„(1) A községi, városi, fővárosi kerületi jegyző a választás kitűzésétől számított huszonöt napon belül egyéni választókerületenként, azon belül szavazókörönként összeállítja a választók nyilvántartását, elkészíti az erről szóló értesítést, továbbá összeállítja azoknak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk (a továbbiakban együtt: nyilvántartás). A választások második fordulója előtt az időközben bekövetkezett változásokat a nyilvántartáson átvezeti.”
16. § (1) A Tűr. 4. §-ának (1) bekezdésében „az állami” szövegrész helyébe „a hivatásos állami, a hivatásos önkormányzati, valamint”szövegrész; 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 6. §-ának bevezető részében az „állami tűzoltóság” szövegrész helyébe a „hivatásos önkormányzati tűzoltóság” szövegrész; 7. §-ának bevezető és záró soraiban, valamint a 13. §-ának (1) bekezdésében az „állami tűzoltóság” szövegrész helyébe a „hivatásos állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság” szövegrész; 11. §-ában „Az állami” szövegrész helyébe „A hivatásos állami tűzoltóparancsnokság, a hivatásos önkormányzati, valamint”szövegrész lép.
18. § A köztemetők létesítésével, bővítésével, fenntartásával, bezárásával, megszüntetésével, kiürítésével, újrahasználatba vételével, halotthamvasztó létesítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat gondoskodik.
„(5) Ha a kizárási ok az államigazgatási szerv vezetőjével, illetőleg a polgármesterrel, a főpolgármesterrel, a jegyzővel, a fővárosi főjegyzővel, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetőjével vagy a polgármesteri hivatal ügyintézőjével szemben merül fel, az ügyben - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a felettes szerv által kijelölt ügyintéző vagy hatóság jár el.”
36. § (1) Az Sztv. 37/A. §-a (2) bekezdésének a) pontjában „a tanács szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe „a helyi önkormányzat képviselőtestülete hivatalának ügyintézője”; a 108 §-ának (3) bekezdésében, a 108/D. §-ának (2) bekezdésében, a 108/E. §-ának (2) bekezdésében, a 108/F. §-ának (2) bekezdésében, a 108/G. §-ának (2) bekezdésében, a 110. §-ának (3) bekezdésében, továbbá a 111. §-ának (3) bekezdésében „kereskedelmi felügyelőség” szövegrész helyébe „a fogyasztóvédelmi felügyelőség” szövegrész lép.
„(5) A rendőrkapitány, illetőleg a rendőrfőkapitány évente legalább egyszer írásban számol be a rendőrség illetékességi területén működő települési önkormányzatok képviselőtestületeinek, illetőleg megyei, megyei jogú városi, fővárosi közgyűlésnek a helyi közbiztonság megszilárdítása érdekében végzett tevékenységéről. Ha az önkormányzat a beszámolót nem fogadja el, a kifogásokra írásban kell válaszolni.”
b) a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy megsemmisítésével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról;
„e) a képviselőtestület tagja, a jegyző, a főjegyző, a képviselőtestület hivatalának ügyintézője, a kerületi hivatal elöljárója, ügyintézője a helyi önkormányzatot, illetőleg annak szerveit érintő perekben; a köztársasági megbízott hivatalának ügyintézője a köztársasági megbízottat érintő perekben;”
48. § (1) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló, módosított 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 7. §-ának (2) bekezdésében a „községi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „községi, városi, fővárosi kerületi jegyző” szövegrész lép.
(2) bekezdésében a „megyei, fővárosi, megyei városi tanács végrehajtó bizottság elnökének” szövegrész helyébe a „polgármesternek”, 18. §-ának (2) bekezdésében a „tanács végrehajtó bizottságához” és a „végrehajtó bizottság” szövegrész helyébe a „polgármesterhez”, illetőleg a „polgármester”, a 20. §-ának (1) bekezdésében a „tanács végrehajtó bizottságának” szövegrész helyébe a „polgármester” szövegrész, továbbá a 21. §-ának (2) bekezdésében a „tanács végrehajtó bizottságával” szövegrész helyébe a „jegyző” szövegrész lép.
„(3) Ha a telekalakítási, illetőleg építési tilalommal terhelt - a tilalom elrendelése előtt felosztható, illetőleg beépíthető - ingatlant nem sajátítják ki, vagy a tulajdonos nem kap csereingatlant, vagy pedig a tilalmat időközben nem szüntetik meg, három év eltelte után a tulajdonos részére - kérelmére - évenként korlátozási kártalanítást kell fizetni. Ez a fizetési kötelezettség a természeti kár megelőzése és a tulajdonos érdekében elrendelt tilalom esetére nem vonatkozik.
a) a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez,
a) a Ktv. 15. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának (3) bekezdésében, 31. §-ában, 34. §-ának (1), (2), (5) bekezdéseiben, 35. §-ában, 43. §-ának (1) bekezdésében és 45. §-ának (1) bekezdésében a helyi önkormányzat képviselőtestületét kell érteni;
b) a Ktv. 3. §-ának (2) bekezdésében, 7. §-ának (3) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, 34. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben, 36. §-ának (1) és (3) bekezdéseiben, 39. §-ában, 41. §-ának (2) bekezdésében és 42/A. §-ának (1) bekezdésében a jegyzőt (főjegyzőt) kell érteni.
(3) A képviselőtestület és a közgyűlés az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával összefüggő döntése előtt a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke a tervezett intézkedést az intézmény dolgozói közösségével és a szolgáltatást igénybevevők képviselőivel köteles megvitatni. A véleményekről az önkormányzat képviselőtestületét, közgyűlését a döntés meghozatala előtt tájékoztatni kell.
(2) A képviselőtestület, illetőleg a közgyűlés az önkormányzati közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, testnevelési, valamint sportintézmények, egyéb szervezetek tekintetében a fenntartással és működtetéssel kapcsolatos feladatokat lát el.
c) a testnevelés, a diáksport, a szabadidősport, a verseny- és élsport, a természetjárás, valamint a turizmus feltételei biztosításának, továbbá a lakosság testedzési igényei kielégítése érdekében a sportlétesítmények építésének, fenntartásának és fejlesztésének támogatása.
a) a külön jogszabályban foglalt feltételek szerint a szociális helyzetéből eredően ráutalt személyek pénzbeli és természetbeni ellátását, a rendszeres és rendkívüli szociális segélyezést, a mozgássérültek üzemanyag támogatását, az ápolási díj megállapítását, a szociális étkeztetést, a házi szociális gondozást és az idősekről való klubszerű gondoskodást;
132. § (1) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő egészségügyi intézmények (járó- és fekvőbeteg ellátó és gondozó), szociális intézmények (szociális otthonok és intézetek, családsegítő központok, idősek gondozási központjai), gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények és szolgálatok, ellátási területe és az ellátási kötelezettségének terjedelme - ha az önkormányzatok eltérően nem állapodtak meg - azonos az Ötv. hatálybalépésekor fennállott ellátási területével és ellátási kötelezettségének terjedelmével.
136. § A települési önkormányzat képviselőtestülete dönt a gyógyiszap és gyógyforrástermék kitermeléséről, kezeléséről, az elismert ásvány, illetőleg gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógyforrástermék palackozásáról, csomagolásáról, valamint forgalomba hozataláról, illetve engedélyezi e tevékenységeket.
137. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint gyámügyi igazgatásban a polgármester, főpolgármester államigazgatási hatósági hatásköreit, a köztársasági megbízott államigazgatási feladat- és hatásköreit rendeletben határozza meg.
m) dönt a menetrend szerinti személyszállítás (autóbusz, villamos, fogaskerekű, trolibusz, metró, földalatti) és a helyi érdekű vasút díjairól, figyelemmel a szociálpolitikai jellegű utazási kedvezményekről szóló jogszabályi rendelkezésekre;
k) működési területén ellátja a hatáskörébe tartozó adók kivetésével, közlésével, nyilvántartásával, beszedésével, behajtásával, kezelésével, elszámolásával, ellenőrzésével és az információ-szolgáltatással kapcsolatos feladatokat;
