1921. évi XI. törvénycikk

a gyujtószeradóról

Az adó tárgya és mérve

1. § A belföldön előállított, valamint a külföldről behozott mindennemű és fajtájú gyufa, úgyszintén a jelen törvényben megjelölt gyujtószerszámok gyujtószeradó alá esnek.

Az adó mérve:

a)

fadrótos (faszálas) gyufa után csomagonkint legfeljebb 56 szál tartalommal

10 f,

ezt meghaladó tartalommal, minden megkezdett 56 szál után további

10 f,

b)

más gyufa után, csomagonkint legfeljebb 56 szál tartalommal

40 f,

ezt meghaladó tartalommal, minden megkezdett 56 szál után további

40 f,

c)

zsebgyujtószerszám után, legfeljebb 25 gramm súlyban darabonkint

2 K,

25 grammot meghaladó súlyú zsebgyujtószerszám után darabonkint

4 K,

asztali és fali gyujtószerszám után darabonkint

6 K.

A gyufára vonatkozó bejelentési kötelezettség és jövedéki felügyelet

2. § Aki belföldön gyufát állít elő, köteles ezt a jelen törvény életbelépésétől számított nyolc nap alatt, amennyiben pedig üzemét a jelen törvény életbelépése után kezdené meg, legkésőbb tizennégy nappal az üzem megkezdése előtt a telepe helyére illetékes pénzügyigazgatóságnál a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó módon bejelenteni.

Ha a vállalkozó az üzemet nem maga vezeti, a telepe helyére illetékes pénzügyigazgatóságnál nevében eljáró üzemvezetőt köteles bejelenteni.

Ugyancsak nyolc nap alatt be kell jelenteni az illetékes pénzügyigazgatóságnál mindazokat az üzemi és birtokváltozásokat, amelyek az adó megállapítására és fizetésére, valamint az ellenőrzésre befolyással vannak. Ugyanígy be kell jelenteni az üzemvezető személyében beálló változást is.

A kész gyufa raktározására szolgáló helyiségek kijelöléséhez a pénzügyi hatóság jóváhagyása szükséges. A raktári helyiségeket a gyártási helyiségeken mindazokat a változtatásokat foganatosítani, amelyeket a pénzügyi hatóság a jövedéki ellenőrzés érdekében megkíván. A raktári helyiségeken a vállalkozó által kívánt változtatásokat csak a pénzügyi hatóság jóváhagyása után szabad foganatosítani.

3. § A gyufagyárak jövedéki felügyelet alatt állanak. A pénzügyi közegek ehhez képest az összes gyártási, üzleti, irodai és raktári helyiségekbe szabadon beléphetnek és hivatalos eljárásuk kellő befejezéseig azokban nappal, az üzem tartama alatt pedig éjjel is tartózkodhatnak, szemléket ejthetnek meg, a pénzügyi hatóság által elrendelt feljegyzésekbe betekinthetnek, a készleteket felvehetik és az ellenőrzéshez szükséges egyéb megállapításokat megejthetik.

A vállalkozó köteles a gyártási helyiségeken belül a felügyeleti közegek kívánságára alkalmas és a szükséges berendezéssel ellátott helyiséget fűtéssel és világítással együtt díjtalanul rendelkezésre bocsájtani s az ellenőrzés gyakorlása végett megjelenő pénzügyi közegeknek a szükséges felvilágosításokat megadni, végül a szükséges segédeszközöket és segédmunkaerőket rendelkezésükre bocsátani.

A különleges felhatalmazással rendelkező pénzügyi tisztviselők kívánságára, ezeknek az ellenőrzés gyakorolhatása végett, az üzleti könyvekbe való betekintést is meg kell engedni.

Ha a vállalkozó vagy üzemvezetője a jelen törvénybe vagy az annak alapján kibocsátott rendeletbe ütköző jövedéki kihágás miatt büntetve volt, a gyufagyár állandó felügyelet alá helyezhető. Az ennek folytán felmerülő költségek a vállalkozót terhelik. Ebben az esetben a vállalkozó a pénzügyi hatóság kívánságára a pénzügyi közegeknek az állandó felügyelet gyakorlásához szükséges helyiségeket díjtalanul rendelkezésre bocsátani köteles.

Minden gyufagyári vállalkozó a törvény életbelépése napján az ipartelepén meglevő gyufakészletet legkésőbb a törvény életbelépése napjától számítandó 48 óra alatt a telephelyére illetékes pénzügyőri szakasznál bejelenteni és a készletnek felvételét a pénzügyigazgatóság rendelkezéséhez képest bármikor megengedni köteles. A vállalkozó köteles továbbá a törvény életbelépésének, új gyufagyár létesítése esetében pedig az üzem megkezdésének napjától kezdődőleg a gyufa előállításáról és forgalmáról a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó feljegyzéseket vezetni.

A készletfelvételeknél talált hiány után a vállalkozó az adót 24 óra alatt megfizetni köteles, hacsak hitelt érdemlő módon be nem bizonyítja, hogy a hiányzó mennyiség elemi csapás folytán semmisült meg.

A belföldön előállított gyufa megadóztatása

4. § Gyufának a gyártelepről való mindennemű elszállítása adóköteles művelet, amellyel az adófizetési kötelezettség beáll. Ehhez képest gyufának a gyártelepről való elszállítását a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó módon be kell jelenteni.

Gyufát a gyártelepről csupán hétköznapokon, és pedig reggel 8 óra és este 6 óra közt szabad elszállítani. E rendelkezés alól az illetékes pénzügyigazgatóság indokolt esetben kivételt engedélyezhet.

5. § A belföldön előállított gyufa után az adót legkésőbb a gyufának a gyártelepről való elszállítása időpontjában kell megfizetni. Az adó fizetésére a vállalkozó, jövedéki kihágás esetében pedig a vállalkozó közvetlen szavatossága mellett az üzemvezető van kötelezve.

6. § A külföldre kiszállításra kerülő gyufa, a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó feltételek mellett, az adó alól mentes.

7. § A vasuti és gőzhajózási vállalatok a küldemény rendeltetési helyére illetékes pénzügyőri szakasznak kötelesek azokat a küldeményeket bejelenteni, amelyek eredetileg külföldön tartózkodó címzett részére kerültek feladásra, de utólagos rendelkezés folytán a belföldön kerülnek kiszolgáltatásra.

8. § Gyufát kizárólag csomagolva szabad forgalomba hozni. Mind a belső, mind a külső csomagoláson az előállító nevét és telepének helyét feltünő módon fel kell tüntetni. A forgalomba hozható csomagolások fajtáját, nagyságát és számozását, valamint azt az időpontot, amelytől kezdve az előírásnak meg nem felelő csomagolások többé forgalomba nem hozhatók, a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

9. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter,

1. hogy gyufának adóval terhelten szabadraktárba való beraktározását, az államkincstár érdekeinek biztosítása céljából szükséges feltételek és elővigyázati intézkedések mellett engedélyezhesse;

2. hogy az adó fizetésére rendelettel megállapítandó feltételek mellett hitelt engedélyezzen.

A külföldről behozott gyufa megadóztatása

10. § A külföldről behozott gyufa után az adót az átvevő a behozatali megvámolás alkalmával, a vámhivatalnál köteles lefizetni.

A megadóztatás megtörténtét, minden egyes csomagoláson adójegy alkalmazásával kell feltünteti. A pénzügyminiszter azonban az adójegy alkalmazását átmenetileg felfüggesztheti abban az estben, ha a belföldi szükséglet kielégítése végett gyufának külföldről való behozatalára szükség van és adójegy alkalmazása a behozatalt a fogyasztás szempontjából hátrányosan befolyásolná.

A pénzügyminiszter megengedheti, hogy a csomagolások már a gyufának belföldre való behozatala előtt láttassanak el adójeggyel.

Az utasok által az utazás tartama alatt való saját használatra magukkal hozott és az utazás alatti fogyasztás mérvének megfelelő mennyiségű gyufa nem esik adó alá.

Fadrót- (gyufaszál) és gyufadobozgyárak ellenőrzése

11. § Azok a vállalatok, amelyek fadrótoknak (gyufaszálaknak) vagy gyufa tartására szolgáló dobozoknak, de nem kész gyufának előállításával foglalkoznak, ugyancsak bejelentési kötelezettség alá esnek és jövedéki felügyelet alatt állanak. Az erre vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

A gyujtószerszámok megadóztatása

12. § Az 1. § c) pontjában megjelölt s belföldön előállított gyujtószerszám előállítója köteles megfizetni. A gyujtószerszám előállítójának kell tekinteni azt is, aki a gyujtószerszámot a saját üzemében készített, hanem máshonnan beszerzett alkatrészekből állítja össze. A külföldről behozott gyujtószerszám után járó adót az átvevő köteles megfizetni.

Az adó lefizetésének módjára és időpontjára vonatkozó közelebbi rendelkezéseket a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. Az adó lefizetését minden egyes gyujtószerszámon tartós jel alkalmazásával kell feltüntetni.

A gyujtószerszámnak, valamint a gyujtószerszám céljaira szolgáló gyujtási ötvözetnek előállítása, a pénzügyminiszternek rendelettel megállapítandó közelebbi rendelkezései szerint jövedéki felügyelet alatt áll.

Aki belföldön az 1. § c) pontjában megjelölt gyujtószerszámot állít elő, az ipartelepén a jelen törvény életbelépésének napján meglevő gyujtószerszámkészletet legkésőbb a törvény életbelépése napjától számítandó 8 nap alatt a telephelyére illetékes pénzügyőri szakasznál bejelenteni, a készletnek felvételét a pénzügyigazgatóság rendelkezéséhez képest bármikor megengedni, továbbá a törvény életbelépésének napjától kezdődőleg a gyujtószerszámok előállításáról és forgalmáról a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó feljegyzéseket vezetni köteles.

Aki gyujtószerszám előállítását a jelen törvény életbelépése után kezdi meg, ezt legkésőbb tizennégy nappal az üzem megkezdése előtt, a telepe helyére illetékes pénzügyigazgatóságnál bejelenteni és az említett feljegyzéseket vezetni köteles.

A készletfelvételek alkalmával talált hiány után a vállalkozó az adót 24 óra alatt megfizetni köteles, hacsak hitelt érdemlő módon be nem bizonyítja, hogy a hiányzó mennyiség elemi csapás folytán semmisült meg.

A különleges felhatalmazással rendelkező pénzügyi tisztviselők kívánságára ezeknek az ellenőrzés gyakorolhatása végett, az üzleti könyvekbe való betekintést is meg kell engedni.

13. § A külföldre kiszállításra kerülő gyujtószerszám a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó feltételek mellett az adó alól mentes.

Az utasok által az utazás tartama alatt való saját használatra magukkal hozott egy darab gyujtószerszám nem esik adó alá.

14. § A vasúti és gőzhajózási vállalatok, valamint a postahivatalok kötelesek a küldemény rendeltetési helyére illetékes pénzügyőri szakasznak a jelen törvény 1. § c) pontjában megjelölt azokat a gyujtószerszámokat bejelenteni, amelyek eredetileg külföldön tartózkodó címzett részére kerültek feladásra, de utólagos rendelkezés folytán, belföldön kerülnek kiszolgáltatásra.

A gyufa és gyujtószerszám forgalmának ellenőrzése

15. § A jelen törvény 1. §-ában említett gyufának és gyujtószerszámoknak forgalma, a pénzügyminiszternek rendelettel megállapítandó közelebbi rendelkezései szerint, jövedéki felügyelet alatt áll. Ehhez képest a készletben lévő s eladásra szánt gyufának és gyujtószerszámnak beszerzését és megadóztatását a pénzügyi kívánságára igazolni kell.

Kezesség, illetékesség, adóbehajtás, elévülés

16. § Ha két vagy több személy van az adó fizetésére kötelezve, ez a kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.

Az adóköteles gyufa és gyujtószerszám szavatol az azt terhelő adóért, tekintet nélkül a harmadik személyek jogaira.

Sem az a kérdés, hogy fizetendő-e a gyujtószeradó vagy nem, sem pedig a gyujtószeradó mérvének meghatározása bírósági eljárás tárgya nem lehet.

A le nem fizetett gyujtószeradó a hátralékos közadók behajtására nézve megszabott módon hajtandó be.

A gyujtószeradó elévülése tekintetében a közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. tc., illetőleg az 1912. évi XIII. tc. vonatkozó rendelkezései irányadók.

Büntető rendelkezések

17. § Aki a felügyeleti közegeket a jövedéki felügyelet gyakorlásában (3., 11., 12. és 15. §) törvényes ok nélkül szándékosan gátolja, különösen pedig az üzleti helyiségbe való belépésüknek ellenszegül vagy a jelen törvényben vagy az ennek alapján kiadott rendeletekben megállapított időtartam alatt jelenlétüket akadályozza, vagy pedig a gyártási, üzleti, irodai és raktári helyiségek felnyitását, a feljegyzéseknek és a 3. § 3. bekezdésében, vagy a 12. § utolsó bekezdésében említett esetben az üzleti könyveknek előmutatását megtagadja, az - amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - szabályellenesség miatt 2000 K-tól 20,000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

18. § Aki azalatt, amíg a felügyeleti közegek a jövedéki felügyelet gyakorlásában gátoltattak (17. §), vagy hivatalos eljárásuk alatt, vagy az ily eljárás felett gyakorolt felügyeletet tartama alatt a felügyeleti közegek tudta és beleegyezése nélkül az adó megszabása szempontjából fontos adatokat tartalmazó iratot elvisz, megsemmisít, vagy megváltoztat abból a célból, hogy az adótárgyat az adó alól elvonja, vagy aki ebből a célból az említett cselekmények valamelyikét megkisérli, jövedéki kihágást követ el és a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett adónak négyszeres összegétől nyolcszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a pénzbüntetés alapjául szolgáló adó teljes biztonsággal meg nem állapítható, 10,000 K-tól 100,000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

19. § Jövedéki kihágást követ el és a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó négyszeres összegétől nyolcszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki az adóköteles gyufát vagy gyujtószerszámot az adófizetés kötelezettsége alól azzal, hogy azt bejelentés nélkül vagy szabályellenesen elszállítja vagy magához veszi vagy bármely más módon szándékosan elvonja.

Ha az esedékes adó összege nem állapítható meg, a pénzbüntetés 10,000 K-tól 100,000 K-ig terjedhet.

20. § Aki a nála készletben levő és eladásra szánt gyufának vagy gyujtószerszámnak beszerzését vagy megadóztatását a 15. § értelmében igazolni nem tudja, szabályellenesség miatt 2000 K-tól 20,000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

21. § Jövedéki kihágást követ el és a megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó négyszeres összegétől nyolcszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki abban az esetben, ha az adó lefizetését adójegy (10. §) vagy tartósjel (12. § 2. bekezdés) alkalmazásával kell feltüntetni, az 1. § -ban megjelölt gyufát vagy gyujtószerszámot olyan időpontban, amikor annak adójeggyel, illetőleg tartós jellel kell ellátva lennie, ily jegy, illetőleg jel nélkül, vagy hamisított, utánzott, avagy már használt adójeggyel, illetőleg jellel átveszi, megőrzi, eladja vagy egyébként forgalomba hozza, avagy felhasználja, holott az említett körülményekről tudomása volt, vagy foglalkozásánál fogva megfelelő körültekintéssel, azokról tudomással kellett bírnia. Az ilyen gyufát vagy gyujtószerszámot el kell kobozni, tekintet nélkül arra, hogy kinek a tulajdona és hogy büntető eljárást indítottak-e vagy nem.

22. § Ha valamely gyufagyár vagy gyujtószerszámgyár vállalkozója az üzemet nem maga vezeti, a vállalkozó szavatol az oly pénzbüntetésért, amelyet az üzemvezető terhére - ebbeli minőségében elkövetett kihágásért vagy szabályellenességért - a jelen törvény vagy a végrehajtása tárgyában kibocsátott rendelet alapján állapítottak meg.

Ha a jelen törvénybe a végrehajtása tárgyában kibocsátottt rendeletbe ütköző kihágást vagy szabályellenességet a vállalkozó alkalmazottja vagy megbizottja követi el és a vállalkozót - vagy amennyiben az üzemet nem a vállalkozó maga vezeti - az üzemvezetőt a hivatásából folyó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesítésében szándékos vagy gondatlan mulasztás terheli, a vállalkozó, illetőleg az üzemvezető az elkövetett kihágásra vagy szabályellenességre megszabott büntetéssel büntetendő, kivéve, ha a cselekmény elkövetését rendes gondossággal sem előzhette volna meg.

23. § Aki a jelen törvényben megszabott valamely bejelentést elmulaszt - amennyiben a mulasztás a jelen törvény értelmében súlyosabb büntetendő rendelkezés alá nem esik - úgyszintén az az adóköteles, aki a jelen törvény alapján vezetendő feljegyzéseket nem a jelen törvény alapján kibocsátott rendeletbe megszabott módon vezeti, szabályellenesség miatt 2000 K-tól 20,000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

24. § Azokban az esetekben, amelyekben a pénzbüntetés összege az adó mértékétől függ, a gyufának vagy a gyujtószerszámnak az a készlete, amelyre nézve a kihágást elkövették, a kiszabandó pénzbüntetés biztosításának zálogául szolgál. Ehhez képest abban az esetben, ha az elitélt a pénzbüntetést le nem fizeti vagy megfelelően nem biztosítja, az ily készletet el kell árverezni és a vételárból a megrövidített adó levonása után fennmaradó összeget elsősorban a pénzbüntetés fedezésére kell fordítani.

25. § A jelen törvénybe ütköző és külön büntetéssel nem sujtott minden egyéb cselekmény és mulasztás, mint szabályellenesség 500 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

26. § A jelen törvény határozmányaiba ütköző jövedéki kihágások felett amennyiben az 1909. évi XI. tc. 95. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett: az 1909. évi XI. tc. 101. §-ában nyert felhatalmazás alapján kibocsátott 800/1916. I. M. számú rendelet által megjelölt kir. törvényszékek, mint jövedéki büntetőbíróságok és a kir. ítélőtáblák, utóbbiak mint másodfokú és utolsófokú bíróságok járnak el.

Szabályellenesség miatt a pénzbüntetést a pénzügyigazgatóság szabja ki; határozata ellen 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez van fellebbezésnek helye. E pénzbüntetést behajthatatlansága esetében elzárásra (1879. évi XL. tc. 15. §-ának 1. pontja) kell átváltoztatni; az átváltozás módjára az 1909. évi XI. tc. 99. §-a irányadó, azonban az eljárás tartama két hónapot nem haladhat meg.

Szabályellenesség miatt pénzbüntetés kiszabásának nem akadálya az a körülmény, hogy a kir. bíróság a terheltet a jövedéki kihágás vádja alól felmentette.

Átmeneti és vegyes rendelkezések, életbelépés

27. § A jelen törvény életbelépésének napján bárkinek a birtokában vagy őrizetében levő és összesen 100 kis dobozt vagy tokot meghaladó gyufamennyiség pótadó alá esik. A pótadó mérve tekintetében az 1. § a) és b) pontjaiban foglalt rendelkezések irányadók.

Mindenki, akinek az 1921. évi április hó 1. napján gyufakészlete összesen 100 kis dobozt vagy tokot meghalad, az egész készletet, valamint a készlet tárolási helyét a pénzügyminiszter által rendeletben kijelölt pénzügyi közegeknél legkésőbb az 1921. évi április hó 15. napjáig bejelenteni, a készletnek felvételét megengedni és a pótadót lefizetni köeles.

Aki belföldön az 1. § c) pontjában megjelölt gyujtószerszámok árúsításával foglalkozik, az 1921. évi április hó 1. napján birtokában vagy őrizetében levő ilyen gyujtószerszámkészletét az 1921. évi április hó 15. napjáig a pénzügyminiszter által rendeletben kijelölt pénzügyi közegeknél bejelenteni, a készletnek felvételét megengedni és a pótadót az 1. § c) pontjában megállapított adótételek szerint lefizetni köteles.

A bejelentésre, készletfelvételre és az adó lefizetésére vonatkozó közelebbi rendelkezéseket a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

Aki a jelen §-ban megszabott bejelentést elmulasztja vagy akinek tényleges készlete a bejelentett mennyiséget 5%-kal meghaladja, az jövedéki kihágást követ el és a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett pótadó négyszeresétől nyolcszorosáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A bejelentés körül elkövetett, de a gyujtószer mennyiségére nem vonatkozó egyéb szabályellenesség 500 K-tók 2000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

28. § Gyufa előállításának céljára új ipartelepet létesíteni, illetőleg üzembehelyezési csakis a pénzügyminiszternek a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve adott engedély alapján szabad.

29. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter:

1. hogy a belföldön forgalomba vagy felhasználásra kerülő gyufa után - tekintet nélkül annak belföldi vagy külföldi eredetére - a törvényhozásnak való utólagos bejelentés kötelezettsége mellett az államkincstár részére részesedést biztosítson és ezt a részesedést a jelen törvény életbelépése napján már szabadforgalomban levő s 100 kis dobozt vagy tokot meghaladó gyufakészlet után is - a 27. §-ban megállapított pótadóval együttessen - beszedhesse;

2. hogy a gyufa alapárát (gyári ár), továbbá a gyufáért a nagykereskedési, valamint a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban követelhető legmagasabb árt, nemkülönben a gyufa minőségét - szem előtt tartva a fehér vagy sárga foszfor felhasználására vonatkozólag az 1911. évi V. törvénycikkben foglalt tilalmat, - a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve időről-időre megállapíthassa és ellenőriztethesse.

30. § A jelen törvényben a gyufa megadóztatására vonatkozólag foglalt összes rendelkezések a 29. § 1. pontja alapján megállapítandó kincstári részesedésre is alkalmazást nyernek.

Ehhez képest minden esetben, amikor a gyufa után járó gyujtószeradót megrövidítették vagy a megrövidítés veszélyének kitették, az elkövetett cselekményt, illetőleg mulasztást úgy kell tekinteni, hogy ezáltal a kincstári részesedést is megrövidítették, illetőleg a megrövidítés veszélyének kitették. Ilyen esetben tehát a pénzbüntetés kiszabásának alapjául mindig a gyujtószeradó és a mindenkori kincstári részesedés együttes összegét kell venni.

31. § Jelen törvény az 1921. évi április hó 15. napján lép életbe és azt a pénzügyminiszter hajtja végre, aki az érdekelt miniszterekkel egyetértve jár el.