csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1945-1990   1957-1985   1978. évi I. törvény

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1978. évi I. törvény

a belkereskedelemről

A Magyar Népköztársaságban a belkereskedelem közreműködik a lakossági szükségletek kielégítésében, az áruellátás biztosításában, a fogyasztói érdekvédelemben, elősegíti országunk gazdasági fejlődését.

Az Országgyűlés a lakosság szükségleteinek egyre magasabb színvonalú kielégítése, valamint a belkereskedelem további fejlődésének előmozdítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

Alapelvek

1. § A törvény meghatározza a Magyar Népköztársaságban a belkereskedelem feladatát, irányításának, működésének és ellenőrzésének alapvető szabályait. Védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megtévesztését és megkárosítását.

2. § (1) A belkereskedelem alapvető feladata a vásárlók ellátása megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú áruval, kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szolgáltatással. Ennek érdekében együttműködik a termelőkkel és a külkereskedelemmel, fejleszti a kereskedelmi hálózatot, előmozdítja az áru útjának gazdaságos szervezését a termelőtől a fogyasztóig, javítja a vásárlási körülményeket. Elősegíti a korszerű fogyasztás feltételeinek kialakítását, az életkörülmények javítását, hozzájárul a szocialista életmód fejlesztéséhez.

(2) A belkereskedelmi tevékenységet a társadalom- és gazdaságpolitikai célokkal összhangban, a népgazdasági tervnek megfelelően kell végezni.

II. fejezet

A belkereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételei és formái

3. § (1) Belkereskedelmi tevékenységet folytathatnak az erre a célra létrehozott, vagy az e tevékenység gyakorlására feljogosított állami vállalatok, szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok, gazdasági társulások, más gazdálkodó szervek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek vállalatai (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) az alapító okiratban (alapszabály, alapító határozat, társasági szerződés) meghatározott tevékenységi kör keretei között.

(2) A szövetkezeti gazdálkodó szervezetek a belkereskedelmi tevékenységet - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - az állami gazdálkodó szervezetekkel azonos feltételek mellett folytathatják.

(3) A termelő (ipari vállalat, szövetkezet, mezőgazdasági termelő, kisiparos stb.) saját termékét az árusításra vonatkozó jogszabályok és hatósági rendelkezések megtartásával viszonteladók, felhasználók és fogyasztók részére egyaránt forgalomba hozhatja.

4. § (1) A magánkereskedés keretében kiskereskedés, vendéglátás és egyéb szolgáltatás folytatható olyan szakmákban és területeken, ahol az az állami és szövetkezeti kiskereskedelem tevékenységét kiegészíti.

(2) Magánkereskedés csak magánkereskedői igazolvány alapján és az abban feltüntetett üzletkörben folytatható.

(3) A magánkereskedésre e törvény szabályait megfelelően alkalmazni kell.

5. § (1) E törvény alkalmazásában belkereskedelmi tevékenység a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, a vendéglátás, a termelőeszköz-kereskedelem, valamint az idegenforgalmi és a kereskedelmi szolgáltatások.

(2) E törvény rendelkezéseit a mezőgazdasági termékforgalomra a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Nagykereskedelem

6. § (1) Nagykereskedelem a beszerzett áru üzletszerű értékesítése viszonteladóknak.

(2) A nagykereskedelem feladata az áru nagy tételben való beszerzése, tárolása, a kiskereskedelem igényeinek megfelelő áruválaszték kialakítása, a termelés és a kiskereskedelem árukapcsolatának szervezése.

(3) A nagykereskedelem a beszerzett árut felhasználónak is értékesítheti.

Kiskereskedelem

7. § Kiskereskedelem a beszerzett fogyasztási cikkek és a lakosság által is használt egyéb termékek üzletszerű értékesítése a fogyasztóknak és felhasználóknak.

Vendéglátás

8. § (1) A vendéglátás feladata ételek és italok készítése, eladása, a vendéglátással összefüggő szórakoztató tevékenység, valamint szállás, szállodai ellátás és ezekkel összefüggő egyéb szolgáltatások. Végzi a munkahelyen a dolgozók, valamint az oktatási és nevelési intézményekben a tanulók és a gyermekek étkeztetését.

(2) A vendéglátó gazdálkodó szervezet termékeit (ételeket, cukrászati készítményeket és italokat) eladhatja a fogyasztóknak, felhasználóknak és viszonteladóknak.

Idegenforgalom

9. § Az utazási irodák és idegenforgalmi szervezetek turizmust, üdülést szolgáló bel- és külföldi utazásokat szerveznek, illetve közvetítenek. Elősegítik a szabadidő hasznos eltöltését, a kulturális igények kielégítését. Feltárják és hasznosítják az idegenforgalmi értékeket és adottságokat, népszerűsítik az idegenforgalmi lehetőségeket és azokról tájékoztatást nyújtanak. Részt vesznek az idegenforgalmi kereslet kielégítésében, szervezik és közvetítik az idegenforgalmi szolgáltatásokat.

Termelőeszköz-kereskedelem

10. § A termelőeszköz-kereskedelem a termeléshez és beruházáshoz szükséges termékeket szerez be, raktároz és értékesít a kiskereskedelem szokásos kereteit meghaladó mértékben a felhasználók és viszonteladók részére.

Kereskedelmi szolgáltatások

11. § (1) A gazdálkodó szervezetek kereskedelmi szolgáltatásokkal is segítik a vásárlók igényeinek színvonalasabb kielégítését, a kiszolgálás kulturáltságát és az áru értékesítését.

(2) Régiségek, használt cikkek és melléktermékek, hulladékok beszerzése, felvásárlása és értékesítése, megőrzés, közhasználatú cikkek bérbeadása, záloghitelezés, reklámozás és hirdetés - a jogszabályok és hatósági rendelkezések megtartásával - önálló tevékenységként is folytatható.

(3) A gazdálkodó szervezet, a magánkereskedő és kisiparos az általa előállított vagy forgalmazott áruk, illetve az általa nyújtott szolgáltatások értékesítésének fokozása céljából reklámozhat és hirdethet.

A kereskedés gyakorlásának feltételei

12. § (1) Nagykereskedéssel, termelőeszköz-kereskedelemmel, továbbá utazások üzletszerű szervezésével és közvetítésével kizárólag állami vagy szövetkezeti gazdálkodó szervezet - és csak külön engedéllyel - foglalkozhat.

(2) Reklám- és hirdetési tevékenységgel, valamint záloghitel nyújtásával, továbbá a külön jogszabályban meghatározott más tevékenységekkel, üzletszerűen - a 11. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - csak állami vagy szövetkezeti gazdálkodó szervezet foglalkozhat.

13. § A belkereskedelmi tevékenység több formájának együttes gyakorlása is engedélyezhető.

14. § (1) Üzlet csak hatósági engedéllyel nyitható és tartható fenn.

(2) A törvény alkalmazásában üzlet minden olyan állandó jellegű árusító, továbbá kereskedelmi és munkahelyi vendéglátóhely, amely a vásárlóknak közvetlenül árusít, illetve kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatást nyújt.

15. § (1) Belkereskedelmi tevékenység akkor engedélyezhető, ha az a népgazdaság érdekeinek megfelel, a fogyasztók igényeinek kielégítését szolgálja és a gazdálkodó szervezet (magánkereskedő) az annak folytatásához szükséges feltételekkel rendelkezik, vagy ezek a feltételek biztosíthatók.

(2) A gazdálkodó szervezetek tervszerű, gazdaságos és jövedelmező tevékenységükkel - a kereskedés folytatására vonatkozó jogszabályokat és hatósági rendelkezéseket megtartva - hozzájárulnak a népgazdasági tervben meghatározott célokkal összhangban álló társadalmi szükségletek kielégítéséhez, a népgazdasági terv teljesítéséhez, felelősek az általuk forgalmazott árukért és az általuk nyújtott szolgáltatásokért.

III. fejezet

A belkereskedelmi forgalom szabályai

Az áru beszerzése és kezelése

16. § (1) A gazdálkodó szervezetek a termékforgalom rendjének megfelelően szervezik a folyamatos, széles választékú áruellátást, valamint a színvonalas szolgáltatásokat.

(2) A bel-, illetve külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek és a termelők együttműködnek a fogyasztói igények kielégítése érdekében. Az igények alakulását piackutatással is folyamatosan figyelemmel kísérik és a kereslet alakulásáról, a piaci igényekről tájékoztatják egymást.

17. § (1) Az áruk üzembentartásához, illetve javításához szükséges alkatrészekről és tartozékokról a termelőnek, illetve az importálónak a kereskedelmi gazdálkodó szervezetekkel együttműködve az áru szokásos élettartama alatt folyamatosan gondoskodnia kell.

(2) A tartós használatra rendelt fogyasztási cikkek forgalombahozatalával egyidőben gondoskodni kell a karbantartás és a javítás feltételeiről.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek alól csak jogszabály tehet kivételt.

18. § (1) Az árukat általában a vásárlási szokásoknak megfelelő mennyiségben és úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás megóvja az áru minőségét, megkönnyítse szállítását, elősegítse a korszerű kiszolgálást, megfeleljen a biztonságos munkavégzés és az egészségvédelem követelményeinek.

(2) Az ipari és a kereskedelmi előrecsomagolást is fel kell használni a vásárlók tájékoztatására (az áruk áráról, minőségéről és használati tulajdonságairól).

(3) Az árukat minőségüket megőrizve kell szállítani és raktározni.

Az áru értékesítése

Az üzletek nyitvatartása

19. § (1) Az üzletek nyitvatartását úgy kell megállapítani, hogy megfeleljen az ellátási követelményeknek, valamint a lakosság vásárlási szokásainak, életkörülményeinek és munkafeltételeinek és tekintettel legyen a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeire is.

(2) Az üzletek nyitvatartásáról, a nyitvatartási idő módosításáról a vásárlókat tájékoztatni kell.

Az üzletkör

20. § Az üzletek csak az üzletkörükhöz tartozó árukat hozhatnak forgalomba. Egyes áruk árusítása kötelezően előírható vagy megtiltható.

A vásárló tájékoztatása

21. § (1) A vásárlókat tájékoztatni kell az üzletben megvásárolható árukról.

(2) Az áruk árát írásban, feltűnő módon kell megjelölni.

22. § (1) Az áru jellegétől, tulajdonságaitól függően a vásárlókat írásban közérthetően tájékoztatni kell az áru rendeltetéséről, minőségéről, minőségi osztályáról, méretéről, anyagösszetételéről, tartósságáról, a használat és kezelés módjáról, az áru gyártási, fogyaszthatósági, minőségmegőrzési, felhasználhatósági, forgalombahozhatósági idejéről és más, a felhasználás vagy a kezelés szempontjából lényeges tulajdonságáról.

(2) Az import terméket az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően magyar nyelvű tájékoztatással kell ellátni.

(3) A tájékoztatásról a termelő, illetve az importáló gazdálkodó szervezet az érintett belkereskedelmi gazdálkodó szervezetekkel együttműködve köteles gondoskodni. A megfelelő tájékoztatással el nem látott termék nem hozható forgalomba.

23. § Az üzletekben a vásárlót megillető jogokról is tájékoztatást kell adni.

Kiszolgálás

24. § (1) A gazdálkodó szervezetek kötelesek fejleszteni az árusítás hálózati és technikai feltételeit, a lakosság vásárlásra fordított idejét csökkentő, a kiszolgálást, a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeit javító eladási módszereket.

(2) A kereskedelem dolgozói kötelesek a vásárlókat szakszerűen, figyelmesen kiszolgálni, továbbá a kezelésükre bízott társadalmi vagyont megőrizni. A gazdálkodó szervezet ezt a dolgozók rendszeres oktatásával, továbbképzésével és ellenőrzésével is elősegíti.

(3) Jogszabály a kereskedelmi dolgozók alkalmazását, illetve foglalkoztatását (egyes munkakörökben vagy szakmákban) a büntetlen előélet igazolásától teheti függővé, és az alkalmazásra egyéb szakmai, személyi és egészségügyi feltételeket állapíthat meg.

25. § (1) Az üzletben (eladótérben, kirakatban, raktárban) levő árut - a már eladott, de még el nem szállított áruk kivételével - a vásárló kívánságára el kell adni.

(2) Tilos a vásárlót jogosulatlanul előnyben részesíteni vagy hátránnyal sújtani, a vásárlótól külön juttatást vagy más előnyt kérni, követelni, illetőleg a vásárló előnyben részesítéséért külön juttatást elfogadni.

(3) Az árut a vásárló kívánsága szerint - az áru természetétől függően - a kért súlyban vagy csomagolási egységben, illetve méretben kell kiszolgálni és szállításra alkalmasan csomagolni.

(4) Az áru eladását más áru vásárlásától függővé tenni nem szabad.

(5) Biztosítani kell, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt áru méretét, súlyát, minőségét és használhatóságát az üzletben ellenőrizhesse.

26. § (1) A szabvány követelményeinek meg nem felelő, vagy minőségi osztályba nem sorolható, illetve a szabványelőírások hatálya alá nem tartozó minőséghibás áru és a használt cikk csak elkülönítve tárolható és értékesíthető.

(2) Minőséghibás vagy csökkent értékű áruk értékesítése esetén a vásárlót tájékoztatni kell a minőségi hibáról is, a termék árát pedig a hibával arányosan csökkenteni kell.

27. § (1) Az áru mérésére csak hitelesített mérőeszközt szabad használni.

(2) Minta szerinti eladás esetén - ha a vásárló másként nem rendelkezik - az áru házhozszállításáról az eladó gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni.

A vendéglátás külön szabályai

28. § (1) A szállodákat, szálláshelyeket és a vendéglátó üzleteket szolgáltatásaik színvonalától függően osztályba kell sorolni és a fogyasztói árakat - az árszabályok figyelembevételével - az osztályba sorolással összhangban kell megállapítani. A gazdálkodó szervezetek kötelesek az osztályba sorolásnak megfelelő színvonalról folyamatosan gondoskodni.

(2) A vendéglátó üzletekben forgalomba hozott készítményekről, azok áráról, az üzlet és a szálláshely osztályba sorolásáról a vendégeket tájékoztatni kell.

IV. fejezet

Fogyasztói érdekvédelem

29. § (1) A gazdálkodó szervezetek feladata, hogy a fogyasztók érdekeinek megfelelően járjanak el az áruforgalmi folyamat minden szakaszában.

(2) A gazdálkodó szervezetek az árubeszerzésre irányuló szerződésekben a szállítandó áruk minőségét, a minőségellenőrzés és a tanúsítás módját pontosan, egyértelműen és szakszerűen, a vásárlók érdekeit szem előtt tartva határozzák meg.

(3) A gazdálkodó szervezetek az áruátvételnél kötelesek gondoskodni arról, hogy csak jó, az előírt és a kikötött minőségnek megfelelő áru kerüljön forgalomba. Az osztályba sorolt termékek minőségi átvételénél vizsgálják az osztályozás helyességét is.

(4) A raktárakban és üzletekben levő áruk minőségét rendszeresen vizsgálni kell, különösen a hosszabb ideje tárolt árukat, valamint azokat a termékeket, amelyekkel kapcsolatban minőségi kifogások merültek fel.

30. § (1) Jogszabály az új gyártmányok és import termékek forgalombahozatalát minőségvizsgálat elvégzésétől teheti függővé, és meghatározhatja a minőségvizsgálatot végző szervek körét.

(2) Nem hozható forgalomba az olyan áru, amely rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, illetve forgalombahozatala a vásárlók életét, egészségét, vagy a közérdeket más módon veszélyezteti, továbbá, amelyre nézve a kötelező előzetes minőségvizsgálatot nem végezték el.

31. § A vásárlók megkárosítása esetén a vásárlók kárát - külön igénybejelentés nélkül is - meg kell téríteni, ha pedig erre nincs lehetőség, a meg nem engedett bevételt - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az állam javára kell elvonni.

32. § (1) A gazdálkodó szervezetek felelősek a forgalomba hozott áruk (szolgáltatások) minőségéért. A vásárlók minőségi kifogásainak intézésével kapcsolatos költségek azt a gazdálkodó szervezetet terhelik, amelynél a hiba oka felmerült.

(2) A vásárlók minőségi kifogásainak intézésére vonatkozó rendelkezéseket minden üzletben jól látható helyen ki kell függeszteni.

(3) A vásárlónak az áru minőségi hibája miatt bejelentett kifogását az üzletben gondosan meg kell vizsgálni és a jogszabályokban meghatározott módon intézkedni kell. A gazdálkodó szervezet a vásárlót megillető jogoktól a vásárló terhére sem egyoldalúan, sem szerződésben nem térhet el.

33. § Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók abba jegyezhetik be az üzlet munkájával kapcsolatos panaszaikat, közérdekű bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzést érdemben meg kell vizsgálni és az intézkedésről a vásárlót tájékoztatni kell.

34. § (1) A reklámozás és hirdetés feladata a vásárlók tájékoztatása, a korszerű fogyasztási szokások elterjedésének, valamint az áruk és szolgáltatások értékesítésének elősegítése.

(2) Tilos minden olyan reklám és hirdetés közzététele, amely jogszabályba ütközik, túlzó, megtévesztésre alkalmas, indokolatlan összehasonlítást tesz, kellő mennyiségben rendelkezésre nem álló árut reklámoz, illetve sérti a közerkölcsöt.

(3) A szeszes italok és a dohányipari termékek, továbbá más, egészségre ártalmas cikkek fogyasztására ösztönző reklám vagy hirdetés közzététele tilos.

35. § Jogszabály a szeszes ital árusítását és kimérését közérdekből korlátozhatja.

V. fejezet

A belkereskedelmi tevékenység irányítása, ellenőrzése

36. § (1) A lakosság áruellátásáért, fogyasztói érdekeinek védelméért a népgazdasági terv keretei között a Minisztertanács felelős.

(2) A Minisztertanács a belkereskedelem ágazati irányítását a külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - a szövetkezeti gazdálkodó szervezetek tekintetében a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően - a belkereskedelmi miniszter útján látja el.

(3) A lakosság ellátása szempontjából fontos fogyasztási cikk gyártásának vagy behozatalának (importjának) jelentős csökkentése vagy megszüntetése esetén a termelő, illetőleg a külkereskedelem köteles a lakosság ellátásának szempontjait figyelembe venni, a termékszerkezet tervezett változtatásáról megfelelő időben előre tájékoztatást adni és a belkereskedelemmel együttműködni.

37. § (1) A tanácsok szervezik a terület és a település lakosságának kereskedelmi ellátását és gondoskodnak az ellátás fejlesztéséről, gyakorolják a külön jogszabályokban meghatározott kereskedelmi hatósági jogköröket.

(2) A tanácsok, a szövetkezeti szövetségek és a gazdálkodó szervezetek tervszerűen együttműködnek a lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében a település üzlethálózatának és ellátási színvonalának fejlesztésében.

38. § (1) A belkereskedelmi tevékenységet a belkereskedelmi miniszter és a tanácsok az érdekelt irányító szervekkel és a társadalmi ellenőri hálózattal együttműködve ellenőrzik.

(2) A kereskedelmi felügyelőségek ellenőrzik a fogyasztói érdekek és a társadalmi tulajdon védelmét szolgáló jogszabályok és hatósági előírások megtartását.

(3) A minőségellenőrző szervek és kereskedelmi felügyelőségek a feltárt hiányosságokat jelzik az intézkedésre jogosult szerveknek, büntető, szabálysértési, fegyelmi eljárást kezdeményeznek, illetve gyakorolják a külön jogszabályban megállapított hatósági jogköröket.

Záró rendelkezések

39. § Az e törvényben foglalt kötelességek megszegése esetén az államigazgatási, polgári jog, pénzügyi jog, munkajogi, büntetőjogi és más jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

40. § Ez a törvény 1978. július 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács a belkereskedelmi miniszter útján gondoskodik.