9. § Azok, a kik katonai hivatásu szolgálatukra az állam költségén képeztettek ki, vagy ebből a czélból ösztöndijban, tanulmányi költségeik megtéritésében vagy alapitványban részesittettek: a 19. § szerint önként belépettekre vonatkozólag megállapitott három (négy) évi tényleges szolgálati kötelezettségen felül még külön tényleges szolgálati kötelezettség alá is esnek, a melynek tartama az ily kötelezettség vállalásakor fennálló szabályok szerint igazodik. Az ilyenek összes szolgálati kötelezettsége általában tizenkét évig tart; de abban az esetben, ha a rájuk háramló külön tényleges szolgálati kötelezettség tanulmányaiknak később történt befejezése következtében csakis ennek az összes szolgálati kötelezettségnek lejárta után érne véget, az összes szolgálati kötelezettség is hasonló mérvben meghosszabbodik.
10. § 1. Azok a hadkötelesek, a kik osztrák állampolgárok voltak és a magyar állampolgárságot megszerezték, valamint azok a bosznia-herczegovinai tartományi illetőségü hadkötelesek, a kik a magyar állampolgárságot megszerezték, a mennyiben állitási kötelezettségüknek előbbi hazájukban már eleget tettek: a magyar szent korona országaiban többé már nem állitáskötelesek, hanem törvényes szolgálati kötelezettségüknek fenntartásával és a már teljesitett szolgálati idő beszámitása mellett, az ujonnan szerzett községi illetőségüknek megfelelő közös hadseregbeli csapattesthez, a hadi tengerészethez vagy pedig a honvédséghez osztatnak be, illetőleg mint népfölkelésre kötelezettek vétetnek nyilvántartásba.
2. Az 1. pont alatt nem emlitett más oly egyének, a kik a hadköteles korban szerezték meg a magyar állampolgárságot, az életkoruknak e törvény értelmében megfelelő hadkötelezettség alá esnek, tekintet nélkül arra, hogy előbbi hazájukban hadkötelezettségüknek eleget tettek-e és miként tettek eleget. Az ily egyének, ha amaz év után, a melyben életük 23-ik évét betöltötték, de még annak az évnek deczember 31-ike előtt, a melyben életük 33-ik évét betöltik, nyerték el a magyar állampolgárságot: nyomban ennek megszerzése után, de csak egy izben, sorozóbizottság elé állittatnak, a katonai szolgálatra alkalmas voltuk esetében besoroztatnak és a rájuk háramló szolgálati kötelezettség teljesitése végett a honvédség póttartalékának abba a sorozási évfolyamába osztatnak be, a mely évfolyam az illetők születési éve szerinti első korosztálynak (16. §) megfelel.
13. § A közös haderő fenntartásához szükséges ujonczlétszám - a Bosznia- és Herczegovinából erre a czélra kiállitandó ujonczokat ide nem számitva - az 1867-ik évi XII. törvénycikk 11., 12., 13. és 14. §-aiban foglalt alkotmányos jogok alapján és azok fenntartása mellett, a jelen törvény érvényességének első évére 136,000, második évére 154,000, harmadik évére és az ezután következő kilencz évre pedig évi 159,500 főben állapittatik meg, és ez az ujonczlétszám egyfelől a magyar szent korona országai között, másfelől a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a népesség számaránya szerint osztandó fel.
Az 1900-ik évi deczember hó 31-ikén megtartott népszámlálásnak eredménye szerint jelenleg a magyar szent korona országaiból a közös haderő részére a jelen törvény érvényességének első évére 58,141, második évére 65,836, harmadik évére és a reá következő kilencz évre pedig évi 68,187 főből álló ujonczjutalék állittatik ki.
Az a hadköteles, a ki állitási kötelezettségének az állitásköteles korban nem tett eleget, vagy a ki ellen az az alapos gyanu merül fel, hogy besoroztatása az ebben a törvényben meghatározott valamely vétség elkövetésével hiusittatott meg, annak az évnek deczember 31-éig marad állitásköteles, a melyben életének 36-ik évét betölti.
Azt az állitáskötelest, a ki az ujonczállitáson meg nem jelent, a törvényes kényszereszközök alkalmazásával utólagosan kell elővezetni. Az ily állitásköteles, községi illetőségére való tekintet nélkül, a legközelebb eső sorozóbizottság elé vezethető és ha szökésétől tartani lehet, elővezetéséig hatósági őrizetben is tartható.
c) oly sorozójárásokban, a hol az ujonczállitási visszaélések jelentékeny mértéket öltöttek, a honvédelmi minister elrendelheti, hogy az illető évre már előállitott összes állitáskötelesek külön e czélra szervezett sorozóbizottság előtt ujra megvizsgáltassanak és ujra osztályoztassanak. Az ily sorozóbizottság kiküldésének költségeit azok viselik, a kik a kivételes eljárásra okot szolgáltattak, s az ily költségek közigazgatási uton hajtatnak be.
19. § Önkéntesül mindenki felvehető, a ki a 14., illetőleg a 15. §-ban foglalt feltételeknek megfelel. Az a szám, a melynek erejéig önkéntesek állitási kötelezettségüknek teljesitése előtt a honvédséghez felvehetők, ez idő szerint a honvédség ujonczjutalékának öt százalékában állapittatik meg; de a honvédelmi minister, a mennyiben szükséges, ezt a számot a hadügyministerrel egyetértőleg megváltoztathatja.
2. Az önkéntes belépő maga választhatja a csapattestet (intézetet), a melyben szolgálni kiván, feltéve, hogy a választott csapattest (intézet) önkéntesek felvételére jogositva van és hogy az önkéntes az abba való felvételre alkalmas. Ha az önként belépőnek a 20. § szerint való két évi tényleges szolgálatra van igénye és ő ezt az igényét érvényesiti, csak oly csapattesthez (intézethez) vehető fel, melyre nézve törvényesen a két évi tényleges szolgálat van rendszeresitve. Hivatásos tengerészek önként csak a hadi tengerészethez léphetnek be.
7. Azok az egyének, a kik a 14. és 15. §-oknak a) betüje alatt meghatározott állampolgársággal, illetőleg tartományi illetőséggel nem birnak: önkéntesekül a közös hadsereghez vagy a honvédséghez három évi, a hadi tengerészethez négy évi tényleges szolgálati időre, esetleg a háboru tartamára, csakis kivételesen Ő Felsége engedélyével és csupán abban az esetben vehetők fel, ha az önkéntes belépéshez megkivánt feltételeknek megfelelnek és erre nézve kormányuknak feltétlen hozzájárulását beigazolni képesek.
20. § Harmadik tényleges szolgálati évre (8. §) nem kötelezhetők azok az akár önkéntes belépés utján, akár a fősorozáskor vagy mint igazolt távollevők, utósorozáskor besorozott ujonczok, a kik önkéntes belépésük napján, illetőleg legkésőbb annak az évnek október 1-én, a melyben életüknek 21-ik évét betöltik:
b) valamely állami vagy nyilvánossági joggal biró nem állami oly iskolát, a mely az ipari, a művészeti, a műszaki, a kereskedői, a földmivelési vagy erdészeti, a bányászati vagy kohászati szakra befejezett szakképzettséget nyujt,
Azt, hogy mely iskolák tartoznak az a) és b) alatt megjelölt iskolák közé, a vallás- és közoktatásügyi ministerrel, - Horvát-Szlavonországokra vonatkozólag a bánnal, valamint az esetleg érdekelt szakministerekkel és minden esetben a hadügyministerrel egyetértőleg, a honvédelmi minister állapitja meg.
21. § 1. A közös hadseregben vagy a honvédségben egyévi önkéntesi minőségben teljesitendő csupán egy évi tényleges és tizenegy évi tartaléki szolgálat kedvezményében, - tekintet nélkül arra, vajjon önkéntes belépés utján, vagy pedig a fősorozáson, avagy mint igazolt távollevő, utósorozáson soroztatott-e be - az részesittetik: a ki legkésőbb annak az évnek október 1-jén, a melyre besoroztatott, valamely a magyar szent korona országainak vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak, vagy Bosznia- és Herczegovinának területén levő állami vagy nyilvánossági joggal felruházott nem állami főgimnáziumot, főreáliskolát, vagy valamely ezekkel egyenlő értékü állami vagy nyilvánossági joggal felruházott nem állami művészeti, műszaki, ipari, kereskedelmi, tengerészeti, földmivelési vagy erdészeti középfoku tanintézetet, akár mint rendes, akár mint magántanuló, sikerrel elvégzett, vagy pedig valamely ily tanintézeten - annak előzetes elvégzése nélkül - sikerrel érettségi vizsgálatot tett.
Azt, hogy az első bekezdés értelmében mely tanintézetek azok, melyeknek végzett növendékeit az egy évi tényleges szolgálat kedvezménye megilleti, - illetőleg azt, hogy mely tanulmányi bizonyitványok tekintendők az ezeknek a tanintézeteknek elvégzése által szerzett bizonyitványokkal egyenlő értéküeknek, a vallás- és közoktatásügyi ministerrel, - Horvát-Szlavonországokra vonatkozólag a bánnal - továbbá az esetleg érdekelt szakministerekkel és minden esetben a hadügyministerrel egyetértőleg, a honvédelmi minister határozza meg.
az első és második bekezdésben megjelölt egyenlő értékü középfoku tanintézeteknek vagy valamely nyilvános, avagy nyilvánossági joggal felruházott tanitóképző-intézetnek két első évfolyamát mint rendes tanulók sikerrel elvégezték, vagy rendes iskolalátogatás utján oly tanulmányi bizonyitványokra tettek szert, a melyek a második bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazása mellett a fentebb megjelölt iskolák hat osztályának, illetőleg első két évfolyamának elvégzése által szerzett bizonyitványokkal egyenlő értéküeknek tekinthetők,
3. Azoknak a hadköteleseknek, a kik a tudomány, az irodalom, a technika, a művészet vagy iparművészet terén különösen kiváló eredményt értek el, az egyévi tényleges szolgálatra való igényjogosultságot a honvédelmi minister az 1. pont második bekezdésében megjelölt ministerekkel, illetve a bánnal egyetértőleg az egyévi önkéntességre jogositó tudományos képzettség beigazolásához egyébként megkivánt alakszerü bizonylatok hiányában is kivételesen megállapithatja.
5. Az ugyanabban a sorozási évben besorozott egyévi önkéntesek, - kivévén a 2. pont alatt megjelölt egyévi önkénteseket, a kiknek a honvédségnél kell arczvonalbeli szolgálatukat teljesiteni - a közös haderő és a honvédség között a két ujonczjutalék arányában osztatnak fel. Az ily módon a közös haderőhöz, illetőleg a honvédséghez jutó egyévi önkénteseknek teljes számába mindenekelőtt azokat kell beszámitani, a kik a fegyveres erőnek illető részébe önként léptek be. A honvédséghez önként belépők száma jelenleg a honvédség ujonczjutalékának egy százalékát tul nem haladhatja, ezt a számot azonban a szükséghez képest a honvédelmi minister a hadügyministerrel egyetértőleg megváltoztathatja. A teljes számra ezután még hiányzó részt az ujonczállitás utján besorozott egyévi önkénteseknek a 36. § szerint való beosztása által kell fedezni. Ha ily módon - a 2. pont alatt megjelölt egyévi önkénteseknek figyelmen kivül hagyása mellett - a honvédséghez a fentebb emlitett arányszámnál több egyévi önkéntes jutna, a szükségessé váló kiegyenlitést a közös haderő és a honvédség ujonczjutalékainak arányában, a honvédelmi minister a hadügyministerrel egyetértőleg foganatositja. Az egyévi önkénteseknek beosztása utólag csak különös méltánylást érdemlő viszonyok fennforgása esetében változtatható meg.
6. Azok az egyévi önkéntesek, a kik igazolják, hogy tanulmányaikat valamely felsőbb tanintézeten folytatják, vagy szakképzettségük fejlesztése czéljából szakmájukban gyakorlati tevékenységet fejtenek ki: tényleges szolgálatuk megkezdésének évét - mozgósitás (hadi állományra való kiegészités) esetében leendő behivathatásuk fenntartása mellett - szabadon választhatják, de a tényleges szolgálatnak megkezdése annak az évnek október 1-jén tul, a melyben az illető életének 24-ik évét betölti, csakis különös tekintetbevételt érdemlő viszonyok fennállása esetében halasztható el.
Mindazonáltal a szervezet keretén belül való alkalmazhatóságra való tekintettel, valamint az egyévi önkéntesek czélirányos kiképeztetésének biztositása érdekében a hadügyminister, illetőleg a honvédelmi minister meghatározza azt a számot, a melynek erejéig az egyes csapattestekhez (intézetekhez), illetőleg csapatrészekhez (szolgálati ágakhoz) egyévi önkéntesek felvehetők. Ha valamely csapattestnél (intézetnél), illetőleg csapatrésznél (szolgálati ágnál) ez a megállapitott létszám már be van töltve, a sajátköltséges egyévi önkéntesnek más csapattestet (intézetet), illetőleg csapatrészt (szolgálati ágat) kell választania; ha ellenben a létszám még nincs betöltve, a felvételükért folyamodó egyévi önkénteseket - még az államköltségeseket is - fel kell oda venni.
9. Azok az egyévi önkéntesek, a kik a saját költségükön magánszállást tartanak, hacsak különös katonai szolgálati, kiképzési vagy fegyelmi szempontok ez alól kivételt nem követelnek, a laktanyában való lakásra nem kényszerithetők. Az ily egyévi önkénteseknek csapattestük helyőrségváltoztatása esetében, béke idején, a szolgálat szempontjából figyelembe vehető és egyébként is méltánylást érdemlő egyéni viszonyok fennforgása esetében megengedhető, hogy tényleges szolgálatukat eddigi állomáshelyükön folytathassák, feltéve, hogy ott ugyanolyan fegyvernembeli csapattest van.
A ki a tényleges szolgálati év folyama alatt a tartalékos tiszti rang elnyerésére elméletileg és gyakorlatilag képesnek bizonyult és megfelelően van minősitve, ha a többi megkivánt követelményeknek is megfelel: a szervezet szerinti szükséglet mérvéhez képest tartalékos hadapróddá vagy tartalékos zászlóssá neveztetik ki, illetőleg tartalékos tisztté lép elő, a többi egyelőre tartalékos hadapródjelölt marad; a ki pedig képesnek bizonyult ugyan, de a többi követelményeknek meg nem felel, e feltételek teljesitéséig tartalékos hadapródjelölt marad.
Az az egyévi önkéntes állatgyógyász, a ki állatorvosi tanulmányait abbahagyja vagy pedig legkésőbb amaz év október 1-jéig, a melyben életének 26-ik évét betölti, az állatorvosi oklevelet meg nem szerzi, az egyévi tényleges szolgálatot az arczvonalban a csapatnál, illetőleg megfelelő első katonai kiképeztetése után az állatorvosi segédszolgálatban tartozik teljesiteni. A mennyiben az állatorvosi főiskola tanulmányi szabályzatának megváltoztatása következtében az állatorvosi, illetőleg állatorvosi doktori fok elérésére ez idő szerint megállapitott időtartam meghosszabbitatnék, a most meghatározott végső határidő is megfelelő mértékben kitolódik.
A ki a tényleges szolgálati évnek tartama alatt a tartalékos állatorvosi rendfokozat elnyerésére képesnek bizonyult és megfelelően van minősitve, a mennyiben a többi megkivánt követelménynek is megfelel, tartalékos állatorvosgyakornokokká, illetőleg a szükség mérvéhez képest tartalékos állatorvossá neveztetik ki; a ki ellenben nem képesnek bizonyult, vagy a többi megkivánt követelménynek meg nem felelt, a katonai tudásának és képességének megfelelő rendfokozatban, de az állatorvosi szolgálatra való rendeltetés mellett helyeztetik a tartalékba.
25. § Gyógyszerészek, a kik legkésőbb annak az évnek október 1-jéig, a melyre besoroztatnak, valamely gimnázium vagy reáliskola hat osztályát elvégezték és a gyógyszerészgyakornoki vizsgát sikerrel letették, továbbá azok az egyévi önkéntesek, a kik gyógyszerészeti tanulmányokat folytatnak, az egyévi önkéntes gyógyszerészi minőségben teljesitendő egyévi tényleges szolgálat kedvezményében részesittetnek.
Az az egyévi önkéntes gyógyszerész, a kinek besoroztatása időpontjában az arczvonalbeli egyévi tényleges szolgálat kedvezményére igénye nem volt és a gyógyszerészeti tanulmányokat abbahagyja, vagy pedig amaz év október 1-jéig, a melyben életének 26-ik évét betölti, az oklevelet meg nem szerzi, az egyévi tényleges szolgálatot - megfelelő első katonai kiképeztetése után - az egészségügyi segédszolgálatban tartozik teljesiteni; a kinek pedig amaz év október 1-én, a melyre besoroztatott, az arczvonalbeli egyévi tényleges szolgálat kedvezményére igénye volt és a gyógyszerészeti tanulmányokat abbahagyja, az az egyévi tényleges szolgálatot az arczvonalban teljesiti.
Az az egyévi önkéntes gyógyszerész, a ki tényleges szolgálati évének tartama alatt a tartalékos katonai gyógyszerügyi tisztviselői rendfokozat elnyerésére képesnek bizonyult és megfelelően van minősitve, a mennyiben a többi megkivánt követelménynek is megfelel: tartalékos gyógyszerügyi gyakornokká, illetőleg a szükség mérvéhez képest tartalékos segédgyógyszerügyi tisztté lép elő; a ki ellenben a fentebb megkivánt képességünek nem bizonyult, vagy pedig a többi követelménynek meg nem felel, a katonai tudásának és képességének megfelelő rendfokozatban és egészségügyi segédszolgálatra való rendeltetés mellett helyeztetik a tartalékba.
27. § 1. A hadi tengerészetben egyévi önkéntesi minőségben teljesitendő csupán egy évi tényleges és tizenegy évi tartaléki szolgálat kedvezményében, - tekintet nélkül arra, vajjon önkéntes belépés utján vagy pedig a fősorozáson, avagy mint igazolt távollevő utósorozáson soroztatott-e be, - az részesittetik: a ki legkésőbb annak az évnek október 1-jén, a melyre besoroztatott, hivatásos tengerész, a mennyiben a magyar szent korona országaiban valamely állami vagy nyilvánossági joggal felruházott nem állami tengerészeti iskolának végbizonyitványát, vagy pedig a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén levő és az előbb emlitett iskolákkal a tudományos szinvonal szempontjából egyenlő értékü állami vagy nyilvánossági joggal felruházott nem állami tanintézetnek végbizonyitványát, rendes vagy magántanulói minőségben megszerezte és mint tengerész-apród legalább egy éven át a kisebb parti járatok határain túl tett utazásokon be volt hajózva. A ki besoroztatása évének október 1-jén az utóbb emlitett feltételnek még nem tett eleget, annak erre a czélra tényleges szolgálata elhalasztható legkésőbb annak az évnek október 1-jéig, a melyben életének 24-ik évét betölti.
Azt, hogy mely intézetek, illetőleg mely tanulmányi bizonyitványok tekintendők a belföldi tengerészeti iskolákkal, illetőleg valamely ily intézeten a záróvizsga letevése által szerzett bizonyitványnyal egyenlő értéküeknek, a vallás- és közoktatásügyi ministerrel, - Horvát-Szlavonországokra vonatkozólag a bánnal - valamint az esetleg érdekelt szakministerekkel minden esetben azonban a hadügyministerrel egyetértőleg, a honvédelmi minister határozza meg.
Az az egyévi önkéntes, a ki a tényleges szolgálat évének tartama alatt a tartalékos tengerész-hadapródi rendfokozat elérésére képesnek bizonyult és megfelelően van minősitve, a mennyiben a többi megkivánt követelménynek is megfelel, tartalékos tengerész-hadapróddá neveztetik ki, a ki ellenben nemképesnek bizonyult, vagy a többi megkivánt követelménynek meg nem felel, a katonai tudásának és képességének megfelelő rendfokozatban helyeztetik a tartalékba.
Az 1. pont a) betüje alatt emlitett műszaki főiskolák ama hallgatóinak tényleges szolgálata, a kik a hadi tengerészethez való beosztásukért folyamodtak s annak az évnek október 1-jéig, a melyben életük 24-ik évét betöltik, a második államvizsgát még nem tették le, e vizsga letehetése czéljából elhalasztható annak az évnek október 1-jéig, amelyben életük 26-ik évét betöltik.
4. A hadi tengerészetben teljesitett kétévi tényleges szolgálat után azok, a kik a gépszerkesztő (villamosgép-szerkesztő) növendéki rendfokozat elérésére képeseknek bizonyultak, megfelelően vannak minősitve és a többi megkivánt követelménynek is megfelelnek, mint gépszerkesztő (villamosgép-szerkesztő) növendékek helyeztetnek át a tartalékba; azok, a kik erre való képességüket nem igazolják, vagy a többi megkivánt követelményeknek meg nem felelnek, mint gépész-(villamosgépész-) altisztek vagy katonai tudásuknak és képességüknek megfelelő rendfokozatban jutnak a tartalékba.
5. A kik a felsőbb egyházi rendek felvétele, illetőleg lelkészi alkalmaztatásuk előtt lépnek le a papi pályáról, valamint azok a papjelöltek, a kik a honvédelmi minister által a vallás- és közoktatásügyi ministerrel - Horvát-Szlavonországokban a bánnal - és a hadügyministerrel is egyetértőleg megállapitandó határidő alatt nem nyernek lelkészi, vagy papi jellegü tanári alkalmazást, vagy a kedvezményre való jogczimük fennállását évenkint egyáltalában nem, vagy elfogadható okadatolás nélkül nem a kellő időben igazolják: a póttartalékból - hacsak az abban való meghagyatásra más kedvezményi jogczimük nincsen - kivétetnek és a törvényes tényleges szolgálatot azonnal teljesiteni kötelesek. Ha a póttartalékban megmaradnak, első katonai kiképeztetésre azonnal behivandók. Ha az egyévi tényleges szolgálat kedvezményére annak az évnek október 1-én, a melyre besoroztattak, igényük volt, az számukra érvényben marad.
3. Az a katona, a ki e szakasz rendelkezései alapján a póttartalékba helyeztetett, ha e kedvezményének jogczimét elveszti vagy a kedvezményre való igénye fennállását évenkint egyáltalában nem, vagy elfogadható okadatolás nélkül nem a kellő időben igazolja, - hacsak a póttartalékban való meghagyatásra valamely más kedvezményi jogczime nincsen, - a netán még reá háramló tényleges szolgálatot azonnal teljesiteni tartozik. Szolgálati kötelezettségének további teljesitése tekintetében a sorozási évfolyamának megfelelő elbánásban részesül.
2. Ebben a kedvezményben azonban csak a vérszerinti és törvényes egyetlen fiu, unoka, fitestvér vagy féltestvér, illetőleg az az egyetlen vő részesülhet, a kinek a kedvezményben való részesitésétől szüleinek, nagyszüleinek vagy testvéreinek, illetőleg apósának vagy anyósának eltartása függ, ha eme kötelezettségét teljesiti is.
9. Az a katona, a ki e szakasz rendelkezései alapján a póttartalékba helyeztetett, ha kedvezményének jogczimét elveszti, vagy ha a kedvezményre való igény fennállása évenkint egyáltalában nem, vagy elfogadható okadatolás nélkül nem a kellő időben igazoltatik, - hacsak a póttartalékban való meghagyatásra valamely más kedvezményi jogczime nincsen - a netán még reá háramló tényleges szolgálatot azonnal teljesiteni tartozik. Szolgálati kötelezettségének további teljesitése tekintetében a sorozási évfolyamának megfelelő elbánásban részesül.
10. Nem adandó meg ez a kedvezmény akkor, ha eleve megállapitható, hogy a kedvezmény érvényesitésének alapjául szolgáló viszonyok meg fognak szünni az alatt az idő alatt, mely az állománybavételtől annak az évnek október 1-jéig terjed, a melyben a szolgálatra kötelezett életének 23-ik évét betölti. Ebben az esetben a kedvezményben részesittetni kért egyén tényleges szolgálatának megkezdése amaz év október 1-jéig halasztatik el, a melyben a viszonyok megváltozása be fog következni.
4. Az a katona, a ki e szakasz rendelkezései alapján a póttartalékba helyeztetett, mihelyt a kedvezmény megadásának alapjául szolgáló viszonyok megszünnek, vagy a kedvezményre való igény fennállása nem igazoltatik, vagy elégséges okadatolás nélkül elkésetten igazoltatik, - hacsak a póttartalékban való meghagyatásra valamely más kedvezményi jogczime nincsen - a netán még reá háramló tényleges szolgálatot azonnal teljesiteni tartozik. Szolgálati kötelezettségének további teljesitése tekintetében a sorozási évfolyamának megfelelő elbánásban részesül.
5. Nem adandó meg ez a kedvezmény akkor, ha eleve megállapitható, hogy a kedvezmény érvényesitésének alapjául szolgáló viszonyok meg fognak szünni az alatt az idő alatt, mely az állománybavételtől annak az évnek október 1-jéig terjed, a melyben a szolgálatra kötelezett életének 23-ik évét betölti. Ebben az esetben az illető egyén tényleges szolgálatának megkezdése amaz év október 1-jéig halasztatik el, a melyben a viszonyok megváltozása be fog következni.
33. § Azoknak az ujonczoknak a tényleges szolgálata, a kik valamely meghatározott életpályára készülnek, avagy a művészet vagy ipar valamelyik ágának elsajátitására törekszenek és a kik e munkálkodásuk megszakitása következtében sulyos kárt szenvednének, továbbá, a kik más rendkivüli méltánylást érdemlő viszonyokat igazolnak, - mozgósitás (hadi állományra való kiegészités) esetében való behivatásuk lehetőségének fenntartása mellett - elhalasztható annak az évnek október 1-jéig, melyben életüknek 24-ik évét betöltik.
34. § Az egyévi tényleges szolgálat kedvezményének, valamint a 29., 30., 31. és 32. §-okban foglalt kedvezményeknek kérdésében, továbbá a 20. § szerinti kétévi tényleges szolgálat engedélyezésének kérdésében, úgyszintén a tényleges szolgálat elhalasztásának a 31. § alapján való engedélyezése iránt rendszerint a sorozóbizottság határoz, a melynek határozata ellen a honvédelmi ministerhez lehet felebbezni.
3. A közös hadsereg részére a magyar szent korona országaiból állitott ujonczok és póttartalékosok a magyar seregtestekbe és pedig lehetőleg olyanokba osztandók be, a melyek annak a hadtestnek területéről egészittetnek ki, a melyben az illető ujonczoknak községi illetőségük van. Kivétetnek a törvény e rendelkezése alól a közös hadsereg oly különleges fegyvernemei és szolgálati ágai, illetőleg ezeknek csapattestei, a melyek rendeltetésüknél fogva nem szervezhetők oly módon, hogy azokon belül a magyar szent korona országainak területéről származó legénységből önálló osztályok volnának alakithatók.
E számbavétel alkalmával az ujonczszükségletet akként kell megállapitani, hogy a közös haderő és a honvédség ujonczjutalékaihoz az előző év számbavétele óta felszámittatni rendelt pótlegényeket, - betudva azokat is, a melyeknek kiállitása a 32. § szerinti kedvezményben részesitettek helyett az ujonczállitás után rendeltetett el - továbbá az előző évnek esetleg hátralékait (2. pont) hozzá kell adni, az előző évi számbavétel óta előjegyzett jóbavételeket pedig le kell vonni. Nem vétetnek számitásba a 21. § 2. pontja szerint besorozottak, a besoroztatásuk alkalmával közvetlenül a póttartalékba utaltak, továbbá a csupán három évi - a hadi tengerészetnél négy évi - tényleges szolgálati kötelezettség mellett (19. § 6. pontja) önként belépettek, továbbá a csak alárendelt szolgálatokra alkalmasoknak talált öncsonkitók.
41. § 1. Mindazokat, a kiket ujonczállitás (fősorozás és utósorozás) utján, a január 1-jétől október 1-jéig terjedő időben soroznak be, valamint a fősorozásnál besorozott önkénteseket is, az ujonczállitási év október 1-jén kell állományba venni, vagyis a közös hadseregnek (hadi tengerészetnek), illetőleg a honvédségnek kötelékébe felvenni. Az október 1-je után deczember 31-ikéig besorozottakat, továbbá az egyéb önkénteseket és a hivatásszerü katonai pályára nevelteket, valamint a 70. § szerint a fölösszámuként való kiválasztásból kizártakat a besorozás napján veszik állományba.
Ha gyógyitható, külső, különösen könnyen ragadós betegségek nagyobb terjedelemben és oly viszonyok között lépnek fel, a melyekből azt lehet következtetni, hogy azok, a kik a betegséget megkapták, nincsenek abban a helyzetben, hogy gyógyulást találjanak, vagy hogy a gyógyitást meghiusitják: akkor a honvédelmi minister a hadügyministerrel egyetértőleg elrendelheti, hogy az ily hadköteleseket, a mennyiben mint egyébként alkalmasok besoroztattak, valamely katonai gyógyitó-intézetbe való felvétel czéljából már október 1-je előtt is állományba vegyék.
42. § A tényleges szolgálatot - a 21., 23., 24., 25., 27., 28., 31., 32. és 33. §-okban, valamint a következő bekezdésben megjelölt eltérő esetek kivételével - elvileg az állománybavétel időpontjában kell megkezdeni.
Azoknál, a kik az állománybavétel napján vizsgálati fogságban vannak vagy szabadságvesztés-büntetésüket töltik, a tényleges szolgálati idő, ha a mulasztás három hónapnál többre terjed, csak a tényleges szolgálat megkezdésének napjától fogva számit. Ebben az esetben az elmulasztott tényleges szolgálat időtartamával az összes szolgálati idő is meghosszabbodik, kivéve, ha a vizsgálati fogságban tartott egyén el nem itéltetett.
Ha a tartaléknak, tengervédnek, vagy a póttartaléknak csak egy részét szükséges tényleges szolgálatra behivni, ennek a sorozási évfolyamok sorrendjében, hadtestek, csapattestek, (intézetek) szerint, vagy a különös használhatósághoz képest mindenkor akként kell történnie, hogy a fiatalabb sorozási évfolyamok az idősebbek előtt vétessenek igénybe.
A közös hadseregnek mindama tartalékos tisztjei, katonai tisztviselői, tiszt- és katonai tisztviselőjelöltjei, a kik tényleges szolgálatukat egyévi önkéntesi minőségben teljesitették, tartalékos szolgálati kötelezettségük ideje alatt négy és pedig egyenkint négy hétig tartó fegyver- (szolgálati) gyakorlatra hivatnak be. Csupán akkor, ha gyakorlati kiképeztetésük ezt megkivánja, lehet őket kivételesen még legfeljebb két ugyanily tartamu fegyver- (szolgálati) gyakorlatra behivni.
Minden behivás, mely a közös hadseregnek hadi állományra való kiegészitése czéljából történik, az illető tartalékosnak vagy póttartalékosnak egy-egy fegyver- (szolgálati) gyakorlatul abban az esetben számittatik be, ha annál a csapattestnél, a melyhez be kellett vonulnia, szolgálatát valóban megkezdette.
Ezeket az egyéneket a rendőri biráskodás alá tartozó büntetendő cselekmények miatt fegyelmi uton a katonai hatóságok büntetik meg. De ha valamely kár megtéritése, tárgyak elkobzása, valamely jogositvány elvesztése vagy valamely szolgáltatás teljesitésének elrendelése iránt közigazgatási uton kell határozni, ugyszintén, ha valamely preventiv intézkedésről vagy általában közigazgatási rendelkezésről van szó, ez iránt a határozathozatal az illetékes közigazgatási hatóságnak marad fenntartva. Ha ezenfelül büntetés is alkalmazandó, erre a katonai hatóság van hivatva. Személy elleni kényszereszközöket - kivéve, ha a késedelem veszélylyel jár - csakis katonai hatóságok alkalmazhatnak. Az eljárást tüzetesebben rendeletek szabályozzák.
A nem tényleges katonai egyének olyan katonai büncselekmények miatt, melyeket az ellenőrzési szemle (tiszti bemutatás) ideje alatt követnek el, a katonai büntető és fegyelmi szabályok szerint büntettetnek. Ugyanilyen módon büntettetnek a nem tényleges tisztek, katonai lelkészek és katonai tisztviselők, tiszt- és katonai tisztviselőjelöltek azok miatt a katonai büncselekmények miatt, melyeket katonai egyenruhában követnek el.
55. § Minden tiszt, katonai lelkész, katonai tisztviselő, tiszt- vagy katonai tisztviselőjelölt folyamodhatik a rendfokozatáról való lemondásának elfogadásáért. A lemondás elfogadása csakis akkor tagadható meg, ha az illető katonai büntetőbirósági vizsgálat alatt áll, vagy ha az ellene netán folyamatba tett becsületügyi vizsgálat már a végtárgyalás megnyitásáig jutott.
A közös haderőhöz és a honvédséghez tartozó egyének, a kik a monarchián kivül tartózkodnak, kötelesek, mihelyt köztudomásuvá válik, hogy az általános mozgósitás elrendeltetett, külön behivást be nem várva, katonai rendeltetésüknek megfelelőleg haladéktalanul bevonulni.
57. § A közös hadsereg, hadi tengerészet vagy a honvédség kötelékébe álló egyének közül azok, a kik a fegyveres erő vagy a közszolgálat fontos érdekeire való tekintettel hivatalaikban (alkalmaztatásukban), illetőleg polgári hivatásukban nélkülözhetetlenek, kivételesen a mozgósitás és a háboru egész tartamára meghagyhatók alkalmazásukban, illetőleg polgári hivatásukban.
Az első bekezdésben megjelölt egyéneknek a bevonulás alól való esetleges felmentését akkor, ha tartalékos és póttartalékos legénység békében teljesitendő kivételes tényleges szolgálatra hivatik be (43. § és honvédségről szóló törvény), valamint akkor is, ha a közös hadsereg, hadi tengerészet vagy a honvédség hadi állományra emeltetik, minden egyes esetben a hadügyminister, illetőleg a honvédelmi minister rendeli el.
62. § A közös hadsereg, hadi tengerészet vagy a honvédség kötelékébe tartozó egyének a magyar állam kötelékéből csakis abban az esetben bocsáthatók el, ha a hadügyminister, illetőleg honvédelmi minister az elbocsátást a katonai érdekek szempontjából nem kifogásolja. A fegyveres erő illető részéből való elbocsátást, az állam kötelékéből történt elbocsátás alapján, a hadügyminister, illetőleg a honvédelmi minister rendeli el.
Férfiszemélyek amaz év január hó 1-től kezdődőleg, melyben életük 17. évét betöltik, addig, mig a védtörvényen alapuló állitási vagy szolgálati kötelezettség alatt állanak, csak a belügyministernek, - Horvát-Szlavonországokban a bánnak, - a honvédelmi ministerrel egyetértőleg irásban kiadott engedélye alapján vándorolhatnak ki. Az engedély csak akkor adható meg, ha a folyamodó, a belügyminister, illetőleg a bán által 100-tól-1.000 K-ig terjedhető összegben megállapitott óvadékot magyar koronaértékben előzetesen leteszi.
65. § Aki abból a czélból, hogy állitási kötelezettségét kikerülje, az ujonczállitásról vagy a felülvizsgálatról elmarad, kihágást követ el, és két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; ha azonban annak az évnek lejárta előtt, a melyben életének 36. évét betölti, állitási kötelezettségének önként eleget tesz, büntetése egy hónapig terjedhető elzárást és 300 koronáig terjedhető pénzbüntetést meg nem haladhat.
66. § A ki abból a czélból, hogy állitási kötelezettségét kikerülje, az osztrák-magyar monarchiát elhagyja vagy abban az időben, amikor állitási kötelezettségének eleget kell tennie, a monarchián kivül tartózkodik, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
b) a 67. § első bekezdésében meghatározott vétség esetében, ha a tettes a cselekményt az ujonczállitás előtt, vagy a tényleges szolgálat, avagy az első katonai kiképzés megkezdésére megállapitott nap előtt követte el, a mennyiben magát a törvényes hadkötelezettség alól akarta kivonni, kivéve, ha az ujonczállitásra (felülvizsgálatra) vagy a szolgálat teljesitésére utólag önként megjelent s fondorlatát beismerte;
c) a 69. §-ban meghatározott vétség esetében, ha a tettes a cselekményt az ujonczállitás előtt, vagy a tényleges szolgálat, avagy az első katonai kiképzés megkezdésére megállapitott nap előtt követte el és a közös hadseregben, haditengerészetnél vagy a honvédségnél teljesitendő bármely, noha csak alárendelt szolgálat teljesitésére is még alkalmas;
71. § A katonai büntető biráskodás alatt álló oly egyénekre, a kik a 64-től bezárólag a 69-ig terjedő §-okban meghatározott büntetendő cselekmények valamelyikét elkövetik, vagy abban közremüködnek, az e §-okban megállapitott büntetések azzal az eltéréssel alkalmazandók: hogy fogház helyett szigoru fogságot, elzárás helyett fogságot, a rangosztályba nem sorozott havidijasok és legénységi egyének ellen pedig pénzbüntetés helyett megfelelő szabadságvesztés-büntetést kell kiszabni. Ha azonban a cselekmény az öncsonkitás katonai büntettének tényálladékát foglalja magában, nem a 69. §-t kell alkalmazni.
Az e törvény alapján mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetéseket behajthatatlanság esetén a főbüntetésül megállapitott szabadságvesztésbüntetésre, az önállóan kiszabott pénzbüntetést pedig elzárásra, Horvát-Szlavonországokban fogságra kell átváltoztatni. Ennél az átváltoztatásnál kihágások esetében 4 koronát felül nem haladó pénzbüntetés helyett tizenkét óránál hosszabb ideig tartó elzárás nem állapitható meg; 4-20 koronáig egy napot, azon felül pedig, valamint vétségek esetében 20 koronáig terjedő összegért egy-egy napot kell számitani. A mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetést helyettesitő szabadságvesztés-büntetés vétségnél három hónapot, kihágásnál tizenöt napot meg nem haladhat.
A 65. §-tól bezárólag a 69. §-ig terjedő esetekben a büntethetőség elévülése mind a vétkes hadkötelesre, mind arra, a ki közremüködik, mindaddig meg nem kezdődik: a mig a hadköteles kötelezettségének teljesitésére szoritható, vagy amig ennek az időnek letelte előtt kötelezettségének teljesitésére önként nem jelentkezett, avagy hatóságilag nem kényszerittetett.
80. § A közös haderőbe az e törvény hatálybalépését megelőzőleg besorozottakra első katonai kiképeztetésüknek, továbbá tényleges és összes szolgálati kötelezettségüknek, valamint népfölkelési kötelezettségüknek időtartama tekintetében az eddigi szabályok alkalmaztatnak. A honvédséghez való áthelyezés, a honvédelmi minister és a hadügyminister által egyetértőleg megállapitandó átmeneti időn belül, a közös hadsereg, valamint a honvédség hadi állományviszonyainak figyelembevétele mellett, a határidő lejárta után azonban ennek a törvénynek 8. §-a alapján történik.
Az e törvény hatálybalépését követő három első évben besorozottakra a három évi tényleges szolgálati kötelezettség még a gyalogságnál, a vadászcsapatoknál, a tüzérségnél és a műszaki csapatoknál is fentartatik. Azoknak az összes szolgálati kötelezettsége azonban, a kik az előző rendelkezés alapján a második tényleges szolgálati évnek szeptember 30-ikán túl a tényleges szolgálatban visszatartatnak, már csak tiz évig tart, és népfölkelési kötelezettségük annak az évnek végével ér véget, a melyben életük 40-ik évét betöltik. A 20. §-nak rendelkezései azonban az ennek a törvénynek hatálybalépése után besorozottakra nézve azonnal alkalmazást nyernek.
Azok a havidijasok és legénységi egyének, a kik e törvény hatálybalépésének évében a legénység általános felváltásának foganatositása után az állami lótenyésztő-intézetek állományában maradnak, a honvédséghez helyeztetnek át, és pedig a legénységi egyének arra az időtartamra és annak a tényleges szolgálati kötelezettségnek a fentartásával, mely a közös hadseregben rájuk háramlott volna, valamint az ezenfelül netán önként elvállalt tényleges szolgálati idő tartamára.
Oly hadköteleseknek, kik legkésőbb amaz év október 1-ig, a melyre nézve állittatnak, valamely nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott tanítóképzőintézetet végeztek, besoroztatásuk esetén kérelmökre az első bekezdésben megállapitott átmeneti időn belül, - de mozgósitás (hadi állományra való kiegészités) esetén leendő behivathatásuk fentartása mellett, - az iskolai szolgálatban való alkalmazás elnyerhetése czéljából a tényleges szolgálat elhalasztása annak az évnek október 1-éig engedélyezhető, a melyben életük 24-ik évét betöltik. Ha ez időn belül az első bekezdésben megjelölt iskolák vagy intézetek valamelyikénél alkalmazást nyernek, a póttartalékba helyezendők át.
A tanitóképzőintézetek ama végzett növendékei, kik a meghatározott időn belül valamely ilyen iskolánál vagy intézetnél alkalmazást nem nyertek, valamint azok a kedvezményben részesitett tanitók, kik szolgálati kötelezettségük időtartamán belül a tanitói pályával felhagynak, vagy annak az évnek október 1-je előtt, a melyben életük 24-ik évét betöltik, oly vidékek iskoláinál vagy intézeteinél, a hol tanitói hiány uralkodik, működni megszünnek, avagy - a következő bekezdésben foglalt rendelkezés mellett is - a kedvezményre való igény további fennállására vonatkozó évenkinti igazolványt egyáltalában nem, vagy elfogadható okadatolás nélkül a kellő időben be nem nyujtják: a mennyiben valamely más kedvezményi czimen a póttartalékba be nem osztandók, abból adott esetben kivétetnek és az egyévi tényleges szolgálat azonnali teljesitésére köteleztetnek.
IV. Horvát-Szlavonországokban a 66. §-ban, a 67. § első bekezdésében, a 68. és 69. §-okban meghatározott vétségeknek megállapitása, büntetése és elévülése, a vétségekre kiszabott pénzbüntetések átváltoztatása, valamint az eljárásra hivatott biróságok hatásköre, illetékessége és eljárása tekintetében a jelen törvényben foglalt rendelkezésekkel azonos értelemben az autonom törvények rendelkeznek.
88. § E törvény végrehajtásával a honvédelmi minister, és a mennyiben a polgári biróságok hatásköre érintetik, az igazságügyminister, illetőleg Horvát-Szlavonországokban a bán bizatnak meg. A honvédelmi minister az e törvény végrehajtásához szükséges összes általános rendelkezéseket, valamint azokat a különleges intézkedéseket, a melyek a közös haderő hatóságaira vagy személyeire vonatkoznak és ebben a törvényben a honvédelmi minister kizárólagos hatáskörébe nem utaltattak, a hadügyministerrel egyetértőleg teszi meg.
