csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1918-1945   1918-1929   1925. évi XXXV. törvénycikk

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1925. évi XXXV. törvénycikk

a pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről

I. FEJEZET

Érmék értékének, veretésének és az érmeforgalomnak szabályozása

1. § A koronaérték helyébe új érték lép. Az új érték arany érték. Számolási egysége: a pengő.

A pengő száz fillérre oszlik.

2. § A pénzverés alapsúlya a kilogramm és ennek tizedes részei.

3. § Az értékpénzt alkotó arany érmék 900 ezredrész aranyat és 100 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből veretnek.

Egy kilogramm ötvözött aranyra 3420 pengő, következéskép egy kilogramm finom aranyra 3800 pengő esik.

4. § Arany értékpénzül

a) húsz-pengős

b) tíz-pengős

érmék veretnek.

Egy kilogramm ötvözött aranyból 171 darab húsz-pengős vagy 342 darab tízpengős, tehát egy kilogramm finom aranyból 190 darab húsz-pengős vagy 380 darab tíz-pengős arany érme veretik.

A húsz-pengős nyerssúlya 5.8479531 gramm, finomsúlya 5.2631578 gramm, a tíz-pengős nyerssúlya 2.9239765 gramm, finomsúlya pedig 2.6315789 gramm.

5. § Ezeknek az arany érméknek a képlapján Magyarországnak címert tartó angyalokkal és "Magyar Királyság" körirattal ellátott címere és a veretés évszáma, hátlapján pedig virágékesítéssel körülvett "20 PENGŐ" illetőleg a "10 PENGŐ" értékjelzés lesz.

Karimájuk síma, díszített széllel.

A lapok pereme emelkedett és azon belül gyöngysor vonul végig.

A húsz-pengős arany érme átmérője 20 milliméter, a tíz-pengős arany érme átmérője 18 milliméter lesz.

6. § Az arany érméket oly eljárás szerint kell verni, amely a finomság és a súly tekintetében a teljes pontosságot biztosítja.

Amennyiben az egyes érménél teljes pontosságot nem lehet elérni, akár felfelé, akár lefelé meg van engedve oly eltérés, amely súlyban két ezredrészt, finomságban egy ezredrészt nem halad meg.

A húsz-pengős forgalmi súlya 5.82 gramm, a tíz-pengős forgalmi súlya 2.91 gramm.

Oly arany érméket, amelyek a rendes forgalom folytán megfogytak, de a forgalmi súlyt még elérik, az állami és egyéb közpénztárnál, valamint a magánforgalomban is fizetésül teljes súlyúakként kell elfogadni.

Oly arany érméket ellenben, amelyek hosszas forgalom és kopás után súlyukból annyit vesztettek, hogy a forgalmi súlyt többé nem érik el, az állam költségére beolvasztás végett be kell vonni. Az ily kopott arany érméket is teljes névértékben kell elfogadni minden állami és egyéb közpénztárnál és a m. kir. állami pénzverőbe kell szállítani.

Állami vagy egyéb közpénztárhoz került oly arany érméket, amelyek súlyukban nem a rendes forgalom folytán, hanem más ok miatt fogytak meg, a pénztár a finomsági tartalmuknak megfelelő érték megtérítése ellenében - tekintet nélkül névértékükre - bevonja és átveretés végett a m. kir. állami pénzverőbe szállítja.

7. § Az arany értékérméket mind az állam, mind magánosok számlájára verik. A magánosoknak felszámítandó pénzverési díjat rendelettel a pénzügyminiszter állapítja meg; a pénzverési díj 20 pengős veretése esetén az érték 0.3 százalékát, 10 pengős veretése esetén az érték 0.5 százalékát nem haladhatja meg.

8. § A koronaértéknek az 1892. évi XVII. és az 1907. évi XLVIII. törvénycikkel megállapított arany érméit többé nem lehet verni.

9. § A Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak 92. Cikke értelmében budapesti főintézeténél aranyrudakat bankjegyekre kívánatra bármikor köteles beváltani az előbbi rendelkezésekben meghatározott pénzláb szerint, amelynek értelmében egy pengő 0.26315789 gramm finom arany.

10. § A pengőérték arany érméin felül egyelőre következő pengőértékre szóló érméket kell verni:

ezüstből egy pengőst,

nem nemesfémből 50, 20, 10, 2 és 1 fillérest.

Ezüstből és nem nemesfémből érméket csak az állam számlájára vernek.

11. § Ezüst érmét mindössze 45 millió pengő névértékben lehet veretni.

Az ezüst érméket 640 ezredrész ezüstöt és 360 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből verik.

Az egy pengős súlya 5 gramm, átmérője 23 milliméter.

Az ezüst érméket a törvényszabta súly és finomság megtartásával kell verni. Amennyiben egyes érméknél nem lehet teljes pontosságot elérni, akár felfelé, akár lefelé meg van engedve oly eltérés, amely finomságban öt ezred-, súlyban pedig tíz ezredrészt nem halad meg.

Az ezüst érmék képlapján Magyarországnak "Magyar Királyság" körirattal ellátott címere és a veretés évszáma, hátlapján pedig virágdíszítéssel ellátott értékjelzés lesz.

12. § Nem nemesfémből mindössze 30 millió pengő névértékűt lehet verni. Hogy ebből a névértékből a 10. §-ban felsorolt nem nemesfémből való érméknek mindegyikéből mennyit lehet verni, rendelettel a pénzügyminiszter állapítja meg.

Az 50, 20 és 10 filléres érméket 25 rész nikkelt és 75 rész rezet tartalmazó ötvözetből verik. Az 50 filléres súlya 5 gramm, a 20 filléres súlya 4 gramm, a 10 filléres súlya 3 gramm.

A 2 és 1 filléres érméket 95 rész rezet, 4 rész ónt és 1 rész cinket tartalmazó ötvözetből verik.

A jelen §-ban felsorolt érmék külső kiállítását rendelettel a pénzügyminiszter szabályozza.

13. § Az egy pengős, úgyszintén az 50, 20, 10, 2 és 1 filléres érméket minden állami és egyéb közpénztár fizetéskép névértékben köteles elfogadni, még pedig az egy pengősöket korlátlanul, az 50 filléreseket 20 pengőig, a 20 és 10 filléreseket 10 pengőig, a 2 és 1 filléreseket 2 pengőig terjedő összegekben.

Attól az időponttól kezdve, amikor a Magyar Nemzeti Bank a készfizetéseket megkezdi, az előbbi bekezdésben felsorolt érméket a váltó pénztárak kívánatra értékpénz (4. §) ellenében beváltják. A beváltás módozatait rendelettel a pénzügyminiszter állapítja meg.

Magánforgalomban senki sem köteles egy pengősöket 50 pengő, 50 filléreseket 20 pengő, 20 és 10 filléreseket 10 pengő, a 2 és 1 filléreseket pedig 2 pengő összegen felül fizetésül elfogadni.

14. § Az előbbi § rendelkezései nem terjednek ki átlyukasztott, meghamisított, vagy oly érmékre, amelyek súlya máskép, mint a rendes forgalom következtében kevesbedett.

Állami vagy más közpénztárhoz került meghamisított érméket megtérítés nélkül azonnal be kell vonni és a m. kir. állami pénzverőbe kell szállítani.

Állami vagy egyéb közpénztárhoz került oly érméket, amelyek súlyukban átlyukasztás következtében vagy nem a rendes forgalom folytán, hanem más ok miatt fogytak meg, oly jellel kell ellátni, amely az érméket törvényes forgalomra alkalmatlanná teszi.

Oly érméket, amelyek a hosszas forgalom és kopás következtében súlyukban nagyobb mértékben fogytak meg vagy nehezen ismerhetők fel, állami vagy egyéb közpénztárnál fizetésül vagy átváltásra el kell fogadni és az állam költségén át kell verni.

15. § Az egy pengős, az 50, 20, 10, 2 és 1 filléres érmék kibocsátása kizárólag a Magyar Nemzeti Bank útján történik. Ezzel kapcsolatban köteles a bank megfelelő címleteket a forgalomból bevonni (Bankalapszabályok 80. Cikke) és a forgalomba hozott érmek teljes ellenértékét az állam javára írni.

A Magyar Nemzeti Bank pénztárai ezeket az érméket fizetésül ugyanúgy, mint az állami pénztárak (13. §), bankjegyekre átváltás végett pedig korlátlan összegben elfogadják.

A Magyar Nemzeti Banknak joga van a nála felgyülemlett ily érméket az állam rendelkezésére bocsátani és a rendelkezésre bocsátott érmek névértékével az államnak a banknál vezetett számláját megterhelni, vagy e névérték megtérítését az államtól követelni.

A jelen § rendelkezéseinek végrehajtása iránt a pénzügyminiszter a bankkal meg fog egyezni.

16. § A koronaérték arany értékérméi, az 5, 2 és 1 koronás ezüst érmék, a 20, 10, 2 és 1 filléres érmék, úgyszintén az ausztriai érték ezüst egyforintosai 1927. január 1-ével törvényes fizetési eszköz jellegüket elveszik.

II. FEJEZET

A pengőértékben való kötelező számítás

17. § A koronában való kötelező számítás helyébe a 1927. évi január hó 1-től a pengőértékben való kötelező számítás lép.

Koronának pengőre való átszámításánál 12,500 koronát egy pengőnek kell számítani. Ha ilyen átszámítás törtet eredményez, a fél-fillér vagy ennél nagyobb tört egész fillérnek, a fél-fillérnél kisebb tört pedig nem számíttatik.

18. § Az 1927. évi január hó 1. napjától kezdve minden állami, törvényhatósági és községi bevételt és kiadást pengőértékben kell megállapítani, úgyszintén minden állami, törvényhatósági és községi pénztár és hivatal számadását ebben az értékben kell vezetni.

A határvámilleték megszabására és fizetésére fennálló szabályokat ez a rendelkezés nem érinti, a határvámjövedékre vonatkozó számadásokat azonban pengőértékben kell vezetni.

19. § Az 1927. évi január hó 1. napjától kezdve a külön közhatósági felügyelet alatt álló vagy közcélokat szolgáló testületek, alapítványok, alapok, vagyontömegek, egyesületek és intézetek, továbbá a kereskedelmi törvény szerint kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezett kereskedők - ideértve a kereskedelmi társaságokat is - kötelesek könyveiket, számadásaikat (leltárt és mérleget is) és minden egyéb üzleti feljegyzéseiket pengőértékben vezetni. Ez alól a kötelezettség alól indokolt esetben a pénzügyminiszter kivételt engedhet.

Az előbbi bekezdésben felsoroltak könyveiket, számadásaikat és minden egyéb üzleti feljegyzéseiket már az 1927. évi január hó 1. napja előtt is pengőértékben vezethetik.

A Magyar Nemzeti Bankra alapszabályai irányadók.

20. § A fennálló jogszabályokban foglalt és a koronaértékre vonatkozó intézkedéseket az 1927. január hó 1. napjától kezdve a 17. §-ban meghatározott értékarány szerint, amelynek értelmében 12,500 korona egy pengőnek számítandó, pengőértékben megállapítottaknak kell tekinteni.

A fennálló jogszabályokban foglalt és oly értékre szóló intézkedéseket, amely értéknek aránya a koronaértékhez törvényszerűen meg van állapítva, koronaértékre kell átszámítani és az átszámítás eredményéhez képest a 17. §-ban meghatározott értékarány szerint pengőértékben megállapítottnak kell tekinteni.

Ahol a fennálló jogszabályok, bírói vagy más hatósági intézkedések pénzösszeget vagy fizetési kötelezettséget aranykorona megjelöléssel állapítanak meg, a nélkül, hogy a papírkoronára átszámítás kulcsát vagy a valóságos aranyban teljesítést szabnák meg, ezeket a pénzösszegeket vagy fizetési kötelezettségeket pengőértékben megállapítottaknak kell tekinteni, még pedig úgy, hogy egy aranykorona 1.1585365 pengőnek számít.

21. § Az 1927. évi január hó 1. napjától kezdve törvényben, rendeletben vagy más jogszabályban, közhatósági vagy közhivatali intézkedésben, határozatban vagy hirdetményben pénzösszeget csak pengőértékben lehet meghatározni.

Ez a rendelkezés nem terjed ki azokra az esetekre, amelyekben oly pénzösszegről van szó, amelyet a törvény rendelkezései értelmében valamely meghatározott érmenemben, vagy más, mint pengőértékben kell fizetni, vagy ha annak a minisztérium más, mint pengőértékben való meghatározását külön megengedi.

22. § Az 1927. évi január hó 1. napjától kezdve minden közokiratban, ideértve a bírói vagy más hatósági határozatot is, még pedig akkor is, ha a határozat alapjául szolgált beadványt vagy keresetlevelet 1927. évi január hó 1. napja előtt adták be, a pénzösszeget pengőértékben kell meghatározni. Az ennek a rendelkezésnek megfelelően pengőértékben meghatározott pénzösszeget azonban a 17. §-ban megállapított értékarány alapulvételével abban az érmenemben vagy értékben is ki kell fejezni, amelyben az eredetileg is kifejezve volt, vagy amelyben a kötelezettséget eredetileg meghatározták.

Ezek a rendelkezések nem nyernek alkalmazást oly érmenemre, vagy értékre szóló pénzösszegekre, amely érmenemnek, vagy értéknek törvényes aránya a pengőértékhez nincs megállapítva, vagy amely pénzösszeget a törvény rendelkezései értelmében valamely meghatározott érmenemben vagy más értékben, mint a törvényesben kell fizetni.

III. FEJEZET

A pengőértéknek a jogviszonyokra való alkalmazásáról

23. § Ha az 1927. évi január hó 1. napján vagy e nap után keletkezett jogügyletben valamely pénzösszeg a pénzérték megjelölése nélkül van meghatározva, azt pengőértékben meghatározottnak kell tekinteni, kivéve, ha be van bizonyítva, hogy a jogügyletet létesítő fél vagy felek szándéka a jogügylet létesítésekor más pénzérték meghatározására irányult.

24. § Koronára szóló vagy koronában teljesíthető minden fizetési kötelezettséget az 1927. évi január hó 1. napjától kezdve a 17. §-ban megállapított értékarány szerint pengőértékben kell teljesíteni.

25. § A m. kir. minisztériumnak az aranyban teljesítendő fizetések tárgyában 950/1923. M. E. sz. alatt kibocsátott és 1923. évi február hó 10. napján életbelépett rendelete hatályban marad.

Az olyan pénztartozást, amely az 1923. évi február hó 10. napja után keletkezett és amelyet valamely belföldi arany érmében valóságban kell teljesíteni, az adós - választása szerint - a pengőérték arany érméiben is teljesítheti. Az ilyen teljesítésnél 1 aranyforint 2.7580645 pengőnek és 1 aranykorona 1.1585365 pengőnek számít. Ezeket a rendelkezéseket a határvámfizetésekre is alkalmazni kell, tekintet nélkül a fizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára.

IV. FEJEZET

Vegyes és átmeneti intézkedések

26. § Ez a törvény nem érinti az 1921. évi XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződésnek, valamint más nemzetközi megállapodásoknak azokat a rendelkezéseit, amelyek pénztartozások teljesítésének mértékét és módját szabályozzák.

Nem érinti továbbá ez a törvény azokat a jogszabályokat sem, amelyek értelmében koronára szóló pénztartozásokat átértékelve kell teljesíteni.

27. § Azt a többletet, amellyel a jelen törvény alapján verendő érmék névértéke előállítási költségüket meghaladja (ú. n. pénzverési nyereség), az államot a Magyar Nemzeti Bankkal szemben terhelő adósság apasztására kell fordítani.

28. § A Magyar Nemzeti Bank fel van jogosítva, hogy koronaértékre szóló államjegyeket a pengőértékre szóló bankjegyek elkészültéig az 1927. évi január hó 1. napja után is alapszabályai rendelkezéseinek megfelelően kibocsáthasson és forgalomban tarthasson.

Ezeket az államjegyeket bevonásukig a 17. §-ban megállapított értékarány alapulvételével fizetésül el kell fogadni.

29. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép életbe. Az I. és a IV. fejezetben foglalt rendelkezéseket a pénzügyminiszter, a II. és a III. fejezetben foglaltakat pedig a minisztérium hajtja végre.





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat