(3) Kísérlet esetében a büntetést korlátlanul enyhíteni, sőt a bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását mellőzni is lehet a felbújtóval vagy bűnsegéddel szemben, ha az a bűntett végrehajtását önként megakadályozta, vagy az eredmény bekövetkezését önként elhárította, a bűnsegéddel szemben pedig e feltételek nélkül is, ha a büntetés mellőzésére vagy korlátlan enyhítésére vonatkozó megelőző rendelkezést [(2) bek.] a tettes javára alkalmazták.
19. § (1) Ha a törvény ezt külön rendeli, előkészület miatt büntetendő az, aki - a bűntett elkövetésére irányuló szándékkal - a tényálláshoz nem tartozó, de annak véghezvitelét előkészítő cselekményt hajt végre, így például a bűntett elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő előfeltételeket biztosítja, az ahhoz szükséges eszközöket vagy kellékeket biztosítja, az ahhoz szükséges eszközöket vagy kellékeket megszerzi, illetőleg a bűntett véghezvitelére alkalmassá teszi, az elkövetésre mást felhív, az elkövetésre nézve megállapodik.
28. § Több elkövető esetében az a körülmény, amelynél fogva valamely elkövető nem büntethető vagy enyhébb büntetési tétel alá esik, más elkövetőre nem hat ki; az a körülmény pedig, amely valamelyik elkövetőre nézve súlyosabb büntetési tétel alkalmazását eredményezi, más elkövetőre csak akkor hat ki, ha az erről a körülményről az elkövetéskor tudott.
29. § A büntetőtörvények alkalmazása szempontjából „hozzátartozó” az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a neveltgyermek, a testvér, a házastárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
(3) A vagyonelkobzást ki lehet terjeszteni azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a hatóság kijátszása végett másra ruházott át, feltéve, hogy a szerzőnek az átruházás céljáról tudnia kellett, úgyszintén azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a bűntett elkövetése után másra ingyenesen átruházott.
a) elveszti mindazt a már meglévő tagságát, állását, tisztségét vagy megbízhatóságát, amelynek elnyerését az előbbiek szerint az eltiltás kizárja s elveszti az ilyen tagsággal, állással, tisztséggel vagy megbízatással kapcsolatban szerzett minden ellátási és egyéb olyan igényét, amely őt szolgálata, illetőleg működése alapján megilleti;
56. § Ha az elkövetett bűntett - az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján - olyan csekély jelentőségűnek mutatkozik, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen, úgyszintén akkor, ha akár a cselekmény, akár annak elkövetője a bűntett elbírálásakor már nem jelentkezik a társadalomra veszélyesnek, a bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását mellőzni kell.
a) attól a naptól számítva, amelyen az elítélt a főbüntetésként kiszabott vagy a pénzfőbüntetést helyettesítő szabadságvesztést kiállotta, a pénzfőbüntetést kifizette, illetőleg, amely naptól kezdve a főbüntetés végrehajtását kegyelem vagy elévülés kizárta, egy évet meg nem haladó börtönbüntetés vagy pénzfőbüntetés esetén öt év, egy évet meghaladó börtönbüntetés esetén pedig tíz év már eltelt és
(3) A pénzbüntetést helyettesítő elzárás tartama nem haladhat meg négy hónapot, ha törvény vagy törvényerejű rendelet, három hónapot, ha a minisztertanács rendelete, húsz napot, ha a miniszteri rendelet tíz napot, ha egyéb rendelkezés határozza meg a kihágást.
