csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1990-   1990-1994   1991. évi LXXXI. törvény

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1991. évi LXXXI. törvény

a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról

1. § A bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A szolgálati időt - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a kinevezés, illetve alkalmazás (a továbbiakban: kinevezés) napjától kell számítani, azzal, hogy a kezdő évet (töredék évet) egész évként kell figyelembe venni.

(2) Részben vagy egészben szolgálati időként lehet figyelembe venni:

a) a bírói, az ügyészi, a bírósági és ügyészségi titkári kinevezésig a jogi képesítéshez kötött más munkakörben a jogi szakvizsga megszerzésének napjától eltöltött időt;

b) a felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő kinevezéséig a szakirányú végzettségnek megfelelő más munkakörben, illetve a bírósági vagy ügyészségi munkaviszonyban eltöltött időt;

c) a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, továbbá az ügykezelő kinevezéséig a korábbi munkaviszony idejét.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor a figyelembe vehető szolgálati időt úgy kell meghatározni, hogy a következő fizetési fokozatba sorolás az adott év első napjával történjen.”

2. § A Tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó - a bírósági, ügyészségi fogalmazó kivételével - a fizetési osztályon belül négyévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.

(2) A kezdő bírósági és ügyészségi tisztviselő, illetve ügykezelő az első évet követően lép magasabb fizetési fokozatba.

(3) A helyi bírót és a helyi ügyészt 12 év szolgálati idő után a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába kell besorolni.”

3. § A Tv 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Soron kívül a következő fizetési fokozatba lehet besorolni

a) tudományos fokozat megszerzése esetén a legfelsőbb bírósági bírót, a megyei, illetve fővárosi bírósági bírót (a továbbiakban: megyei bírót), valamint a helyi bírót egy alkalommal;

b) tudományos fokozat megszerzése vagy kiváló munkavégzés esetén a legfőbb ügyészségi ügyészt, a megyei, illetve fővárosi főügyészségi ügyészt (a továbbiakban: főügyészségi ügyész), a helyi ügyészt, a bírósági, ügyészségi titkárt egy alkalommal;

c) tudományos fokozat megszerzése vagy kiváló munkavégzés esetén a bírósági, ügyészségi tisztviselőt, továbbá az ügykezelőt két alkalommal.

(2) Tudományos fokozat megszerzése esetén a helyi bírónál, kiváló munkavégzés vagy tudományos fokozat megszerzése esetén a helyi ügyésznél a 7. § (3) bekezdése szerinti szolgálati idő legfeljebb nyolc évre csökkenthető.

(3) Kiváló munkavégzés esetén a kollégium előterjesztésére a helyi bírót, a megyei bírót, illetve a legfelsőbb bírósági bírót egy alkalommal a következő fokozatba lehet besorolni, illetve helyi bíró esetében a 7. § (3) bekezdése szerinti szolgálati idő legfeljebb nyolc évre csökkenthető.

(4) A soron kívüli előrelépéseket mindig az év első napjával kell végrehajtani.

(5) Ha a helyi bíró megyei bírói, valamint a helyi ügyész főügyészségi ügyészi beosztásba kerül, a II. fizetési osztályban már elért fizetési fokozatánál alacsonyabb fizetési fokozatba nem sorolható.”

4. § A Tv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének a személyi alapbérét az I. fizetési osztály legmagasabb fizetési fokozata alapján kell megállapítani.”

5. § A Tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § Ha a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó magasabb fizetési osztályba, magasabb fizetési csoportba, illetve soron kívül magasabb fizetési fokozatba kerül, a következő fizetési fokozat megszerzéséhez szükséges szolgálati idő újra kezdődik.”

6. § A Tv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Kivételesen a VII. fizetési osztályba sorolható a nem szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettségű, továbbá a szakirányú felsőfokú szakvizsgával rendelkező bírósági és ügyészségi tisztviselő.”

7. § (1) A Tv. 16. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vezetői pótlékra jogosult:)

e) az irodavezető, ha legalább két beosztottja van.”

(2) A Tv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vezetői pótlék összegét - a 3. számú mellékletben foglaltak szerint - a Legfelsőbb Bíróságon, a Legfőbb Ügyészségen és az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél az I. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának, a megyei bíróságon és a megyei főügyészségen a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának, a helyi bíróságon és a helyi ügyészségen a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő személyi alapbér százalékában kell megállapítani.”

(3) A Tv. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke és elnökhelyettese, a megyei bírósági elnökkel és elnökhelyettesekkel azonos beosztásúnak minősül.”

8. § A Tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó minden naptári évben külön juttatásra jogosult.

(2) A külön juttatás összege

a) az egyhavi személyi alapbér, ha a külön juttatásra jogosult a naptári évben folyamatosan a bíróságon vagy az ügyészségen állt munkaviszonyban;

b) az egyhavi személyi alapbér arányosan csökkentett része, ha a külön juttatásra jogosult bírósági vagy ügyészségi munkaviszonya a naptári évben a 6 hónapot meghaladta.

(3) A külön juttatásra való jogosultság szempontjából:

a) a Tv. hatálya alá tartozó szerveknél a naptári évben fennálló folyamatos munkaviszonyokat egybe kell számítani;

b) a fizetés nélküli szabadság ideje nem vehető figyelembe.

(4) Nem részesíthető külön juttatásban az, akinek a munkaviszonya a naptári évben a 6 hónapot nem érte el.

(5) A külön juttatást a naptári év utolsó hónapjára járó személyi alapbér alapján kell megállapítani, és a következő év január 31-ig kell kifizetni. Ha a munkaviszony megszűnik, a külön juttatás összegét az utolsó munkában töltött hónapra járó személyi alapbér alapján kell megállapítani, és az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni.”

9. § A Tv. 1., 2. és 3. számú mellékletének helyébe az 1., 2. és 3. számú melléklet lép.

10. § (1) Ez a törvény 1992. március 1-jén lép hatályba.

(2) A szolgálati idő számításának az 1. §-ban meghatározott szabályait az 1992. március 1-jén vagy azt követően kinevezett bírákra, ügyészekre, bírósági vagy ügyészségi dolgozókra kell alkalmazni.

1. számú melléklet

1. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez

A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi titkár
és a bírósági, ügyészségi fogalmazó személyi alapbérének táblázata

Fizetési fokozatok

Fizetési osztályok 1 2 3 4
(Ft))
5 6 7

I. 65 000 69 000 73 000 77 000 81 000 85 000

II. 44 000 47 500 51 000 54 500 58 000 61 500 65 000

III. 34 000 37 000 40 000

IV. 25 000 27 000 29 000 31 000 33 000 35 000

V. 18 500

20 500

23 000

Megjegyzés:

A fizetési osztályok megnevezése:

I. - legfelsőbb bírósági bíró, legfőbb ügyészségi ügyész,

II. - megyei bírósági bíró, megyei főügyészségi ügyész,

III. - helyi bírósági bíró, helyi ügyészségi ügyész,

IV. - bírósági titkár, ügyészségi titkár,

V. - bírósági, ügyészségi fogalmazó.

2. számú melléklet

2. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez

A bírósági és ügyészségi tisztviselők, ügykezelők személyi alapbérének táblázata

Fizetési fokozatok a legalacsonyabb bírói fizetés (III/1. osztály/fokozat) százalékában. Szolgálati idő (év)

Fizetési osztályok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

0-1 2-5 6-9 10-13 14-17 18-21 22-25 26-29 30-33 34-

(%)

VI. - A 55 70 80 90 100 115 130 140 150 160

- B 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140

VII. - A 50 60 70 80 90 105 120 130 140 150

- B 50 55 60 70 80 90 100 110 120 130

VIII. - A 45 50 55 60 65 75 85 90 95 100

- B 35 45 50 55 60 70 80 85 90 95

IX. 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80

Megjegyzés:

1. A fizetési osztályok megnevezése:

VI. - szakirányú egyetemi végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő,

VII. - szakirányú főiskolai végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő,

VIII. - középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő,

IX. - bírósági és ügyészségi ügykezelő.

2. A fizetési osztályokon belül:

A - Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, OKKrI,

B - területi bíróságok és ügyészségek.

3. számú melléklet

3. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez

Vezetői pótlékok %-osan

Helyi bíróság, ügyészség Megyei bíróság Legfelsőbb Bíróság
Legfőbb Ügyészség

Vezetői munkakörök Kisebb Nagyobb Főügyészség OKKrI

Bírák,
ügyészek
Tiszt-
viselők
Bírák,
ügyészek
Tiszt-
viselők
Bírák,
ügyészek
Tiszt-
viselők
Bírák,
ügyészek
Tiszt-
viselők

Legfőbb ügyész 50

Legfelsőbb Bíróság elnökh.,
legfőbb ügyész helyettese

40

Legfelsőbb bírósági kollégiumv.,
legfőbb ügyészségi főosztályvezető
ügyész


35

Legfelsőbb bírósági tanácselnök,
legfőbb ügyészségi főoszt. vez. h.
ügyész, oszt. vez. ügyész


25

Fővárosi Bíróság elnöke,
fővárosi főügyész

50

Elnök, főügyész, vezetőügyész 25 35 35 - 40

Fővárosi Bíróság elnökhelyettese, kollégiumvezetője, fővárosi főügyészhelyettes
40

Elnökh., megyei bírósági kollégiumvez., főv. bír. kollégiumvez. h., főügyészh., vezetőh. ügyész

15


25


25 - 30

Megyei bírósági tanácselnök, csop.vez. bíró, oszt. vez. ügyész
20

20

Csop. vez. h. bíró, csop. vez. ügyész 15 15

Főosztályvezető, OKKrI igazgató 40-50

Főoszt. vez. h., OKKrI igazgatóh., fővárosi bírósági gazdasági igazg.
30

30

Osztályvezető 20 25

Oszt. vez. helyettes 15 18

Csop.vez. irodavezető 5 10 10 8





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat