Az ötéves terv első évében, 1950-ben, népgazdaságunk, különösen iparunk gyorsabb ütemben, nagyobb mértékben fejlődött, mint amilyen fejlődést az ötéves népgazdasági tervről szóló 1949. évi XXV. törvény értelmében kellett volna elérni. A népgazdaság gyorsabb ütemű, nagyobb mértékű fejlődését a Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának helyes vezetése, a rejtett tartalékok fokozottabb feltárása, a szocialista munkaverseny, az újító- és sztahanov-mozgalom kibontakozása, munkásosztályunk, dolgozó népünk odaadó munkája, a szovjet szocialista termelési tapasztalatok és munkamódszerek mind szélesebbkörű alkalmazása s a Szovjetunió állandó segítsége tette lehetővé.
Az ötéves tervidőszak első évében a magyar népgazdaság fejlesztése terén elért sikerek s a népgazdaságban feltárt újabb tartalékok bebizonyították, hogy dolgozó népünk sokkal nagyobb feladatokat képes megvalósítani, mint amilyeneket az ötéves népgazdasági tervről szóló 1949. évi XXV. törvény az 1950-54. évekre előír. De az ötéves tervidőszak első évének tapasztalatai azt is mutatják, hogy országunk, népünk szükségletei nagyobbak, mint amilyen szükségletekkel az ötéves tervről szóló törvény számol. Az ötéves terv első évének tapasztalata arra figyelmeztet, hogy az ipari alapanyagok termelésének a növekedése szocialista iparunk jelentősen meggyorsult fejlődésével nem tart lépést, s hogy a mezőgazdaság fejlődésének üteme a szocialista nagyipar igen gyors fejlődéséhez képest elmarad.
Mindezekre tekintettel az Országgyűlés elhatározza az 1949. évi XXV. törvény módosítását. A módosított ötéves terv megvalósítása útján biztosítani kell az ország iparosításának meggyorsítását, a mezőgazdaság elmaradásának felszámolását, a nép életszínvonalának az 1949. évi XXV. törvényben előírtnál nagyobb mértékű emelkedését. Meg kell gyorsítani elsősorban a széntermelés, a vas- és acélipar, a gépgyártás, az alumínium- és a vegyipar, valamint a villamosenergiatermelés fejlesztését. A termelőeszközöket előállító iparágak fokozott fejlesztése révén biztosítani kell a fogyasztási javakat előállító iparágak termelésének az eredeti ötéves tervben előírtnál lényegesen gyorsabb növekedését is. Az 1949. évi XXV. törvényben előírt mértékhez képest fokozni kell a mezőgazdaság gépesítését, többszörösére kell növelni az öntözött területet, több műtrágyát, nemesített vetőmagot kell juttatni a mezőgazdaságnak, nagyobb összegeket kell biztosítani a mezőgazdasági építkezésekre. Mindezek segítségével is elő kell mozdítani a mezőgazdaság szocialista átalakítását, tovább kell növelni a mezőgazdaság terméshozamát, s ily módon meg kell javítani a lakosság ellátását mezőgazdasági termékekkel s a fogyasztási javakat termelő könnyűipar ellátottságát mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal.
A megnagyobbodott feladatok megvalósítására lényegesen fel kell emelni az ötéves tervről szóló törvényben megállapított beruházások összegét. Több gyárat, utat, vasutat, több iskolát, kultúrotthont, bölcsődét, több sportpályát és több lakást kell építeni. Az ötéves tervtörvényben meghatározott körön túl további városokat és községeket kell iparosítani.
21. § (1) Az ötéves terv idején, az eredetileg előirányzott 263 új ipari üzem helyett, 341 új ipari üzemet kell létesíteni, mégpedig 267 nehézipari, 29 könnyűipari, 2 építőipari és 43 élelmezési ipari üzemet. Az ötéves terv folyamán üzembe kell helyezni a Dunai Vasművet, az Inotai Alumínium-kombinátot, két nagy vegyipari kombinátot, két új villamosmotorgyárat, új kazángyárat, új transzformátor-gyárat, új golyóscsapágy-gyárat, több erőművet, a Váci Cementgyárat, a Kaposvári Fonodát és több gyapotfeldolgozó üzemet, új szalmacellulózgyárat, több tejüzemet, hűtőházat és egyéb nagylétesítményeket.
(4) A végrehajtott beruházások eredményeképpen az eredeti ötéves tervben iparosítandó városokként megjelölt helységek - Szeged, Debrecen, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Makó, Szolnok, Kecskemét, Kaposvár, Zalaegerszeg, Esztergom, Kalocsa, Eger, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém, Nyíregyháza, Gyöngyös, Szekszárd - mellett ipari jellegű városokká kell fejleszteni Balassagyarmatot, Ceglédet, Dunapentelét, Gödöllőt, Hajdúszoboszlót, Jászberényt, Karcagot, Kazincbarcikát, Kiskunfélegyházát, Mezőtúrt, Mezőkövesdet, Orosházát, Szentest, Vácot és Várpalotát.
(2) Fokozni kell a talajerő pótlását - elsősorban a műtrágya és természetes trágya használásának növelésével -, széles körben alkalmazni kell a fejlett agrotechnikai módszereket, hazánkban eddig nem termelt, új ipari növények termelését kell kikísérletezni és meghonosítani, legalább 500 községben be kell vezetni a Szovjetunióban bevált füves-vetésforgó rendszerét. A másodvetés területének 1954-ben el kell érnie 1,480.000 kat. holdat.
(4) Folyó- és állóvizek szabályozásával, az öntözéses gazdálkodás nagymértékű kiterjesztésével, szikes területek megjavításával, erdősávok létesítésével és egyéb intézkedésekkel, a terv időszakában elő kell készíteni, szem előtt tartva a Szovjetunió példáját, a természet átalakításának nagy művét.
(5) Az állami mezőgazdasági üzemeket, az ötéves terv időszakában, mintaüzemekké kell fejleszteni. Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok és hizlaldák magas árutermelésükkel nagymértékben hozzájáruljanak a nem őstermelő lakosságnak hússal, zsírral, vajjal, tejjel, főzelékkel, gyümölccsel és liszttel való ellátásához. Az állami gazdaságoknak kell főként ellátniok a mezőgazdaságot nemesített vetőmaggal s egyben a tudományos kutatás és kísérletezés alapjául kell szolgálniok.
24. § (1) A gépállomások és az állami gazdaságok korszerű mezőgazdasági gépekkel való ellátásával el kell érni, hogy 1954-ben országunk szántóföldi területén a mélyszántás 90%-át, a tarlóhántás 83%-át, az aratás 50%-át, a burgonyakiszedés 50%-át, a cukorrépa kiszedés 43%-át, a kapálás 30%-át géppel végezzék.
(2) Az ötéves terv időszakában 26.100 traktort kell a gépállomások és az állami gazdaságok rendelkezésére bocsátani. Ezzel a mezőgazdaságban dolgozó állami traktorok teljesítőképességét, vonóhorog LE-ben kifejezve, az 1949. évi 69.271 LE-ről 1954. év végére 334.637 LE-re kell növelni. A traktorok számának növelése mellett adni kell a gépállomásoknak és állami gazdaságoknak 17.320 új traktorekét, 11.300 traktortárcsát, 6.800 kultivátort, 5.300 traktoros vetőgépet, 860 burgonyaültetőgépet, 1.820 szelektort, 9.060 kévekötő aratógépet és 2.600 arató-cséplőgépet.
27. § A gépesítés, a fokozott talajerőpótlás, a növénynemesítés, az öntözés és egyéb rendszabályok eredményeképpen el kell érni, hogy a búza kat. holdankénti termésátlaga az állami gazdaságokban az 1949. évi 9.1 q-ról 1954-re 12.5 q-ra, országos átlagban 7.5 q-ról 9.7 q-ra, a kukoricáé az állami gazdaságokban 12.6 q-ról 17 q-ra, országos átlagban 8.5 q-ról 13.5 q-ra, a burgonyáé az állami gazdaságokban 42.5 q-ról 74 q-ra, országos átlagban 38.1 q-ról 59 q-ra, a cukorrépáé az állami gazdaságokban 82 q-ról 150 q-ra, országos átlagban 66.7 q-ról 132 q-ra, a lucernaszénáé pedig az állami gazdaságokban 23 q-ról 29 q-ra, országos átlagban 21.3 q-ról 26.5 q-ra emelkedjék.
(2) Az egy főre eső fogyasztást 1949. évi szintről 1954. évre textilárukban 71%-kal, bőr-, szőrme- és cipőárukban 64%-kal, bútoripari cikkekben 84%-kal, üveg- és porcelánárukban 115%-kal, vastömegcikkekben 65%-kal, tejipari termékekben 56%-kal, zsiradékban 25%-kal, sütőipari termékekben 29%-kal, gyümölcs- és főzelékfélékben 59%-kal, fűszerárukban és édesipari cikkekben 41%-kal, baromfi- és tojásárukban 69%-kal kell növelni.
