csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1918-1945   1930-1939   1936. évi XI. törvénycikk

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1936. évi XI. törvénycikk

a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról

1. § A jelen törvény célja, hogy a családi hitbizományt olyan intézménnyé alakítsa át, amely a földbirtok helyes eloszlásához, a népesedés előmozdításához s a magasabb társadalompolitikai céloktól irányított nemzeti termeléshez fűződő egyetemes nemzeti érdekkel összhangban van.

I. fejezet

A fennálló hitbizományok részleges feloldása

1. A hitbizományi kötöttség alatt maradó és a felszabaduló vagyon kijelölése

2. § A jelen törvény hatálybalépésének időpontjában fennálló hitbizományhoz tartozó vagyonból továbbra is hitbizományi kötöttség alatt maradnak a következő vagyontárgyak:

1. az erdők és a nádasok, az okszerű gazdálkodás érdekében hozzájuk tartozó vagy gazdasági céljukat szolgáló mezőgazdasági és egyéb ingatlanokkal, épületekkel, építményekkel, üzemi berendezésekkel, élő és holt gazdasági felszereléssel együtt, továbbá azok a területek, amelyeken jogszabály értelmében közérdekből erdőt kell telepíteni vagy amelyeknek beerdősítését az erdőrendészeti hatóság jogerősen elrendelte;

2. a mezőgazdasági ingatlanokból (szántóföld, kert, rét, szőlő, legelő) annyi, amennyinek a kataszteri tiszta jövedelme harmincezer korona, de legalább annyi, amennyinek a kataszteri tiszta jövedelme a hitbizományhoz tartozó összes mezőgazdasági ingatlanok kataszteri tiszta jövedelmének harminc százaléka, valamint a vele területileg vagy gazdaságilag összefüggő, földadó alá nem eső terület, továbbá a hozzá tartozó vagy gazdasági célját szolgáló épületek, építmények, ipari üzemek, öntöző vagy más műszaki berendezések, élő és holt gazdasági felszerelés;

3. a földadó alá nem eső különálló területek, amennyiben nem az 1. vagy 2. pont alapján maradnak hitbizományi kötöttség alatt;

4. község belterületén levő épületek és kertek, amennyiben nem a felszabaduló vagyon gazdasági céljainak szolgálatára vannak rendelve;

5. a birtokos viszonyaihoz mérten egy vagy több lakóház (kastély) a hozzá tartozó kerttel és a fenntartásuk költségének fedezésére szükséges jövedelmet biztosító legfeljebb annyi mezőgazdasági terület, amennyinek a kataszteri tiszta jövedelme ötezer koronánál nem több;

6. a családi gyüjtemények, műkincsek, régiségek, műemlékek és egyéb közérdekű családi vagyontárgyak a megőrzésükre rendelt vagy arra alkalmas épülettel, valamint a fenntartásuk költségének fedezésére szükséges jövedelmet biztosító legfeljebb annyi mezőgazdasági terület, amennyinek a kataszteri tiszta jövedelme ötezer koronánál nem több;

7. a már jogerősen adományozott bányatelkek, továbbá a kőszénbányanyitási és kőszénkiaknázási jogosultság a hitbizományi kötöttség alatt nem maradó terület alatt folytatandó bányaművelésre nézve is abban az esetben, ha a hitbizományi birtokos a jelen törvény hatálybalépése előtt a hitbizományi bíróság jóváhagyásával ily terület alatt folytatandó bányaművelésre nézve harmadik személynek haszonbérleti jogot engedett, végül a jelen törvény hatálybalépése előtt a hitbizományi bíróság jóváhagyásával kötött oly szerződésen alapuló jogosítványok, amellyel a hitbizományi birtokos a kőszénbányanyitás és kőszénkiaknázás jogát harmadik személynek átengedte, akkor is, ha a szerződés kötöttség alatt nem maradó terület alatt folytatandó bányaművelésre vonatkozik;

8. a kötöttség alatt maradó egyéb területtel összefüggő halastógazdaságok céljait szolgáló ingatlanok és berendezésük;

9. a családi kegyeleti helyek (sírboltok) céljait szolgáló ingatlanok;

10. a készpénz, az értékpapírok, az ékszerek, a drágaságok, a követelések, az ellátási igények kielégítésére vagy más határozott rendeltetéssel létesített alapok, a lekötöttség alatt maradó épületek tartozékai, felszerelése és egyéb berendezési tárgyai.

3. § A hitbizományi birtokos a törvény hatálybalépésétől számított hat hónap alatt két példányban kimutatást köteles készíteni s a hitbizományi bírósághoz benyujtani egyrészt azokról a vagyontárgyakról, amelyeknek a 2. § értelmében hitbizományi kötöttségben tartását, másrészt azokról, amelyeknek felszabadítását kéri. A kimutatásban az ingatlanokat az utolsó gazdasági évben fennállott művelési ágak szerint s a kataszteri tiszta jövedelem feltüntetésével kell részletezni.

A kimutatás benyujtására megszabott hat hónapi határidőt a hitbizományi bíróság indokolt esetben méltányosan meghosszabbíthatja. A hitbizományi bíróság a kimutatást egybeveti a tényleges állapotnak megfelelően szükség esetében kiigazított és kiegészített hitbizományi leltárral.

Ha a hitbizományi birtokos a kimutatást kellő időben nem nyujtja be, a hitbizományi bíróság a hitbizományi vagyontárgyaknak a kimutatást pótló jegyzékét a hitbizományi birtokos költségére hivatalból állíttatja egybe.

A hitbizományi bíróság a kimutatás egyik példányát földbirtokpolitikai szempontból nyilatkozás végett megküldi a földmívelésügyi miniszternek. A földmívelésügyi miniszter köteles nyilatkozatát a kimutatásnak hozzá történt megérkezésétől számított egy éven belül a hitbizományi bírósággal közölni. A földmívelésügyi miniszter nyilatkozata a hitbizományi bíróságra földbirtokpolitikai szempontból irányadó.

Az előző bekezdésben említett nyilatkozat megérkezése után a hitbizományi bíróság a kimutatásra meghallgatja a várományosokat, a hitbizományi gondnokot és a gazdasági felügyelőséget (erdőfelügyelőséget, 50. § negyedik bekezdés) és kijelöli egyrészt a 2. § értelmében hitbizományi kötöttség alatt maradó, másrészt a 10. § értelmében felszabaduló vagyontárgyakat.

4. § A hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyontárgyak kijelölésében a - hitbizományi birtokos kívánságainak lehető figyelembevétele mellett - a következő szempontokat kell szem előtt tartani:

1. arra kell törekedni, hogy olyan vagyontárgyak maradjanak lekötöttség alatt, amelyek minőségüknél és fekvésüknél fogva okszerű vagyonkezelés mellett a hitbizomány rendeltetésének megfelelően kezelhetők;

2. különös súlyt kell helyezni a mezőgazdasági ingatlanok kiválasztására, annak szem előtt tartásával, hogy egyrészt a hitbizomány céljára a minőségüknél, gazdasági összefüggésüknél, jövedelmezőségüknél és a mívelési ágak helyes arányánál fogva okszerű gazdálkodás folytatására leginkább alkalmas mezőgazdasági ingatlanok választassanak ki, másrészt, hogy ezek a mezőgazdasági ingatlanok oly helyen jelöltessenek ki, ahol azok kötöttségben tartása nem gátolja a község vagy a szomszédos községek földmívelő népességének gazdasági terjeszkedését, illetve a községek belterületének egészséges fejlődését;

3. a 2. § 5. és 6. pontjában megjelölt célra azokat a mezőgazdasági ingatlanokat kell kijelölni, amelyek gazdasági művelésük és hasznosításuk lehetőségét tekintve, legmegfelelőbben szolgálhatják a kijelölt célt; amennyiben a viszonyok szerint indokolt, ilyen célt szolgáló ingatlanokul a hitbizományi vagyon főrészeként lekötve maradó mezőgazdasági birtokkal összefüggő területet is ki lehet jelölni;

4. a hitbizományi kötöttség alatt maradó ingatlanok közé nem kell felvenni az olyan különálló kisebb ingatlanokat, amelyek a szükséges gazdasági összefüggés hiánya miatt nem volnának célszerűen együtt kezelhetők a hitbizományhoz tartozó többi ingatlannal; nem kell kötöttségben tartani az olyan különálló kisebb erdőket sem, amelyek sem magukban, sem a többi hitbizományi erdőterülettel együtt nem alkotnak erdőgazdasági egységet vagy amelyek a felszabaduló mezőgazdasági ingatlanokon folytatandó okszerű gazdálkodás céljára nélkülözhetetlenül szükségesek; viszont hitbizományi kötöttség alatt kell tartani az erdők közé ékelt olyan különálló kisebb mezőgazdasági ingatlanokat, amelyeket legalább három oldalról erdő vagy oly terület vesz körül, amelyen jogszabály értelmében erdőt kell telepíteni, vagy amelynek beerdősítését a hatóság jogerősen elrendelte;

5. lehetőség szerint mellőzni kell az olyan ingatlanok megosztását, amelyekhez dologi jogok, királyi kisebb haszonvételek vagy hasonló természetű jogosítványok fűződnek.

A 2. § 6. pontjában említett vagyontárgyak kijelölése kérdésében a hitbizományi bíróság a vallás- és közoktatásügyi miniszter nyilatkozatának megszerzése után határoz. E vagyontárgyak nyilvántartására, elidegenítésük esetében az elővásárlás jogára s az ország területéről való kivitelükre az 1929:XI. törvénycikk 24-27. §-ainak a művészeti, tudományos, történeti vagy muzeális szempontból különösebb jelentőséggel bíró ingóságokra (ingó műemlékekre) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. § Egész terjedelmében továbbra is hitbizományi kötöttség alatt marad a hitbizományi vagyon, ha a hozzátartozó mezőgazdasági ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme harmincezer koronánál nem több. Az ilyen vagyon nem esik a 3. és 4. §-ban megállapított eljárás alá.

6. § Az államfő a hitbizományi birtokos kérelmére a hitbizományi kötöttség alól feloldhatja az olyan hitbizományi vagyont, amely a jelen törvény hatálybalépte idejében a terhek figyelembevétele nélkül sem éri el a jelen törvény értelmében alapítható hitbizomány legkisebb mértékét (71. §). Az így feloldott vagyonra nézve az utolsó hitbizományi birtokos tulajdonjoga az utódlási sorrendben következő várományos javára úgy van korlátozva, mint az előörökösé az utóörökös javára; az utolsó hitbizományi birtokos a terhekért az átvett vagyon értéke erejéig örökös módjára felel.

7. § A jelen törvény hatálybalépése előtt kelt államfői elhatározással a hitbizományi kötelék alól feloldott vagyontárgyakat a 3. §-ban meghatározott eljárás során abban az esetben sem lehet hitbizományi vagyontárgyakként figyelembe venni, ha a hitbizományi birtokos a feloldásnak az államfői elhatározásban kikötött feltételeit még nem teljesítette.

Ha a hitbizományi birtokos ezeket a feltételeket a hitbizományi bíróság által az eset körülményeihez képest kitűzött határidőn belül sem teljesíti, a feloldást meghiúsultnak kell tekinteni. Ebben az esetben a 3. §-ban meghatározott eljárás kiegészítése iránt újabb eljárást kell folyamatba tenni; ebben az eljárásban a 3. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Abban az esetben, ha az államfői elhatározásban kikötött feltételek teljesítése iránt az érdekeltek között per van folyamatban, az előbbi bekezdésben említett határidőt úgy kell kitűzni, hogy a határidő végpontja a per jogerős befejezését követő időre essék.

8. § A hitbizományi birtokos a 3. §-ban említett kimutatás előterjesztésére megszabott határidő alatt bejelentheti azt is, hogy arra a vagyonra vagy annak egy részére nézve, amely a hitbizományi kötöttség alól a jelen törvény értelmében felszabadul, a 20. § ötödik bekezdésében említett állagváltoztatást kívánja végrehajtani.

Azokat a mezőgazdasági ingatlanokat, amelyeket a hitbizományi birtokos az első bekezdésben meghatározott célra kíván fordítani, a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyon kijelölése alkalmával (3. §) külön kimutatásba kell foglalni.

9. § Ha a több hitbizomány felállítását rendelő alapítólevél akként rendelkezett, hogy az egyik hitbizomány várományosok hiányában a többi hitbizományi birtokos közös birtoklása és kezelése alá kerüljön, az így közös birtoklás és kezelés alá került hitbizományt a hitbizományi birtokosok között egyenlő arányban kell megosztani. A megosztással az ily hitbizomány megszűnik és a megosztás folytán keletkező vagyonrészeket a közös birtoklásra és kezelésre jogosultak hitbizományához kell csatolni.

A megosztás kérdésében - a hitbizományi birtokosok között esetleg létrejött megegyezés figyelembevételével - a hitbizományi bíróság a 3. §-ban meghatározott eljárás során és az ott meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával határoz.

2. A felszabaduló vagyonra vonatkozó rendelkezések

10. § Azok a vagyontárgyak, amelyek nem maradnak a 2. § értelmében hitbizományi kötöttség alatt, a hitbizományi kötöttség alól felszabadulnak, és pedig úgy, hogy a részesedésre jogosultak (12. §) várományi jogával terhelve annak a tulajdonába kerülnek, aki a jelen törvény hatálybalépése időpontjában a hitbizomány birtokosa. Ennek tulajdonjoga a részesedésre jogosultak (12. §) javára úgy van korlátozva, mint az előörökösé az utóörökös javára.

11. § A hitbizományi kötöttség alól felszabaduló ingatlanok telekkönyvében a hitbizományi minőség feljegyzését törölni kell, a jelen törvénynek erre a rendelkezésére utalással az utolsó hitbizományi birtokost kell tulajdonosként bejegyezni és egyúttal fel kell jegyezni a tulajdonjognak a jelen törvény 10. §-án alapuló korlátozását.

12. § A felszabaduló hitbizományi vagyon tulajdona a részesedés megnyiltával (18. §) az alább megjelölt jogosultakra száll a következő megosztás szerint:

1. a vagyon kétötöd része azt illeti, aki a részesedés megnyilta idejében a hitbizományi alapítólevél szerint mint legközelebbi várományos utódlásra jogosult lett volna;

2. a vagyon további kétötöd része a törvényes örökösödés rendje szerint a vagyon utolsó hitbizományi birtokosának azokat a fiúivadékait illeti, akiknek a részesedés megnyilta idejében a hitbizományi alapítólevél szerint várományosi joguk lett volna;

3. a vagyon egyötöd része a törvényes örökösödés rendje szerint a vagyon utolsó hitbizományi birtokosának azokat a fiútestvéreit és ezek fiúivadékait illeti, akiknek a részesedés megnyilta idejében a hitbizományi alapítólevél szerint várományosi joguk lett volna.

A részesedés megnyiltának időpontjában már élő várományosokkal egy tekintet alá esik az akkor már megfogant méhmagzat is arra az esetre, ha élve születik meg.

A 2. és 3. pontban megjelölt várományosok közül mellőzni kell ivadékaival együtt azt, aki az 1. pont értelmében, mint legközelebbi várományos részesedik a felszabadult vagyonban.

A hitbizományi utódlásból a 30. § második bekezdésének 1-6. pontja alapján kizárt várományos a felszabadult hitbizományi vagyonban nem részesedik.

13. § Ha a 12. § 2. és 3. pontjában említett csoportok valamelyikében nincs jogosult várományos, az erre a csoportra eső vagyonrészen a többi csoporthoz tartozó jogosultak a nekik jutó vagyonrészek arányában osztoznak.

14. § Ha a részesedésre jogosult csoportok (12. § 1-3. pont) egyikében sincs jogosult várományos, a hitbizományi kötelék alól felszabadult vagyon az utolsó hitbizományi birtokos érvényes eltérő végintézkedése hiányában a törvényes örökösödés rendje szerint azokra száll, akik a részesedés megnyilta idejében a vagyon utolsó hitbizományi birtokosának e vagyon tekintetében törvényes örökösei volnának.

15. § Ha e törvény hatálybalépése idejében maga a hitbizomány alapítója vagy oly személy a hitbizomány birtokosa, aki a hitbizományt oly meghagyás alapján létesítette, amely a birtokos ivadékain kívül másnak utódlási jogot nem biztosított és a hitbizományi birtokosnak óvadékai vannak, a 12. § 3. pontjában megjelölt várományosok figyelmen kívül hagyásával a felszabaduló vagyon csakis 12. § 1. és 2. pontjában meghatározott jogosultakat illeti.

16. § Ha olyan személy, aki mint első várományos a hitbizományi utódlásra jogosult lett volna, e jogáról lemondott, ez a lemondás nem akadálya annak, hogy a lemondó, mint a felszabaduló vagyon utolsó hitbizományi birtokosának ivadéka vagy oldalrokona (12. § 2. és 3. pont) vagy mint törvényes örököse (14. §) a felszabaduló hitbizományi vagyonra vonatkozó jogait érvényesítse.

17. § A részesedésre jogosult várományosok (12. § 1-3. pont) a felszabadult vagyon megosztását közokiratba foglalt egyességgel a 12-16. §-ok rendelkezéseitől eltérően s a részesedés megnyilta előtt is szabályozhatják, és pedig akként is, hogy abban az esetben, ha a részesedés a hitbizományi birtokosnak a hitbizományi birtoklásról vagy az előörökösként bírt felszabadult vagyonról való lemondása folytán fog megnyílni (18. §), a felszabadult vagyonból - az egyességben meghatározott mértékben - a hitbizományi birtokos is részesedjék.

A részesedés megnyílása előtt kötött egyesség csak annyiban hatályos, amennyiben az egyesség kötésében mindazok a személyek résztvettek, akiket a részesedés megnyiltakor a felszabaduló vagyonban részesedési jog valóban megillet.

Ha a részesedésre jogosultak valamelyike nem korlátlanul cselekvőképes, az egyességhez törvényes képviselőjének hozzájárulásán felül a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges.

Semmis az oly szerződés, amellyel a várományos a részesedés megnyílása előtt a felszabaduló vagyonra vonatkozó reménybeli jogait a hitbizományi birtokoson és a részesedésre jogosultak körén kívül álló személyre átruházza vagy arra ily személynek jogot enged.

18. § A jogosultak részesedése a felszabadult vagyonban abban az időpontban nyílik meg, amikor a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyon hitbizományi birtokosa meghal vagy hitbizományi birtoklási jogát lemondás következtében vagy egyéb okból elveszti, avagy az előörökösként bírt felszabadult vagyonról lemond.

A részesedés megnyílásától számított három hónap eltelte után a hitbizományi bíróság a felszabaduló vagyon megosztásával kapcsolatos kérdések tárgyalására kir. közjegyzőt küld ki. Ha a kir. közjegyző előtt a kiküldéstől számított hat hónapon belül egyesség létre nem jönne, a kir. közjegyző a hitbizományi bíróságnak jelentést tesz. A hitbizományi bíróság ilyen esetben nem peres eljárás útján állapítja meg azt, hogy a felszabadult vagyonban a 12-16. §-okban foglalt rendelkezések értelmében kik és milyen arány szerint részesednek, és hogy a felszabadult vagyon közöttük természetben miként osztassék meg.

Az előző bekezdésben meghatározott eljárás során a kir. közjegyző vagy a hitbizományi bíróság - szükség esetében az érdekelt hitelezők meghallgatása útján is - megkísérli a 22-28. §-okban említett terhek megosztása vagy egyéb módon rendezése iránt is az egyesség létrehozását.

A második és harmadik bekezdésben meghatározott eljárást mellőzni kell vagy meg kell szüntetni, ha a részesedésre jogosultak az eljárás bármely szakában a létrejött közokirat bemutatásával igazolják, hogy a 17. § rendelkezéseinek megfelelő oly egyességet kötöttek, amely - telekkönyvi bekebelezésre alkalmas módon - rendezi azt a kérdést, hogy a felszabadult vagyonban a 12-16. §-okban foglalt rendelkezések értelmében kik és milyen arányban részesednek, és hogy a felszabadult vagyon közöttük természetben miként osztassék meg.

19. § A hitbizományi kötöttségből felszabadult ingatlanvagyont felszabadulásától kezdve mindaddig, amíg a részesedés megnyíltától számított hat év el nem telt, sem élők közötti jogügylettel, sem halál esetére szóló rendelkezéssel elidegeníteni vagy megterhelni az érdekeltek beleegyezésével sem lehet, hacsak a törvény kivételt nem tesz. Ezt a tilalmat a részesedésre jogosultak tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg a telekkönyvbe is be kell jegyezni.

Az elidegenítési tilalom nem akadálya annak, hogy az ilyen felszabadult s a részesedésre jogosult személyre (12-14. §) átszállott ingatlan tulajdonosa az elidegenítési tilalommal terhelt ingatlan tekintetében törvényes örökösei között osztályt tegyen.

Az elidegenítési tilalom nem gátolja az ingatlannak olyan szerző félre átruházását, aki a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyonra nézve hitbizományi várományos. Az elidegenítési tilalom egyébként az első bekezdésben meghatározott idő alatt az ilyen szerzővel szemben is tovább fennáll.

Az elidegenítési tilalom a kisajátítást s a telepítési célra jogszabályon alapuló igénybevételt nem gátolja.

20. § A felszabadult vagyon tulajdonosa kérheti, hogy a hitbizományi bíróság az előző §-ban meghatározott tilalmat a felszabadult vagyonnak vagy egy részének az egyidejűleg bemutatott okiratban foglalt jogügylettel való elidegenítése céljára oldja fel. A hitbizományi bíróság a tilalmat csak akkor oldhatja fel, ha a földmívelésügyi miniszter megállapítja, hogy a felszabadult ingatlanoknak vagy azok egy részének a bemutatott okiratban foglalt jogügylettel elidegenítése földbirtokpolitikai szempontból kívánatos.

Ha az előző bekezdésben említett feloldás esetében az elidegenítési tilalom alól feloldott ingatlanokat a részesedés megnyílta előtt a vagyon utolsó hitbizományi birtokosa (10. §) idegeníti el, az elidegenített ingatlanok ellenértékét a felszabadult vagyonhoz kell csatolni s arra a 10-18. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ha az ellenérték készpénzből vagy más ingóságokból áll, a hitbizományi bíróság az elidegenítési tilalom feloldásával egyidejűleg az ellenértéknek zárolt betétként elhelyezését vagy a felszabadult vagyonhoz csatolásnak más alkalmas módon való biztosítását rendeli el. Az ilyen ellenértéket nem kell a felszabadult vagyonhoz csatolni akkor, ha a vagyon utolsó hitbizományi birtokosa az ellenértéket a hitbizományi bíróság ellenőrzése mellett a hitbizományi kötöttség alatt maradt vagyon vagy a felszabadult vagyon tehermentesítésére fordítja. A hitbizományi bíróság azt is megengedheti, hogy a vagyon utolsó hitbizományi birtokosa a felszabadult vagyonhoz már hozzácsatolt ellenértéket a hitbizományi bíróság ellenőrzése mellett a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyon vagy a felszabadult vagyon tehermentesítésére fordítsa.

Az előző bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni arra az ellenértékre is, amely kisajátítás vagy telepítési célra történt igénybevétel esetében a felszabadult vagyonhoz tartozó ingatlan helyébe lép.

A felszabadult vagyon utolsó hitbizományi birtokosa az elidegenítési tilalom feloldására irányuló kérelmével kapcsolatban a hitbizományi bíróságtól annak megengedését is kérheti, hogy a felszabadult vagyont vagy annak egy részét erdőterület szerzésére fordíthassa vagy a felszabadult vagyont vagy annak egy részét szabad vagyonához tartozó erdőterülettel cserélhesse ki úgy, hogy ez az erdőterület a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyonhoz csatoltassék. Ennek megengedését a hitbizományi birtokos csak a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyon jogerős kijelölésétől számított két éven belül, az e végből létrejött jogügyletről felvett okirat bemutatásával és csak akkor kérheti, ha erre vonatkozó szándékát a 8. § értelmében bejelentette. Ha a hitbizományi bíróság a kérelemnek helyt ad, az így elidegenített vagy kicserélt vagyon helyébe lépett erdőterületet a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyonhoz csatolja. Az elidegenítési tilalom feloldására nézve egyébként ebben az esetben is a jelen § első bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az előző bekezdés rendelkezései szempontjából az erdőterülettel egy tekintet alá esik az a terület, amelyen jogszabály vagy erdőrendészeti hatósági rendelkezés értelmében erdőt kell telepíteni.

A hitbizományi bíróságnak a jelen § értelmében hozott határozata pótolja azt a hatósági tudomásulvételt, hozzájárulást vagy jóváhagyást, amely a földbirtok helyesebb megosztását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. törvénycikk és az ezt kiegészítő vagy módosító törvények értelmében ingatlan elidegenítéséhez szükséges.

21. § A hitbizományi bíróság - a felszabadult vagyon tulajdonosának kérelmére - az érdekeltek meghallgatása után a 19. §-ban meghatározott megterhelési tilalmat feloldhatja, ha a megterhelés hasznos beruházásokra vagy a részesedés után fizetendő illeték kiegyenlítésére szükséges. A beruházások végrehajtását a hitbizományi bíróság a tilalom feloldásával egyidejűleg megfelelő kikötésekkel biztosítja és a kikötések teljesítését ellenőrizteti.

22. § Ha a hitbizományi kötöttség alól felszabadult ingatlanokat dologi kegyuraság terheli s azokat akár a részesedésre jogosultak közötti felosztás (12. §), akár földbirtokpolitikai célra szükséges elidegenítés (20. §) során eldarabolják, az egyes ingatlanrészletek tulajdonjogát csak akkor lehet a szerző fél nevére átírni, ha az érdekelt egyház nyilatkozatával igazolják, hogy a kegyúri terhek viselése vagy megváltása kellően biztosítva van. Ha a földbirtokpolitikai célra szükséges elidegenítés az ingatlan eldarabolása útján történik, arra kell törekedni, hogy a kegyúri terhek megfelelő ingatlanrész kihasítása és az egyház tulajdonába bocsátása útján megváltassanak. Ha e tekintetben az egyház és a tulajdonosok között vita támad, a vallás- és közoktatásügyi miniszter dönt.

3. A felszabaduló vagyonban részesedők felelőssége a hitbizomány terheiért

23. § Azokért a terhekért, amelyek a hitbizományt a részesedés megnyiltakor jogszabály vagy az alapítólevél rendelkezése értelmében özvegyi tartás, leányivadékokat vagy más személyeket illető ellátás, tartás, kiházasítás, életjáradék, a hajadoni jog címén terhelik, egyrészt a hitbizományi birtokos a hitbizományként lekötve maradó vagyon jövedelmével, másrészt mindazok, akik a felszabadult hitbizományi vagyonból részesednek, az utóbbiak azonban csak a nekik jutó vagyonrészek értéke erejéig egyetemlegesen felelősek; egymásközti viszonyukban mind a hitbizományi birtokos, mind a részesedésre jogosultak a vagyonrészek értéke arányában felelősek.

Ily címeken azonban a hitbizomány birtokosát mind a jogosultakkal szemben, mind a kötelezettek egymáshoz való viszonyában együttvéve legfeljebb oly összeg erejéig lehet marasztalni, amely - a 35. §-ban említett kötelezettségeket is számbavéve - nem haladja meg a hitbizományt terhelő köztartozások és egyéb évi terhek levonása után fennmaradó tiszta jövedelem felerészét. Ha a hitbizományra nehezedő teherrész ezt a mértéket meghaladná, a bíróság a hitbizományi birtokos kérelmére a hitbizományra eső teherrészt a megfelelő mértéig leszállítja. Ily leszállítás esetében a csökkentésnek megfelelő teherrész a jelen § idevágó szabályainak megfelelően a felszabadult vagyonból részesedő kötelezetteket terheli.

Ezeket a kötelezettségeket a felszabadult vagyontárgyakon vagy más dologi biztosíték adásával megfelelően biztosítani kell.

Ezekről a kötelezettségekről az érdekeltek az előző bekezdések rendelkezéseitől eltérően is megegyezhetnek; az egyes kötelezettségeket egyesség útján véglegesen meg lehet váltani. Ha az érdekeltek között oly egyességi megállapodás jön létre, hogy a jogosultak egész követelésüket csupán a hitbizományi birtokossal szemben érvényesíthetik, e követeléseknek az előző bekezdésében meghatározott biztosítása helyett a mindenkori hitbizományi birtokos javára keretbiztosítéki jelzálogjogot kell bejegyezni a felszabadult ingatlanokra annak a követelésnek a biztosítására, amelyet a mindenkori hitbizományi birtokos a felszabadult vagyon tulajdonosaival szemben az ezekre eső teherrész megtérítése iránt támaszthat.

24. § Ha olyan családtag, akit a hitbizománnyal szemben az előbbi §-ban meghatározott és időszakonkint visszatérő valamely szolgáltatáshoz való jog illet, a felszabadult vagyonból részesedik, e vagyonrész birtokbavétele után az említett szolgáltatást csak annyiban követelheti, amennyiben a neki jutott vagyonból rendes gazdálkodás mellett elérhető jövedelem a szolgáltatás értékét nem fedezi; a szolgáltatás fedezett részéhez való jog megszűnik és akkor sem éled fel, ha a jogosult családtag utóbb a szolgáltatásra rászorul.

Ha a szolgáltatás nem időszakonkint visszatérő, a felszabadult hitbizományi vagyonból részesedő jogosult családtag az ily szolgáltatást csak annyiban követelheti, amennyiben a neki jutott vagyon értéke a szolgáltatás értékét nem fedezi; ebben a vonatkozásban azonban nem lehet figyelembe venni azt a vagyont, amelynek jövedelmét az előbbi bekezdés alá eső szolgáltatás fedezésénél számbavették.

25. § A szolgálati, bérleti és haszonbérleti szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket kivéve, egyéb jogok és kötelezettségek, amelyek a hitbizományi vagyon javára vagy terhére a hitbizományi bíróság jóváhagyásával vagy egyébként a rendes vagyonkezelés körében kötött jogügyletekből keletkeztek, a jelen törvény értelmében utódlásra vagy részesedésre jogosultak közül arányosan azoknak a vagyontárgyaknak a szerzőire szállnak át, amely vagyontárgyaknak a kezelése körében létrejöttek.

26. § Azokra a kötelezettségekre, amelyek a részesedés megnyiltakor a hitbizományt a volt szolgálati alkalmazottak nyugellátása, kegydíja, végkielégítése, özvegyeik ellátása, családtagjaik nevelési járulékai címén vagy más efféle címen terhelik, a 23. § rendelkezései megfelelően irányadók.

Annak a szolgálati alkalmazottnak szolgálati viszonyába, aki a részesedés megnyiltakor a felszabadult vagyon kezelése körében alkalmazásban áll, szolgálatadóként az lép be, akire a hitbizományhoz tartozott az a vagyonrész száll, amelyen az alkalmazott szolgálatban áll. Bármelyik félnek jogában áll azonban a szolgálati viszonyt a törvényes felmondási idő megtartásával felmondás útján megszüntetni, az alkalmazottat a szolgálati viszony vétlen megszűnése esetében megillető jogok sérelme nélkül.

Olyan alkalmazott szolgálati viszonyából folyó kötelezettségek, akinek működési köre az egész hitbizományi vagyonra vagy különböző személyekre szállott több vagyonrészre terjed ki, a vagyonrészek arányában azokat terhelik, akikre az egyes vagyonrészek szálltak. A felmondás jogát a reá szállott vagyonrészre kiterjedő hatállyal mindegyik jogosult önállóan gyakorolhatja.

27. § A felszabaduló vagyontárgyakra vonatkozóan a hitbizományi bíróság jóváhagyásával kötött bérleti és haszonbérleti szerződésbe, amennyiben a szerződés tartama a részesedés megnyilása utáni időre is kiterjed, a részesedés megnyilásával bérbeadóként illetőleg haszonbérbeadóként azok a jogosultak lépnek, akikre a bérlet vagy a haszonbérlet tárgya e törvény értelmében átszáll. Ha a bérleti vagy haszonbérleti szerződést a hitbizományi bíróság nem hagyta jóvá, a részesedési jog megnyílása után az a jogosult, akire a bérlet vagy a haszonbérlet tárgya a jelen törvény értelmében átszállt, - ha nem egyúttal a bérbe- vagy haszonbérbeadó szerződő fél vagy örököse - a bérletet vagy haszonbérletet a törvényes felmondási idő megtartásával a lejárat előtt is felmondhatja.

28. § A hitbizományi ingatlanokra a felszabadulás előtt a hitbizományi bíróság jóváhagyásával bejegyzett jelzálogjogok egyrészt a hitbizományként lekötve maradó, másrészt a felszabadult ingatlanok haszonvételét egyetemlegesen terhelik. Az egyetemleges jelzálogjog terhének belső megosztása tekintetében a jelzálogjogról szóló törvény (1927:XXXV. törvénycikk) szabályai irányadók.

Ha a felszabaduló ingatlanok állagára a felszabadulás után bejegyzett jelzálogjog alapján az ingatlant elárverezik, az árverési vételárból való kielégítés szempontjából a felszabadulás előtt az ingatlan haszonvételére szerzett jelzálogjogot úgy kell tekinteni, mintha az az ingatlan állagát terhelné.

29. § Ha a hitbizományi birtokos a felszabadult vagyonba a jelen törvény hatálybalépése előtt szabad vagyonából hasznos beruházásokat tett, ezeknek a beruházásoknak a részesedés megnyílta idejében még meglevő értéke erejéig a felszabadult vagyonból természetben megtérítést követelhet. A beruházások még meglevő értékét s azok fejében a felszabadult vagyonból a hitbizományi birtokosnak vagy örököseinek járó részt az érdekeltek megegyezés hiányában a hitbizományi bíróság nem peres eljárás útján (18. §) állapítja meg. Ily esetben a 12-17. §-ok rendelkezései szerint jogosultakra a felszabadult vagyonnak csak az a része száll, amely a hitbizományi birtokosnak vagy örököseinek a beruházások megtérítése címén jutott rész levonása után megmarad. A hitbizományi birtokosnak vagy örököseinek a felszabadult vagyonból a beruházások megtérítése címén jutott részt azonban a jelen fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából minden vonatkozásban úgy kell tekinteni, mintha ez rájuk a 12-17. §-okban meghatározott részesedés címén szállott volna.

A felszabadult vagyonba a jelen törvény hatálybalépése után a részesedés megnyíltáig tett ily hasznos beruházások értékét a felszabadult vagyonból csak akkor kell megtéríteni, ha a beruházást a hitbizományi bíróság jóváhagyta.

II. Fejezet

A hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyon jogviszonyai

1. A családi hitbizomány élvezetére jogosult családtagok jogai

30. § A hitbizományi birtoklás az utódlás megnyiltával, vagyis a birtokos halálával vagy birtoklási jogának egyéb okból bekövetkező megszüntével az alapítólevélben meghatározott utódlási rend szerint hivatott utódra száll, amennyiben ez a törvény kivételt nem állapít meg.

Az utódlásból ki van zárva:

1. aki nem magyar állampolgár, kivéve oly állam polgárát, amelynek törvényei az abban az államban fennálló hitbizományokra nézve a magyar állampolgárok utódlási jogát elismerik és amelynek területén magyar állampolgár birtokában álló hitbizomány van;

2. aki állandóan külföldön tartózkodik vagy az év nagyobb részét rendszerint külföldön tölti el, a nélkül, hogy ezt közszolgálata, betegsége vagy külföldön folytatott tanulmányai szükségessé tennék;

3. az ünnepélyes szegénységi fogadalmat tett szerzetes;

4. aki az alapítónak vagy közeli hozzátartozójának sérelmére súlyos bűncselekményt követett el, ha e miatt kitagadásnak lenne helye;

5. aki közvetlen birtokelődjének vagy az utódlás rendjében őt megelőző várományostársának az életére tört;

6. aki hazaárulást követett el.

Akire nézve az előző bekezdés 1-6. pontjaiban felsorolt körülmények valamelyike birtoklásának ideje alatt következik be, a hitbizomány birtoklásának jogát elveszti. A 6. pont esetében a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló törvények rendelkezései megfelelően irányadók.

Az utódlásból a sorrendben következő várományos vagy a hitbizományi gondnok kérelmére a hitbizományi bíróság határozatával kizárja azt a várományost, akit az 1877:XX. törvénycikk 28. §-ának a)-c) pontjai alapján jogerősen gondnokság alá helyeztek vagy akinek a kiskorúságát jogerősen meghosszabbították, vagy akinek gondnokság alá helyezését az 1885:VI. törvénycikk 1. §-a alapján még kiskorúsága idején előzetesen jogerősen elrendelték - feltéve, hogy az utódlás rendjében következő várományos az előbb említett okból kieső családtagnak s a vele szemben tartásra jogosultaknak illő eltartására megfelelő biztosíték mellett kötelezettséget vállal. Ilyen kötelezettség vállalása nélkül családtagnak s a vele szemben tartásra jogosultaknak illő eltartása egyébként is biztosítva van.

Ha a gondnokság alá helyezés iránt az eljárás az utódlás megnyiltakor folyik, kizárási kérelem előterjesztése esetében az utódlás kérdésében a határozat hozatalát el kell halasztani.

A hitbizományi birtokos és az első várományos gondnokság alá helyezését az 1877:XX. törvénycikk 28. §-ának a)-c) pontjai, illetőleg az 1885:VI. törvénycikk 1. §-a alapján, továbbá kiskorúságának meghosszabbítását a hitbizományi gondnok is kérheti.

Az előd kizárása ivadékának utódlási jogát nem érinti. Ha az ivadék az után születik, miután a hitbizomány a kizárás következtében már más ágbeli családtagra szállott, a kizárt előd ivadékának utódlási joga a más ágból birtokba lépett hitbizományi birtokos birtoklását nem szünteti meg.

Az előző bekezdés rendelkezései nem nyernek alkalmazást oly családtag ivadékaira, aki az utódlásból a második bekezdés 6. pontja alapján van kizárva.

31. § A hitbizományi birtokos saját személyére nézve birtoklási jogáról bármikor lemondhat. A lemondó nyilatkozat csak úgy érvényes, ha közokiratba van foglalva és a lemondó nyilatkozatot vagy a lemondó maga vagy az ő közokiratba foglalt meghatalmazása alapján más személy a hitbizományi bíróságnak bemutatta.

32. § A hitbizományi alapítólevélnek azok a rendelkezései, amelyek az utódlás rendjét nem az elsőszülöttség elve alapján, hanem ízörökség vagy korörökség (majoratus, szenioratus) elve alapján határozzák meg, hatályukat vesztik és helyükbe az elsőszülöttség elvén alapuló utódlási rend lép, oly módon, hogy ha a jelen törvény hatálybalépésekor birtokban levő birtokos meghal vagy birtoklási joga egyéb okból megszűnik, elsősorban az ő ivadékait, ezek után az alapító ivadékait, ezek után pedig az alapítólevél értelmében jogosult többi ágakat illeti az utódlás mindenkor az elsőszülöttség rendje szerint.

Hogy az utódlás kizárólag csak a fiúutódokat vagy a leányutódokat és ivadékait is megilleti-e, erre a hitbizományi alapítólevél rendelkezései irányadók.

33. § Amennyiben a jelen törvény szerint a hitbizományi birtoklás joga vagy pedig a felszabadult hitbizományi vagyonban részesedés joga a magyar állampolgárságtól függ, azokat a jogosultakat, akik a magyar állampolgárságukat az 1921:XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés rendelkezései következtében vesztették el és ezek leszármazóit e jogok élvezetének feltételei szempontjából úgy kell tekinteni, mintha magyar állampolgárok lennének és a hazájuk területén tartózkodás a 30. § második bekezdésének 2. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából nem tekinthető külföldi tartózkodásnak.

34. § Ha valamely hitbizomány birtokosára egy másik hitbizomány is száll és erre az esetre az alapító másként nem rendelkezett, ennek a birtokosnak a halálával vagy az utódlásnak egyéb okból bekövetkező megnyiltával közvetlen utódja csak az egyik hitbizományt tarthatja meg, a másik hitbizományt pedig, az első várományos mellőzésével a sorrendben következő második várományosnak kell kiadni. A közvetlen utód a két hitbizomány között választhat.

Ha kettőnél több hitbizomány egyesül egy kézben, a közvetlen utódra szálló hitbizományon felül a többit az előbbi bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával úgy kell az utódlásra jogosult távolabbi várományosoknak kiadni, hogy egy-egy várományosnak, illetőleg a tőle leszármazó ágnak csak egy-egy hitbizomány jusson.

Az előbbi bekezdések értelmében jogosult távolabbi várományosok hiányában a közvetlen utódra több hitbizomány is átszállhat; mihelyt azonban a fölös számú hitbizományokra az előbbi bekezdések értelmében utódlásra jogosult várományosok jelentkeznek, a közvetlen utód a fölös számú hitbizományokból egyet-egyet kiadni köteles. A közvetlen utódot illeti a választási jog abban a tekintetben, hogy melyik hitbizományt tartsa meg; egyébként az utódlásra jogosult várományosok, - ha az alapítólevél másként nem rendelkezik - a várományosi sorrend szerint választhatnak. Ha azonban a közvetlen utód haláláig vagy az utána való utódlásnak egyéb okból bekövetkező megnyiltáig jogosult várományos nem jelentkezik, a közvetlen utódot követő birtokos kezén egy hitbizományt kivéve, a fölös számú többi hitbizomány a jogi kötöttség alól felszabadul és a rajta nyugvó terhekkel együtt az utolsó birtokos szabad vagyonává lesz, aki e terhekért az átvett vagyon értéke erejéig örökös módjára felel.

Az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések nem nyernek alkalmazást akkor, ha az egy kézben egyesült több hitbizomány vagyonához tartozó mezőgazdasági ingatlanok együttvéve sem érik el a 2. § 2. pontjában meghatározott mértéket.

35. § A hitbizomány birtokosa köteles birtokelődei özvegyének és közvetlen birtokelődei kiskorú leszármazóinak előleges havi részletekben fizetendő pénzbeli járadékban tartást és a leányivadékok férjhezmenetele esetében illő kiházasítást szolgáltatni, amennyiben elegendő vagyon és jövedelem hiányában erre rászorulnak és a törvény értelmében eltartásukra köteles és arra szorítható rokontól vagy házastárstól eltartásban nem részesülhetnek.

Amennyiben az alapító rendelkezése értelmében a birtokos az első bekezdésben felsoroltakon felül más személyeknek járó vagy az első bekezdéstől eltérően meghatározott szolgáltatásokra is köteles, ez a rendelkezés is érintetlenül marad.

Az előző bekezdésben, valamint a 23. §-ban említett kötelezettségek alapján a hitbizomány birtokosát együttvéve legfeljebb oly összeg erejéig lehet kötelezni, amely nem haladja meg a hitbizományt terhelő köztartozások és egyéb évi terhek levonása után fennmaradó tiszta jövedelem felerészét.

A szolgáltatás kötelezettségét és mennyiségét a hitbizományi bíróság az érdekeltek meghallgatása után nem peres eljárás útján állapítja meg s annak mértékét a viszonyok változásával vagy amennyiben a körülmények egyébként indokolják, kérelemre arányosan felemelheti vagy le is szállíthatja.

A jelen §-ban említett szolgáltatásokról a hitbizományi bíróság nyilvántartást vezet. A nyilvántartáshoz szükséges adatokat és azokban beállott változásokat a hitbizományi birtokos és a hitbizományi gondnok mindenkor bejelenteni köteles. A nyilvántartást bárki megtekintheti és arról másolatot vehet.

36. § A családi hitbizományban utódlásra jogosult családtagokat - a várományosokat - a hitbizományi bíróság minden jóváhagyásra szoruló jogügyletre és jogcselekményre nézve s általában minden fontosabb hitbizományi bírósági intézkedés előtt meghallgatni köteles.

Ezenfelül bármelyik várományos a hitbizományi vagyon kezelése fenntartása és biztosítása érdekében a hitbizományi bíróságnál előterjesztést tehet, meghallgatását kívánhatja s a hitbizományi bíróság meghallgatásukat hivatalból is elrendelheti.

2. A hitbizományi vagyon jogi kötöttsége

37. § A hitbizományi birtokos a hitbizományi vagyont abban az állapotban köteles fenntartani, amelyben azt átvette, hacsak a törvény mást nem rendel; a vagyonnak oly fogyatkozásáért azonban, amely az ő vétkessége nélkül következett be, nem felelős.

A hitbizományi birtokhoz tartozó gazdasági felszerelési tárgyakkal a hitbizományi birtokos a rendes gazdálkodás korlátai között rendelkezhetik, de a felszerelésből a rendes gazdálkodás szabályai szerint kivált egyes dolgokat pótolni köteles.

A hitbizományi vagyon állagához tartozó vagyontárgy elidegenítéséhez, általában a vagyon állagának minden olyan megváltoztatásához, amely nem esik a rendes vagyonkezelés körébe, a hitbizományi bíróság jóváhagyása szükséges.

A hitbizományi bíróság a jóváhagyást csak akkor adhatja meg, ha a vagyon állagának megváltoztatása a célszerű gazdálkodás és a jövedelmezőség fokozása érdekében kívánatos és a hitbizomány törvényes rendeltetésének megfelel. Mezőgazdasági és erdőgazdasági ingatlanok állagának megváltoztatásához a hitbizományi bíróság a jóváhagyást csak akkor adhatja meg, ha a tervezett állagváltoztatáshoz a földmívelésügyi miniszter megelőzően hozzájárult.

Mezőgazdasági vagy erdőgazdasági ingatlanok állagának megváltoztatásához a jóváhagyást - feltéve, hogy a változtatás a hitbizományi vagyon állagát nem csorbítja - a hitbizományi bíróság közérdekből akkor is megadhatja, ha a tervezett állagváltoztatás nem áll ugyan az előző bekezdés rendelkezése értelmében a hitbizomány érdekében, de a változtatás végrehajtása népesedési, telepítési vagy egyéb földbirtokpolitikai vagy nemzetpolitikai érdekből kívánatos. Abban a kérdésben, hogy a tervezett változtatás ily értelemben közérdekű-e, a földmívelésügyi miniszter határoz. A földmívelésügyi miniszternek ebben a kérdésben hozott határozata a hitbizományi bíróságra irányadó.

Oly állagváltoztatásnak, amely a hitbizományhoz tartozó mezőgazdasági ingatlanok mennyiségének növelésével járna, csak a 71. §-ban megszabott korlátok között és csak az államfő jóváhagyásával van helye.

Az az ellenérték, amelyet a bírósági jóváhagyással elidegenített vagyontárgyért a hitbizományi birtokos kapott, a hitbizományi vagyon állagában az elidegenített vagyontárgy helyébe lép.

38. § Kisajátítás és általában kényszerű elidegenítés esetében a hitbizományi bíróság jóváhagyása nem szükséges. A hitbizományi birtokos jognyilatkozatai (kisajátitási tervhez vagy igénybeveendő területek kijelöléséhez hozzájárulás, kártalanítási egyesség és más efféle jognyilatkozatok) ezekben az esetekben is a hitbizományi bíróság jóváhagyása alá esnek.

A 37. § utolsó bekezdésében foglalt rendelkezést az előző bekezdésben említett esetekben is megfelelően alkalmazni kell.

39. § Oly jogügylet érvényességéhez, amely a hitbizományhoz tartozó vagyontárgyaknak jelzálogjoggal vagy más dologi joggal megterhelésére, e vagyontárgyakon más telekkönyvi jogok alapítására vagy hitbizományi ingatlanok bérbe- vagy haszonbérbeadására irányul, a hitbizományi bíróság jóváhagyása szükséges.

A hitbizományi utódot a hitbizományi birtokos bármely egyéb jogügylete is csak akkor kötelezi, ha azt a hitbizományi bíróság jóváhagyta.

A hitbizományi bíróság jóváhagyására nincs szükség bérházak lakórészeinek, valamint nem a hitbizományi birtokos vagy családtagjának lakásául rendelt egyéb lakóházak bérbeadásához s általában a rendes vagyonkezelés körét meg nem haladó jogügyletek kötéséhez.

Hitbizományhoz tartozó erdőnek az erdőgazdasági üzemtervtől eltérő használatához a hitbizományi bíróság jóváhagyása szükséges. A hitbizományi birtokos a fennálló erdőrendészeti szabályok értelmében szükséges erdőrendészeti hatósági engedélyt csak a hitbizományi bíróság jóváhagyása után kérheti.

40. § A hitbizományhoz tartozó vagyontárgyaknak jelzálogjoggal megterheléséhez a hitbizományi bíróság a jóváhagyást csak akkor adhatja meg:

1. ha a jelzálogjog hasznos beruházásokra vagy a hitbizományi vagyont terhelő öröklési és ezzel kapcsolatos vagyonátruházási illeték kiegyenlítésére szükséges kölcsön biztosítására szolgál,

2. ha a kölcsön a jelzálogjoggal már korábban biztosított kölcsönök összegével együtt sem haladja meg a hitbizományi ingatlanok kataszteri tiszta jövedelmének pengőösszegként számításba vett tizenötszörösét, házadó alá eső ingatlanoknál pedig azok nyers házbérjövedelmének (haszonértékének) négyszeresét,

3. ha a hasznos beruházások céljából felvenni kívánt kölcsön törlesztési ideje a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésétől számított ötven évnél, az öröklési és ezzel kapcsolatos vagyonátruházási illeték kiegyenlítése céljából felvenni kívánt kölcsön törlesztési ideje pedig a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésétől számított tíz évnél nem hosszabb és

4. ha a kölcsön törlesztési részleteit és kamatait a jövedelmekből a hitbizomány rendeltetésének veszélyeztetése nélkül lehet fedezni.

41. § A hitbizományhoz tartozó ingatlanok haszonbérbeadásához a hitbizományi bíróság a jóváhagyást csak akkor adhatja meg, ha a birtokos különös méltánylást érdemlő körülmény miatt a gazdálkodást maga házi kezelés útján nem folytathatja, vagy ha a szerződés mezőgazdasági ingatlanoknak az 1898:XXIII. törvénycikk alapján alakult földbérlő szövetkezetnek való haszonbérbeadására vagy húsz kataszteri holdat meg nem haladó kishaszonbérletek alakítására irányul.

A hitbizományhoz tartozó erdőgazdasági ingatlanokat haszonbérbe adni nem szabad, kivéve az oly csekély kiterjedésű erdőket, amelyek sem magukban, sem a többi hitbizományi erdőterülettel nem alkotnak erdőgazdasági egységet.

42. § Hitbizományi vagyon állagát végrehajtás alá vonni nem lehet, kivéve, ha a végrehajtás oly követelés behajtására irányul, amely az alapító tartozásából, vagy az alapító után kötelesrészre jogosultaknak a kötelesrészre való igényéből, vagy oly igényből származik, amelyet az alapítórendelkezés valamely családtagnak a vagyon állagából való részesedésre nézve biztosít.

A hitbizományi bíróság jóváhagyásával az állagra bejegyzett jelzálogjog alapján is csak a hitbizomány haszonvételére lehet végrehajtást vezetni.

A hitbizományi birtokos ellen fennálló személyes követelés behajtására a hitbizományi vagyon haszonvételéből eredő tiszta jövedelemnek csak azt a részét lehet végrehajtás alá vonni, amely a volt szolgálati alkalmazottaknak és családtagjaiknak járó szolgáltatások, továbbá a hitbizományi családtagoknak járó szolgáltatások (35. §), végül a jelzálogjoggal biztosított kölcsönök törlesztési részletének és kamatának (40. §) levonása után a hitbizományi bíróság megállapítása szerint fennmarad. Ez a korlátozás akkor is fennáll, ha ilyen követelés biztosítása végett a hitbizományi vagyon haszonvételére jelzálogjogot jegyeztek be.

Az előbbi bekezdésben foglalt korlátozás nélkül lehet végrehajtást vezetni a hitbizományi vagyon haszonvételére köztartozás behajtása végett.

3. A hitbizományi vagyon kezelése

43. § A hitbizományi birtokos a hitbizományi vagyon kezelésében a hitbizomány rendeltetésének és a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően köteles eljárni.

Egyebekben a hitbizományi birtokos jogaira és kötelezettségeire, amennyiben ez a törvény eltérően nem rendelkezik, a haszonélvezőre vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadók.

44. § A hitbizományi vagyon állagához tartozó pénztőkét a hitbizományi birtokos magánál nem tarthatja, hanem köteles a hitbizományi bíróság jóváhagyásával gyümölcsözően elhelyezni s e végből vagy a gyámoltak tőkevagyonának gyümölcsöző elhelyezésére vonatkozó szabályok szerint a hitbizományhoz tartozás telekkönyvi feltüntetésével ingatlanra jelzálogi fedezettel kölcsönadni vagy a m. kir. postatakarékpénztárnál vagy a Pénzintézeti Központ első kúriájába tartozó pénzintézetnél a rendelkezést korlátozó fenntartással (48. §) gyümölcsözően elhelyezni, vagy a hitbizományi bíróság jóváhagyásával kijelölendő és kellő biztonságot nyujtó értékpapírokba fektetni és mindaddig, amíg a pénztőkét így el nem helyezi, a hitbizományi birtokos azt bírói letétbe köteles helyezni.

45. § Az előbbi §-ban meghatározott szabálytól eltérően a hitbizományi bíróság megengedheti, hogy a hitbizományi birtokos a pénztőke megfelelő részét a 40. §-ban megszabott korlátok között a hitbizományhoz tartozó gazdasági üzemekben szükséges forgótőke céljára felhasználhassa. Ebben az esetben azonban a hitbizományi birtokos a forgótőke felhasználásáról és visszatérüléséről a hitbizományi bíróságnak megállapított időközökben elszámolni köteles.

A hitbizományi bíróság a pénztőke gyümölcsöző elhelyezése helyett azt is megengedheti, hogy a hitbizományi birtokos a hitbizományhoz tartozó pénztőke megfelelő részét a 40. §-ban megszabott korlátok között hasznos beruházások céljára igénybevehesse.

A hitbizományi birtokos a forgótőke vagy beruházás céljára igénybevett tőkét a hitbizományi bíróságtól meghatározott törlesztési terv szerint a hitbizománynak visszatéríteni köteles.

46. § A hasznos beruházások céljára engedélyezett kölcsönt (40. §) a hitbizományt terhelő hatállyal csak a hitbizományi bíróság rendelkezése alapján szabad folyósítani.

A hitbizományi bíróság a kölcsönnek vagy egy részének folyósítását csak a megfelelő összeg megtörtént beruházásának igazolása után vagy akkor engedheti meg, ha a hitbizományi birtokos megfelelő biztosítékot nyujt arra, hogy a folyósítandó összeget a megszabott célra fogják fordítani.

Ugyanez megfelelően áll, ha a hitbizományhoz tartozó tőkét forgótőke vagy beruházás céljára veszik igénybe.

47. § Ékszerek és egyéb drágaságok, valamint a háztartás, a gazdaság vagy az üzlet folytatásához szükséges ingóságok a hitbizományi birtokos kezén maradnak; átvételüket a hitbizományi birtokos a leltár aláírásával vagy külön okiratban elismerni köteles.

48. § A hitbizományi vagyon állagához tartozó követelésekről szóló értékpapírokat, pénzintézeti betéti könyveket és adósleveleket bírói őrizetbe kell venni vagy a hitbizományi bíróság jóváhagyásával a m. kir. postatakarékpénztárnál vagy a Pénzintézeti Központ első kúriájába tartozó pénzintézetnél kell elhelyezni azzal a fenntartással, hogy azokat csak a hitbizományi bíróság jóváhagyásával lehet kiadni, elidegeníteni vagy megterhelni, a követelések kamatait és egyéb tiszta hozadékát azonban a hitbizományi birtokosnak kell kiadni.

49. § A hitbizományi birtokos a várományosokkal egyetértően a hitbizományi bíróság jóváhagyásával megállapodhatik abban, hogy a hitbizományi vagyon kezelése általuk egyetértően kijelölt teljhatalmú vagyonkezelőre bízassék, aki a hitbizományi birtokost a hitbizományi vagyon állagára s a vagyon kezelésére nézve megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek tekintetében a birtokos általános meghatalmazottjaként jár el.

Nem lehet vagyonkezelőnek kijelölni azt, akire nézve olyan körülmények állanak fenn, amelyek miatt a hitbizomány birtoklásából törvénynél fogva ki volna zárva (30. §). A hitbizományi bíróság a jóváhagyást a hitbizomány törvényes rendeltetése érdekében más fontos okból is megtagadhatja.

A hitbizományi birtokos a várományosokkal egyetértve a megbízást a vagyonkezelő magánjogi igényeinek sérelme nélkül bármikor visszavonhatja.

A hitbizományi bíróság az érdekeltek meghallgatása után hivatalból is elmozdíthatja tisztétől a vagyonkezelőt, ha a második bekezdésben említett kizáró ok a vagyonkezelőre nézve kijelölése után következik be vagy ha az elmozdítást a hitbizomány törvényes rendeltetése érdekében a hitbizományi bíróság más fontos okból szükségesnek találja.

A vagyonkezelő a megbízási viszonyból vagy megszűnéséből eredő magánjogi igények sérelme nélkül bármikor lemondhat megbizatásáról.

A hitbizományi bíróság a vagyonkezelő kijelölését és megbízásának megszűnését a hivatalos lapban közzéteszi. Harmadik személlyel szemben a kijelölés és a megbízás megszűnése a közzétételtől kezdve hatályos, kivéve, ha arról a harmadik személy e nélkül is tudott vagy rendes gondosság mellett tudhatott volna.

4. Felügyelet a hitbizományi vagyon kezelése felett

50. § A hitbizomány a kir. törvényszék, mint hitbizományi bíróság felügyelete alatt áll.

A hitbizományi bíróság feladata arról gondoskodni, hogy a hitbizományi vagyont rendeltetésének megfelelően fenntartsák és kezeljék.

A hitbizományi bíróság a gazdasági természetű kérdésekben szükség esetében az illetékes vármegyei gazdasági felügyelőség, erdőgazdasági ügyekben az erdőfelügyelőség véleményének meghallgatása után határoz.

A földmívelésügyi miniszter a gazdasági felügyeletben való közreműködésre s általában a jelen törvény szerint a vármegyei gazdasági felügyelőségű, illetőleg az erdőfelügyelőség által teljesítendő tennivalók ellátására a vármegyei gazdasági felügyelőség, illetőleg az erdőfelügyelőség helyett más megbizottat jelölhet ki.

51. § A felügyelet gyakorlására illetékes kir. törvényszéket az igazságügyminiszter a vagyon fekvésének és egyéb viszonyainak figyelembevételével jelöli ki.

52. § A gazdasági felügyelőség (erdőfelügyelőség) a hitbizományi birtokos gazdálkodását figyelemmel kíséri és a földmívelésügyi miniszternek gazdasági évenkint összefoglaló jelentést tesz. Szükség esetében az észlelt hiányokról időközben is külön jelentést kell tennie.

A földmívelésügyi miniszter az észlelt hiányokról szükség esetében értesíti a hitbizományi bíróságot. A hitbizományi bíróság az értesítésben közölt hiányokra s azok megszüntetésére nézve a hitbizományi birtokost, a gondnokot és a várományosokat meghallgatja.

53. § A hitbizományi bíróság az utódlásra hivatott várományosok érdekeinek képviseletére a várományosok meghallgatása után és javaslatuknak figyelembevételével megfelelő gazdasági szakképzettséggel rendelkező gondnokot rendel, akinek feladata őrködni a fölött, hogy a hitbizományi vagyon rendeltetésének megfelelően kezeltessék, épségben fenntartassék és a károsodástól megóvassék.

Ha a gondnok a várományosok érdekeit sértő vagy veszélyeztető intézkedésről, mulasztásról vagy más hiányról szerez tudomást, köteles erről a hitbizományi bíróságnak jelentést tenni; a hitbizományi bíróság felhívására köteles véleményt nyilvánítani vagy javaslatot tenni; minden olyan ügyben, amelyhez a hitbizományi bíróság jóváhagyása szükséges, meg kell őt hallgatni s ezenfelül a hitbizományi bíróság őt kérelmére vagy hivatalból egyéb fontos ügyekben is meghallgathatja.

A gondnok személyének megválasztása, személyi kellékei, költségeinek megtérítése, felmentése és elmozdítása tekintetében a gyámügyi jogszabályoknak a gyámokra és gondnokokra vonatkozó általános rendelkezései irányadók. Gondnokul várományost is ki lehet rendelni. Nem lehet gondnok az, aki a hitbizománynak vagy a hitbizományi birtokosnak hitelezője vagy adósa.

A gondnokot díj vagy jutalom nem illeti.

54. § A hitbizományi bíróság a gondnok javaslatára, várományos kérelmére vagy hivatalból is a hitbizományi birtokost felvilágosítások adására, súlyosabb mulasztások esetében (52. §) vagy más nyomatékos okokból pedig meghatározott gazdasági üzemtervnek, gazdálkodási módnak vagy egyéb kezelési szabályoknak alkalmazására is kötelezheti.

55. § A hitbizományi bíróság a hitbizományi birtokos, a gondnok és a várományosok meghallgatása után a gondnok javaslatára vagy bármely várományos kérelmére, sőt hivatalból is zárlatot rendelhet a hitbizományra:

1. ha a hitbizományi birtokos a hitbizományi vagyon állagát rongálja, rendeltetésétől jogellenesen elvonja vagy a vagyon állagát, termőképességét vagy jövedelmezőségét rossz vagyonkezeléssel veszélyezteti;

2. ha a hitbizományi bíróság jóváhagyásával felvett kölcsönt vagy a 45. § értelmében beruházási célokra igénybevett tőkét nem a meghatározott célra vagy nem a meghatározott módozatok szerint használja fel, vagy ha a kölcsön törlesztését, illetőleg a tőke visszafizetését vagy a hitbizományt terhelő köztartozásoknak vagy egyéb kötelezettségeknek teljesítését elmulasztja és ennek a kötelezettségének a hitbizományi bíróság felhívására sem tesz eleget;

3. ha a hitbizományi birtokos a 45. § értelmében a hitbizományi bíróság jóváhagyásával forgótőke céljára igénybevett tőkét rendeltetésétől elvonja, vagy annak felhasználásáról és visszatérüléséről a hitbizományi bíróságnak nem számol el és ennek a kötelezettségének a hitbizományi bíróság felhívására sem tesz eleget;

4. ha a bíróság a hitbizományi birtokos vagyonára csődöt nyitott vagy csődönkívüli kényszeregyességi eljárást rendelt el;

5. ha a hitbizományi birtokos nagymértékben eladósodott és attól lehet tartani, hogy az ellene vezetett végrehajtások miatt szorult helyzetében nem fogja a hitbizományt rendeltetésének megfelelően kezelni;

6. ha a hitbizományi birtokos a hitbizományi bíróságtól megszabott gazdasági üzemtervet vagy egyéb gazdálkodási vagy kezelési módot ismételt felhívásra sem alkalmazza.

Hitbizományi zárlat és egyidejűleg fennálló másnemű zárlat hatályának egymáshoz való viszonyát és a különböző zárlatok fennállása esetében követendő eljárást az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza.

5. Eljárás a hitbizományi utódlás megnyílta esetében

56. § Utódlás megnyílta esetében, vagyis ha a hitbizományi birtokos meghal, lemond vagy birtoklási joga egyéb okból megszűnik, a hitbizományi vagyonról új leltárt kell készíteni a birtoklási jog megszűnésének idejében fennálló állapot szerint.

Kimutatást kell továbbá készíteni arról, hogy az új leltár és a régi leltár alapján a hitbizomány terhére vagy javára milyen vagyonhiány vagy vagyontöbblet mutatkozik, annak számbavételével, hogy mely vagyontárgyak tartoznak a hitbizományhoz és mely vagyontárgyak illetik a hitbizomány volt birtokosát vagy örököseit.

A hitbizomány terhére mutatkozó vagyontöbbletet az utód az elődnek vagy örököseinek javára, a hitbizományi vagyonban mutatkozó hiányt pedig az előd vagy örökösei az utódnak javára kölcsönösen megtéríteni tartoznak.

57. § Az utódlás megnyílta esetében az elvált termények és termékek meglevő készletéből a hitbizomány javára el kell különíteni annyit és olyan minőségűt, amennyit és amilyen minőségűt a régi leltár szerint az előd ilyenekből átvett, továbbá annyit, amennyi azokból a rendes gazdálkodás szabályai szerint a gazdaság folytatásához szükséges addig az ideig, amíg a jószágból előreláthatólag ismét lehet efféle terményeket és termékeket nyerni, ideértve azt a mennyiséget is, amely az alkalmazottak javadalmazására, az állatok eltartására és a közterhek fedezésére szükséges.

Egyébként a hitbizománynak az utódlás megnyíltakor folyó gazdasági évben előállott tiszta jövedelmét az utód és az előd vagy örökösei között abban az arányban kell megosztani, amilyen arányban áll a gazdasági évnek az előd birtoklási jogának megszűnéséig terjedő része a gazdasági év hátralevő részéhez.

58. § Az előd tulajdonában álló olyan felszerelési tárgyakat, amelyek az előd birtoklási jogának megszűnése idejében a hitbizományhoz tartozó ingatlanokon vannak s a rendes gazdálkodás folytatásához szükségesek, az utód becsértékben megváltani jogosult.

6. A hitbizományi jog kötöttségének megszűnése

59. § A vagyon hitbizományi kötöttsége utódlásra jogosult várományos hiányában az utolsó hitbizományi birtokos halálával megszűnik és a felszabadult vagyon az utolsó hitbizományi birtokos halál esetére szóló eltérő intézkedésének hiányában a törvényes öröklés rendje szerint azokra száll, akik a hitbizományi kötöttség megszűnésének időpontjában ezt a vagyont az utolsó hitbizományi birtokos után törvényes öröklés címén örökölnék.

Az előző bekezdésben foglalt szabályt megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a vagyon hitbizományi kötöttsége utódlásra jogosult várományos hiányában az utolsó hitbizományi birtokos lemondása vagy a 30. §-ban említett kizárási okok valamelyikének beállta folytán szűnik meg. Az utolsó hitbizományi birtokosnak halál esetére szóló intézkedését azonban ilyen esetben a felszabadult vagyon átszállásánál figyelembe venni nem lehet.

Az átszállás rendjéből saját személyére nézve kiesik az, aki a hitbizományban való utódlásból a 30. § második bekezdésének 1-6. pontja alapján ki van zárva.

60. § A 30. § második bekezdésének 6. pontjában meghatározott kizárási ok esetében a hitbizomány nem szűnik meg mindaddig, amíg a felelős személyről az államra szállott hitbizományi birtoklási jogot az állam gyakorolja; ha pedig az állam a hitbizományi birtoklási jog helyett a hitbizomány vagyonának egy részét természetben tulajdonul átveszi, az előbbi § szabályai csak az állam által tulajdonul át nem vett vagyonrészre terjednek ki.

61. § A hitbizomány birtokosa és utódlásra jogosult összes élő várományosai különös méltánylást érdemlő esetben az államfő jóváhagyásával a hitbizomány jogi kötöttségét közokiratba foglalt egyességgel megszüntethetik és azt is meghatározhatják, hogy a felszabaduló vagyon mely személyekre szálljon és milyen módozatok szerint.

A jóváhagyás előtt a hitbizományi bíróság a gondnokot nyilatkozásra felhívja, az érdekelteket meghallgatja és az iratokat a jóváhagyás kieszközlése végett indokolt javaslattal az igazságügyminiszterhez felterjeszti.

Ha a hitbizományhoz mezőgazdasági vagy erdőgazdasági ingatlanok is tartoznak, az igazságügyminiszter, mielőtt a jóváhagyás kérdésében az államfőhöz előterjesztést tenne, közgazdasági és földbirtokpolitikai szempontból a földmívelésügyi minisztertől véleményt kér.

A felszabaduló vagyon hovafordítására nézve a 12-22. §-ok rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. A felszabaduló vagyonban részesedőknek a hitbizomány terheiért való felelősségére a 23-29. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók; a felelősségnek a részesedők egymásközötti viszonyában megoszlásra nézve az egyességet kötő érdekeltek a 23-29. §-októl eltérően is rendelkezhetnek, de csak a hitelezőket a 23-29. §-ok értelmében megillető jogok sérelme nélkül.

62. § Az államfő a birtokos kérelmére és az igazságügyminiszternek a várományosok, a gondnok és a hitbizományi bíróság meghallgatása után tett előterjesztésére megengedheti a hitbizományhoz tartozó vagyontárgyak egy részének a jogi kötöttség alól való feloldását.

Ily feloldás iránt csak akkor lehet kérelmet előterjeszteni, ha a feloldás a hitbizomány viszonyainak rendeltetésszerű célja érdekében kívánatos rendezése végett, különösen a hitbizományra nehezedő aránytalanul súlyos olyan terhek megszüntetése végett, amelyek a birtokos hibáján kívül állottak elő, továbbá a jövedelmezőség fokozása vagy az okszerű gazdálkodás előmozdítása végett, avagy a hitbizomány érdekében álló egyéb fontos okból szükséges.

63. § Ha a hitbizományi vagyon lényeges részében megsemmisült vagy egyéb okból oly mértékben csökkent, hogy a vagyon megmaradt része rendeltetésének többé nem felel meg, az államfő a birtokos kérelmére és az igazságügyminiszternek a várományosok, a gondnok, valamint az egyéb érdekeltek s a hitbizományi bíróság meghallgatása és a földmívelésügyi miniszter nyilatkozatának megszerzése után tett előterjesztésére a hitbizományt a jogi kötöttség alól feloldhatja. Az így feloldott vagyonra nézve az utolsó hitbizományi birtokos tulajdonjoga az utódlási sorrendben következő várományos javára úgy van korlátozva, mint az előörökösé az utóörökös javára. Az utolsó hitbizományi birtokos a terhekért az átvett vagyon értéke erejéig örökös módjára felel.

64. § Ha a hitbizomány jogi kötöttsége megszűnik, gondoskodni kell arról, hogy a hozzá tartozó családi gyüjtemények, műkincsek, régiségek, műemlékek és egyéb közérdekű családi vagyontárgyak fenntartása és megőrzése, amennyiben közérdekből kívánatos, a jogosultak hozzájárulásával e tárgyaknak közgyüjteményben elhelyezése, alapítvánnyá alakítása útján vagy más alkalmas módon lehetőleg biztosítva maradjon. Az e végből szükséges eljárást a vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1929:XI. törvénycikk rendelkezéseinek megfelelően rendelettel szabályozza.

III. Fejezet

Új családi hitbizomány alapítása és jogviszonyai

65. § Családi hitbizományt a jövőre nézve csak a jelen fejezet rendelkezéseinek korlátai között lehet alapítani.

66. § Az államfő kivételes méltánylást érdemlő okokból és a közérdek szempontjából is indokolt esetben megengedheti új hitbizomány alapítását oly feddhetetlen jellemű, önjogú magyar állampolgárnak, aki a nemzeti élet, a tudomány, a művészet terén vagy a hazáért egyébként teljesített szolgálataival erre érdemeket szerzett és vagyonáról szabadon rendelkezhetik.

67. § Új hitbizomány létesítéséhez vagy meglevő hitbizomány állományának új vagyontárgyakkal növeléséhez az államfő engedélye, közokiratba foglalt alapító ügylet és ennek államfői jóváhagyása szükséges.

A hitbizományi vagyon élő és holt felszerelésének oly kiegészítéséhez, amely a rendes gazdálkodás körét nem haladja meg, csupán a hitbizományi bíróság jóváhagyása szükséges.

Hitbizományt végintézkedéssel is lehet alapítani a közvégrendeletre megszabott alakban.

68. § Az alapító ügyletben meg kell jelölni a hitbizományul rendelt vagyontárgyakat.

Ha az alapító az utódlás rendjét is meghatározza az alapítóügyletben (77. §), várományosokul csak ivadékait és testvérének ivadékait jelölheti meg és az utódlás rendjét csak az elsőszülöttség elvének megfelelően határozhatja meg.

69. § Új hitbizomány alapításának megengedése s az alapító rendelkezés jóváhagyása iránt az államfőhöz az alapító kérelmére, az alapító halála esetében pedig örökösének vagy az utódlásra jogosult családtagjának vagy annak a személynek a kérelmére, akit e részben kötelezettség terhel, az igazságügyminiszter a minisztertanács hozzájárulásával tesz előterjesztést. Ha a létesíteni kívánt hitbizományhoz mezőgazdasági vagy erdőgazdasági ingatlanok is tartoznak, az igazságügyminiszter az előterjesztést a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve teszi meg.

70. § Nem lehet hitbizományként lekötni olyan vagyontárgyakat, amelyeket jelzálogjog, haszonélvezet, telekkönyvben bejegyzett bérleti vagy haszonbérleti jog vagy más oly jog terhel, amely az alapító szabad rendelkező jogát kizárja vagy korlátozza. A 19. §-ban meghatározott elidegenítési és terhelési tilalom a felszabadult vagyonnak új hitbizományként lekötését nem gátolja.

71. § Hitbizomány alapításának jóváhagyása iránt csak akkor lehet előterjesztést tenni, ha a hitbizományul lekötni kívánt vagyon az alapító kizárólagos tulajdona, együttes értéke a kétszázezer pengőt meghaladja és hozadéka a hitbizomány rendeltetésének megfelel.

Mezőgazdasági művelésre rendelt ingatlannak hitbizományul lekötése iránt csak akkor lehet előterjesztést tenni, ha az ingatlan önálló gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági jószág vagy a hitbizományi erdőbirtoknak az okszerű gazdálkodás szempontjából szükséges kiegészítő része vagy a 2. § 5. és 6. pontjában említett vagyontárgyak fenntartásának költségére szükséges, továbbá, ha a hitbizományi mezőgazdasági ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme együttvéve tízezer koronánál nem több és hitbizományként lekötésük nincs káros hatással a helyes birtokeloszláshoz fűződő közgazdasági, népesedési és egyéb társadalompolitikai közérdekre, különösen a község vagy a szomszédos községek földmívelő népességének gazdasági terjeszkedésére.

Az előbbi bekezdésnek a hitbizományi mezőgazdasági ingatlanok legnagyobb terjedelmére vonatkozó korlátozó rendelkezéseit fennálló hitbizomány vagyonállagának új vagyontárgyakkal gyarapítása esetében is megfelelően alkalmazni kell.

Kizárólag ingóságokból álló vagyonból hitbizományt alapítani nem lehet.

72. § A jóváhagyás iránt benyujtott kérvényhez mellékelni kell:

1. az alapító okiratot;

2. a hitbizományhoz tartozó vagyontárgyak jegyzékét;

3. az ingatlanok hiteles telekkönyvi másolatait és földadókataszteri birtokívének hiteles másolatait;

4. ha az alapító végintézkedéssel rendelte el a hitbizomány létesítését, a kihirdetett végintézkedést.

Ezenfelül a kérvény mellett ki kell mutatni, hogy az alapító rendelkezés a 66-71. §-okban meghatározott kellékeknek megfelel, a kötelesrészre jogosultak kötelesrészhez való jogát nem sérti, és hogy az alapító köztartozással hátralékban nincs.

73. § A hitbizományt alapító rendelkezést az alapító az államfő jóváhagyása után is visszavonhatja az alapító rendelkezésre megszabott alakban mindaddig, amíg a hitbizományi vagyont az első várományos birtokába nem bocsátotta. Örökösét ez a jog nem illeti meg.

Az ivadék törvényes örökrészét sértő alapító rendelkezés visszavonás nélkül is hatályát veszti, ha az alapító a rendelkezést abban a feltevésben tette, hogy törvényes ivadéka nincs vagy nem fog születni s feltevése tévesnek bizonyult, kivéve amennyiben fel kell tenni, hogy akkor is így rendelkezett volna, ha ivadékáról a rendelkezéskor tud vagy ha ivadéka már előbb születik meg.

74. § Az alapító rendelkezés államfői jóváhagyása nem zárja ki, hogy az érdekeltek az alapító ügyletet magánjogi érvénytelenség esetében megtámadják, vagy a jóváhagyás előtt szerzett jogaikat a hitbizományként lekötött vagyontárgyakra érvényesítsék.

Az alapító ügylet magánjogi érvénytelensége miatt a keresetet attól a naptól számított hat hónap alatt kell megindítani, amely napon az államfői jóváhagyás a hivatalos lapban közzététetett.

A hitbizományi bíróság a jóváhagyás közzétételével egyidejűen felhívást bocsát ki aziránt, hogy mindazok, akik netalán az alapító rendelkezését magánjogi érvénytelenség miatt megtámadni kívánják, keresetüket attól a naptól számított hat hónap alatt, amikor a hirdetmény a hivatalos lapban megjelent, indítsák meg, mert e határidő lejártával az alapító ügyletet magánjogi érvénytelenség miatt keresettel megtámadni nem lehet.

75. § Az alapító ügylet jóváhagyása után az igazságügyminiszter az 51. § rendelkezéseinek megfelelően kijelöli azt a törvényszéket, amely a hitbizomány kezelése felett a felügyeletet gyakorolja.

Az ekként kijelölt hitbizományi bíróság a jóváhagyásról értesíti a folyamodót és az utódlásra hivatott közvetlen várományost, kirendeli a hitbizományi gondnokot (53. §) s gondoskodik a jóváhagyásnak a hivatalos lapban közhírré tételéről; elrendeli a hitbizományhoz tartozó vagyontárgyak leltározását s ennek foganatosítására kir. közjegyzőt küld ki, aki a hitbizományhoz tartozó vagyontárgyakat és becsértéküket az ismert várományosok előzetes értesítése után a gondnok és a szükséghez képest szakértő közreműködésével a bemutatott vagyonjegyzék alapján leltárba foglalja.

A hitbizományi bíróság, a hozzá bemutatott és szükség esetében kiigazított leltár alapján a hitbizományhoz tartozó ingatlanok e minőségének telekkönyvi feljegyzése iránt a telekkönyvi hatóságot megkeresi.

76. § Az előző §-ok értelmében alapított új hitbizományra egyebekben a II. fejezet rendelkezései irányadók az alábbi §-ban foglalt kiegészítéssel.

77. § Ha az alapító a hitbizományra nézve az utódlás rendjét másként nem határozta meg (68. §), az utódlás tekintetében a következő szabályok irányadók.

Utódlásra jogosultak elsősorban az alapító törvényes fiági fiúivadékai az elsőszülöttség rendje szerint. Ehhezképest elsősorban jogosult az alapító legidősebb törvényes fia s ha ez halál vagy más ok miatt kiesett, az ő legidősebb törvényes fia és így tovább, ennek törvényes fiúivadékai. Amíg a közvetlen utódtól leszármazó ágon utódlásra jogosult fiúivadékok vannak, ezek az alapító többi gyermekét és a tőlük leszármazó ágakon levő jogosultakat az utódlásban megelőzik. Fiági fiúutódok hiányában az utódlás az alapító törvényes leányági fiúutódait, azután törvényes fiági leányutódait, végül törvényes leányági leányutódait illeti meg.

Az utólagos házassággal törvényesített ivadék, valamint az alapítónak kegyelemmel törvényesített gyermeke a törvényes ivadékokkal egy tekintet alá esik.

IV. Fejezet

Hitbizományi kisbirtok

1. A hitbizományi kisbirtok rendeltetése és alapítása

78. § A hitbizományi kisbirtok a mezei gazdálkodás céljára szolgáló és az ily jellegű gazdálkodás folytonosságának, valamint a jogosult családtagok ellátásának biztosítására rendelt oly ingatlan, amelyet a céljától való elvonás és a felaprózódás ellen a törvény az elidegenítés és terhelés tilalmával, a köztörvényi öröklés kizárásával és a családon belül előre meghatározott egyéni kizárólagos utódlás jogával véd. A hitbizományi kisbirtok tulajdonosa (hitbizományi kisbirtokos) ennélfogva a hitbizományi kisbirtokkal csupán ennek a törvénynek a korlátai között rendelkezhetik.

79. § Hitbizományi kisbirtok alapításához a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának engedélye, továbbá az írásbeli végrendeletre megszabott alakban létrejött alapító rendelkezés és az szükséges, hogy az alapító rendelkezést a gazdasági albizottság jóváhagyja.

A gazdasági albizottságnak az ellen a véghatározata ellen, amellyel az előző bekezdésben említett vagy a jelen fejezet szerint egyébként hatáskörébe utalt ügyben dönt, fellebbezésnek van helye az igazságügyminiszterhez, aki a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve határoz.

80. § A közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága hitbizományi kisbirtok alapítására csak olyan feddhetetlen jellemű, közbecsülésben álló, önjogú magyar állampolgárnak adhat engedélyt, aki mezei gazdálkodással élethivatásszerűen foglalkozik, vagyonáról szabadon rendelkezik, s akitől azt lehet várni, hogy az okszerű gazdálkodásban a község lakosságának például fog szolgálni.

81. § Hitbizományi kisbirtokot csak mezei gazdálkodás céljára szolgáló oly ingatlanokból lehet alapítani, - ideértve a lakóház céljára szolgáló ingatlant is - amelynek tiszta hozadéka egy mezei gazdálkodással foglalkozó falusi család eltartására elegendő s amelyek területe legalább harminc kataszteri hold és kataszteri tiszta jövedelem együttvéve kétszázötven koronánál nem kevesebb és ezer koronánál nem több.

Hitbizományi kisbirtokként nem lehet lekötni oly ingatlanokat, amelyeket jelzálogjog, haszonélvezet, telekkönyvbe bejegyzett bérleti vagy haszonbérleti jog vagy más oly jog terhel, amely az alapító szabad rendelkező jogát kizárja vagy korlátozza.

A hitbizományi kisbirtok leltárába (86. §) felvett élő és holt felszerelés a hitbizományi kisbirtok tartozéka.

82. § Az alapító okiratban meg kell jelölni a hitbizományi kisbirtokul rendelt ingatlanokat. Ha az alapító az utódlás rendjét is meghatározza az alapítóügyletben, utódokul csak ivadékait és testvéreinek ivadékait jelölheti ki és az utódlás rendjét csak az elsőszülöttség elvének megfelelően határozhatja meg.

Ha az alapító a hitbizományi kisbirtok tartozékául élő és holt felszerelést is rendelt, a felszerelési tárgyak jegyzékét az alapító okirathoz kell fűzni.

83. § Az alapító a hitbizományi kisbirtok létesítésére vonatkozó rendelkezését a jóváhagyás után is visszavonhatja; egyébként a visszavonásra és az alapító rendelkezésének hatályvesztésére a 73. § rendelkezését kell alkalmazni.

84. § Hitbizományi kisbirtok alapításának megengedését és alapító okirat hatósági jóváhagyását annak a törvényhatóságnak a gazdasági albizottságától kell kérni, amelynek a területén a hitbizományi kisbirtokul rendelt ingatlanok feküsznek. Ha az ingatlanok több törvényhatóság területén feküsznek, annak a törvényhatóságnak a gazdasági albizottsága jár el, amelynek a területén az ingatlanok nagyobb része fekszik.

A jóváhagyást kérő beadványhoz csatolni kell:

1. az alapító okiratot három példányban, a felszerelési tárgyak hozzáfűzött jegyzékével,

2. az ingatlanok hiteles telekkönyvi másolatait és kataszteri birtokíveinek hiteles másolatait,

3. helyhatósági bizonyítványt arról, hogy az alapító rendelkezés a 80-81. §-okban meghatározott kellékeknek megfelel.

Ezenfelül ki kell mutatni azt is, hogy az alapító rendelkezés a kötelesrészre jogosultak kötelesrészhez való jogát nem sérti.

85. § Az alapító rendelkezés jóváhagyása nem zárja ki azt, hogy az érdekeltek az alapító rendelkezést magánjogi érvénytelenség esetében megtámadják vagy a jóváhagyás előtt szerzett jogaikat a hitbizományi kisbirtokként lekötött vagyonra érvényesítsék.

Az alapító rendelkezés magánjogi érvénytelensége miatt a megtámadási keresetet attól a naptól számított hat hónap alatt kell megindítani, amely napon az alapító rendelkezés jóváhagyását a községben közhírré tették.

A gazdasági albizottság a jóváhagyás közhírrétételével egyidejűen hirdetményt bocsát ki, amelyben felhívja mindazokat, akik az alapító rendelkezését magánjogi érvénytelenség miatt netalán megtámadni kívánják, hogy keresetüket a hirdetménynek a községben szokásos módon történt közzétételétől számított hat hónap alatt indítsák meg, mert e határidő lejártával az alapító rendelkezést magánjogi érvénytelenség miatt keresettel megtámadni nem lehet.

86. § A gazdasági albizottság az alapító rendelkezés jóváhagyásáról az alapító okirat jóváhagyási záradékkal ellátott egy-egy példányának kézbesítésével a folyamodót és a községi elöljáróságot értesíti s a hitbizományi kisbirtokként lekötött ingatlanok e minőségének telekkönyvi feljegyzése iránt a telekkönyvi hatóságot megkeresi.

A községi elöljáróság a hitbizományi kisbirtokhoz tartozó ingatlanokat és felszerelésüket az alapító okirat és a hozzáfűzött jegyzék (82. §) alapján leltárba (alapleltár) foglalja és a jóváhagyott alapítás tényét s az arra vonatkozó lényeges adatokat a hitbizományi kisbirtokok községi törzskönyvébe bevezeti.

87. § A mindenkori hitbizományi kisbirtokos a hitbizományi kisbirtokhoz tartozó ingatlanok állományát a 81. § korlátai között pótalapítással növelheti vagy felszerelésüket kiegészítheti. A 79-86. §-ok rendelkezéseit ily esetben megfelelően kell alkalmazni s a hitbizományi kisbirtok alapleltárát (86. §) pótleltárral kell kiegészíteni.

2. Utódlási rend, öröklési szabályok és a családtagok jogai

88. § Ha az alapító a hitbizományi kisbirtokra nézve az utódlás rendjét másként nem határozta meg (82. §), az utódlás tekintetében a 77. § második és harmadik bekezdésének rendelkezései irányadók.

89. § Hitbizományi kisbirtokos csak az lehet, aki mezei gazdálkodással élethivatásszerűen foglalkozik.

Egyébként az utódlás rendjére, az utódlás megnyílására, az utódlásból való kizárásra s a lemondásra nézve ennek a törvénynek 30., 31. és 34. §-ait a hitbizományi kisbirtokra is megfelelően alkalmazni kell.

90. § A hitbizományi kisbirtok alapítására vonatkozó rendelkezés az alapító után kötelesrészre jogosultak kötelesrészét s az alapító özvegyének megszorított mértékű özvegyi jogát nem sértheti, egyébként azonban a hitbizományi kisbirtok nem tartozik az örökhagyó hagyatékához.

Ha azonban az utód az elődnek szabad vagyonában is örököse, örökrészének a kötelesrészt meghaladó részébe be kell tudni a hitbizományi kisbirtok értékének felét, hacsak az örökhagyó végintézkedésben másként nem rendelkezett.

91. § A hitbizományi kisbirtokos köteles birtokelődei özvegyének és keresőképtelen kiskorú leszármazóinak a hitbizományi kisbirtok viszonyaihoz mért tartást és a leányivadékok férjhezmenetele esetében kiházasítást szolgáltatni, amennyiben ezek elegendő vagyon és jövedelem hiányában erre reászorulnak és a törvény értelmében eltartásukra köteles és arra szorítható rokontól vagy házastárstól eltartásban nem részesülhetnek.

Ugyanily feltételek mellett az előd keresőképes és nagykorú leszármazói is követelhetnek a hitbizományi kisbirtokostól a hitbizományi kisbirtok viszonyainak megfelelő tartást, a leányivadékok pedig kiházasítást; kötelesek azonban a hitbizományi kisbirtok gazdasági megmívelésében vagy az azzal kapcsolatos háztartási teendőkben a hitbizományi birtokos családfői irányítása mellett munkájukkal családtagokként oly módon közreműködni, amint az olyan birtokon végzendő munkálatokban az adott helyi és egyéb körülmények szerint a családtagok résztvenni szoktak.

A tartás a hitbizományi kisbirtokos háztartásában természetben jár és pénzben csak akkor követelhető, ha természetben való kiszolgáltatása a hitbizományi kisbirtokos hibájából vált lehetetlenné.

3. A hitbizományi kisbirtok jogi kötöttsége

92. § A hitbizományi kisbirtokos a hitbizományi kisbirtokot egészben nem idegenítheti el.

A hitbizományi kisbirtokhoz tartozó egyes ingatlanok ügyleti elidegenítéséhez a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának jóváhagyása szükséges.

A gazdasági albizottság a jóváhagyás előtt a községi elöljáróságot s a várományosokat meghallgatja s a jóváhagyást csak akkor adja meg, ha az elidegenítés következtében az elidegenített ingatlan helyébe más mezőgazdasági ingatlan lép, a vagyon állagának megváltoztatása, a célszerű gazdálkodás és a jövedelmezőség fokozása érdekében kívánatos és nem jár a hitbizományi kisbirtok állagának csorbulásával. A vagyoni állag csorbítatlanságát s az elidegenített ingatlan ellenértékének más megfelelő mezőgazdasági ingatlan szerzésére fordítását a szerződési kikötésekben vagy más megfelelő módon biztosítani kell.

Az elidegenített ingatlan helyébe lépő új ingatlannak hitbizományi kisbirtokként lekötött minőségét a telekkönyvi hatóság a gazdasági albizottság megkeresésére jegyzi fel a telekkönyvbe.

93. § Az elidegenített ingatlan ellenértékének azt az esetleges feleslegét, amely az állagváltoztatás után fennmarad és más ingatlan szerzésére már nem fordítható, a hitbizományi birtokos a hitbizományi kisbirtok gazdasági felszerelésének kiegészítésére köteles fordítani. Az így szerzett felszerelési tárgyakat pótleltárba kell foglalni s a pótleltárt a hitbizományi kisbirtok alapleltárához kell fűzni.

Ha az elidegenített ingatlan ellenértéke az újonnan megszerzett ingatlan vételárát nem fedezi, a különbözetért a hitbizományi kisbirtokos a hitbizományi kisbirtok vagyonából szabad vagyona javára nem követelhet megtérítést.

94. § Kisajátítás és általában kényszerű elidegenítés esetében az ingatlan ellenértékének felhasználására nézve a 92. és 93. §-ok rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

95. § Állagváltoztatás esetében a községi elöljáróság a hitbizományi kisbirtokok községi törzskönyvébe bejegyzett adatokat s a hitbizományi kisbirtok alapleltárát (86. §) a gazdasági a bizottságtól kapott utasítás szerint kiigazítja.

96. § A hitbizományi kisbirtokhoz tartozó gazdasági felszerelési tárgyakkal a hitbizományi kisbirtokos a rendes gazdálkodás korlátai között rendelkezhetik, de a felszerelésből a rendes gazdálkodás szabályai szerint kivált egyes dolgokat pótolni köteles.

97. § A hitbizományi kisbirtokos a hitbizományi kisbirtokhoz tartozó ingatlanokat csak a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának jóváhagyásával terhelheti meg jelzálogjoggal.

A gazdasági albizottság a jóváhagyás előtt a községi elöljáróságot és a várományosokat meghallgatja s a jóváhagyást csak akkor adja meg, ha a jelzálogjog hasznos beruházásokra szükséges oly kölcsönösszeg biztosítására szolgál, amely a jelzálogjoggal már korábban bíztosított kölcsönök összegével együtt sem haladja meg a hitbizományi kisbirtok kataszteri tiszta jövedelmének pengőösszegként számításba vett tízszeresét, amelynek a törlesztési ideje a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésétől számított ötven évnél nem hosszabb s amelynek törlesztési részleteit és kamatait a jövedelmekből a hitbizományi kisbirtok rendeltetésének veszélyeztetése nélkül lehet fedezni.

98. § A telekkönyvben a gazdasági albizottság jóváhagyásával bejegyzett jelzálogos követelés alapján a hitbizományi kisbirtokot csak a jóváhagyott törlesztési terv értelmében hátralékos törlesztési részletek és kamatok behajtása végett lehet végrehajtás alá vonni és a végrehajtást nem lehet kiterjeszteni a hátralékos egész tőketartozás behajtására.

A hitbizományi kisbirtok állagára ilyen követelés behajtása végett is csak annyiban lehet végrehajtást vezetni, amennyiben a követelés a hitbizományi kisbirtok háromévi haszonvételéből végrehajtás útján nem volt behajtható.

Köztartozások behajtása végett a hitbizományi kisbirtok állagára is lehet végrehajtást vezetni.

Egyébként a 42. § első bekezdésében foglalt rendelkezést a hitbizományi kisbirtokra is megfelelően alkalmazni kell.

99. § A hitbizományi kisbirtok kezeléséből és egyéb jogviszonyaiból eredő oly követelések behajtása végett, amelyek nincsenek a gazdasági albizottság jóváhagyásával jelzálogjoggal biztosítva, csak a hitbizományi kisbirtok haszonvételeire lehet végrehajtást vezetni.

100. § A hitbizományi kisbirtokos ellen fennálló oly személyes követelések behajtására, amelyek nem esnek a 98. és 99. § rendelkezései alá, csak a hitbizományi kisbirtok haszonvételéből eredő tiszta jövedelemnek azt a részét lehet végrehajtás alá vonni, amely a 91. § értelmében a családtagoknak járó szolgáltatásoknak s a jelzáloggal biztosított kölcsönök törlesztési részletének és kamatának (97. §) levonása után a bíróság megállapítása szerint fennmarad és ezt is csak annyiban lehet végrehajtás alá vonni, amennyiben a hitelező kimutatja, hogy követelésének a hitbizományi kisbirtokos egyéb vagyonából végrehajtás útján való behajtását sikertelenül kísérelte meg.

101. § A hitbizományi kisbirtokos a hitbizományi kisbirtokot - az 1877:XX. törvénycikk 108. §-ának esetén kívül - bérbe vagy haszonbérbe nem adhatja s a 97. § esetén kívül dologi joggal nem terhelheti.

4. A hitbizományi kisbirtok kezelése

102. § A hitbizományi kisbirtokos a hitbizományi kisbirtok kezelésében a vagyon törvényes rendeltetésének s a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően köteles eljárni.

Egyebekben a hitbizományi kisbirtokos jogaira és kötelezettségeire, amennyiben ez a törvény eltérően nem rendelkezik, a haszonélvezőre vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadók.

103. § A hasznos beruházások céljára a 97. § értelmében engedélyezett kölcsönt a hitbizományi kisbirtokot terhelő hatállyal csak a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának rendelkezése alapján lehet folyósítani.

A gazdasági albizottság a kölcsönnek vagy egy részének folyósítását csak a megfelelő összeg megtörtént beruházásának igazolása után vagy akkor engedheti meg, ha a hitbizományi kisbirtokos megfelelő biztosítékot nyujt arra, hogy a folyósítandó összeget a megszabott célra fogja fordítani.

104. § A kir. törvényszék a gazdasági albizottság megkeresésére vagy a községi elöljáróság előterjesztésére vagy a várományosok kérelmére, de minden esetben a várományosok meghallgatása után zárlatot rendelhet a hitbizományi kisbirtokra:

1. ha a hitbizományi kisbirtokos a hitbizományi kisbirtok állagát rongálja, rendeltetésétől jogellenesen elvonja vagy rossz vagyonkezeléssel veszélyezteti;

2. ha a gazdasági albizottság jóváhagyásával beruházások céljára felvett kölcsönt nem a meghatározott célra vagy nem a meghatározott módozatok szerint használja fel, vagy ha a kölcsön törlesztését vagy a hitbizományi kisbirtokot terhelő köztartozásoknak vagy egyéb kötelezettségeknek teljesítését elmulasztja s ezzel a hitbizományi kisbirtok rendeltetésszerű céljának elérését veszélyezteti;

3. ha a bíróság a hitbizományi kisbirtokos vagyonára csődöt nyitott vagy csődönkívüli kényszeregyességi eljárást rendelt el;

4. ha a hitbizományi kisbirtokos nagymértékben eladósodott és attól lehet tartani, hogy az ellene vezetett végrehajtások miatt szorult helyzetében nem fogja a hitbizományi kisbirtokot rendeltetésének megfelelően kezelni;

5. ha jóváhagyott állagváltoztatás (92. §) vagy kényszerű elidegenítés (94. §) esetében a hitbizományi kisbirtokos a gazdasági albizottság által a vagyon csorbítatlansága érdekében megszabott kikötéseket kijátssza, meghiúsítja vagy azok nem teljesítésével a vagyon csorbítatlanságát veszélyezteti.

Hitbizományi kisbirtokra e § rendelkezései alapján elrendelt zárlat és egyidejűleg fennálló másnemű zárlat hatályának egymáshoz való viszonyát és a különböző zárlatok fennállása esetében követendő eljárást az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza.

5. Eljárás az utódlás megnyílta esetében

105. § Utódlás megnyílta esetében, vagyis ha a hitbizományi kisbirtokos meghalt, lemond vagy birtoklási joga egyéb okból megszűnt, a hitbizományi kisbirtok állományát a hitbizományi kisbirtokos szabad vagyonától el kell különíteni (90. §) s a hitbizományi kisbirtokhoz tartozó vagyonról utódlási leltárt kell készíteni az utódlás megnyílásának idejében fennálló állapot szerint.

Az utódlással kapcsolatos leltározást a hagyatéki leltár felvételére hivatott közegek teljesítik.

Az utódlási leltár felvételével kapcsolatban az alapleltárral (86. §) és esetleges pótleltárral (87. és 93. §) való összehasonlítás alapján kimutatást kell készíteni arról, hogy a hitbizományi kisbirtok terhére vagy javára milyen vagyonhiány vagy vagyontöbblet mutatkozik.

A hitbizomány kisbirtok terhére mutatkozó vagyontöbbletet az utód az elődnek vagy örököseinek javára, a hitbizományi kisbirtokhoz tartozó vagyonban mutatkozó hiányt pedig az előd vagy örökösei az utódnak javára kölcsönösen megtéríteni tartoznak.

A hitbizományi kisbirtokot az utód részére az örökösödési eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával kell átadni.

106. § Ennek a törvénynek az 57. §-át a hitbizományi kisbirtokban beálló utódlás esetére is megfelelően alkalmazni kell.

6. A hitbizományi kisbirtok jogi kötöttségének megszűnése

107. § A hitbizományi kisbirtok jogi kötöttsége megszűnik:

a) utódlásra jogosult várományos hiányában az utolsó birtokos halálával, lemondásával vagy személyében a 30. §-ban említett okok valamelyikének beálltával,

b) a 34. § harmadik bekezdésében meghatározott esetben az ott meghatározott módon (89. § második bekezdés),

c) a hitbizományi kisbirtokhoz tartozó vagyon nagymértékű csökkenése esetében feloldással (109. §).

108. § Az 59. és 60. § rendelkezéseit a hitbizományi kisbirtokra is megfelelően alkalmazni kell.

109. § Ha a hitbizományi kisbirtokhoz tartozó vagyon bármely okból oly mértékben csökkent, hogy a vagyon megmaradt része rendeltetésének többé nem felel meg, a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága (84. §) a hitbizományi kisbirtokos kérelmére a várományosok, egyéb érdekeltek és a községi elöljáróság meghallgatása után a hitbizományi kisbirtokot a jogi kötöttség alól feloldja. Az így feloldott vagyonra nézve az utolsó hitbizományi kisbirtokos tulajdonjoga az utódlási sorrendben következő várományos javára úgy van korlátozva, mint az előörökösé az utóörökös javára; az utolsó hitbizományi kisbirtokos a terhekért az átvett vagyon értéke erejéig örökös módjára felel.

V. Fejezet

Vegyes és zárórendelkezések

110. § A jelen törvény I. fejezetében meghatározott ügyekben a hitbizományi bíróság háromtagú tanácsban határoz, amelynek egyik tagja gazdasági szakértő ülnök. Ezt a tagot a törvényszék elnöke hívja be azoknak a gazdasági szakférfiaknak a sorából, akiket erre a célra a földmívelésügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve kijelölt. Nem lehet a bíróság tagja az, aki hitbizomány birtokosa, várományosa, gondnoka vagy akit hitbizománnyal szemben a 23. §-ban meghatározott szolgáltatás illet vagy aki hitbizományi vagyonkezelés körében alkalmazva van.

A kir. törvényszéknek, valamint a főudvarnagyi bíróságnak, mint hitbizományi bíróságnak a jelen törvény 3., 9., 18., 20. és 21. §-ai alapján hozott végzései ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye a m. kir. Kúriához. A 3., 9. és 20. §-ok alapján hozott végzések ellen közérdekből a gazdasági felügyelőség (erdőfelügyelőség, 50. § negyedik bekezdése) is élhet felfolyamodással.

111. § A főudvarnagyi bíróság hitbizományi bírósági működése felett a felügyeletet az igazságügyminiszter gyakorolja.

112. § A felszabaduló vagyon jogi helyzetében a 10. § értelmében bekövetkező változás nem esik vagyonátruházási illeték alá.

Az egy vagy több hitbizományból részesedésre jogosult várományostársak között a 17. § alapján kötött egyességgel kapcsolatban létrejött ingatlancsere, ha annak tárgya kizárólag a hitbizományi kötelék alól a jelen törvény értelmében felszabadult ingatlan, csak az után az értékkülönbözet után esik ingatlanvagyonátruházási illeték alá, amennyivel az elcserélt ingatlanok egyikének értéke a másik ingatlan értékét meghaladja.

113. § Ennek a törvénynek a hatálybalépése után ingatlant családi birtokká (1920:XXXVI. törvénycikk 70-75. §) nyilvánítani nem lehet.

114. § Ezt a törvényt az igazságügyminiszter - amennyiben a földmívelésügyi miniszter ügykörét is érinti, a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve - hajtja végre s egyszersmind a törvény hatálybalépésének napját is megállapítja.

Az átmeneti, az eljárási és a telekkönyvi szabályokat, valamint az e törvényen alapuló bírói eljárások után fizetendő külön eljárási költséget (1925:VIII. törvénycikk 54. §-a) az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat