csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1849-1918   1870-1879   1876. évi XXXIII. törvénycikk

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1876. évi XXXIII. törvénycikk

némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről

I. FEJEZET

A területi szabályozásról

1. § Az alább megnevezett megyék, kerületek, székek és vidékek területe szabályoztatván, az eddig ott fennállott törvényhatóságok helyett a következő megyék alakittatnak:

1. Egyesült Besztercze-Naszód megye.

Ezt képezik:

a) egész Besztercze-vidéke, beleértve Beszterczét;

b) Naszód-vidéke, kivévén ennek azon darabját, mely Torda megyében fekszik;

c) Doboka megyének azon részei, melyek Besztercze-vidék két része között, valamint Besztercze- és Naszód-vidéke között terülnek el;

d) Belső-Szolnok megyének Besztercze- és Naszód-vidékek közé benyuló része.

Székhelye: Besztercze.

2. Egyesült Szolnok-Doboka megye.

Ezt képezik:

a) Belső-Szolnok megye azon részén kivül, mely belőle az egyesült Besztercze-Naszód megyéhez csatoltatik;

b) Doboka megye, kivévén az egyesült Besztercze-Naszód megyéhez, a Szilágy megyéhez, valamint a Kolozs megyéhez csatolt részeit;

c) Kővár-vidékéből a Belső-Szolnokkal határos részek;

d) Szamosújvár;

e) Szék.

Székhelye: Deés.

Kővár-vidékének az egyesült Szolnok-Doboka megyéhez csatolt részeken felül maradó községei Szatmár megyéhez csatoltatnak.

3. Szilágy megye.

Ezt képezik:

a) Közép-Szolnok megye;

b) Kraszna megye;

c) Doboka megyének a Szilágygyal határos régi egregi járása;

d) Zilah.

Székhelye: Zilah.

4. Kolozs megye.

Ezt képezik:

a) az eddigi Kolozs megye, kivévén azon helységeket, melyek az 5. és 6. pont, illetőleg az 5. § értelmében az egyesült Maros-Torda megyéhez, vagy az egyesült Torda-Aranyos megyéhez csatoltatnak;

b) Doboka megyének Kolozs megye határa hosszában elnyuló része Hidalmástól Gyekéig,

c) Kolozs.

Székhelye: Kolozsvár.

5. Egyesült Torda-Aranyos megye.

Ezt képezik;

a) Torda megye alsó kerülete;

b) Aranyos-szék;

c) Alsó-Fehér megyéből az Aranyos vize mente;

d) Kolozs megyéből a 4. pont szerint ide csatolandó helységek.

Székhelye: Torda.

6. Egyesült Maros-Torda megye.

Ezt képezik:

a) Torda megye felső kerülete;

b) Maros-szék;

c) Kolozs megyének a 4. pont szerint hozzá csatolandó községei;

d) Naszód-vidékének Torda megye felső kerületében fekvő része:

e) Szászrégen.

Székhelye: Maros-Vásárhely.

7. Csik megye.

Ezt képezik:

a) Csik-szék;

b) Csik-Szereda:

Székhelye: Csik-Szereda.

8. Udvarhely megye.

Ezt képezik:

a) Udvarhely-szék;

b) Székely-Udvarhely;

c) Oláhfalu;

d) Küküllő és Felső-Fejér megyék, valamint Segesvár és Kőhalomszékeknek az udvarhelyszéki határszéllel területi összefüggésben levő némely községei, melyeknek beosztását, illetőleg a határok megállapitását a belügyminister az ezen törvénycikk 5. §-ában megállapított módon és feltétel mellett veszi eszközlésbe.

Székhelye: Székely-Udvarhely.

9. Kis-Küküllő megye.

Ezt képezik:

a) Küküllő megye:

b) Medgyes-széknek Küküllő megyében fekvő vagy abba benyuló részei;

c) Erzsébetváros.

Székhelye: Erzsébetváros.

10. Alsó-Fejér megye.

Ezt képezik:

a) Alsó-Fejér megye, az egyesült Torda-Aranyos megyéhez csatolandó Aranyos folyó völgye, továbbá a Királyföldön fekvő két része, valamint Mág és Szecsell helységek kivételével,

b) Gyulafehérvár;

c) Abrudbánya;

d) Vizakna.

Székhelye: Nagy-Enyed.

11. Hunyad megye.

Ezt képezik:

a) Hunyad megye,

b) Szászváros-szék Szászvárossal együtt;

c) Zaránd megye kőrösbányai és brádi járásai és n. -halmágyi járásának némely községei;

d) Vajda-Hunyad;

e) Hátszeg.

Székhelye: Déva.

Zaránd megyének fenmaradó része Arad megyéhez csatoltatik.

12. Nagy-Küküllő megye.

Ezt képezik:

a) Kőhalom-szék;

b) Segesvár-szék jelenlegi kiterjedésében, Segesvárt is oda értve;

c) Nagy-Sink-szék;

d) Medgyes-szék jelenlegi kiterjedésében Medgyessel együtt, kivévén azonban Medgyesszék azon részeit, melyek Kis-Küküllő megyéhez csatoltatnak;

e) Felső-Fejér megyének mindazon részei, melyek Háromszék-, Fogaras- vagy Szeben megyékhez nem csatoltatnak;

f) Ujegyház-széknek az ezen területben fekvő része.

Székhelye: Segesvár.

13. Fogaras megye.

Ezt képezik:

a) Fogaras vidéke;

b) Felső-Fejér megyéből Galacz, Rukkor, Oláh-Újfalu, Oláh-Tyukos Gaimár), továbbá Földvár és Kolun helységek;

c) Fogaras.

Székhelye: Fogaras.

14. Szeben megye.

Ezt képezik:

a) Szeben-szék jelenlegi kiterjedésében, beleértve Nagy-Szebent is;

b) Szász-Sebes-szék és város;

c) Szerdahely-szék;

d) Ujegyház-szék, a Nagy-Küküllőhöz csatolt rész kivételével;

e) Alsó-Fejér megyének azon két része, mely a Királyföldben fekszik, valamint Mág és Szecsell helységek; (10) f) Felső-Fejér megyének azon két része, mely Szeben-szék és Ujegyház-szék között fekszik.

Székhelye: Nagy-Szeben.

15. Háromszék megye.

Ezt képezik:

a) Három-szék;

b) Felső-Fejér megyének Három-szék és Brassó-vidék között fekvő két, Három-szék és Csik-szék között fekvő egy darabja;

c) Sepsi-Szent-György, Kézdi-Vásárhely, Ilyefalva és Bereczk.

Székhelye: Sepsi-Szent-György.

16. Brassó megye.

Ezt képezi:

Brassó vidéke, Brassóval együtt.

Székhelye: Brassó.

17. Jász-Nagykun-Szolnok megye.

Ezt képezik:

a) a Jászság;

b) a Nagy-Kunság;

c) Heves és Külső-Szolnok megyéknek a Tisza folyó bal partján fekvő területe, kivévén az egri törvényszékhez tartozó Tisza-Füred, T. -Igár, T. -Örvény, T. -Szőllős, T. -Örs és Nagy-Iván községeket, melyek Heves megyében meghagyatnak. Továbbá a Tisza jobb partján Pély község határától délre fekvő része.

Székhelye: Szolnok.

18. Heves megye.

Ezt képezi:

Heves és Külső-Szolnok megyének fenmaradt része.

Székhelye: Eger.

19. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megye.

Ezt képezi:

a) Pest, Pilis és Solt t. e. megyék, János-hida község kivételével, mely Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatoltatik;

b) a Kis-Kunság, valamint a Jászkun-kerületnek részint Pest megye, részint a Kis-Kunság területén fekvő községei és pusztái, kivéve Dorozsma községet, mely Csongrád megyébe bekebeleztetik.

Székhelye: Budapest.

20. Hajdu-megye.

Ezt képezik:

a) Nánás, Dorogh, Böszörmény, Hadház, Szoboszló és Vámos-Pércs hajdu városok:

b) Szabolcs megyéből Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szovát, Tetétlen és Földes községek;

c) Bihar megyéből: Kaba, Mike-Pércs és Sámson községek.

Székhelye: Debreczen.

Sáp és Érkenéz szabolcsmegyei községek Bihar megyéhez csatoltatnak.

21. Szabolcs megye.

Ezt képezi:

Szabolcs megyének fenmaradt része.

Székhely: Nyiregyháza.

22. A szepesi XVI városi kerület Szepes megyébe kebeleztetik.

Székhely: Lőcse.

23. A nagykikindai kerület Torontál megyébe kebeleztetik.

Székhely: N. -Becskerek.

24. Fehértemplom (város) Temes megyéhez csatoltatik a volt határőrvidéknek Krassó megyébe kebelezett azon községeivel együtt, a melyekre nézve ez a helyes területi beosztás szempontjából a fentebbi intézkedés folytán szükségessé válik.

2. § A némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről szóló törvénycikk 4-ik §-ának a vagyonkezelésre vonatkozó intézkedései, úgy a XVI szepesi városra, mint a volt Királyföldön fekvő 7 királyi városra, jelesen N.-Szeben, Brassó, Besztercze, Segesvár, Szászváros, Medgyes és Szászsebes városokra is kiterjesztetnek.

Utóbbiakra ezen kivül a most emlitett törvénycikk 5-dik §-ban foglalt rendelkezés is alkalmaztatik.

3. § Azon községek és puszták, melyek saját törvényhatóságuk területétől elszakitva, idegen törvényhatóságok területében feküsznek és melyekről a fentebbiek nem rendelkeznek, azon törvényhatóságokba kebeleztetnek, melyeknek területén feküsznek, névszerint:

a) Sellye és Okorág, somogymegyei községek Baranya megyébe;

b) Piszke és Lábatlan, komárommegyei községek Esztergom megyébe;

c) Monostor és Alattyán, hevesmegyei községek, valamint Kerekudvar puszta Jász-Nagykun-Szolnok megyébe kebeleztetnek;

d) Dévaványa és Tótkomlós községek hová csatoltatása iránt az érdekelt törvényhatóságok és községek meghallgatásával, az 5. § értelmében a belügyminister fog határozni.

4. § A Debreczen sz. kir. város tulajdonához tartozó és vele területi összefüggésben álló puszták, ugymint: Elep puszta a Kis- és Nagy-Álomzuggal és a Kösélyszeggel, továbbá Ohát, Zán, Máta, Kis-Hegyes puszták, valamint a nagyhegyesi, macsi, monostori, pallagi és zeleméri pusztarészek, végre Ebes, Szepes, Pacz, Fancsika, Bánk és Haláp puszták, Debreczen sz. kir. város hatósága alá helyeztetnek.

5. § Az 1. §-ban megállapitott területi beosztás alapján az egyes törvényhatóságok határait az érdekeltek meghallgatása után a belügyminister állapitja meg.

E megállapitásban intézkedhetik a határok közelében eső községeknek az 1. §-ban megállapitott törvényhatóságoknak egyikéből a másikba áttétele iránt is.

Eljárásáról a törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének törvénybe iktathatása czéljából a törvényhozásnak még ezen év folyamán jelentést tesz.

II. FEJEZET

A területi kiigazitás folytán egyesitett vagy több részre osztott törvényhatóságok vagyonáról

6. § Az egész területre nézve egyesitett eddigi megyék (kerületek, székek, vidékek) minden ingó vagy ingatlan vagyona fölött, a mennyiben az tisztán közigazgatási czélokra fordittatott, az egyesitett törvényhatóságok egyeteme rendelkezik.

Az ily vagyon jövedelme ezentúl is a közigazgatási költségek fedezésére fordittatik, de azon rész javára számittatik be, melynek eddig tulajdonát képezte.

Kivételt csupán azon, eddig is közigazgatási czélokra használt épületek és azok felszerelvényei képeznek, melyek közigazgatási czélokra az egyesült törvényhatóságoknak is szükségesek.

Az ily épületek az egyesült törvényhatóság köztulajdonává lesznek.

7. § Ha valamely eddigi törvényhatóság többfelé osztatik, annak közigazgatási czélokra szükségesek, azon megye tulajdonába mennek át, melynek területébe esnek. Ellenkező esetben a telkek és épületek értéke, valamint minden egyéb, eddig is közigazgatás czélokra használt ingó vagy ingatlan birtok a szétválasztott részek között aránylagosan felosztandó és ezentul is közigazgatási czélokra forditandó ugyan, de csakis a jogos tulajdonosok javára.

8. § Ha a 6-ik és 7-ik §-ok eseteiben az egyik rész oly épületek birtokában van, a melyek a törvényhatóság székhelyén előálló szükségletnek megfelelnének, de a székhely áthelyezése miatt feleslegesekké válnak és az ezen törvény 1-ső szakaszában megjelelt székhelyen, a törvényhatósági központi hivatalok elhelyezése egészen új épitkezést tesz szükségessé, az iránt, hogy az ezen törvény értelmében alakitott megye minden része tartozik-e és ha igen, minő arányban az épitési költségekhez járulni, a 10-ik § 2-ik és 3-ik bekezdésében meghatározott módon alakitandó bizottság dönt.

A bizottság határozata 15 nap alatt a belügyministerhez felebbezhető, ki ezen esetekben a felebbezés vételétől számitott 40 nap alatt végérvényesen határoz.

A belügyminister, ha szükségét látja, a helyszinén vizsgálatot is rendelhet el, melynek költségeit a vesztes fél viseli.

9. § Oly vagyon, mely nem közigazgatási, hanem más különös czélokra fordittatott, ezentúl is kizárólag ezen különös rendeltetésre s az eddigi tulajdonos javára forditandó. Az ily vagyon kezelése módját a jelen törvény értelmében megalakult törvényhatóság a belügyminister jóváhagyásával alkotandó szabályrendelet által határozza meg.

A vagyon kezelése minden esetben a belügyminister felügyelete alatt történik.

10. § Ha a 6-ik, 7-ik és 9-ik §-ban tárgyalt vagyon természete, felosztása vagy egyesitésére nézve, az egyesitett vagy többfelé osztott eddigi törvényhatóságok között egyezség nem jönne létre, a vitás kérdésnek az idézett §-ok rendelkezése szerint eldöntése közigazgatási uton kisérlendő meg.

E czélra vegyes bizottság alakitandó, melyben, ha egész törvényhatóságok egyesittettek, mindenik érdekelt törvényhatóság két-két taggal képviselteti magát, ha azonban szétdarabolt részek egyesittettek, vagy egész eddigi törvényhatósághoz vagy törvényhatóságokhoz csatoltatnak más-más törvényhatóság részei, a vegyes bizottság tagjai számát az érdekeltek részére a belügyminister határozza meg aránylagosan, de mindenesetre úgy, hogy a legkisebb rész érdeke is legalább egy tag által legyen képviselve.

Ezen bizottság tagjait az illető területen lakó törvényhatósági bizottsági tagok választják meg, elnökét pedig a belügyminister nevezi ki, de az elnök a vegyes bizottság tagjai közül nem nevezhető.

11. § A bizottság határozata ellen a belügyministerhez a határozat kihirdetésétől számitott 15 nap alatt felebbezésnek van helye.

A belügyminister a felebbezés vételétől számitott 40 nap alatt határoz. A határozatában meg nem nyugvó fél az ügyet a rendes birói utra viheti, mi azonban a határozat végrehajtását nem gátolja.

12. § Az előző § esetében a közigazgatási uton elért végérvényes határozat ellen birtokon kivül inditott perben az egyes részeket azon törvényhatóság tiszti ügyésze képviseli, a melyhez azok a területi kiigazitás után tartoznak.

Ha azonban a per két vagy több egymással egyesitett, ezelőtt különálló törvényhatóság tagjai közt indittatik meg, a jogi képviseltetésről azon bizottsági tagok gondoskodnak, kik az illető, eddig különállott törvényhatóság bizottságának tagjai voltak.

Ezen esetben mindenik fél bizottsági tagjai a főispán által a kereset beadásáról vett értesitéstől számitott 15 nap alatt a jogi képviselő megválasztása végett összehivatnak.

Ezen esetekben arról, hogy a per megindittatott, illetőleg a keresetlevél beadatott, az illetékes törvényszék elnöke az illető főispánt 3 nap alatt értesiteni köteles.

III. FEJEZET

Az uj törvényhatóságok bizottságáról és az azokban eszközlendő tisztujitásról

13. § Az egyesitett törvényhatóságokban ideiglenesen az eddig különállott egyes törvényhatóságok bizottsági tagjai képezik az uj megye bizottságát.

14. § Ha több törvényhatóságokból vagy több törvényhatóság egyes részeiből alakul valamelyik uj megye, a részek kerületeiben lakó eddigi bizottsági tagok lépnek be ideiglenesen az ujból alakitott megye bizottságába.

15. § Az uj alakulás végleges rendezéseig kivételesen megengedtetik, hogy a 13. és 14. §-okban foglalt intézkedés folytán, a bizottsági tagok száma 600-nál több vagy 120-nál kevesebb legyen.

16. § Az 1874:XLII. törvénycikk értelmében megtartandó általános tisztujitás előtt, a megyei bizottság az 1. § rendelkezései által érintett megyékben ujra alakitandó.

Kivételt képeznek ezen szabály alól Arad, Bihar, Csongrád és Szatmár megyék, a melyekben épen ugy, mint a 3. § rendelkezései által érintett megyékben is, a 13. és 14. §-ok rendelkezésének elég tétetvén, a tőlük elvett vagy a hozzájuk csatolt egyes községek csak annyiban veendők figyelembe, a mennyiben ez által azon feltételek, a melyek mellett az 1870:XLII. tc. 25. §-a értelmében a választókerületek alakitandók, változást szenvednek: - különben a bizottság további kiegészitése, illetőleg megujitása az 1870:XLII. tc. értelmében épen ugy történik, mint azon törvényhatóságokban, melyeknek területe jelen törvény által nem érintetik.

17. § A bizottságok ujjáalakitása (18. §) az 1870:XLII. törvénycikknek az első alakulást szabályozó rendelkezései szerint eszközlendő.

Torda-Aranyos, Maros-Torda és Háromszék megyét illetőleg azonban az idézett 1870. évi XLII. törvénycikk 25. és 26. § rendelkezései oda módosittatnak, hogy ezen törvényhatóságokban a kerületek és az egyes kerületekben a választandó bizottsági tagok száma nem a választásra jogositottak száma, hanem a népesség aránya szerint fognak megállapittatni.

18. § A megyei bizottság ujra-alakitása czéljából a belügyminister felszólitására az érdekelt törvényhatóságok (16., 17. §) a kitűzött határidőben ülést tartanak, melyben a szükséges intézkedéseket megteszik.

19. § A központi és járási tisztviselők, valamint a segéd- és kezelő-személyzet az 1870. évi XLII. törvénycikk értelmében eszközlendő általános tisztujitásig állomásaikon maradnak; kivévén, ha ez által a tisztviselők száma a kellő, illetőleg törvényszerű létszámot tulhaladná, mely esetben a hivatalban fiatalabbak lemondottaknak tekintetnek.

Ha ellenben ezen elv szerint az ujjá-alakitott törvényhatóság területén a tisztviselők kellő számmal nem lennének meg vagy valamely tisztviselő lakását az ujjá-alakitott megye területére áttenni nem akarná, az ily állomások az általános tisztujitásig főispáni helyettesités által töltetnek be.

20. § Ha ezen intézkedések következtében, vagy az uj választásoknál oly tisztviselő marad ki hivatalából, kinek hivatala állandó volt vagy kinek azon törvényhatóságban, melyhez eddig tartozott, az ott fennállott szabály vagy gyakorlat szerint, nyugdijra volt igénye, az önhibáján kivüli hivatalvesztés folytán felmerülő, avagy a nyugdij iránti igényét az előbbi törvényhatóság különleges jövedelmeire érvényesitheti.

Az ily igények felett, a szóban levő különleges jövedelmek birtokosainak meghallgatásával, első sorban az ujonnan alakult törvényhatóság közgyülése határoz.

Ezen határozat 15 nap alatt a belügyministerhez felebbezhető, ki annak folytán 40 nap alatt végérvényesen dönt.

21. § Ha a 19. § értelmében oly tisztviselők, illetőleg a segéd- vagy kezelő-személyzet oly tagjai maradnak hivatal nélkül, kikre az előző szakasz rendelkezése nem alkalmazható és a kik fizetésüket eddig az állami költségvetésben megszavazott s a belügyminister által az illető törvényhatóság részére utalványozott összegből nyerték, igényt támaszthatnak arra, hogy részükre ugyanazon alapból egy évi fizetésök utalványoztassék.

Az év eddigi hivataluk megszünésének napjától számitandó, de az 1877. év végénél tovább semmi esetben sem terjedhet.

Az ily igények azon törvényhatóság által, melyben az illetők laknak, a belügyministerhez véleményes jelentés mellett a minister által kitüzendő határidőn belül felterjesztendők, ki felettük a felterjesztés vételének napjától számitott 40 nap alatt határoz.

Oly választott tisztviselőktől, kik az 1870:XLII. tc. értelmében az 1877. évben eszközlendő általános tisztujitás alkalmával uj választás alá esnek, a belügyminister megkivánhatja, hogy addig, mig a fizetést huzzák, eddigi működésük területén és eddigi hivatásuknak megfelelő, vagy azzal rokon munkakörben működésüket folytassák.

Azok, kik ezt netalán megtagadnák, épen ugy, mint azok, kik időközben más, az államkincstár által fizetett dijazásban részesülnek, az egy évi fizetéshez való jogosultságot, és pedig utóbbiak ujabb fizetésük folyóvá tételének napjától elvesztik.

22. § Addig, mig az ujonnan alakult megyék bizottsága (13-14. §-ok) meg nem alakul és a tisztviselők iránt az intézkedés a 19. § értelmében meg nem történt, az eddigi megyék, székek, vidékek és kerületek jelenlegi bizottsága és tiszti kara működését folytatni tartozik.

23. § A törvényhatóságok területének fentebb megállapitott beosztása által, az azokra, illetőleg azok egyes részeire nézve hatályban levő igazságszolgáltatásra vonatkozó törvények, rendeletek és szabályok további fennállása nem érintetik, és az iránt, hogy az igazságszolgáltatás rájuk vonatkozólag ezen elv épségben tartásával miként eszközöltessék, az igazságügyminister rendeleti uton intézkedik.

24. § A levéltárak és egyéb iratok szétosztása és átadása iránt a belügyminister rendeleti uton intézkedik.

25. § Jelen törvény kihirdetése után azonnal életbelép, de végrehajtása módozatainak, s az erre szükséges időnek meghatározásával, valamint általában az ezen czélból szükséges utasitások kiadásával a belügyminister, a 23. §-t illetőleg az igazságügyminister bizatik meg.





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat