendő.

A ki a választási ügyekben működő küldöttségeket hivatalos eljárásukban büntetendő cselekménynyel való fenyegetéssel vagy erőszakkal meggátolja, vagy a ki hivatalos eljárásuk erőszakos meggátlására izgat, választói jogának három évre leendő felfüggesztésével és két évre terjedhető börtönre büntetendő.

92. § Azon választási vagy küldöttségi elnök, jegyző, bizalmi férfi, vagy különös megbizatás folytán közremüködő más közeg ellen, ki hivatalos eljárásában a jelen törvénynek rendeleteit akár cselekmény, akár mulasztás által megsérti, az 1870. évi XLII. tc. VI. fejezete értelmében fegyelmi eljárásnak van helye, s az illetők azon törvénycikk 83. §-a szerint 500 forintig terjedhető pénzbirságban marasztalandók el.

Ha a mulasztás, vagy a törvényszerü kötelesség megsértése a választás meghiusitását, esetleg megsemmisitését vonja maga után, a törvénysértést elkövető fél 2000 frtig terjedhető pénzbirsággal büntetendő.

Ha azok, kik az 1870:XLII. tc. 78. § értelmében a vizsgálat elrendelésére vannak hivatva, azt el nem rendelik, a vizsgálatot és ennek folytán a tiszti keresetet a központi választmány indokolt megkeresésére vagy egyesek indokolt panasza alapján a belügyminister is elrendelheti.

93. § Azon közhivatalnok vagy lelkész, ki a választók összeirására szükséges adatokat, illetőleg okiratokat a kellő időben ki nem adja, vagy azok kiadását megtagadja, az illetékes királyi törvényszék által 500 frtig terjedhető birsággal büntetendő.

94. § A ki saját vagy más nevének a választók névjegyzékébe leendő fölvétele, vagy a fölvettnek abból való kitörlése végett az összeiró küldöttség, vagy a központi választmány előtt tudva hamis, hamisitott vagy lényegében valótlanságot tartalmazó okiratot használ, 500 frtig terjedhető birsággal, vagy 3 hónapig terjedhető fogsággal büntetendő.

95. § Azon küldöttségi tag, ki a vele hivatalosan közlött okmányokat meghamisitja, vagy azokat elsikkasztja vagy megsemmisiti, továbbá az, ki a választók vagy a szavazók névjegyzékét meghamisitja, a választói jognak 3 évre felfüggesztésével, 2 évig terjedhető börtönnel és 2000 frtig terjedhető birsággal büntetendő.

96. § A ki a választónak, vagy családja valamely tagjának azon czélból, hogy bizonyos jelöltre szavazzon, vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék, vagy mert valamely jelöltre szavazott, vagy nem szavazott, pénzt, pénzértéket, vagy más előnyt ad, vagy igér, vagy azt valamely előny elvonásával fenyegeti, a választói jognak 3 évre felfüggesztésével s 1000 forintig terjedhető birsággal, vagy 6 hónapig terjedhető fogsággal büntetendő.

Ugyanazon büntetés alá esik azon választó is, ki a neki, vagy tudtával családja tagjának a jelen §-ban megjelölt czélból adott pénzt, pénzértéket vagy más előnyt elfogadta.

97. § Az előző (96.) §-ban kitüzött büntetéssel sujtandó az is, a ki az azon §-ban emlitett okból etet és itat, valamint az is, ki ezen etetést és itatást elfogadja.

98. § A ki nyilvánosan, szóval vagy irat terjesztése által a tulajdon sérthetetlensége, valamely nemzetiség, osztály vagy hitfelekezet ellen törvénytelen fellépésre izgat, ugyszintén a ki a törvények, vagy a törvényes felsőség elleni engedetlenségre lázit, választói jogának 3 évre felfüggesztésével és 1500 frtig, vagy egy évig terjedhető fogsággal büntetendő.

99. § A ki nyilvánosan, szóval vagy irat terjesztése által a király személyének sérthetlenségét megtámadja, a ki az ország alkotmányának törvénytelen módon való megváltoztatására, vagy a magyar állam egysége ellen izgat, választói jogának 3 évre való felfüggesztésén felül 1 évtől 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő.

100. § A ki valamely választót választói jogának gyakorlatában erőszakkal, vagy büntetésre méltó cselekmény által fenyegetéssel megakadályoz, 500 forintig terjedhető birsággal vagy 3 hónapig terjedhető fogsággal büntetendő.

A kik pedig a választási helyen erőszakot használnak a végett, hogy a választás meg ne kezdethessék, félbeszakittassék, vagy pedig meghiusittassék, a választói jognak 3 évre felfüggesztésével és 1 évtől 3 évig terjedhető börtönnel büntetendők.

101. § Ha a 95., 96., 100. §-ban foglalt hamisitás vagy visszaélés közhivatalnok, vagy községi előljáró által követtetik el, ezen cselekmény súlyosabb beszámitás alá esik, s ennek elkövetői ellen az ugyanazon §-okban kiszabott büntetésen felül a hivatalvesztés is mindig kimondandó.

102. § A ki másnak neve alatt szavaz, vagy másnak neve alatt jelenti magát a szavazásra, vagy a ki egy kerületben kétszer, vagy több helyütt szavaz, ugy az is, ki mindezen visszaélésekhez tudva segédkezet nyujt, 200 forintig terjedhető birsággal, vagy 6 hétig terjedhető fogsággal, esetleg hivatalvesztéssel büntetendő.

103. § Ki a választás szinhelyén a rendet zavarja, vagy oda fegyvert, vagy botot visz, és azt a rendre ügyelő közeg felhivására rögtön át nem adja, az illetékes közigazgatási hatóság által rendőri uton három naptól egy hónapig terjedhető fogsággal büntetendő.

104. § A párt, vagy jelölt zászlóját, jelvényét imaházra, állami, törvényhatósági, városi vagy községi középületre, vagy nyilvános iskolára kitűzni tilos; tilos továbbá a zászló vagy jelvény erőszakos eltávolitása oly helyről, hová azoknak kitüzése törvényesen meg van engedve.

Nyilvános pártgyülés, pártünnepély, körmenet, rendezett tanácsu városokban a polgármesternél, másutt a törvényhatósági tisztviselőnél, s ha ilyen helyben nincs, a községi előljáróságnál a megelőző napon mindig bejelentendő, ezeken a polgármester, illetőleg tisztviselő személyesen jelen lehet, az előljáróság pedig magát megbizott által képviseltetheti.

A ki a zászlót, jelvényt a fentebb megjelölt tiltott helyekre kitűzte, vagy kitűzését elrendelte, vagy ki a zászlót, vagy jelvényt oly helyről, hová annak kitűzése megengedve van, erőszakosan eltávolitja, vagy megrongálja, vagy a be nem jelentett nyilvános pártgyülést, pártünnepélyt, körmenetet rendezte, a közigazgatási hatóság által rendőri uton 100 frtig terjedhető birsággal, vagy 20 napig terjedhető fogsággal büntetendő.

A tiltott helyre tűzött zászlót, jelvényt az előljáróság eltávolitani köteles.

105. § A büntetésből befolyt pénzek az illetékes törvényszék, illetőleg közigazgatási hatóság által azon törvényhatóság rendelkezésére bocsátandók, melynek területén a megbüntetett cselekmény elkövettetett, s ez által népnevelési czélokra, vagy területén létező közkórház vagy szegények alapjára forditandók.

106. § A 94., 95., 96., 101. §-ban felsorolt törvényszegések miatt, a bűnvádi vagy fegyelmi eljárás csak akkor inditható meg, ha a cselekmény elkövetése után 6 hó alatt, továbbá a 91., 92., 93., 97., 100., 102., 103., 104. §-ban felsoroltak miatt pedig akkor, ha a cselekmény elkövetése után 30 nap alatt a biróságnál vagy közigazgatási hatóságnál feljelentetett.

VII. FEJEZET

Vegyes és átmeneti intézkedések

107. § Azon községekre nézve, melyekben urbériség nem létezett, a központi választmány a választók első összeirása alkalmával állapitja meg egyszer mindenkorra, melyik azon szomszéd község, melyből a 4. § értelmében az adóval legkevésbbé megrótt 1/4 urbéri telek veendő.

108. § Addig is, mig a törvényhozás az adóhátralékok behajtása iránt intézkedni fog, azok, a kik az összeirást, illetőleg évi kiigazitást megelőző évnél hosszabb időről tartoznak adójukkal, a névjegyzékbe felveendők, ha az összeirást, illetőleg évi kiigazitást megelőző év első napjától az összeirás vagy kiigazitás megkezdéseig hátralékban levő adójukból legalább annyit lefizettek, a mennyit a megelőző év összes egyenes államadója tesz.

109. § A jelen törvény 5. §-ában érintett községekben a füstök számának megállapitása s a községi képviselők választása iránt, a központi választmány felhivására a törvényhatóság akként intézkedik, hogy ezen választás az összeirás megkezdése előtt legalább 14 nappal megtörténjék.

Ezen választást az 1874. XVIII. tc. 38. §-ában megjelölt községi választók az azon törvénycikk 49. §-ában előirt módon teljesitik.

A megválasztottak az összeiró küldöttség által azon évi névjegyzékbe felveendő.

110. § Bogsán, Dognácska, Moldova, Oravicza, Resicza, Stajerdorf és Szászka-Bánya községekben, melyekre az 1848. évi V. tc. 2. § a) pontjának a városokra vonatkozó rendelkezése eddig alkalmaztatott, a választók összeirására továbbra is a jelen törvénynek a városokra vonatkozó határozatai szerint lesz teljesitendő.

111. § Az ország azon részeiben is, melyekre az 1848. erdélyi II. tc. hatálya kiterjedt, minden képviselőválasztásra egy külön választókerület alakitandó és minden választókerület csak egy országgyülési képviselőt választ.

112. § A választók első állandó névjegyzékének elkészitésére a központi bizottság egy választókerületbe a szükséghez képest egynél több összeiró küldöttséget is küldhet ki.

113. § Az ország azon részeiben, melyekre az 1848:V. tc. hatálya kiterjedt, a törvényhatóságoknak a választókerületek beosztása és választási székhelyek iránt jelenleg fennálló határozatai a törvény további intézkedéseig érvényben maradnak.

114. § Az összeirás- és választásnál felmerülendő költségek, a törvényhatóságok házi pénztára iránt hozandó uj törvény létrejöttéig, az állampénztárból fedezendők.

115. § A névjegyzékre vonatkozó összes beadványok, kivonatok, bizonyitványok vagy egyéb okiratok bélyegmentesek és dij nélkül szolgáltatandók ki.

116. § Jelen törvénynek a választók névjegyzékének elkészitésére és kiigazitására vonatkozó intézkedései azonnal a választásra vonatkozó intézkedései pedig a jelen országgyülés berekesztése után lépnek életbe.

Addig az időközi választások az 1872-ben összeirt választók által az eddigi törvények és törvényes gyakorlat szerint foganatositandók.

117. § Minden törvényhatóság és város, mely külön országgyülési képviselőt küld a belügyminister által kitüzendő határidőn belül, ezen törvény 17. és 20. §-ai értelmében megválasztja a központi választmányt.

Ezen uj választmány teljesiti azon teendőket is, a melyek végzése törvény, illetőleg törvényes gyakorlat szerint ezen országgyülés végeig a jelenlegi központi választmányokat illeti.

118. § Az első névjegyzék megállapitása alkalmával, ha az összeirás az év első felében veszi kezdetét, a választói jog meghatározásánál a megelőző évre kivetett adó, ellenkező esetben és a névjegyzék minden további kiigazitásánál azon évi adó vétetik alapul, a melyben a kiigazitás történt.

119. § Az első névjegyzék, ha a központi választmány az összeirás elleni minden felszólalás felett 1874 végeig határozott, az 1875-ik év végeig, ellenkező esetben az összeirás végmegállapitását közvetlen követő naptári év utolsó napjáig érvényes.

120. § Az 1848. V. tc. 5. §-a és az 1848. erdélyi II. tc. 7. §-a azon módositással, melyet ezeken az 1868. XXX. és XLIII. törvénycikkek, valamint az 1873. XXXIV. tc. tesznek, érvényben maradnak;

valamint érvényben marad az 1848:V. tc. 56. §-a és az erdélyi 1848:II. tc. 9. §-a azon módositással, melyet ezekben az 1870:XXV. tc. tett.

Az 1848. V. és ugyanazon évi erdélyi II. törvénycikkek többi §-ai hatályon kivül helyeztetnek.

121. § Ezen törvény végrehajtásával a belügy- és az igazságügyministerek bizatnak meg.





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat