csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1918-1945   1918-1929   1922. évi XI. törvénycikk

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1922. évi XI. törvénycikk

a Trianoni Békeszerződés katonai rendelkezései között foglalt egyes tilalmak és korlátozások végrehajtásáról

Az 1921:XXXIII. törvénycikkbe iktatott Trianoni Békeszerződés katonai rendelkezései (V. Rész I. Cím) között foglalt egyes tilalmak és korlátozások végrehajtása tárgyában a békeszerződés 140. Cikke, valamint az 1921:XXXIII. törvénycikk 2. §-a alapján a következők rendeltetnek:

I. FEJEZET

Hadianyagok gyártásának, kivitelének és behozatalának korlátozása

1. § Magyarországon hadianyagot csak a m. kir. honvédség, a m. kir. csendőrség, a m. kir. folyamőrség, a m. kir. államrendőrség, a m. kir. vámőrség, a m. kir. pénzügyőrség számára s azok szükségletének megfelelő mértékben szabad előállítani.

Az előbbi bekezdésben felsorolt szervezetek fegyverzet- és lőszerszükséglete, amely szükségletet semmi körülmények között sem szabad túllépni, a Trianoni Békeszerződés 113. és 114. Cikkei alapján, illetőleg 107. Cikkével kapcsolatban a következőkben állapíttatik meg:

Készletben tartható mennyiség (darab)

Fegyverzet, illetőleg lőszer
megjelölése
m. kir.
honvédség
m. kir.
csendőrség
m. kir.
folyam-
őrség
m. kir.
állam-
rendőrség
m. kir.
vámőrség
m. kir.
pénzügy-
őrség

összesen

szükségletére

Kézi lőfegyverek, karabélyok, szuronyok
40 250

13 110

650

-

3 766

-

57 776

Hadi pisztolyok 11 067 690 115 13 800 900 2 250 28 822

Gépfegyverek 525 - 35 - - - 560

Géppisztolyok - - - 600 - - 600

Lövegek a hozzájuk tartozó lövegtalppal
105

-

24

-

-

-

129

Aknavetők 70 - - - - - 70

Lőszer kézifegyverek, karabélyok 25,375 000 5,700 000 563 000 - 1,883 000 - 33,521 000

és gépfegyverek számára 10,000 000 1,114 000 196 600 - 352 000 - 11,662 600

Lőszer hadipisztolyok számára 553 350 30 000 50 000 6,690 000 49 000 112 500 7,484 850

481 150 30 000 5 000 1,050 000 49 000 112 500 1,727 650

Tüzérségi lőszer 105 000 - 19 000 - - - 124 000

10 500 - 1 900 - - - 12 400

Aknavető lőszer 52 500 - - - - - 52 500

3 500 - - - - - 3 500

Kézigránát 350 000 - - - - - 350 000

175 000 - - - - - 175 000

Kard 3 706 690 115 13 800 900 2 250 21 461

A Békeszerződés 115. Cikkének második bekezdésében megállapított korlátok között vontcsövű vadászfegyvereknek a rendes kereskedelmi szükségletnek megfelelő mértékben való gyártása meg van engedve.

A Békeszerződés 119. Cikke értelmében nem szabad előállítani vagy gyártani lángvetőt, fojtó-, mérgező- vagy hasonló gázokat, valamint más hasonló folyadékokat vagy anyagokat, továbbá azok felhasználására vagy azok elleni védekezésre szolgáló készülékeket, végül páncélkocsit, tankot vagy hadicélt szolgáló más hasonló gépet.

2. § 1. A Békeszerződés 115. Cikke értelmében az alább felsorolt hadianyagot csakis egy egységes vezetés alatt álló állami gyárban szabad előállítani:

1. ágyú, tarack és mozsár;

2. lövegtalp, csőelőrevivő készülék és ágyúk, tarackok és mozsarak felszerelési kellékei;

3. ágyú, tarackok és mozsarak lőszere;

4. ágyúk, tarackok és mozsarak befejezett lövedék elemei;

5. aknavetők lövegtalpai és felszerelése;

6. aknavetők lőszere;

7. minden vivő hadifegyver, gépfegyver (a pisztolyok közül hadifegyvernek tekintendő: 1. mindenféle kaliberű pisztoly, melynek csöve 10 cm-nél hosszabb; 2. a csőhosszra való tekintet nélkül minden pisztoly, melynek kalibere 9 mm vagy annál nagyobb);

8. kard, lándzsa, szurony;

9. mindenféle mintájú lőszer, vivő hadifegyver és gépfegyver részére;

10. katonai célzó, időzítési, távolságmérő és hangmérő készülékek;

11. katonai célú optikai készülékek;

12. kézi- és fegyvergránátok;

13. lőporok, robbantószerek, a lövedékek töltésére;

14. a jelen jegyzékben előforduló minden fegyver alkatrészei és pótrészei;

15. különleges tüzérségi lőszerkocsik és fémből készült katonai kocsik.

A gyár üzemét akként kell megállapítani s gépi berendezését is akként kell keresztülvinni, hogy a gyártható mennyiségek az alábbi mennyiségeket meg ne haladják:

kézi lőfegyver, karabély, szurony havonta 300 drb.

hadi pisztoly havonta 80 drb.

gépfegyver havonta 5 drb.

géppisztoly havonta 5 drb.

löveg a hozzávaló talppal évente 2 drb.

aknavető évente 2 drb.

lőszer kézilőfegyver, karabély, gépfegyver, pisztoly és géppisztoly számára munkanaponként 50,000 drb.

tűzérségi lőszer számára munkanaponként 40 lövésre

aknavető lőszer számára munkanaponként 10 lövésre

2. Az állami hadianyaggyár fokozatosan és a következő részletekben állíttatik fel:

a) a jelen törvény életbelépésétől számított 1 hónapon belül a Süss Nándor-féle preciziós mechanikai és optikai gyár r.-t. állami kezelésbe átvétetik;

b) 1922. évi december hó 31-éig felépítendő és üzembehelyezendő Tétényben az állami hadianyaggyár gyutacsgyári és Csepelen a gyujtógyári része;

c) 1923. évi augusztus hó 1-éig később megállapítandó helyen felépítendő és üzembehelyezendő az állami hadianyaggyár lőporgyári része;

d) 1923. évi november hó 15-éig felépítendő és üzembehelyezendő Csepelen az állami hadianyaggyár ágyúgyári része;

e) 1923. évi december hó 31-éig felépítendő és üzembehelyezendő Csepelen az állami hadianyaggyár fegyvergyári része.

3. A jelen törvény életbelépésétől számított 6 hónapon át még hadianyagot a következő magánvállalatok állíthatnak elő:

fegyverzetet: a Magyar Fegyver- és Gépgyár r.-t. Budapesten;

lőszert: a Weiss Manfréd fémárúgyár r.-t. Budapesten;

lövegeket, aknavetőket: a m. kir. állami vasgyár Diósgyőrött;

lőport: a Lőporgyár r.-t. Magyaróváron;

kézigránátot: a Magyar Fémlemezipari r.-t. Budapesten;

gyujtót és gyutacsot: a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárúgyár r.-t. Budapesten.

Mindamellett a jelen törvény életbelépésétől számított egy hónap eltelte után hadianyagot az előbbi bekezdésben felsorolt magánvállalatok telepeinek csak azokban a részeiben és azokkal a gépeivel szabad gyártani, amely teleprészeket és gépeket az államkincstár meg fog vásárolni, illetőleg amely teleprészeket bérbe fog adni.

A jelen törvény életbelépésétől számított hat hónap letelte után a kérdéses magánvállalatoknak hadianyagot gyártó részeit állami kezelésbe át kell venni, s azokat a végleges hadianyaggyár megfelelő részeinek felállításáig a magánvállalatok üzemétől teljesen elkülönítve kizárólag állami kezelésben kell vezetni. Az állami hadianyaggyár egyes részeinek a jelen § 2. pontjában előírt módon történt felállítása után, a megfelelő magánvállalatoknak állami kezelésbe átvett részei hadianyaggyártással többé nem foglalkozhatnak.

3. § A 2. § 1. pontjának második bekezdésében említett gépek számát, valamint az egységes hadianyaggyár személyzetének létszámát a honvédelmi miniszter állapítja meg és a gépek jegyzékét, valamint a személyzeti létszámot, a jelen törvény életbelépésétől számított hat héten belül a m. kir. honvédség Rendeleti Közlönyében kihirdeti. A gépi berendezés számán, valamint a személyzeti létszámban eszközlendő minden változtatást, legalább 14 nappal annak keresztülvitele előtt, ugyancsak ki kell hirdetni a m. kir. honvédség Rendeleti Közlönyében.

4. § A Békeszerződés 118. Cikke értelmében tilos mindennemű fegyvernek, lőszernek és hadianyagnak Magyarországba behozatala, vagy Magyarországból kivitele.

A jelen § szempontjából a következő eszközök és anyagok tekintetnek hadianyagnak:

1. mindenféle mintájú ágyú, tarack és mozsár;

2. mindenféle mintájú lövegtalp, csőelőrevivő-készülék és ágyúk, tarackok és mozsarak felszerelési kellékei;

3. mindenféle kaliberű ágyú, tarackok és mozsarak lőszere;

4. ágyúk, tarackok és mozsarak mindenféle kaliberű befejezett lövedékelemei;

5. mindenféle kaliberű és mintájú aknavetők, lövegtalpai és felszerelése;

6. mindenféle kaliberű és mintájú aknavetők lőszere;

7. minden vivő hadifegyver, minden mintájú gépfegyver és szállítási eszközei (a pisztolyok közül hadifegyvernek tekintendő: 1. mindenféle kaliberű pisztoly, melynek csöve 10 cm-nél hosszabb; 2. a cső-hosszra való tekintet nélkül minden pisztoly, melynek kalibere 9 mm vagy annál nagyobb);

8. kard, lándzsa, bajonett stb.;

9. mindenféle mintájú lőszer vivó hadifegyver és gépfegyver részére;

10. katonai célzó-, időzítési-, távolságmérő- és hangmérő készülékek;

11. katonai megfigyelő kocsik, létrák és felszerelés;

12. katonai célú optikai készülékek;

13. kézi- és fegyvergránátok;

14. katonai célú ártalmas folyékony gázok és azok elleni védőkészülékek;

15. füstfejlesztő-, lángvető- és gázfejlesztő készülékek;

16. lőporok, robbantószerek és lövedékek töltésére;

17. páncélkocsik, tankok és hasonló gépek;

18. páncélvonatok;

19. lövészárok védő anyag;

20. katonai hidak és azok építőanyaga;

21. lőszer szállítására szolgáló különleges kocsik;

22. katonai fényszórók;

23. jelző- és világító rakéták;

24. tábori drótnélküli táviróberendezések és mindenféle más típusú katonai jeleket leadó-, felvevő- és felfogó készülékek;

25. tábori telefonkészülékek;

26. árkászkocsik;

27. mozgó tábori konyhák;

28. különleges tüzérségi vontatókocsik és katonai célokra átalakított gépkocsik;

29. tábori mozgó kovácsműhelyek;

30. tábori műhelyek, katonai jellegű tábori eszközök;

31. szerszámok és különleges gépek, fegyverek és lőszer gyártására;

32. katonai mintájú villamos- és hydrogén energiatermelő kocsik;

33. tábori sütődék;

34. a jelen jegyzékben előforduló mindennemű fegyver alkatrészei és pótrészei;

35. kifejezetten katonai jellegű lószerszámok;

36. kifejezetten katonai jellegű ruházat és felszerelés személyek vagy alakulatok részére;

37. minden a 11., 17., 21., 26., 27., 28., 29., 30., 32. és 33. tétel alatt foglalt gürdülő katonai anyag.

II. FEJEZET

Hadianyag tartásának, tanintézetek és egyesületek katonai célokra való felhasználásának megakadályozása

5. § Mindennemű hadianyag birtoklásának tilalma.

A Békeszerződés 117. Cikke következtében tilos bármely egyesületnek, szervezetnek, intézetnek vagy magánegyénnek fegyvert, töltényt és mindennemű más hadianyagot birtokában tartania, megvennie, vagy annak eladásával foglalkoznia.

Minden köztisztviselő, aki tudomással bír oly hadianyag, fegyver vagy lőszer létezéséről, amely a Trianoni Békeszerződés alapján jelen törvény értelmében a magyar haderő felfegyverzésére és felszerelésére engedélyezett mennyiséget meghaladja, köteles azt 24 órán belül az illetékes hatóságoknak bejelenteni.

6. § Iskolák, mindennemű szervezetek, intézmények, egyesületek stb. katonai kérdésekkel való foglalkozásának tilalma.

A Békeszerződés 112. Cikke értelmében:

1. tilos bárkinek fegyveres erőt felállítani, vagy oly szervezetet alkotnia, amely fegyveres erővé átalakítható, oly szervezetek felállításában részt vennie, amelyeket fel lehet fegyverezni, vagy erre a célra nyilvános vagy titkos szervezést előkészítenie. Ugyancsak tilos magánosoknak ily szervezetbe belépniök;

2. tanintézetek, a m. kir. honvédségi Ludovika Akadémai kivételével, valamint bármely sport- vagy más egyesület, úgyszintén a posta, a vasutak és a villamosvasutak személyzete, vagy bármely más hasonló szervezet katonai kérdéssel nem foglalkozhatnak.

Ennek következtében:

a) katonai célokra semmiféle egyesület sem alakítható;

b) tilos oly célokra, melyek csak fegyveres erő alkalmazásával valósíthatók meg, egyesületeket vagy bármely más név alatt bárminő polgári szervezetet alakítani;

c) tanintézetek, a m. kir. honvédségi Ludovika Akadémia kivételével, társaságok, egyesületek, bármiféle szervezetek vagy intézetek katonai kérdésekkel nem foglalkozhatnak, ily kérdésekről vitákat nem rendezhetnek és közleményeket nem adhatnak ki, semmiféle katonai ügybe nem avatkozhatnak be, növendékeikkel vagy tagjaikkal katonai gyakorlatokat nem végeztethetnek, azokat katonai célból nem egyesíthetik vagy őket katonai alakulatokba nem szervezhetik.

7. § Bármily egyesület és mindennemű bármely más néven szereplő polgári szervezet csak a belügyminiszter, illetőleg a belügyminiszterrel egyetértőleg a fennálló törvények értelmében arra illetékes más szakminiszter által láttamozott alapszabályok, szabályzatok, illetőleg szabályok alapján működhetik.

Ezeken a láttamozott alapszabályokon, szabályzatokon, illetőleg szabályokon kívül az egyesületek vagy bármely más néven szereplő polgári szervezetek semmiféle akár titkos, akár nyilvános alapszabályokkal, szabályzatokkal, illetőleg szabályokkal nem bírhatnak.

Bármely egyesület vagy mindennemű más néven szereplő polgári szervezet, amely a belügyminiszter, illetőleg a belügyminiszterrel egyetértőleg a fennálló törvények értelmében arra illetékes más szakminiszter által nem láttamozott alapszabályok, szabályzatok vagy szabályok alapján működik, valamint mindenki, aki ily egyesületbe vagy bármely más néven szereplő polgári szervezetbe belép, annak működésében vagy csak egy ülésén is részt vesz, vét a jelen § rendelkezései ellen.

8. § Ez a rendelkezés mindennemű sport-, társadalmi és politikai, tudományos vagy más egyesületre, mindennemű iskolára vagy egyéb intézetre, mindennemű egészségügyi (vöröskereszt stb.), jótékonysági vagy más szervezetre és mindennemű sport-, politikai vagy más klubra egyaránt vonatkozik.

Minden köztisztviselő, akinek tudomása van valamely egyesületről, szervezetről, stb., mely a 6. és 7. §-ok rendelkezései ellenére működik és elmulasztja erről az illetékes hatóságokat 24 óra alatt értesíteni, e törvény értelmében büntetendő.

9. § A belügyminiszter, illetőleg a belügyminiszterrel egyetértőleg a fennálló törvények értelmében arra illetékes más szakminiszter által évente közzéteendő a hivatalos lapban a Magyarországon általa láttamozott alapszabályok alapján működő minden egyesület, intézet és klub jegyzéke. E jegyzéknek tartalmaznia kell az egyesületek stb. címét, székhelyét, valamint azok elnökeinek, alelnökeinek, titkárainak, pénzárnokainak és választmányi tagjainak névjegyzékét.

III. FEJEZET

Büntető rendelkezések

10. § Aki a jelen törvény 1., 2., 4. vagy 5. §-ában foglalt tilalmat megszegi, vagy aki részt vesz oly alakulatok felállításában, amelyek felfegyverezhetők, vagy aki csatlakozik egy ilyen fajta szervezethez, vagy egy a 6. § alapján tiltott, vagy a 7. §-ban megállapított rendelkezésekkel összhangban nem lévő egyesülethez, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónaptól két hónapig terjedhető elzárással és hatezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságoknak mint rendőri büntető bíróságoknak, a m. kir. államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik.

11. § Aki a 6. § első pontjában foglalt tilalom ellenére fegyveres erőt állít fel, vagy oly szervezetet alkot, amely fegyveres erővé átalakítható, vagy részt vesz oly szervezet felállításában, amely fegyveres erővé átalakítható, vagy erre a célra nyilvános vagy titkos szervezést készít elő, vagy mint valamely egyesület, szervezet vagy klub elnöke, alelnöke, pénztárnoka, titkára, igazgatója vagy választmányi tagja a jelen törvény 5., 6. vagy 7. §-ával összeütközésbe kerül, vétséget követ el s amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, hat hónaptól egy évig terjedhető államfogházzal és (egyénenként) húszezer koronától nyolcvanezer koronáig terjedhető pénzbüntetésel büntetendő. A belügyminiszter, illetőleg a belügyminiszterrel egyetértőleg a fennálló törvények értelmében arra illetékes más szakminiszter a jelen törvény 6. vagy 7. §-a ellen vétő minden egyesületet, szervezetet, klubot, intézményt stb. feloszlat és vagyonát közcélokra lefoglalja, illetőleg fordítja.

A belügyminiszternek, illetőleg a belügyminiszterrel egyetértőleg a fennálló törvények értelmében a felügyeleti jog gyakorlására illetékes más szakminiszternek bármely feloszlatott egyesület vagy szervezet vagyona felett rendelkező határozata vagy megkeresése a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezésére is alkalmas közokiratnak tekintendő.

IV. FEJEZET

Záró rendelkezés

12. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe. Életbelépésével hatályát veszti a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétben álló minden törvényes intézkedés.

Ennek a törvénynek I. Fejezetét a honvédelmi miniszter, II. Fejezetét a belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértőleg, III. Fejezetét az érdekelt miniszterek saját hatáskörükben hajtják végre.





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat