c) Heves és Külső-Szolnok megyéknek a Tisza folyó bal partján fekvő területe, kivévén az egri törvényszékhez tartozó Tisza-Füred, T. -Igár, T. -Örvény, T. -Szőllős, T. -Örs és Nagy-Iván községeket, melyek Heves megyében meghagyatnak. Továbbá a Tisza jobb partján Pély község határától délre fekvő része.
b) Szabolcs megyéből Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szovát, Tetétlen és Földes községek;
2. § A némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről szóló törvénycikk 4-ik §-ának a vagyonkezelésre vonatkozó intézkedései, úgy a XVI szepesi városra, mint a volt Királyföldön fekvő 7 királyi városra, jelesen N.-Szeben, Brassó, Besztercze, Segesvár, Szászváros, Medgyes és Szászsebes városokra is kiterjesztetnek.
4. § A Debreczen sz. kir. város tulajdonához tartozó és vele területi összefüggésben álló puszták, ugymint: Elep puszta a Kis- és Nagy-Álomzuggal és a Kösélyszeggel, továbbá Ohát, Zán, Máta, Kis-Hegyes puszták, valamint a nagyhegyesi, macsi, monostori, pallagi és zeleméri pusztarészek, végre Ebes, Szepes, Pacz, Fancsika, Bánk és Haláp puszták, Debreczen sz. kir. város hatósága alá helyeztetnek.
7. § Ha valamely eddigi törvényhatóság többfelé osztatik, annak közigazgatási czélokra szükségesek, azon megye tulajdonába mennek át, melynek területébe esnek. Ellenkező esetben a telkek és épületek értéke, valamint minden egyéb, eddig is közigazgatás czélokra használt ingó vagy ingatlan birtok a szétválasztott részek között aránylagosan felosztandó és ezentul is közigazgatási czélokra forditandó ugyan, de csakis a jogos tulajdonosok javára.
8. § Ha a 6-ik és 7-ik §-ok eseteiben az egyik rész oly épületek birtokában van, a melyek a törvényhatóság székhelyén előálló szükségletnek megfelelnének, de a székhely áthelyezése miatt feleslegesekké válnak és az ezen törvény 1-ső szakaszában megjelelt székhelyen, a törvényhatósági központi hivatalok elhelyezése egészen új épitkezést tesz szükségessé, az iránt, hogy az ezen törvény értelmében alakitott megye minden része tartozik-e és ha igen, minő arányban az épitési költségekhez járulni, a 10-ik § 2-ik és 3-ik bekezdésében meghatározott módon alakitandó bizottság dönt.
E czélra vegyes bizottság alakitandó, melyben, ha egész törvényhatóságok egyesittettek, mindenik érdekelt törvényhatóság két-két taggal képviselteti magát, ha azonban szétdarabolt részek egyesittettek, vagy egész eddigi törvényhatósághoz vagy törvényhatóságokhoz csatoltatnak más-más törvényhatóság részei, a vegyes bizottság tagjai számát az érdekeltek részére a belügyminister határozza meg aránylagosan, de mindenesetre úgy, hogy a legkisebb rész érdeke is legalább egy tag által legyen képviselve.
Kivételt képeznek ezen szabály alól Arad, Bihar, Csongrád és Szatmár megyék, a melyekben épen ugy, mint a 3. § rendelkezései által érintett megyékben is, a 13. és 14. §-ok rendelkezésének elég tétetvén, a tőlük elvett vagy a hozzájuk csatolt egyes községek csak annyiban veendők figyelembe, a mennyiben ez által azon feltételek, a melyek mellett az 1870:XLII. tc. 25. §-a értelmében a választókerületek alakitandók, változást szenvednek: - különben a bizottság további kiegészitése, illetőleg megujitása az 1870:XLII. tc. értelmében épen ugy történik, mint azon törvényhatóságokban, melyeknek területe jelen törvény által nem érintetik.
20. § Ha ezen intézkedések következtében, vagy az uj választásoknál oly tisztviselő marad ki hivatalából, kinek hivatala állandó volt vagy kinek azon törvényhatóságban, melyhez eddig tartozott, az ott fennállott szabály vagy gyakorlat szerint, nyugdijra volt igénye, az önhibáján kivüli hivatalvesztés folytán felmerülő, avagy a nyugdij iránti igényét az előbbi törvényhatóság különleges jövedelmeire érvényesitheti.
Oly választott tisztviselőktől, kik az 1870:XLII. tc. értelmében az 1877. évben eszközlendő általános tisztujitás alkalmával uj választás alá esnek, a belügyminister megkivánhatja, hogy addig, mig a fizetést huzzák, eddigi működésük területén és eddigi hivatásuknak megfelelő, vagy azzal rokon munkakörben működésüket folytassák.
Azok, kik ezt netalán megtagadnák, épen ugy, mint azok, kik időközben más, az államkincstár által fizetett dijazásban részesülnek, az egy évi fizetéshez való jogosultságot, és pedig utóbbiak ujabb fizetésük folyóvá tételének napjától elvesztik.
23. § A törvényhatóságok területének fentebb megállapitott beosztása által, az azokra, illetőleg azok egyes részeire nézve hatályban levő igazságszolgáltatásra vonatkozó törvények, rendeletek és szabályok további fennállása nem érintetik, és az iránt, hogy az igazságszolgáltatás rájuk vonatkozólag ezen elv épségben tartásával miként eszközöltessék, az igazságügyminister rendeleti uton intézkedik.
