csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1849-1918   1870-1879   1877. évi I. törvénycikk

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1877. évi I. törvénycikk

némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról

1. § Az 1876. évi XXXIII. törvénycikk 1-ső és 3-ik §-ban területileg szabályozott törvényhatóságok közül, a terület végleges megállapitásánál érintetlenül hagyattak a következő megyék; névszerint: Csík, Fogaras, Brassó, Bihar, Szepes, Torontál, Somogy, Baranya, Komárom, Esztergom.

2. § Az ugyanazon törvénycikk 1-ső és 3-ik §-ban felsorolt többi törvényhatóságok véglegesen megállapitott területe törvénybe iktattatik, a mint következik:

1. Egyesült Besztercze-Naszód megyét képezik:

a) az egész volt Besztercze vidéke, beleértve Beszterczét is;

b) a volt Naszód vidéke, azon két községe kivételével, melyek Maros-Torda megyéhez csatoltattak (7. d.);

c) a volt Doboka megyének következő községei: Kusma, Sófalva, Szeredfalva, Harina, Netz, Galatz, Bilak, Simontelke, Kis-Budak, Várhely, Sirling, Berlád, Solymos, Nagy-Sajó, Árdány, Friss, Alsó-Sebes, Felső-Sebes, Alsó-Balázsfalva, Felső-Balázsfalva, Kajla és Szász-Bongard;

d) a volt Belső-Szolnok megyének következő községei: Entradám, Priszlop, Csépán, Luska, Oláh-Nemegye, Oláh-Németi, Magyar-Nemegye és Tóhát.

2. Az egyesült Szolnok-Doboka megyét képezik:

a) a volt Belső-Szolnok megye összes községei azok kivételével, melyek belőle az egyesült Besztercze-Naszód megyéhez csatoltattak (1. d.);

b) a volt Doboka megyének következő községei: Komlós-Ujfalu, Füzes-Szt.-Péter, Füzes, Csáki-Gorbó, Paptelke, Kalocsa, Vajdaháza, Szótelke, Récze-Keresztur, Kecskeháta, Völcs, Pánczélcseh, Magyar-Derzse, Köblös, Alsó-Töők, Felső-Töők, Igricze, Tótfalu, Szarvaskend, Esztény, Poklostelke, Moró, Doboka, Kendilóna, Lozsárd, Onok, Tötör, Kecsed-Szilvás, Kecsed, Nagy-Iklód, Kis-Jenő, Kis-Iklód, Viz-Szilvás, Hesdát, Mikola, Boncz-Nyires, Szekuláj, Szt.-Egyed, Pujon, Szt.-Gothard, Czege, Göcz, Császári, Vajda-Szt.-Iván, Mohaly, Oláh-Vásárhely, Erdő-Szombattelke, Kötke, Szt.-Márton, Nagy-Devecser, Kis-Devecser, Noszoly, Buza, Feketelak, Melegföldvár, Kapor, Szász-Zsombor, Mányik, Veres-Egyháza, Kékes, Sz.-Miklós, Czente, Vicze, M.-Borzás, Kétej, Dellő-Apáti, Szász-Uj-Ős, Aranyos-Móricz, Szász-Máté, Szász-Ujfalu, Bödön, Ents, Fellak, Sz.-Szt.-Jakab, Sz.-Czegő, Árokalja, Kerlés, Sárvár, Sajó-Keresztur, Sajó-Szt.-András, Kentelke, Sajó-Mogyorós, Szt.-Katolna-Dorna;

c) a volt Kővárvidékének következő községei: Csokmány, Aranymező, Poinicza, Pirosa, Kucsulát, Kis-Solymos, Kozla, Csula, Letka, Lemény, Toplicza, Purkáriu, (Purkerecz), Dióspatak, Kis-Nyires, Resztolcz, Révkörtvélyes, Büdöspataka, Mályán, Kis-Berszó, Ilonda-Pataka, Szakatura, Sásza, Nagy-Buny, Frinkfalva, Zsugásztra, Románfalva, Szelnicze, Drága-Vilma, Groppa, Preluka, Magura, Russor, Brébfalva, Csernefalva, Kápolnok-Monostor, Szt.-Kápolnok, Vaád, Fonácz, Laczkonya, Berencze, Kis-Körtvélyes, Garbonácz, Gyertyános, Kovács-Kápolnok, Csokotés, Kötelesmező, Plopis és Blózsa;

d) Szamosujvár;

e) Szék.

3. Szatmár megyébe kebeleztettek a volt Kővár vidékének következő községei:

Kapnik-Bánya, Karullya, Szakállasfalva, Kölcse, Kovás, Remete, Berkeszpatak, Butyásza, Kis-Buny, Váralja, Fericse, Durusa, Nagy-Körtvélyes, Gaura, Stezser, Hovrilla, Somkutpatak, Jeder, Gyökeres, N.-Nyires, Tölgyes, Törökfalva, Csolt, N.-Somkut, Berkesz, N.-Fentős, P.-Fentős, Fehérszék, Lukácsfalva, Dánfalva, Pribékfalva, Magosfalva, Hosszufalu, Kis-Fentős, Szappanpataka, Erdőaranyos, Koltó-Katalin, Hagymás-Lápos, Puszta-Hidegkut, Kolcér, Kis-Bozinta, Ó-Bozinta és Szaszar.

4. Szilágy megyét képezik:

a) a volt Közép-Szolnok megye;

b) a volt Kraszna megye;

c) a volt Doboka megyének következő községei: Őrmező, Tihó, Borzáva, Galgó, Farkasmező, Kettősmező, Balázsháza, Somróujfalu, Felső-Kékes-Nyárló, Romlott, Galponya, Alsó-Kékes-Nyárló, Csömörlő, Magyar-Egregy, Ördögkut, Pósa, Vaskapu, Szt.-Péterfalva, Puszta-Rajtolcz, Felegregy, Bodja, Szt.-György, Vármező, továbbá Rákos és Kendermező;

d) Kolozs megyéből a következő községek: Nagy-Rajtólcz, Kásapatak, ez utóbbi Huta nevü praediummal együtt;

e) Zilah.

5. Kolozs megyét képezik:

a) az eddigi Kolozs megye valamennyi községe a Szilágy megyébe (4. d), a Torda-Aranyos megyébe (6. d), valamint a Maros-Torda megyébe (7. c) kebelezett községei kivételével;

b) a volt Doboka megyének következő községei: Szt.-Mária, Kendermál, Puszta-Szt.-Mihály, Hidalmás, Bányika, Drág, Milvány, Dall, Ugrucz, Adalin, Kis-Esküllő, Ördögkeresztur, Nagy-Esküllő, M.-Fodorháza, Sólyomkő, Babucz, Kovácsi, Sz.-M.-Macskás, Gyula, Csomafája, Bodog, Kide, Magyar-Ujfalu, Borsa, Válaszut, Bonczhida, Gyulatelke, Marokháza, Bogács, Ombuz, Szava, Gyeke, Hosszu-Macskás;

c) Kolozs.

6. Az egyesült Torda-Aranyos megyét képezik:

a) a volt Torda megyének következő községei: Tur, Bányabükk, Csürülye, Hesdát, Indal, Kis-Fenes, Komjátszeg, Koppánd, Magyar-Szilvás, Mikes, Oláh-Rákos, Puszta-Csán, Puszta-Szt.-Király, Puszta-Szt.-Márton, Szelicse, Szelistye, Szent-László, Magyar-Peterd, Felső-Peterd, Közép-Peterd, Szind, Alsó-Jára, Bikalat, Hagymás, Kákova, Kis-Oklos, Magura, Nagy-Oklos, Puszta-Egres, Ruha-Egres, Runk, Szurduk, Felső-Füle, Magyar-Léta, Magyarosság, Oláh-Léta, Sütmeg, Felső-Fülehavas, Érczpataka, Kisbányahavasa, Berkes, Kisbánya-Bikalat havassal, Alsó-Füle, Asszonyfalva, Toroczkó, Bedelő, Bórév, Gyertyános, Toroczkó-Szt.-György, Alsó-Podsága, Alsó-Szolcsva, Felső-Podsága, Felső-Szolcsva, Lupsa, Lunka, Sásza-Vincza, Vidaly, Gyéres, Gyéres-Szt.-Király, Aranyos-Lona, Egerbegy, Mező-N.-Csán, Mező-Szt.-Jakab, Cikud, Mező-Böő, Felső-Detrehem, Alsó-Detrehem, Mező-Kook, Mező-Örke, Keresztes, Mező-Sályi, Gerebenes, Soóspatak, Mező-Uraly, Pete, Szt.-Margita, Ujfalu, Mező-Kapus, Maros-Orbó, Magyar-Dellő, Nagy-Iklánd, Kis-Iklánd, Mező-Záh, Oláh-Dellő, Vajdaszeg, Soós-Szt.-Márton, Gerend, Hadrév, Kecze, Gerend-Keresztur, Maros-Ludas, Maros-Bogáth, Dátos, Maros-Lekencze, Mező-Bodon, Mező-Szengyel, Mező-Szakál, Mező-Keménytelke, Mező-Tóhát, Torda;

b) a volt Aranyosszék;

c) Alsó-Fehér megyéből a következő községek: Brezest, Szártos, Offenbánya, Muncsel, Felső-Csóra, Albák, Szkerisóra, Nyágra, Felső-Vidra, Alsó-Vidra, Szekatura, Csertés, Ponorel, Topánfalva, Bisztra;

d) Kolozs megyéből a következő községek: Velkér, Méhes.

7. Az egyesült Maros-Torda megyét képezik:

a) a volt Maros szék;

b) a volt Torda megyének következő községei:

Abafája, Puszta-Almás, Bala, Berectelke, Felfalu, Magyar-Fülpös, Felső-Idecs, Alsó-Idecs, Körtvekapu, Lővér, Majos, Póka, Radnótfája, Magyar-Régen, Erdő-Szakál, Vajda-Szt. -Ivány, Toldalag, Unoka, Vécs, Andrenyásza, Déda, Disznajó, Füleháza, Göde, Maros-Hodák, Holt-Maros, Orosz-Idecs, Idecspataka, Maros-Kövesd, Ligeth, Magyaró, Mesterháza, Palota, Ratosnya, Alsó-Répa, Oláh-Toplica, Adorján, Görgény-Hodák, Kakucs, Kincses, Kásva, Alsó-Kőhér, Felső-Kőhér, Libánfalva, Görgény-Oroszfalu, Alsó-Oroszi, Felső-Oroszi, Orsova, Görgény-Sóakna, Soropháza, Görgény-Szt.-Imre, Soós-Szt.-Márton, Szt.-Mihály-Telke, Üvegcsür, Magyar-Bölkény, Oláh-Bölkény, Erdő-Csinád, Gernyeszeg, Hétbükk, Kis-Illye, Maros-Jára, Körtélyfája, Oláh-Nádas, Petele, M.-Péterlaka, Pókakeresztur, Sáromberke, Sárpatak, Kis-Szederjes, Nagy-Szederjes, Erdő-Szengyel, Oláh-Telek, Várhegy;

c) Kolozs megyéből a következő községek:

Nagy-Ercse, Szt.-Márton, Kis-Nyulas, Nagy-Ölyves, Felső-Répa;

d) a volt Naszód vidékének következő községei:

Maros-Oroszfalu, Monosfalu;

e) Szászrégen.

8. Udvarhely megyét képezik:

a) az egész volt Udvarhelyszék, kivévén Telegdi-Baczon községet [15. g)];

b) Székely-Udvarhely;

c) Oláhfalu;

d) a volt Küküllő megyéből: Oláh-Hidegkut, Oláh-Andrásfalva; a volt Felső-Fehér megyéből: Felek, Szederjes, Petek, Felső-Rákos; a volt Segesvár-székből: Bene (Méhburg), Erked; a volt Kőhalom-székből: Darócz és Zsombor községek, ez utóbbi a volt Felső-Fehér megyében feküdt részével együtt.

9. Kis-Küküllő megyét képezik:

a) a volt Küküllő megye az Udvarhely megyébe kebelezett községein kivül [8. d)];

b) a volt Medgyes-székből a következő községek:

Kőrös, Bogács, Felső-Bajom (Bázna), Völcz, Nagy-Ekemező, Kis-Ekemező;

c) Erzsébetváros.

10. Alsó-Fehér megyét képezik:

a) az eddigi Alsó-Fehér megye, kivévén a Torda-Aranyos megyéhez [6. c)] és Szeben megyéhez [14. e)] csatolt községeket;

b) Gyulafehérvár;

c) Abrudbánya;

d) Vizakna.

11. Hunyad megyét képezik:

a) a volt Hunyad megye;

b) a volt Szászváros-szék Szászvárossal együtt;

c) a volt Zaránd megyének következő községei:

Báldovin, Birtin, Brotuna, Bulcsesd, Cebea, Dobróc, Grohót, Karács, Karásztó, Kazanesd, Kőrösbánya, Leanc, Lunka, Mestakon, Obersia, Prihogyest, Ribica, Ribicsóra, Riska, Riskulica, Steja, Tataresd, Ternáva, Tomesd, Tomnatek, Tyulesd, Ujbaresd, A.-Váca, F.-Váca, Vaka, Valemare, Zsunk, Blezseny, Boica, Brád, Bucsesd, Bukuresd, Cerecel, Dupapiatra, Hercegány, Kájanel, Kalamanesd, Kracsunesd, Kriscsor, Kuréty, A.-Lunkoj, F. -Lunkoj, Mihelény, Ormindea, Pestyera, Podele, Potingány, Rovina, Ruda, Sicsuri, Szelistye, Szkrófa, Sztanizsa, Tresztia, Valcabrad, Zdrape, Csungány, Prevalény, Bászárábászá, Strimba;

d) Vajdahunyad;

e) Hátszeg.

12. Arad megyébe kebeleztettek a volt Zaránd megyének következő községei:

Acsuca, Acsuva, Bányesd, Bogyesd, Brusztur, Bugyesd, Csucs, Csermusa, Kohesd, Dumbráva, Gross, Guravoj, Kis-Halmágy, N.-Halmágy, Juonesdi, Krisztesti, Lazur, Leasza, Lestyora, Lungsóra, Magulicsa, Mermesd, Ocs, Ocsisor, Pleskuca, Pojána, Pojenár, Rosztocs, Szirb, Talács, Ternavica, Tisza, Vidra, Vosdocs.

13. Nagy-Küküllő megyét képezik:

a) a volt Kőhalom-szék, kivéve az Udvarhely megyéhez csatolt községeit [8. d)];

b) a volt Segesvár-szék, Segesvárt is odaértve, kivévén Udvarhely megyéhez csatolt községeit [8. d)];

c) a volt Nagy-Sink-szék;

d) a volt Medgyes-szék, Medgyest is odaértve, kivévén azonban Kis-Küküllő megyéhez csatolt községeit [9. b)];

e) a volt Felső-Fehér megyének következő községei:

Ágostonfalva, Ürmös, Alsó-Rákos, Bogáth, Datk, Héviz, Hidegkut, Királyhalma, Longodár, Máthéfalva, Moha, Pálos, Voldorf, Almakerék, Bese, Fehéregyháza, Földszin, Héjjasfalva, Réten, Keresd, Sárpatak, Szász-Ujfalu, Rudály, Volkány, Zoltány, Alsó-Gezés, Bürkös, Felső-Gezés, Kövesd, Oláh-Ivánfalva, Szász-Zalathna, Vecsérd, Bólya, Hidegviz, Ingodály, Isztina, Mártonfalva, Mártontelke, Mihályfalva, Péterfalva, Rovás, Salkó, Saldorf, Szász-Vesződ;

f) a volt Ujegyház-széknek következő községei:

Magare (Magarei), Abtsdorf (Apátfalva).

14. Szeben megyét képezik:

a) a volt Szeben-szék, beleértve Nagy-Szebent is;

b) a volt Szászsebes-szék és Szászsebes város;

c) a volt Szerdahely-szék;

d) a volt Ujegyház-szék, Nagy-Küküllő megyéhez csatolt községein kivül [13. f)];

e) Alsó-Fehér megyéből a következő községek:

Mág, Szecsel, Ecsellő, Sebeshely, Szász-Csór, Láz, Kákova, Kápolna, Sugag;

f) a volt Felső-Fehér megyének következő községei:

Hortobágyfalva (Kornicel), Szt.-Jánoshegye, (Nucsed).

15. Háromszék megyét képezik:

a) a volt Háromszék;

b) a volt Felső-Fehér megyének következő községei:

Márkos, Nyén, Bodola, Bodza, Lüget, Nyáros-Patak, Előpatak, Hidvég, Árapatak, Erősd, Bükszád, Mikó-Ujfalu, Alsó-Volál, Felső-Volál, Karatna, Peselnek, Száraz-Patak;

c) Sepsi-Szt.-György;

d) Kézdivásárhely;

e) Illyefalva;

f) Bereczk;

g) a volt Udvarhely-székből:

Telegdi-Baczon község [8. a)].

16. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyét képezik:

a) a volt Jászság községei: u. m. Árokszállás, Dózsa, Fényszaru, Jákóhalma, Jászapáthi, Jász-Alsó-Szt.-György, Jászberény, Jász-Felső-Szt.-György, Jászladány, Jász-Kisér, Mihálytelek;

b) a volt Nagy-Kunság községei, u. m. Karczag, Kis-Uj-Szállás, Kunhegyes, Kun-Szent-Márton, Madaras, Turkeve;

c) Heves megyéből a következő községek;

Monostor (Kerekudvar pusztával), Alattyán, Besenszög, Kőtelek, Nagy-Körü, Tisza-Sülly, Szt. -Imre, Tisza-Derzs, Tisza-Abád, Tisza-Szalók, Kenderes, Bura, Tisza-Beő, Fegyvernek, Tisza-Roff, Török-Szt.-Miklós, Tisza-Püspöki, Szajol, Csépa, Czibakháza, Földvár, Inoka, Tisza-Kürt, Nagy-Rév, Szelevény, Sas, Tisza-Ugh, Várkony, Vezseny, Szolnok, Mezőtúr, végre Dévaványa, de ez a közigazgatásilag hozzá tartozott Cséfán nevü pusztája nélkül, mely utóbbi Békés megyébe kebeleztetett [22. c)];

d) a volt Pest-Pilis- és Solt megyéből Jánoshida község.

17. Heves megyét képezik:

A volt Heves- és Külső-Szolnok megyének következő községei:

Besenyő, Dormánd, Deménd, Erdőtelek, Eger-Szalók, Füzes-Abony, Káál, Kompolt, Kerecsend, Maklár, Mező-Tárkány, Nagy-Tálya, Szóláth, Aldebrő, Detk, Domoszló, Feldebrő, Felső-Nána, Halmáj, Kápolna, Karácsond, Ludas, Markaz, Szt.-Mária, Tófalu, Ugra, Verpelét, Vécs, Visonta, Átány, Bod, Boczonád, Érk, Heves, Kömlő, Méra, Nagy-Füged, Pély, Zaránk, Tarna-Örs, Tarna-Szt.-Miklós, Visznek, Vezekény, Zsadány, Apcz, Csány, Ecséd, Fancsal, Hasznos, Hatvan, Horth, Pásztó, Szt.-Jakab, Szurdok-Püspöki, Tar, Atkár, Adács, Gyöngyös-Püspöki, Gyöngyös-Halász, Oroszi, Pata, Rhéde, Szücsi, Solymos, Sáár, Tarján, Vámos-Györk, Veresmart, Balla, Badony, Derecske, Dorogháza, Erdőkövesd, Füzes, Istenmezeje, Ivád, Mindszent, Maczonka, Nádujfalu, Nagy-Bátony, Pétervásár, Parád, Recsk, Szuha, Várasszó, Aranyos, Bekölcze, Bátor, Bocs, Bakta, Csehi, Felnémet, Fedémes, Lelesz, Mikófalva, Szarvaskeő, Szücs, Szent-Erzsébet, Szt.-Domonkos, Sirok, Szék, Szajla, Terpes, Kis-Köre, Nagy-Iván, Poroszló, Sarud, Tisza-Halász, Tisza-Nána, Tisza-Füred, Tisza-Igar, Tisza-Eőrs, Tisza-Szőllős, Tisza-Eörvény, Eger, Gyöngyös.

18. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyét képezik:

a) a volt Pest-Pilis-Solt t. e. megyék, Jánoshida kivételével [16. d)];

b) a volt Kis-Kunság és a volt Jász-Kun kerületnek következő községei:

Fülöp-Szállás, Halas, Kis-Kun-Félegyháza, Kun-Szt.-Miklós, Laczháza, Majsa, Szabadszállás, Szank, Lajos-Mizse, Kerekegyháza, Karajenő, Szent-László és Kocsér puszta, valamint a Jászkún kerületnek részint Pest megye, részint a Kis-Kúnság területén fekvő egyéb pusztái.

19. Hajdu megyét képezik:

a) a volt Hajdu városok: u. m. Nánás, Dorog, Böszörmény, Hadház, Szoboszló, Vámos-Pércs;

b) Szabolcs megyéből a következő községek:

Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szováth, Tetétlen, Földes és Józsa-Szt.-György, kertész község;

c) Bihar megyéből a következő községek:

Kaba, Mike-Pércs, Sámson.

20. Szabolcs megyét képezik:

a volt Szabolcs megye, a Hajdu megyéhez [19. a)] és Bihar megyéhez csatolt (XXXIII. törvénycikk 1. §-a 20.) községeken kivül.

21. Csongrád megyét képezik:

a) az eddigi Csongrád megye, Sámson község és Szőllős nevü pusztája kivételével, melyek Békés megyébe kebeleztettek [22. a)];

b) a volt Kis-Kunságból Dorozsma község Átokháza és Üllés pusztáival.

22. Tóth-Komlós község Békés megyénél meghagyatván, ugyanazon megyéhez csatoltattak:

a) Csongrád megyéből Sámson község Szőllős nevü pusztával;

b) Csanád megyéből Földvár község és puszta, valamint Székegyháza puszta;

c) a volt Heves- és Külső-Szolnok megyéből eddig Dévaványához tartozott Cséfán nevü puszta.

23. Temes megyét képezik:

a) az eddigi Temes megye;

b) az eddigi Krassó megyéből a következő községek:

Fehértemplom, Jaszenova, Dupla, Uj-Palánka, Ó-Palánka, Rótkirchen, Vracsevga, Ablián, Krusicza, Rebenberg.

24. Krassó megyét képezik:

Az eddigi Krassó megye, kivévén a Temes megyéhez csatolt községeit [23. b)], valamint a Szörény megyéhez csatolt Vámamarga községet.

3. § Ott, hol a puszták, vagy más hasonnemü területek és községet nem képező telepek az 1876-ik évi XXXIII. vagy jelen törvénycikkben akár a területbe foglalva, akár külön nem emlittetnek, mindenütt azon községgel mentek át vagy maradtak, a melyhez közigazgatásilag tényleg tartoztak.





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat