1949. évi X. törvény

a községi vállalatról

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. § (1) Községi vállalat az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági célú vállalat, amely a jelen törvény rendelkezései szerint alakul, illetőleg átalakul.

(2) A jelen törvény szempontjából önkormányzat tulajdonában áll az a vállalat, amelyben az önkormányzat tulajdoni érdekeltsége teljes és kizárólagos.

(3) A jelen törvény szempontjából önkormányzaton a városi és a vármegyei törvényhatóságot, valamint a megyei várost és a községet kell érteni.

2. § A községi vállalat kötelezettségeiért az önkormányzat korlátlanul felelős.

3. § A községi vállalat jogi személy. Ehhez képest cége alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és perben állhat.

4. § (1) A községi vállalat cégében meg kell jelölni azt az önkormányzatot, amely a vállalat tulajdonosa, ezenfelül - a (2) bekezdés esetét kivéve - a vállalat tárgyára kell utalni. A cégszövegbe a „községi vállalat” toldatot vagy ennek „kv” rövidítését fel kell venni.

(2) Ha a jelen törvény hatálybalépésekor már bejegyzett cég alakul át községi vállalattá, addigi cégét egészben vagy részben az (1) bekezdésnek megfelelő toldattal tovább használhatja. Az átalakulással egyidejűleg a vállalat korábbi szervezetére utaló cégtoldatot el kell hagyni.

5. § Amennyiben a jelen törvény rendelkezéseiből más nem következik, a hatályos jogszabályoknak a kereskedőkre vonatkozó rendelkezéseit a községi vállalat tekintetében is alkalmazni kell.

II. FEJEZET

A községi vállalat megalakulása, szervezete és megszűnése

6. § A községi vállalat megalakul, ha

1. alapítólevelét az önkormányzat a belügyminiszter jóváhagyásával kibocsátotta és

2. a cégbíróság a községi vállalatok cégjegyzékébe bejegyezte.

7. § (1) A községi vállalat alapítását az önkormányzat előterjesztésére s a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a belügyminiszter rendeli el. Az alapítás tárgyában hozott határozatba fel kell venni

1. a vállalat cégét, székhelyét, tárgyát és tartamát,

2. a vállalat tárgya szerint illetékes miniszter megjelölését.

(2) A belügyminiszter határozatát a hivatalos lapban közzé kell tenni. Ha az önkormányzatnak saját hivatalos lapja is van, a határozatot ebben a lapban is közölni kell.

8. § (1) A belügyminiszter határozata alapján az önkormányzat alapítólevelet bocsát ki. Az alapítólevélnek az előbbi § (1) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell

1. a községi vállalat alapítását elrendelő belügyminiszteri határozat keltének és számának megjelölését;

2. az esetleges ügyvezetőség létszámát, összetételét valamint tanácskozásának és határozathozatalának módját;

3. a cégjegyzés módját:

4. azoknak az ügyleteknek a megjelölését, amelyeknek érvényességéhez az önkormányzat vagy más szerv hozzájárulására van szükség.

(2) Az alapítólevél kibocsátásához a belügyminiszter jóváhagyására van szükség. A jóváhagyást az alapítólevélen záradék alakjában kell tanusítani.

9. § (1) Az önkormányzat a községi vállalat alapítását a cégbíróságnak bejelenti. A bejelentéshez mellékelni kell

1. a jóváhagyási záradékkal ellátott alapítólevelet;

2. az igazgató kinevezését, valamint az esetleges ügyvezetőség tagjainak kijelölését igazoló okiratokat.

(2) Az igazgató, valamint az esetleges ügyvezetőség tagjai cégjegyzésüket a cégbíróságnak hiteles alakban bemutatják vagy azt ott személyesen foganatosítják.

10. § A községi vállalat bejegyzése alkalmával a cégjegyzékben fel kell tüntetni:

1. a vállalat cégét, székhelyét, tárgyát és tartamát;

2. az igazgató, valamint az esetleges ügyvezetőség tagjainak nevét és lakóhelyét;

3. a cégjegyzés módját, a 2. pont alá nem tartozó cégjegyzésre jogosultak nevét és lakóhelyét;

4. azoknak az ügyleteknek a megjelölését, amelyeknek érvényességéhez az önkormányzat vagy más szerv hozzájárulására van szükség;

5. a vállalat alapításának elrendelésére vonatkozó belügyminiszteri határozat, valamint az alapítólevél számát és keltét.

11. § A bejegyzést a cégbíróság az előbbi §-ban megszabott tartalommal közzéteszi. A közleményben meg kell említeni, hogy az alapításra vonatkozó okiratokat a cégbíróságnál bárki megtekintheti.

12. § (1) A községi vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel keletkezik.

(2) A községi vállalatnak a cégjegyzékbe bejegyzése után a vállalat alakulásának érvényességét a miniszteri határozat vagy az alapítólevél alaki hiányossága címén kétségbe vonni nem lehet.

13. § (1) Az önkormányzat a jogszabályok és az alapítólevél korlátai között minden intézkedést megtehet, ami a vállalat eredményes működésének biztosításához szükséges. Az önkormányzat utasítása a vállalatra és annak szerveire kötelező.

(2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezés a vállalat tárgya szerint illetékes miniszternek a termelés irányítására vonatkozó jogkörét nem érinti.

14. § (1) Az előbbi § (1) bekezdésének rendelkezéséből folyó, valamint a jelen törvényben külön említett tennivalókon kívül, az önkormányzat hatáskörébe tartozik

1. az esetleges ügyvezetőség tagjainak kijelölése;

2. a vállalat cégének, székhelyének, tárgyának vagy tartamának megváltoztatása;

3. az alapítólevél minden egyéb módosítása;

4. más községi vállalattal való egyesülés kimondása;

5. a vállalat feloszlásának elrendelése.

(2) Az előbbi bekezdésben felsorolt határozatok érvényességéhez a belügyminiszter jóváhagyása, hatályosságához pedig a cégjegyzékbe való bejegyzés szükséges. A belügyminiszter a 2., 4. és 5. pontokban említett esetekben a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértésben jár el.

15. § (1) A községi vállalat üzem- (üzlet-) vitelét az igazgató irányítja s képviseli a községi vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt.

(2) Az igazgatónak a hatályos jogszabályok korlátai között adott utasítása kötelező a községi vállalat minden alkalmazottjára, ideértve az esetleges ügyvezetőség tagjait is.

(3) Az igazgatót a belügyminiszter jóváhagyásával az önkormányzat nevezi ki. A kinevezés a községi vállalat és az igazgató között magánjogi szolgálati viszonyt létesít; e szolgálati viszony körében a munkáltató jogait az önkormányzat gyakorolja.

(4) A községi vállalat élére az alapítólevél rendelkezése szerint igazgató helyett kisebb terjedelmű vállalat esetében üzemvezetőt, kivételesen nagyjelentőségű vállalat esetében pedig vezérigazgatót is ki lehet nevezni. Mind az üzemvezetőt, mind a vezérigazgatót a jelen törvényben az igazgató részére biztosított jogkör illeti meg.

16. § (1) Az igazgató felelős a községi vállalat üzem- (üzlet) viteléért. Köteles gondoskodni a vállalat könyveinek szabályszerű vezetéséről, valamint a számviteli szabályok megtartásáról.

(2) Ha a vállalat üzletvitele tartósan veszteséges, továbbá, ha az évi, mérleg vagy az évközben elkészített mérleg felállítása alkalmával az tűnik ki, hogy a vállalat tartozásai követeléseit meghaladják, vagy ha a vállalat fizetéseit megszüntette, az igazgató köteles erről az önkormányzatnak, valamint a vállalat ellenőrzésére hivatott szervnek (20. §) haladéktalanul jelentést tenni. A jelentéssel egyidejűleg tájékoztatni kell az önkormányzatot, valamint a vállalat ellenőrzésére hivatott szervet a vállalat vagyoni helyzetéről és javaslatot kell előterjeszteni a szükséges és lehetséges intézkedésekről.

17. § (1) Az alapítólevél úgy rendelkezhetik, hogy az igazgató mellé tanácsadó testületként ügyvezetőséget kell szervezni. Az ügyvezetőség létszámát és összetételét az alapítólevél állapítja meg.

(2) Az ügyvezetőség tagjait a vállalat alkalmazottai közül az önkormányzat jelöli ki.

(3) Az igazgató köteles az ügyvezetőséget a községi vállalat üzem-(üzlet-) vitelének irányításában követett eljárásáról állandóan tájékoztatni s a fontosabb ügyekben az ügyvezetőség véleményét meghallgatni. Az ügyvezetőség az igazgatónak utasítást nem adhat, az ügyvezetőség bármely tagja kívánhatja azonban, hogy az igazgató az ügyet az önkormányzat elé terjessze. Az igazgató köteles a kívánságnak eleget tenni. A felterjesztésnek az igazgató eljárására nincs halasztó hatálya.

(4) Az ügyvezetőség ügyrendjét a törvény és az alapítólevél korlátai között az igazgató előterjesztésére az önkormányzat állapítja meg.

18. § (1) A községi vállalat cégét az igazgató ebbeli minőségének feltüntetésével önállóan jegyzi. Egyébként a községi vállalat cégének jegyzésére az esetleges ügyvezetőség valamennyi tagja és az jogosult, akit az igazgató cégjegyzési jogosultsággal ruház fel. Ezek a céget ketten együttesen jegyzik.

(2) Az ügyvezetőség tagjaiban beálló minden változást a cégjegyzékbe bejegyzés és közzététel végett a cégbíróságnak haladéktalanul be kell jelenteni. A bejelentéshez a változást igazoló okiratokat eredetiben vagy hiteles másolatban mellékelni kell.

(3) Az ügyvezetőség újonnan kijelölt tagja köteles cégjegyzését a cégbíróságnak hiteles alakban bemutatni vagy a céget a bíróság előtt sajátkezűleg jegyezni.

19. § (1) Az igazgatónak, valamint az esetleges ügyvezetőség tagjainak a közvagyon kezelésében minden demokratikus meggyőződésű dolgozót terhelő fokozott gondossággal kell eljárniok. Ehhez képest felelősek a kárért, amelyet a vállalatnak e gondosság elmulasztásával vagy szándékosan okoztak. Ha a felelősség ugyanabból a magatartásból folyólag több személyt terhel, a kártérítési kötelezettség egyetemleges.

(2) A felelősség nem terheli az ügyvezetőségnek azt a tagját, aki a határozat vagy intézkedés ellen, mihelyt tudomást szerzett róla, tiltakozott és az ügynek az önkormányzat elé terjesztését kívánta [17. § (3) bekezdés].

(3) Az igazgató és az ügyvezetőség tagjai ellen indított kártérítési perben a községi vállalatot az önkormányzat által kijelölt külön megbízottak képviselik.

20. § A községi vállalat ellenőrzésének szerveit és működésük részletes szabályait külön jogszabályok állapítják meg.

21. § (1) Községi vállalatnak más községi vállalattal (vállalatokkal) való egyesülését az önkormányzat rendeli el. A határozat érvényességéhez a belügyminiszternek a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértésben adott jóváhagyása szükséges. A határozat tartalmára és közzétételére a 7. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat az egyesülés folytán keletkező új községi vállalat számára a 8. § rendelkezései szerint alapítólevelet bocsát ki.

(3) Az új községi vállalat bejelentésére, bejegyzésére s a bejegyzés közzétételére a 9-11. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az új községi vállalat bejegyzésével az egyesülő községi vállalatok igazgatóinak, valamint esetleges ügyvezetőségeinek megbízatása megszűnik.

22. § Az egyesülés folytán keletkező új községi vállalat bejegyzésével az egyesülő községi vállalatok jogai és kötelezettségei az új községi vállalatra szállanak. Az egyesülő községi vállalatok cégét a cégjegyzékből törölni kell.

23. § (1) A községi vállalat feloszlik

1. az alapítólevélben meghatározott idő elteltével, kivéve, ha az önkormányzat - a belügyminiszternek a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértésben adott jóváhagyásával - a vállalat tartamát meghosszabbítja;

2. ha az önkormányzat - a belügyminiszternek a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértésben adott jóváhagyásával - a vállalat feloszlását elrendeli.

(2) A feloszlást a cégjegyzékbe be kell jegyezni.

(3) Községi vállalat ellen csődöt nyitni vagy csődönkívüli kényszeregyességi eljárást elrendelni nem lehet.

24. § (1) Ha a községi vállalat feloszlik, az alábbi 21-31. §-ok rendelkezései szerint felszámolásnak van helye.

(2) A felszámolás tartama alatt - ha 25-31. §-ok rendelkezéseiből más nem következik - a működő községi vállalatra irányadó jogszabályokat kell alkalmazni.

25. § (1) A felszámolás tartama alatt az igazgató jogkörét a felszámoló látja el. A felszámolót a belügyminiszter jóváhagyásával az önkormányzat jelöli ki.

(2) A felszámoló cégjegyzését a cégbíróságnak hiteles alakban bemutatja vagy a céget a bíróság előtt személyesen jegyzi.

26. § (1) A felszámoló megvizsgálja a vállalat vagyoni helyzetét, elkészíti a vállalat hitelezőinek jegyzékét, leltárt és mérleget készít s ezeket az okiratokat az önkormányzat elé terjeszti.

(2) A felszámoló felhívja a feloszló vállalat hitelezőit, hogy követeléseiket három hónap alatt jelentsék be. A felhívást a hivatalos lapban legalább egyszer közzé kell tenni. A vállalat könyveiből kitűnő vagy egyébként ismert hitelezőket ajánlott levélben külön is fel kell szólítani.

27. § (1) A felszámoló a folyó ügyleteket befejezi, a követeléseket behajtja, a hitelezőket kielégíti és a függő ügyek befejezése céljából új ügyleteket is köthet. A felszámoló e jogkörében a vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt képviseli.

(2) A felszámoló a vállalat cégét a felszámolás feltüntetésével és aláírásával jegyzi.

28. § A felszámoló a felszámolás előrehaladásáról minden üzletév végén kimerítő jelentést és a vállalat vagyoni helyzetét feltüntető mérleget készít s azt az önkormányzat elé terjeszti.

29. § Ha a feloszlás bejegyzésétől számítva hat hónap eltelt, a felszámolás befejezésének nem akadálya az, hogy valamelyik ismert hitelező nem jelentkezik vagy hogy valamely követelés még nem járt le vagy per alatt áll.

30. § (1) A felszámolás befejezése után a felszámoló elkészíti a felszámolás eredményét megállapító végleges elszámolást és azt az önkormányzat elé terjeszti. A felszámoló részére a felmentvény megadása tekintetében a belügyminiszter jóváhagyásával az önkormányzat határoz.

(2) A felszámolás befejezése után megmaradó vagyont az önkormányzat rendelkezésére kell bocsátani.

31. § A végső elszámolás jóváhagyása után a felszámoló a cégbíróságnak bejelenti a községi vállalat megszűnését. A vállalat könyveit és iratait tíz évig meg kell őrizni.

III. FEJEZET

Átmeneti, vegyes és záró rendelkezések

32. § A jelen törvény hatálybalépése után az 1. § (2) bekezdésében említett vállalatokat községi vállalatokká lehet átalakítani. Az átalakulás részletes szabályait a kormány rendelettel állapítja meg.

33. § (1) A községi vállalat kötelezettségei alapján a hitelező csak a községi vállalat ellen indíthat pert. A perben hozott ítélet jogereje azonban az önkormányzatra is kiterjed.

(2) A községi vállalat ellen, valamint ennek kötelezettségei alapján az önkormányzat ellen biztosítási végrehajtást elrendelni vagy foganatosítani nem lehet.

34. § A községi vállalat iparjogosítvány nélkül folytathatja azt az ipart (kereskedést), amelyet az alapítólevél a vállalat tárgyául jelöl meg.

35. § (1) A községi vállalatokat a vállalat székhelye szerint illetékes törvényszéknél, mint cégbíróságnál vezetett külön cégjegyzékbe kell bevezetni. A községi vállalatok cégjegyzékének vezetésére vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértésben rendelettel állapítja meg.

(2) Az előbbi bekezdésben említett cégjegyzéken felül a községi vállalatokról a budapesti törvényszéknél, mint a cégbíróságnál központi nyilvántartást is kell vezetni. A nyilvántartásba a vállalat cégét, székhelyét és tárgyát kell felvenni. A nyilvántartás vezetésének részletes szabályait az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértésben rendelettel állapítja meg.

36. § (1) A jelen törvény II. fejezetében az önkormányzat jogkörébe utalt tennivalók közül a törvényhatósági bizottságnak, illetőleg a megyei város, valamint a község képviselőtestületének hatáskörébe tartozik

1. az előterjesztés a községi vállalat alapításának elrendelése iránt (7. §);

2. az alapítólevél kibocsátása (8. §);

3. a vállalat cégének, székhelyének, tárgyának vagy tartamának megváltoztatása;

4. Az alapítólevél minden egyéb módosítása;

5. más községi vállalattal való egyesülés kimondása (21. §);

6. a vállalat feloszlásának elrendelése (23. §).

(2) A községi vállalat igazgatójának kinevezése (15. §), valamint az esetleges ügyvezetőség tagjainak kijelölése (17. §) törvényhatóságokban a kisgyűlés, megyei városokban és községekben a képviselőtestület, Budapesten pedig a pénzügyi bizottság feladata.

(3) Az önkormányzat jogkörébe tartozó s az előző bekezdésekben fel nem sorolt tennivalókat a törvényhatóság első tisztviselője, illetőleg a megyei város polgármestere vagy a községi előljáróság látja el.

37. § A belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a községi vállalatokra vagy azok meghatározott csoportjaira nézve minta-alapítólevél, mintamérleg, valamint minta-eredménykimutatás használatát teheti kötelezővé.

38. § Felhatalmaztatik a kormány, hogy:

1. a községi vállalatok költségelőirányzatának és mérlegének megállapítására vonatkozó szabályokat;

2. a községi vállalatok gazdálkodásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, végül

3. a községi vállalatok munkavállalóinak szolgálati, fegyelmi és nyugdíjszabályzatát rendelettel állapítsa meg.

39. § (1) A nemzeti vállalatról szóló 1948. évi XXXVII. törvény (Nvt.) 4. §-ának (1) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a kormány a nemzeti vállalat cégéből a „nemzeti vállalat” toldatot vagy ennek „nv” rövidítését, illetőleg a „nemzeti vállalat korlátolt felelősséggel” toldatot vagy ennek „nvkf” rövidítését esetenként mellőzheti.

(2) Az Nvt. 13. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(3) Az Nvt. 16. §-ának (3) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy az illetékes miniszter - addig is, amíg a kormány a vezérigazgatót (igazgatót) kinevezi - a vezérigazgatói (igazgatói) tennivalók ideiglenes ellátására megbízást adhat. Az ideiglenes megbízott a megbízás tartama alatt a vezérigazgatóval (igazgatóval) esik egy tekintet alá; az Nvt. 10. §-ában említett bejelentéshez ilyen esetben a vezérigazgató (igazgató) kinevezését igazoló okirat helyett az ideiglenes megbízásra vonatkozó okiratot kell mellékelni.

40. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba. A 39. § rendelkezéseinek végrehajtásáról a kormány, egyéb rendelkezéseinek végrehajtásáról pedig a belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben gondoskodik.