csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1990-   1990-1994   1994. évi XVIII. törvény

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1994. évi XVIII. törvény

a Párizsban, 1957. december 13-án kelt, európai kiadatási egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek kihirdetéséről

(A Magyar Köztársaság megerősítésről szóló okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács Főtitkáránál 1993. július 13. napján megtörtént.)

1. § Az Országgyűlés a Párizsban, 1957. december 13-án kelt európai kiadatási egyezményt, és az ahhoz tartozó kiegészítő jegyzőkönyvet, valamint második kiegészítő jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.

2. § Az egyezmény és a kiegészítő jegyzőkönyvek hivatalos magyar fordítása a következő:

EURÓPAI KIADATÁSI EGYEZMÉNY

Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács tagjai,

tekintetbe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megteremtése,

tekintetbe véve, hogy ezen cél megállapodások kötésével és jogi téren teendő közös lépésekkel érhető el,

tekintetbe véve, hogy a kiadatásra vonatkozó egységes szabályok elfogadása elősegítheti ezen egységesítési törekvést,

az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

Kiadatási kötelezettség

A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy az ebben az Egyezményben megállapított rendelkezések és feltételek szerint kiadják egymásnak azokat a személyeket, akik ellen a megkereső Fél igazságügyi hatóságai büntetőeljárást folytatnak, vagy akiknek az említett hatóságok a körözését rendelték el büntető ítélet vagy biztonsági intézkedés végrehajtása végett.

2. Cikk

Kiadatási bűncselekmények

(1) Kiadatásnak azon bűncselekmények esetén van helye, amelyek a megkereső Fél és a megkeresett Fél törvényei értelmében olyan szabadságvesztés büntetéssel vagy biztonsági intézkedéssel büntetendők, amelyek felső határa legalább egy év, vagy ennél súlyosabb büntetés. Amennyiben az elítélés vagy a biztonsági intézkedésről szóló határozat meghozatala a megkereső Fél területén történt, a kiszabott büntetés tartamának legalább négy hónapnak kell lennie.

(2) Ha a kiadatási kérelem több önálló bűncselekményre vonatkozik, és ezek mindegyike a megkereső Fél és a megkeresett Fél törvényei értelmében szabadságvesztés büntetéssel, szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő, azonban közülük valamelyik nem felel meg a kiszabható büntetés mértékére vonatkozó feltételnek, a megkeresett Félnek jogában áll engedélyezni a kiadatást ez utóbbi bűncselekményre nézve is.

(3) Bármelyik Szerződő Fél, melynek törvényei nem engedélyezik a kiadatást az e Cikk (1) bekezdésében említett bűncselekmények valamelyike miatt, kizárhatja az ilyen bűncselekményeket az Egyezmény alkalmazási köréből.

(4) Bármelyik Szerződő Fél, mely élni kíván e Cikk (3) bekezdése által biztosított jogával, a megerősítésről vagy csatlakozásról szóló okirata letétbe helyezésekor közli az Európa Tanács Főtitkárával azon bűncselekmények jegyzékét, amelyekre nézve engedélyezett, vagy azoknak a jegyzékét, amelyekre nézve kizárt a kiadatás, és egyidejűleg meg kell jelölnie azokat a törvényes rendelkezéseket, amelyek engedélyezik, illetve kizárják a kiadatást. A Tanács Főtitkára a jegyzéket a többi aláíróhoz továbbítja.

(5) Ha ezt követően az egyik Szerződő Fél törvényei szerint a kiadatás egyéb bűncselekmény tekintetében válik kizárttá, erről e Fél értesíti a Főtitkárt. A Főtitkár tájékoztatást ad a többi aláíró részére. Az ilyen értesítés csak a Főtitkár által való kézhezvétele időpontjától számított három hónap elteltét követően válik hatályossá.

(6) Bármelyik Fél, mely élni kíván e Cikk (4) és (5) bekezdése által biztosított jogával, bármikor alkalmazhatóvá teheti a jelen Egyezményt azokra a bűncselekményekre, amelyeket az alkalmazás köréből kizárt. Az ilyen változásokról értesíti a Tanács Főtitkárát, a Főtitkár pedig tájékoztatja a többi aláírót.

(7) Valamennyi bűncselekmény tekintetében, amely ezen Cikk alapján az Egyezmény alkalmazási köréből kizárt, bármelyik Fél viszonosságot alkalmazhat.

3. Cikk

Politikai bűncselekmények

(1) A kiadatást nem engedélyezik, ha azt a bűncselekményt, amely miatt a kiadatást kérik, a megkeresett Fél politikai bűncselekménynek, vagy politikai bűncselekménnyel összefüggő bűncselekménynek tekinti.

(2) Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre, ha a megkeresett Fél alapos okkal feltételezi, hogy egy köztörvényi bűncselekmény miatt a kiadatási kérelmet azzal a céllal terjesztették elő, hogy egy személy ellen faja, vallása vagy nemzetisége, illetve politikai meggyőződése miatt büntetőeljárást folytassanak vagy büntetést szabjanak ki, vagy hogy e személy helyzete ezen okok bármelyike miatt súlyosabbá válik.

(3) Államfő vagy családtagja élete ellen elkövetett merénylet, vagy annak kísérlete nem tekinthető a jelen Egyezmény alkalmazási körében politikai bűncselekménynek.

(4) Ez a Cikk nem érinti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Szerződő Felek bármely más többoldalú nemzetközi szerződés alapján vállaltak vagy vállalhatnak magukra.

4. Cikk

Katonai bűncselekmények

A jelen Egyezmény alkalmazási köréből a kiadatás azon katonai bűncselekmények miatt, amelyek nem valósítanak meg egyúttal köztörvényi bűncselekményt, ki van zárva.

5. Cikk

Pénzügyi bűncselekmények

Adó-, illeték-, vám- és devizajogszabályok megsértésével elkövetett bűncselekmények miatt a jelen Egyezmény rendelkezései szerint a kiadatást csak akkor engedélyezik, ha a Szerződő Felek között minden egyes ilyen bűncselekmény vagy bűncselekményfajta tekintetében ilyen elhatározás született.

6. Cikk

Saját állampolgár kiadatása

(1) a) A Szerződő Félnek jogában áll saját állampolgárának kiadatását megtagadni.

b) Mindegyik Szerződő Fél az aláírással vagy a megerősítési, illetve csatlakozási okirat letétbe helyezésével egyidejűleg tett nyilatkozatában meghatározhatja a maga részéről a jelen Egyezmény rendelkezései szerinti „állampolgár” kifejezést.

c) Az állampolgárságot a kiadatásra vonatkozó döntés időpontja szerint kell értékelni. Ha azonban a kiadni kért személyt a döntés meghozatalától a kiadás foganatosításáig eltelt idő alatt ismerik el a megkeresett Fél állampolgárának, a megkeresett Fél alkalmazhatja e Cikk a) pontjának rendelkezését.

(2) Ha a megkeresett Fél nem adja ki saját állampolgárát, a megkereső Fél kérésére saját illetékes hatóságai elé terjeszti az ügyet avégett, hogy ha szükségesnek tartják, eljárást folytassanak le. E célból költségmentesen és a 12. Cikk (1) bekezdésében előírt módon meg kell küldeni a bűncselekményre vonatkozó ügyiratokat, adatokat és tárgyakat. A megkereső Felet tájékoztatni kell a kérelmének eredményéről.

7. Cikk

Az elkövetés helye

(1) A megkeresett Fél megtagadhatja a kiadni kért személy kiadatását az olyan bűncselekmény miatt, amelyet saját joga szerint egészben vagy részben saját területén vagy ezzel egy tekintet alá eső területen követtek el.

(2) Ha a bűncselekményt, amely miatt a kiadatást kérik, a megkereső Fél területén kívül követték el, a kiadatást csak akkor lehet megtagadni, ha a megkeresett Fél törvényei nem teszik lehetővé az ilyenfajta bűncselekmények miatti eljárást, amennyiben azokat az utóbbi Fél területén kívül követték el, vagy nem teszik lehetővé a kiadatást e bűncselekmények miatt.

8. Cikk

Folyamatban levő eljárás ugyanazon bűncselekmény miatt

A megkeresett Fél megtagadhatja a kiadatást, ha az illetékes hatóságai előtt a kiadni kért személlyel szemben a kiadatási kérelem tárgyát képező bűncselekmény vagy bűncselekmények miatt eljárás folyik.

9. Cikk

Non bis in idem

Nem engedélyezik a kiadatást, ha a megkeresett Fél illetékes hatóságai a kiadni kért személlyel szemben már jogerős ítéletet hoztak a kiadatási kérelem tárgyát képező bűncselekmény vagy bűncselekmények miatt. A kiadatást meg lehet tagadni, ha a megkeresett Fél illetékes hatóságai úgy döntöttek, hogy nem indítanak eljárást ugyanazon bűncselekmény vagy bűncselekmények miatt, vagy hogy a megindított eljárást megszüntetik.

10. Cikk

Elévülés

A kiadatást nem engedélyezik, ha akár a megkereső, akár a megkeresett Fél joga szerint a bűncselekmény vagy a büntetés elévült.

11. Cikk

Halálbüntetés

Amennyiben az a bűncselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, a megkereső Fél törvényei szerint halálbüntetéssel büntethető, és a megkeresett Fél törvényei erre a bűncselekményre nem állapítanak meg halálbüntetést, illetőleg a halálbüntetést általában nem hajtják végre, a kiadatást meg lehet tagadni, hacsak a megkereső Fél a megkeresett Félnek - ez utóbbi által elegendőnek tartott - biztosítékot nem nyújt arra, hogy a halálbüntetést nem fogják végrehajtani.

12. Cikk

A megkeresés és az annak alátámasztására szolgáló okiratok

(1) A megkeresést írásban és diplomáciai úton kell benyújtani. Az érintkezés más módjában két vagy több Fél közvetlenül megállapodhat.

(2) A megkereséshez mellékelni kell

a) vagy a bűnösséget megállapító és büntetést kiszabó végrehajtható határozat, vagy az elfogató parancs, illetve bármely más, azonos hatállyal bíró és a megkereső Fél törvényei szerinti eljárás alapján kibocsátott okmány eredetijét vagy hiteles másolatát;

b) azon bűncselekmények tényállását, amelyek miatt a kiadatást kérik. Elkövetésük idejét és helyét, jogi minősítésüket és az alkalmazandó jogszabályokra utalást a lehető legpontosabban kell megjelölni; és

c) az alkalmazandó törvényi rendelkezések szövegét, vagy ha az nem lehetséges, egy nyilatkozatot az alkalmazandó jogról, továbbá a kiadni kért személy lehető legpontosabb leírását, valamint személyazonossága és állampolgársága megállapítását szolgáló minden egyéb adatot.

13. Cikk

Kiegészítő adatok

Ha a megkereső Fél által közölt adatok nem elegendőek ahhoz, hogy a megkeresett Fél a jelen Egyezmény értelmében dönteni tudjon, ez utóbbi Fél kéri a szükséges kiegészítő adatokat, melynek megküldésére határidőt szabhat.

14. Cikk

A specialitás szabálya

(1) A kiadott személy ellen nem lehet eljárást folytatni, őt elítélni, vagy letartóztatni büntetés vagy biztonsági intézkedés végrehajtása céljából, a kiadását megelőzően elkövetett olyan bűncselekmény miatt, amely nem azonos azzal, amelyért kiadták, és semmilyen egyéb oknál fogva sem lehet személyi szabadságában korlátozni, az alábbi esetek kivételével:

a) ha az a Fél, mely kiadta, ehhez hozzájárul. A hozzájárulás iránt kérelmet kell előterjeszteni, melyhez mellékelni kell a 12. Cikkben említett okiratokat, valamint a kiadott személynek az adott bűncselekménnyel kapcsolatos, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatát. A hozzájárulást meg kell adni, ha a megkeresés tárgyát képező bűncselekmény a jelen Egyezmény értelmében kiadatási bűncselekmény;

b) ha a kiadott személy, habár erre alkalma volt, végleges szabadlábra helyezésétől számított 45 napon belül nem hagyta el annak a Félnek a területét, melynek kiadták, vagy miután azt elhagyta, oda ismét visszatért.

(2) A megkereső Fél mindazonáltal bármely szükséges intézkedést megtehet egyrészről e személynek saját területéről történő eltávolítása, másrészről az elévülésnek törvényeivel összhangban történő megakadályozása érdekében, az utóbbiba beleértve a távollétben folytatott eljárást.

(3) Ha a bűncselekmény minősítése az eljárás folyamán módosul, a kiadott személy ellen csak annyiban lehet az eljárást lefolytatni és vele szemben büntetést kiszabni, amennyiben az új minősítés szerinti bűncselekmény tekintetében is - alkotó elemeit tekintve - mód volna kiadatásra.

15. Cikk

Kiadatás egy harmadik állam részére

A 14. Cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetet kivéve, a megkereső Fél a megkeresett Fél hozzájárulása nélkül egy másik Félnek vagy egy harmadik államnak nem adhatja át azt, a részére kiadott személyt, akit e másik Fél vagy e harmadik állam a kiadását megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt köröz. A megkeresett Fél kérheti a 12. Cikk (2) bekezdése szerinti okiratok megküldését.

16. Cikk

Ideiglenes letartóztatás

(1) Sürgős esetben a megkereső Fél illetékes hatóságai kérhetik a személy ideiglenes letartóztatását. A megkeresett Fél illetékes hatóságai saját joguknak megfelelően határoznak a kérdésben.

(2) Az ideiglenes letartóztatás iránti kérelemben közölni kell, hogy a 12. Cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett okmányok közül valamelyik létezik, és hogy a kiadatás iránti megkeresés megküldése a kérelmező szándékában áll. Úgyszintén közölni kell, hogy mely bűncselekmény miatt fogják kérni a kiadatást, mikor és hol követték el a szóban forgó bűncselekményt, és a lehetőség szerint, közölni kell a keresett személy leírását.

(3) Az ideiglenes letartóztatás iránti kérelmet akár diplomáciai úton, akár közvetlenül postai vagy távirati úton, akár a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség (Interpol) útján, vagy bármely más módon, vagy írásban nyomot hagyó, illetve a megkeresett Fél által elfogadott módon kell a megkeresett Fél illetékes hatóságai részére megküldeni. A megkereső hatóságot késedelem nélkül kell a kérelem eredményéről tájékoztatni.

(4) Az ideiglenes letartóztatás megszüntethető, ha a letartóztatástól számított 18 napon belül a megkeresett Fél nem kapta meg a kiadatási kérelmet és a 12. Cikkben említett okiratokat. A letartóztatás 40 napot semmiképp sem haladhat meg. Bármikor lehetséges az ideiglenes szabadlábra helyezés, de a megkeresett Félnek meg kell tennie minden szükségesnek tartott intézkedést avégett, hogy az illető személy megszökését megakadályozza.

(5) A szabadlábra helyezés nem akadálya az újabb letartóztatásnak és kiadatásnak, ha a kiadatási kérelem utólag érkezik meg.

17. Cikk

Kiadatási kérelmek ütközése

Amennyiben a kiadatást egyszerre több állam kéri, akár azonos, akár különböző bűncselekmények miatt, a megkeresett Fél az összes körülményekre, különösképpen a bűncselekmények súlyára és elkövetésük helyére, a kérelmek keltére, a kiadni kért személy állampolgárságára és a más állam részére való kiadatás lehetőségére tekintettel hozza meg döntését.

18. Cikk

A kiadni kért személy átadása

(1) A megkeresett Fél, a 12. Cikk (1) bekezdésében említett módon tájékoztatja a megkereső Felet a kiadatással kapcsolatos döntéséről.

(2) A teljes vagy részleges elutasítást meg kell indokolni.

(3) Ha a kérelmet teljesítik, a megkereső Felet tájékoztatni kell az átadás helyéről és időpontjáról, valamint arról az időtartamról, amelyet a kiadni kért személy kiadatási fogságban töltött.

(4) Ezen Cikk (5) bekezdésében foglalt rendelkezést nem érintve, ha a kiadni kért személyt a megadott időpontban nem vették át, 15 nap elteltével őt szabadlábra lehet helyezni, 30 nap elteltével pedig minden esetben szabadlábra kell helyezni. A megkeresett Fél megtagadhatja e személy kiadatását ugyanezen bűncselekmény miatt.

(5) Ha a Felet a kiadni kért személy átadásában vagy átvételében erőhatalom akadályozza, erről értesítenie kell a másik Felet. A két Fél új időpontot tűz ki az átadásra; az e Cikk (4) bekezdésében foglaltakat ez esetben is alkalmazni kell.

19. Cikk

Elhalasztott vagy feltételes átadás

(1) A megkeresett Fél, miután meghozta a kiadatási kérelemre vonatkozó határozatát, elhalaszthatja a kiadni kért személy átadását avégből, hogy ellene más bűncselekménnyel kapcsolatban, mint amely miatt a kiadatását kérik, eljárást folytathasson le, vagy ha már elítélték, akkor ennek a Félnek a területén töltse le a kiszabott büntetést.

(2) A megkeresett Fél az átadás elhalasztása helyett ideiglenesen átadhatja a kiadni kért személyt a megkereső Félnek, összhangban a Felek közötti kölcsönös megegyezés feltételeivel.

20. Cikk

Tárgyak átadása

(1) A megkeresett Fél, amennyiben joga megengedi, a megkereső Fél kérésére, lefoglalja és átadja azokat a tárgyakat

a) amelyek bizonyítékul szolgálhatnak; vagy

b) amelyeket a kiadni kért személy a bűncselekmény következtében szerzett meg, és amelyeket a letartóztatás időpontjában a birtokában találtak, vagy utólag fedeztek fel.

(2) E Cikk (1) bekezdésében említett tárgyakat akkor is át kell adni, ha a már engedélyezett kiadatás nem hajtható végre a kiadni kért személy halála vagy szökése miatt.

(3) Ha a szóban forgó tárgyak a megkeresett Fél területén lefoglalás vagy elkobzás alá esnek, ez utóbbi Fél a folyamatban levő büntetőeljárásra tekintettel ideiglenesen visszatarthatja, vagy a visszaadás feltételével átadhatja azokat.

(4) A megkeresett Félnek vagy a harmadik Feleknek az e tárgyakon fennálló jogai megmaradnak. Amennyiben ezek a jogok fennállnak, az eljárás befejezése után haladéktalanul és költségmentesen visszaadják a tárgyakat a megkeresett Félnek.

21. Cikk

Átszállítás

(1) A Szerződő Felek egyikének területén való átszállítást a 12. Cikk (1) bekezdése szerint előterjesztett kérelem alapján engedélyezni kell, feltéve, hogy a szóban forgó bűncselekményt az átszállítás engedélyezése végett megkeresett Fél nem tekinti politikai vagy kizárólag katonai jellegű bűncselekménynek a jelen Egyezmény 3. és 4. Cikkére figyelemmel.

(2) A 6. Cikk értelmében saját állampolgár átszállítását meg lehet tagadni.

(3) E Cikk (4) bekezdésében foglaltakat nem érintve szükséges a 12. Cikk (2) bekezdése szerinti okiratok csatolása.

(4) Légi úton történő szállítás esetén az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) ha nem szándékoznak közbenső leszállást tenni, a megkereső Félnek értesítenie kell azt a Felet, amelyiknek területét át kell repülni, és tanúsítania kell, hogy a 12. Cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett okmányok egyike megvan. Nem tervezett leszállás esetén az ilyen értesítés hatása azonos a 16. Cikk szerinti ideiglenes letartóztatás iránti kérelemmel, és a megkereső Félnek szabályszerű átszállítás iránti kérelmet kell előterjesztenie;

b) ha közbenső leszállást terveznek, a megkereső Félnek egy szabályszerű átszállítási kérelmet kell előterjesztenie.

(5) A Fél azonban az Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítési, illetve a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor kijelentheti, hogy egy személy átszállítását csak valamennyi - vagy csak egyes - olyan feltételekkel engedélyezi, amelyek alapján a kiadatást engedélyezi. Ez esetben viszonosságot lehet alkalmazni.

(6) A kiadott személy átszállítását nem szabad olyan területen végezni, ahol okkal feltételezhető, hogy faja, vallása, nemzetisége vagy politikai nézetei miatt élete vagy szabadsága fenyegetve lehet.

22. Cikk

Eljárás

Hacsak a jelen Egyezmény nem rendelkezik eltérően, a kiadatásra és az ideiglenes letartóztatásra vonatkozó eljárásban kizárólag a megkeresett Fél jogát kell alkalmazni.

23. Cikk

Nyelvhasználat

A mellékelendő okiratok a megkereső vagy a megkeresett Fél nyelvén készülnek. A megkeresett Fél az Európa Tanács egyik, választása szerinti hivatalos nyelvére való fordítást kérhet.

24. Cikk

Költségek

(1) A megkeresett Fél területén a kiadatással kapcsolatban felmerült költségeket ez a Fél viseli.

(2) Az átszállítás engedélyezése végett megkeresett Fél területén történt szállítással kapcsolatosan felmerült költségeket a megkereső Fél viseli.

(3) Ha a kiadatás a megkeresett Félnek nem anyaországához tartozó területéről történik, e területről a megkereső Fél anyaországa területére való utazással felmerült költségeket ez utóbbi viseli. Ugyanez a szabály vonatkozik a megkeresett Fél nem anyaországi területéről az anyaországi területére való utazással felmerült költségek viselésére.

25. Cikk

A „biztonsági intézkedés” meghatározása

A jelen Egyezmény alkalmazása körében „biztonsági intézkedés” kifejezés minden olyan szabadságelvonással járó intézkedést jelent, amelyet büntetőbíróság szabadságvesztés mellett vagy helyett hozott.

26. Cikk

Fenntartások

(1) Bármelyik Szerződő Fél a jelen Egyezmény aláírásakor, illetve a megerősítési vagy csatlakozási okirata letétbe helyezésekor fenntartást tehet az Egyezmény egy vagy több rendelkezésével kapcsolatosan.

(2) Ha valamelyik Szerződő Fél fenntartást tett, azt, amint a körülmények lehetővé teszik, vissza kell vonnia. A visszavonás az Európa Tanács Főtitkárának értesítésével történik.

(3) Az a Szerződő Fél, amely az Egyezmény valamelyik rendelkezésével kapcsolatban fenntartást tett, csak annyiban kívánhatja egy másik Féltől, hogy a szóban forgó rendelkezést alkalmazza, amennyiben ő maga elfogadta e rendelkezést.

27. Cikk

Területi alkalmazás

(1) A jelen Egyezményt a Szerződő Felek anyaországának területén kell alkalmazni.

(2) Az Egyezményt Franciaország vonatkozásában Algériára és a tengeren túli megyékre, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága tekintetében pedig a Csatorna-szigetekre és Man-szigetekre is alkalmazni kell.

(3) A Németországi Szövetségi Köztársaság az Európa Tanács Főtitkárához címzett értesítéssel a jelen Szerződés alkalmazását kiterjesztheti Berlin Landra, a Főtitkár pedig erről a nyilatkozatról értesíti a többi Felet.

(4) A jelen Egyezmény alkalmazását két vagy több Szerződő Fél közötti közvetlen megállapodással ki lehet terjeszteni a megállapodás feltételei szerint ezen Feleknek bármely, e Cikk (1), (2) és (3) bekezdésében nem említett olyan területére is, amelynek nemzetközi kapcsolataiért valamelyik ilyen Fél felelősséggel tartozik.

28. Cikk

A jelen Egyezmény és a kétoldalú megállapodások viszonya

(1) A jelen Egyezmény, azon országok vonatkozásában, amelyekben alkalmazásra kerül, bármelyik két Szerződő Fél közötti, a kiadatásra vonatkozó valamennyi kétoldalú szerződés, egyezmény vagy megállapodás helyébe lép.

(2) A Szerződő Felek csak a jelen Egyezmény rendelkezéseinek kiegészítése, vagy az ebben foglalt elvek alkalmazásának elősegítése végett köthetnek egymás között kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat.

(3) Amennyiben két vagy több Szerződő Fél között a kiadatás egységes törvény alapján történik, a Feleknek a jelen Egyezmény rendelkezései ellenére szabadságában áll, hogy kizárólag e rendszerrel összhangban szabályozzák kölcsönös kiadatási kapcsolataikat. Ugyanez az elv alkalmazandó azon két vagy több Szerződő Fél között, amelyek mindegyikében törvény van hatályban a másik vagy a többi Fél területén kibocsátott elfogatóparancsnak a saját területükön való végrehajtásáról. Azon Szerződő Feleknek, amelyek e bekezdéssel összhangban, egymással szemben kizárják vagy a jövőben fogják kizárni a jelen Egyezmény alkalmazását, erről értesíteniük kell az Európa Tanács Főtitkárát. A Főtitkár az e bekezdés szerinti értesítésekről tájékoztatja a többi Szerződő Felet.

29. Cikk

Aláírás, megerősítés és hatálybalépés

(1) A jelen Egyezmény az Európa Tanács tagjai részére aláírásra nyitva áll. Az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítési okiratokat a Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

(2) Az Egyezmény a harmadik megerősítési okirat letétbe helyezése időpontját követő 90 nap elteltével lép hatályba.

(3) Valamennyi utóbb megerősítő aláíró vonatkozásában az Egyezmény a megerősítő okirat letétbe helyezése időpontját követő 90 nap elteltével lép hatályba.

30. Cikk

Csatlakozás

(1) Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága meghívhat bármely államot, amely nem tagja a Tanácsnak a jelen Egyezményhez való csatlakozásra, feltéve, hogy az ilyen meghívást tartalmazó határozatot a Tanács azon tagjai, amelyek megerősítették az Egyezményt, egyhangúlag elfogadták.

(2) A csatlakozás a csatlakozási okiratnak a Tanács Főtitkáránál való letétbe helyezésével történik, amely a letétbe helyezés időpontját követő 90 nap elteltével lép hatályba.

31. Cikk

Felmondás

Bármelyik Szerződő Fél, saját magára vonatkozóan, az Európa Tanács Főtitkárának értesítésével, felmondhatja a jelen Egyezményt. A felmondás az értesítésnek a Tanács Főtitkára által való kézhezvétel időpontját követő hat hónap elteltével lép hatályba.

32. Cikk

Értesítések

Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács tagjait, valamint e Szerződéshez csatlakozott valamennyi állam Kormányát értesíti az alábbiakról:

a) minden megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;

b) a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról;

c) a 6. Cikk (1) bekezdése és a 21. Cikk (5) bekezdése szerint tett minden nyilatkozatról;

d) a 26. Cikk (1) bekezdése szerinti minden fenntartásról;

e) a 26. Cikk (2) bekezdése szerint minden fenntartásra vonatkozó visszavonásról;

f) a 31. Cikk szerint kézhez vett minden felmondásról szóló értesítésről és az időpontról, amikor az ilyen felmondás hatályba lép.

Fentiek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak a jelen Egyezményt aláírták.

Készült Párizsban, 1957. december 13-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, mely az Európa Tanács levéltárában marad letétbe helyezve. Az Európa Tanács Főtitkára hiteles másolatot küld az aláíró Kormányok részére.

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI KIADATÁSI EGYEZMÉNYHEZ

Az Európa Tanács tagállamai, a jelen Jegyzőkönyv aláírói,

tekintettel a Párizsban, 1957. december 13-án aláírásra megnyitott, az Európai Kiadatási Egyezményre (a továbbiakban: Egyezmény) és különösen a 3. és 9. Cikk rendelkezéseire;

tekintetbe véve, hogy az emberiség és az egyén védelmének megerősítése végett kívánatosnak mutatkozik ezen Cikkek kiegészítése,

az alábbiakban állapodtak meg:

I. Fejezet

1. Cikk

Az Egyezmény 3. Cikkének alkalmazásában nem értendőek politikai bűncselekményen az alábbiak:

a) az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1948. december 9-én elfogadott, a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában kelt egyezményben meghatározott, emberiség elleni bűntettek;

b) a hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozóan Genfben, 1949-ben kelt Egyezmény 50. Cikkében, a tengeri haderők sebesültjei, betegei és hajótöröttei helyzetének javítására vonatkozóan Genfben, 1949-ben kelt Egyezmény 51. Cikkében, a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozóan Genfben, 1949-ben kelt Egyezmény 130. Cikkében, valamint a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan Genfben, 1949-ben kelt Egyezmény 147. Cikkében felsorolt bűncselekmények;

c) minden hasonló jogsértés a háború jogának a jelen Jegyzőkönyv hatálybalépésekor hatályos tételeit illetően, valamint az ugyanakkor érvényes szokásjogra vonatkozó jogsértések, amelyekről a fent említett genfi Egyezmények nem rendelkeznek.

II. Fejezet

2. Cikk

Az Egyezmény 9. Cikke az alábbi szöveggel egészül ki, ily módon az Egyezmény 9. Cikke a 9. Cikk (1) bekezdése számozást kapja, és az alábbi rendelkezésekből lesz a (2), (3) és (4) bekezdés.

„(2) Nem engedélyezik azon személy kiadatását, akivel szemben a jelen Egyezményben Szerződő Félként szereplő harmadik államban a kiadatási kérelem tárgyát képező bűncselekmény vagy bűncselekmények miatt már jogerős határozatot hoztak:

a) ha a fent említett határozattal felmentették;

b) ha a szabadságvesztés büntetést vagy intézkedést, amelyet kiszabtak

(i) teljes egészében végrehajtották vele szemben,

(ii) az egészre vagy a végre nem hajtott részére egyéni kegyelemben vagy közkegyelemben részesült;

c) ha a bíróság megállapította az elkövető bűnösségét anélkül, hogy büntetést szabott volna ki.

(3) A kiadatás a (2) bekezdésben említett esetekben mégis engedélyezhető:

a) ha a bűncselekményt, amelyre vonatkozóan a határozatot hozták, a megkereső államban közfeladatot ellátó személy, intézmény vagy közérdekű jellegű dolog ellen követték el;

b) ha az a személy, akivel szemben a határozatot hozták, ő maga közfeladatot lát el a megkereső államban;

c) ha a bűncselekményt, amelyre vonatkozóan a határozatot hozták, egészében vagy részben a megkereső állam területén vagy ilyen területnek tekintett helyen követték el.

(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezései nem akadályozzák azon átfogóbb belső rendelkezések alkalmazását, amelyek a külföldi büntető határozatokhoz fűződő no bis in idem tilalmára vonatkoznak.”

III. Fejezet

3. Cikk

(1) A kiegészítő Jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, amelyek az Egyezményt aláírták. A kiegészítő jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, el kell fogadni, vagy jóvá kell hagyni. A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

(2) A kiegészítő Jegyzőkönyv a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló harmadik okirat letétbe helyezését követő 90 nap elteltével lép hatályba.

(3) Az ezt követően megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó aláíró állam vonatkozásában a kiegészítő Jegyzőkönyv a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okiratok letétbe helyezését követő 90 nap elteltével lép hatályba.

(4) Az Európa Tanács tagállama nem erősítheti meg, nem fogadhatja el, nem hagyhatja jóvá ezt a kiegészítő Jegyzőkönyvet anélkül, hogy egyidejűleg vagy azt megelőzően ne erősítené meg az Egyezményt.

4. Cikk

(1) Bármely állam, amely csatlakozott az Egyezményhez, csatlakozhat a kiegészítő Jegyzőkönyvhöz, annak hatálybalépését követően.

(2) Az ilyen csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács Főtitkáránál történt letétbe helyezésével történik, és a letétbe helyezést követő 90 nap elteltével lép hatályba.

5. Cikk

(1) Bármely állam az aláíráskor vagy a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, melyre nézve ezt a kiegészítő Jegyzőkönyvet alkalmazni kell.

(2) Bármely állam a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okmánya letétbe helyezésekor vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozattal kiterjesztheti a kiegészítő Jegyzőkönyvet a nyilatkozatban meghatározott azon területre vagy azokra a területekre, amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős vagy amelyek nevében kötelezettségvállalásra jogosult.

(3) Az előző bekezdés szerint tett bármely nyilatkozatot, a nyilatkozatban említett bármely terület vonatkozásában

vissza lehet vonni a kiegészítő Jegyzőkönyv 8. Cikkében meghatározott eljárás szerint.

6. Cikk

(1) Bármely állam az aláíráskor vagy megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor úgy nyilatkozhat, hogy nem fogadja el az I. vagy a II. Fejezetet.

(2) Bármely Szerződő Fél visszavonhatja az előző bekezdés szerint tett nyilatkozatát, az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozattal, amely a kézhezvétel napjától hatályos.

(3) E kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseivel kapcsolatban semmilyen más fenntartás nem tehető.

7. Cikk

Az Európa Tanács Bűnügyi kérdésekkel foglalkozó Európai Bizottsága folyamatosan tájékoztatást kap a kiegészítő Jegyzőkönyv alkalmazásáról, és megtesz minden szükséges lépést, hogy megkönnyítse a Jegyzőkönyv végrehajtásából eredő problémák baráti rendezéssel történő megoldását.

8. Cikk

(1) Bármely Szerződő Fél saját magára nézve felmondhatja a kiegészítő Jegyzőkönyvet az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel.

(2) A felmondás hat hónappal azt követően lép hatályba, hogy a Főtitkár az értesítést kézhez vette.

(3) Az Egyezmény felmondása automatikusan együtt jár a kiegészítő Jegyzőkönyv felmondásával.

9. Cikk

Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagjait és az Egyezményhez csatlakozott valamennyi Államot

a) minden aláírásról;

b) minden megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;

c) a 3. Cikk szerinti minden hatálybalépésről;

d) az 5. Cikk rendelkezései szerint kézhez vett nyilatkozatokról, és az ilyen nyilatkozat visszavonásáról;

e) a 6. Cikk (1) bekezdésének rendelkezései szerint tett minden nyilatkozatról;

f) bármely nyilatkozatnak a 6. Cikk (2) bekezdése rendelkezésének megfelelően eszközölt visszavonásáról;

g) a 8. Cikkben foglalt rendelkezések szerint kézhez vett értesítésről és a felmondás hatálybalépésének napjáról.

Ennek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak ezt a kiegészítő Jegyzőkönyvet aláírták. Készült Strasbourgban, 1975. október 15-én, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, mely az Európa Tanács levéltárában marad letétbe helyezve. Az Európa Tanács Főtitkára hiteles másolatokat küld valamennyi aláíró és csatlakozó Államnak.

MÁSODIK KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI KIADATÁSI EGYEZMÉNYHEZ

Az Európa Tanács tagállamai, a jelen Jegyzőkönyv aláírói,

attól az óhajtól vezettetve, hogy a pénzügyi bűncselekmények tekintetében elősegítsék a Párizsban, 1957. december 13-án aláírásra megnyitott kiadatási egyezmény (az alábbiakban: Egyezmény) alkalmazását,

tekintve, hogy az Egyezmény kiegészítése egyéb vonatkozásban is kívánatosnak mutatkozik,

az alábbiakban állapodtak meg:

I. Fejezet

1. Cikk

Az Egyezmény 2. Cikke (2) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:

„Ezt a jogot azokra a bűncselekményekre is alkalmazni kell, amelyekre csak pénzbüntetést lehet kiszabni.”

II. Fejezet

2. Cikk

Az Egyezmény 5. Cikke helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„Pénzügyi bűncselekmények

(1) Az adóval, illetékkel, vámmal és pénzösszegek beváltásával kapcsolatos bűncselekmények esetén a Szerződő Felek között a kiadatás az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően történik, ha a megkeresett Fél joga szerint a bűncselekmény megfelel egy azonos jellegű bűncselekménynek.

(2) A kiadatást nem lehet megtagadni azon az alapon, hogy a megkeresett Fél törvényei nem vetnek ki a megkereső Fél törvényeihez hasonló adót vagy illetéket, vagy nem tartalmaznak hasonló jellegű adó-, illeték- vagy vámelőírásokat, vagy pedig pénzösszegek beváltásával kapcsolatos előírásokat.”

III. Fejezet

3. Cikk

Az Egyezmény az alábbi rendelkezésekkel egészül ki:

„Az elítélt távollétében meghozott határozat

(1) Ha az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Féltől azzal a céllal kéri egy személy kiadatását, hogy vele szemben a távollétében meghozott határozatban kiszabott szabadságvesztés büntetést vagy biztonsági intézkedést hajtson végre, a megkeresett Fél megtagadhatja a kiadatást, ha szerinte a határozathozatalt megelőző eljárásban nem biztosították azokat a védelemhez fűződő minimális jogokat, amelyek bárkit megilletnek, akit bűncselekmény elkövetésével vádolnak. Ellenben engedélyezik a kiadatást, ha a megkereső Fél megfelelő garanciát ad arra, hogy biztosítja a kiadni kért személy részére az ügy újbóli letárgyalásához való jogot, amely a védelemhez való jog biztosítéka. Ez a döntés feljogosítja a megkereső Felet arra, hogy ha az elítélt nem terjesztett elő kérelmet az ügy újbóli letárgyalására, végrehajtsa a szóban forgó ítéletet, ha pedig élt, a kiadott személlyel szemben az eljárást lefolytassa.

(2) Ha a megkeresett Fél közli a kiadni kért személlyel a távollétében meghozott határozatot, a megkereső Fél e közlést nem tekinti saját büntetőeljárás-jogi rendelkezéseinek megfelelő szabályszerű értesítésnek.”

IV. Fejezet

4. Cikk

Az Egyezmény az alábbi rendelkezéssel egészül ki:

„Közkegyelem

A kiadatást nem engedélyezik olyan bűncselekmény miatt, amely vonatkozásában a megkeresett államban közkegyelmet hirdettek és amely miatt ezen államnak saját büntetőjoga szerint hatásköre volt eljárni.”

V. Fejezet

5. Cikk

Az Egyezmény 12. Cikk (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„A megkeresést írásban a megkereső Fél Igazságügyi Minisztériuma intézi a megkeresett Fél Igazságügyi Minisztériumához, azonban a diplomáciai út igénybevétele sincs kizárva.

Az érintkezés más módjában két vagy több Fél közvetlenül megállapodhat.”

VI. Fejezet

6. Cikk

(1) Ez a kiegészítő Jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, amelyek az Egyezményt aláírták. A kiegészítő Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, el kell fogadni, vagy jóvá kell hagyni. A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

(2) A kiegészítő Jegyzőkönyv a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló harmadik okirat letétbe helyezését követő 90 nap elteltével lép hatályba.

(3) Az ezt követően megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó aláíró állam vonatkozásában a kiegészítő Jegyzőkönyv a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okiratok letétbe helyezését követő 90 nap elteltével lép hatályba.

(4) Az Európa Tanács tagállama nem erősítheti meg, nem fogadhatja el, nem hagyhatja jóvá ezt a kiegészítő Jegyzőkönyvet anélkül, hogy egyidejűleg vagy azt megelőzően ne erősítené meg az Egyezményt.

7. Cikk

(1) Bármely állam, amely csatlakozott az Egyezményhez, csatlakozhat e kiegészítő Jegyzőkönyvhöz, annak hatálybalépését követően.

(2) Az ilyen csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács Főtitkáránál történt letétbe helyezésével történik és a letétbe helyezést követő 90 nap elteltével lép hatályba.

8. Cikk

(1) Bármely állam az aláíráskor vagy a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, melyre nézve ezt a kiegészítő Jegyzőkönyvet alkalmazni kell.

(2) Bármely állam a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okmánya letétbe helyezésekor, vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozattal kiterjesztheti a kiegészítő Jegyzőkönyvet a nyilatkozatban meghatározott azon területre vagy azokra a területekre, amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős, vagy amelyek nevében kötelezettségvállalásra jogosult.

(3) Az előző bekezdés szerint tett bármely nyilatkozatot, a nyilatkozatban említett bármely terület vonatkozásában az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel vissza lehet vonni. Az ilyen visszavonás az értesítésnek az Európa Tanács Főtitkára általi kézhezvételétől számított hat hónap elteltével lép hatályba.

9. Cikk

(1) Bármely állam által az Egyezmény valamely rendelkezéséhez tett fenntartások a kiegészítő Jegyzőkönyvre is alkalmazandók, kivéve, ha ez az állam az aláíráskor vagy a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor másként nyilatkozik.

(2) Bármely állam az aláíráskor vagy megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor úgy nyilatkozhat, hogy fenntartja azt a jogot, hogy

a) ne fogadja el az I. Fejezetet;

b) ne fogadja el a II. Fejezetet, vagy csak a 2. Cikkben említett bizonyos bűncselekménnyel vagy bűncselekmény-kategóriák vonatkozásában fogadja el;

c) ne fogadja el a III. Fejezetet, vagy csak a 3. Cikk (1) bekezdését fogadja el;

d) ne fogadja el a IV. Fejezetet;

e) ne fogadja el az V. Fejezetet.

(3) Bármely Szerződő Fél visszavonhatja az előző bekezdés szerint tett nyilatkozatát, az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozattal, amely a kézhezvétel napjától hatályos.

(4) Bármely Szerződő Fél, amely fenntartást tett ehhez a kiegészítő Jegyzőkönyvhöz az Egyezmény valamely rendelkezése vonatkozásában vagy amely a kiegészítő Jegyzőkönyv valamely rendelkezése vonatkozásában tett fenntartást, nem igényelheti egy másik Szerződő Féltől az ilyen rendelkezés alkalmazását; ha azonban fenntartása részleges vagy feltételes, akkor igényelheti ezen rendelkezések alkalmazását olyan mértékben, amilyenben azokat saját maga elfogadta.

(5) E kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseivel kapcsolatban semmilyen más fenntartás nem tehető.

10. Cikk

Az Európa Tanács Bűnügyi kérdésekkel foglalkozó Európai Bizottsága folyamatosan tájékoztatást kap a kiegészítő Jegyzőkönyv alkalmazásáról, és megtesz minden szükséges lépést, hogy megkönnyítse a Jegyzőkönyv végrehajtásából eredő problémák baráti rendezéssel történő megoldását.

11. Cikk

(1) Bármely Szerződő Fél saját magára nézve felmondhatja a kiegészítő Jegyzőkönyvet az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel.

(2) A felmondás hat hónappal azt követően lép hatályba, hogy a Főtitkár az értesítést kézhez vette.

(3) Az Egyezmény felmondása automatikusan együtt jár a kiegészítő Jegyzőkönyv felmondásával.

12. Cikk

Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagjait és az Egyezményhez csatlakozott valamennyi Államot:

a) a kiegészítő Jegyzőkönyv minden aláírásáról;

b) minden megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;

c) a 6. és 7. Cikk szerinti minden hatálybalépésről;

d) a 8. Cikk (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint kézhez vett nyilatkozatokról;

e) a 9. Cikk (1) bekezdésének rendelkezései szerint kézhez vett minden nyilatkozatról;

f) a 9. Cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint tett minden fenntartásról;

g) bármely fenntartásnak a 9. Cikk (3) bekezdése rendelkezésének megfelelően eszközölt visszavonásáról;

h) a 11. Cikkben foglalt rendelkezések szerint kézhez vett értesítésről és a felmondás hatálybalépésének napjáról.

Ennek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak ezt a kiegészítő Jegyzőkönyvet aláírták. Készült Strasbourgban, 1978. március 17-én, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, mely az Európa Tanács levéltárában marad letétbe helyezve. Az Európa Tanács Főtitkára hiteles másolatokat küld valamennyi aláíró és csatlakozó Államnak.”

3. § (1) A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő fenntartásokat tette:

Az 1. Cikkhez:

Magyarország nem fogja engedélyezni a kiadatást, ha a kiadni kért személyt különleges bíróság elé kívánják állítani, vagy a kiadatás eredményeként különleges bíróság által kiszabott büntetés vagy biztonsági intézkedés végrehajtására kerülne sor.

Magyarország fenntartja a jogot arra is, hogy emberiességi okokból elutasítsa a kiadatási kérelmet, ha a kiadatás különlegesen kedvezőtlen helyzetbe hozná a kiadni kért személyt fiatal vagy idős kora, egészségi állapota vagy egyéb körülmények folytán. Ilyen döntésnél megfelelően figyelembe fogja venni a bűncselekmény jellegét és a megkereső állam érdekeit.

A 6. Cikkhez:

a) Magyarország - a Párizsban, 1947. február 10-én kötött békeszerződés 6. Cikk 1. a) pontjának érintetlenül hagyásával - nem engedélyezi magyar állampolgárok kiadását.

b) Magyarország fenntartja a jogot arra, hogy a magyar állampolgárokon kívül a Magyarországon állandóan letelepedett személyek kiadatását megtagadhassa.

A 11. Cikkhez:

Magyarország el fogja utasítani a halálbüntetés végrehajtására irányuló, valamint a halálbüntetéssel fenyegetett bűncselekmény miatti eljárás lefolytatása céljából előterjesztett kiadatási kérelmet. A megkereső állam joga szerint halállal büntethető bűncselekmények miatti kiadatási kérelem mindazonáltal teljesíthető, ha a megkereső állam elfogadja azt a feltételt, hogy amennyiben a bíróság halálbüntetést szab ki, azt nem hajtják végre.

(2) A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatokat tette:

A 16. Cikk (2) bekezdéséhez:

Az ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti megkeresés esetén Magyarország azoknak a cselekményeknek a rövid leírását is megkívánja, melyekkel a kiadni kért személyt gyanúsítják.

A 21. Cikk (2) bekezdéséhez:

Magyarország nem fogja engedélyezni saját állampolgárainak és a Magyarországon állandóan letelepedett személyeknek az átszállítását.

A 23. Cikkhez:

Magyarország kinyilvánítja, hogy amennyiben a kiadatási kérelem és mellékletei nem magyar nyelven vagy nem az Európa Tanács hivatalos nyelvén készültek, akkor meg fogja követelni, hogy azokhoz e nyelvek bármelyikére történt fordítást mellékeljenek.

(3) A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az európai kiadatási egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő fenntartást tette:

Mivel az európai kiadatási egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének 6. Cikke csak az I. vagy II. Fejezet egészének nyilatkozat útján történő kizárását teszi lehetővé. Magyarország kinyilvánítja, hogy nem fogadja el a jegyzőkönyv I. Fejezetét.

Habár a magyar törvények összhangban vannak az 1. Cikk a) és b) pontjaival, és nem tartalmaznak a c) ponttal ellentétes rendelkezést sem, Magyarország fenn kívánja tartani magának a jogot arra, hogy esetenként ítélje meg: engedélyezi-e vagy nem a kiadatást a c) pont esetében.

4. § (1) Ez a törvény a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. Az egyezményt és a jegyzőkönyveket 1993. október 11. napjától kezdődően kell alkalmazni.

(2) Az egyezmény 28. Cikk (1) bekezdésére tekintettel 1993. október 11. napján hatályát veszti

- a Luxemburggal 1882. évi február 11-én, Berlinben, a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés becikkelyezése tárgyában hozott 1882. évi XXXVII. törvénycikk,

- a svájci szövetséggel Bernben, 1896. évi március 10-én, a bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés becikkelyezése tárgyában hozott 1896. évi XXXIV. törvénycikk,

- a Nagy-Britannia és Írország (Írhon Egyesült Királyságával) 1873. december 3-án, a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés tárgyában hozott 1874. évi II. törvénycikk,

- az 1981. évi 24. törvényerejű rendelettel módosított 1960. évi 5. törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-lengyel polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződés 66-67. és 70-83. Cikkei,

- a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között Budapesten, 1975. évi február hó 25. napján aláírt, a kiadatásról szóló egyezményt kihirdető, 1976. évi 18. törvényerejű rendelet,

- az 1983. évi 19. törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-ciprusi polgári és bűnügyi jogsegélyszerződés 30-45. és 47-48. Cikkei.