1949. évi VII. törvény

a hitbizományok megszüntetéséről

1. § A családi hitbizomány és a hitbizományi kisbirtok intézménye a jelen törvény hatálybalépésével megszűnik.

2. § A fennálló családi hitbizományokhoz tartozó vagyon a hitbizományi kötöttség alól felszabadul és - a 3. §-ban foglalt kivételekkel - az 1948. évi július hó 27. napján fennállott leltári állapot szerint állami tulajdonba vétetik.

3. § (1) A hitbizományi kötöttség alól felszabaduló vagyonból az eddigi hitbizományi birtokos tulajdonába kerülnek a következő vagyontárgyak:

a) a mezőgazdasági ingatlanok és azok felszerelése, valamint a mezőgazdasági ingatlanokon lévő gazdasági épületek és lakóházak, amennyiben azok a földreform során igénybe nem vétettek;

b) a bútorok és egyéb házi felszerelési tárgyak, amennyiben azok nem műtárgyak;

c) az 1946. évi II. törvény alapján visszajuttatott vagyontárgyak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti a földreformra vonatkozó jogszabályok végrehajtását.

4. § Az a hitbizományi birtokos, aki a 2. § értelmében állami tulajdonba vett házban az 1948. évi július hó 27. napján lakással bírt, az illető lakás tekintetében a jelen törvény erejénél fogva haszonélvezeti jogot nyer. Ez a haszonélvezeti jog az eddigi hitbizományi birtokos halála után özvegyi jogra jogosult házastársára száll át és azt az özvegyi jog megszűnéséig illeti meg. Özvegyi jogra jogosult házastárs hiányában, úgyszintén az özvegyi jog megszűnése esetén a haszonélvezeti jog az eddigi hitbizományi birtokos gyermekeit illeti kiskorúságuk tartama alatt.

5. § (1) A 2. § alapján állami tulajdonba vett vagyontárgyakkal kapcsolatban a jelen törvény hatálybalépését megelőzően létrejött magánjogi kötelezettségekért az állam annyiban felelős, amennyiben a kötelezettség a vagyontárgy kezeléséből, fenntartásából vagy helyreállításából kifolyólag keletkezett, ideértve a szolgálati viszonyból és a nyugdíjigényből eredő követeléseket, valamint a baleseti kártérítési igényeket is. E felelősség azonban - a szolgálati viszonyból és a nyugdíjigényből eredő követeléseket, valamint a baleseti kártérítési igényeket kivéve - csak annyiban áll fenn, amennyiben a kötelezettség az 1948. évi június hó 30. napja után keletkezett.

(2) A vagyontárgy kezeléséből, fenntartásából vagy helyreállításából kifolyólag keletkezett kötelezettség címén a bíróság az államot az (1) bekezdés alapján csak annyiban kötelezheti, amennyiben megállapítható, hogy a kötelezettség vállalása valóban szükséges volt és a vagyontárgy értékével arányban állott.

(3) Az állam a jelen § értelmében reá átszálló kötelezettségekért csak az illető vagyontárgy értéke erejéig felelős.

6. § (1) Azok alól a magánjogi kötelezettségek alól, amelyek a 2. § alapján az államra átszálló vagyontárgyakkal kapcsolatban keletkeztek az eddigi hitbizományi birtokossal szemben, az eddigi hitbizományi birtokos a jelen törvény erejénél fogva mentesül.

(2) Az eddigi hitbizományi birtokos kérelmére a reá kivetett egyszeri vagyondézsmát - a 2. § értelmében az államra átszálló vagyontárgyak értékének leszámításával - helyesbíteni kell, a helyesbítés eredményeként azonban a vagyondézsmára történt fizetések visszakövetelésének helye nincs.

(3) Azokat a jelzálogjogokat, amelyek a 3. § értelmében az eddigi hitbizományi birtokos tulajdonába kerülő ingatlanoknak akár állagát, akár haszonvételét terhelik, a jelen törvény hatálybalépésétől kezdve eredeti rangsorukban az ingatlan állagára bejegyzettnek kell tekinteni.

7. § A hitbizományi bíróság a jelen törvény hatálybalépésétől számított harminc nap alatt megkeresi a telekkönyvi hatóságot, hogy a hitbizományi kötöttség alól felszabadult ingatlanok telekkönyvében a hitbizományi minőség feljegyzését törölje és az államot, illetőleg a 3. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai esetében az eddigi hitbizományi birtokost tulajdonosul jegyezze be. Az említett határidő alatt gondoskodik a hitbizományi bíróság a 4. §-on alapuló haszonélvezeti jog telekkönyvi bejegyzéséről is.

8. § (1) A hitbizományi bíróság a hitbizományi leltár adatait haladéktalanul közli a székhelyén működő pénzügyigazgatósággal, amely gondoskodik a 2. § értelmében az államnak jutó ingóságok biztosításáról és átvételéről. E végből felhívja az eddigi hitbizományi birtokost, illetőleg mindazokat, akik az államnak jutó hitbizományi ingó vagyontárgyat birtokukban (rendelkezésük alatt) tartanak, hogy az említett ingókat a pénzügyigazgatóságnak, illetőleg az általa megbízott szervnek haladéktalanul adják át. Az átvétel megtörténtéig a vagyontárgy birtokosa (bírlalója) köteles azt jókarban megőrizni.

(2) Az (1) bekezdés értelmében átadandó vagyontárgyak elidegenítése, elhasználása, eltagadása vagy megsemmisítése a sikkasztásra vonatkozó rendelkezések értelmében, azoknak olyan kezelése pedig, amely az államnak tudva és akarva vagyoni kárt okoz, a hűtlen kezelésre megállapított rendelkezések értelmében esik büntetés alá.

(3) A 2. § értelmében állami tulajdonba jutó műtárgyakat és történelmi vagy közművelődési szempontból jelentős tárgyakat közgyűjteményben kell elhelyezni.

9. § A hitbizományi bíróság előtti eljárásban a hitbizományi vagyonnak a kötöttség alól való felszabadulásával kapcsolatos minden beadvány díj- és illetékmentes. A 3. §-ban felsorolt vagyontárgyaknak az eddigi hitbizományi birtokos tulajdonába kerülése, továbbá a 4. §-ban említett haszonélvezeti jognak általa való megszerzése címén vagyonátruházási illeték nem jár.

10. § A fennálló hitbizományi kisbirtokokhoz tartozó vagyon a jelen törvény erejénél fogva a hitbizományi kötöttség alól felszabadul és az eddigi birtokos tulajdonába kerül.

11. § (1) A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba, hatálybalépésétől kezdve a hitbizományi bíróság hatáskörébe utalt tennivalókat a törvényszék mint egyesbíróság látja el.

(2) Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy a jelen törvény végrehajtásához szükséges intézkedéseket - az érdekelt miniszterekkel egyetértve - rendelettel megállapítsa és ebben a körben a hitbizományi bíróság előtti eljárásra nézve, valamint a telekkönyvi jog és a végrehajtási eljárás tekintetében a fennálló törvényes rendelkezésektől eltérő szabályokat is állapíthasson meg. A jelen törvény 8. §-a (1) bekezdésének végrehajtásához esetleg szükséges eljárási rendelkezéseket - az igazságügyminiszterrel egyetértve - a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.