csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1990-   1994-1998   1995. évi XXVIII. törvény

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1995. évi XXVIII. törvény

a nemzeti szabványosításról

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a nemzetgazdaság szereplőinek a piacképességhez szükséges korszerű műszaki ismeretekkel való ellátását és a Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi megállapodásokban vállalt, szabványosításra vonatkozó kötelezettségek végrehajtását, a nemzeti szabványosításról a következő törvényt alkotja:

A nemzeti szabványosítás célja

1. § A nemzeti szabványosítással elő kell segíteni:

a) az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások közrebocsátásával a termelés korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának javítását,

b) a nemzetgazdasági igények érvényesítését a nemzetközi és az európai szabványosítási tevékenységben,

c) a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását,

d) a műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű bevezetését,

e) az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és a biztonságot,

f) a megfelelőségtanúsítás követelményrendszerének kialakítását,

g) a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetését,

h) a minőség védelmét.

A törvény célja

2. § A törvény meghatározza a nemzeti szabványosítás szervezeti kereteit, működésének főbb elveit, követelményeit, kapcsolatrendszerét és gazdálkodásának főbb eszközeit.

Alapelvek

3. § A nemzeti szabványosításban a következő alapelveket kell érvényesíteni:

a) az áttekinthetőséget és a nyilvánosságot,

b) a közérdek képviseletét,

c) az önkéntességet egyrészről a nemzeti szabványosításban való részvétel, másrészről a nemzeti szabványok alkalmazása szempontjából,

d) a tárgyszerűséget,

e) a függetlenséget a különböző érdekcsoportok túlsúlyától,

f) az egységességet és ellentmondás-mentességet,

g) az alkalmazkodást a tudomány, a műszaki gyakorlat és a tapasztalat általános eredményeihez, figyelembe véve a gazdasági adottságokat,

h) az alkalmazkodást a nemzetközi és az európai szabványosítás rendjéhez,

i) a nemzeti szabványügyi szervezet nem nyereségérdekelt jellegét.

A szabvány

4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

(2) A szabványosítás során leggyakrabban használt fogalmakat az 1. számú melléklet tartalmazza.

A nemzeti szabvány

5. § (1) A nemzeti szabvány olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg, vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

(2) A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni a Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet.

(3) A nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes.

(4) A nemzeti szabványt nemzeti szabványjellel kell ellátni. A nemzeti szabvány jele: MSZ (Magyar Szabvány).

(5) A nemzeti szabvány csak a nemzeti szabványügyi szerv felhatalmazása alapján forgalmazható és terjeszthető.

(6) A jogszabállyal kötelezővé tett nemzeti szabvány nyelve magyar.

A nemzeti szabvány és a nemzeti szabványjel alkalmazása

6. § (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja.

(2) A szabványok közül jogszabály kizárólag nemzeti szabványt nyilváníthat egészben vagy részben kötelezően alkalmazandónak.

(3) A nemzeti szabványjel más szabványon nem használható.

(4) A nemzeti szabványjelet a szabványnak való megfelelőség jelölésére, a jelhasználat rendjének betartása esetén, bárki alkalmazhatja.

A Magyar Szabványügyi Testület

7. § (1) A Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület (a továbbiakban: MSZT).

(2) Az MSZT köztestület (Ptk. 65. §), amely az alapszabályának megfelelően működik. Köztestületként a nemzeti szabványosítással összefüggő közfeladatokat kizárólagos jogkörrel látja el e törvény felhatalmazása alapján.

(3) Az MSZT jogosult a Magyar Köztársaság címerének a használatára.

Az MSZT feladatai

8. § (1) Az MSZT feladatai:

a) a nemzeti szabványok kidolgozása, illetve kidolgoztatása, jóváhagyása és közzététele, módosítása és visszavonása,

b) a nemzetközi és az európai szabványok nemzeti szabványként való közzététele,

c) a nemzeti szabványosítás módszertanának kidolgozása és egyeztetése a szabványosításban érdekeltekkel,

d) részvétel és képviselet a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek munkájában, illetőleg más érintett szervek részvételének összehangolása,

e) szaktanácsadás és szakvélemény készítése nemzeti szabványügyi kérdésekben,

f) a nemzeti szabványosítással összefüggő kiadványok összeállítása és kiadása,

g) a nemzeti szabványjel használati rendjének kidolgozása és kiadása,

h) a nemzeti szabványosítással összefüggő nemzetközi és európai jelek használati rendjének honosítása és kiadása,

i) a termékek, szolgáltatások nemzeti szabványnak való megfelelőség tanúsítási rendszerének létrehozása és működtetése,

j) közreműködés a jogszabálynak vagy egyéb előírásnak való megfelelőség tanúsításában,

k) tanúsítási rendszer létrehozása a minőségbiztosítási rendszerek tanúsítására a vonatkozó szabványok szerint,

l) felkérésre közreműködik az Európai Unió irányelvein alapuló magyar jogszabályok előkészítésében,

m) mindazon további feladatok ellátása, amelyeket külön törvény vagy törvény alapján az alapszabály a feladatkörébe utal.

(2) Az (1) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglalt feladatokat az MSZT a nemzeti szabványosító műszaki bizottságokon keresztül látja el.

9. § (1) Az MSZT a jogalkotó szerv felkérése alapján gondoskodik a közérdekű, különösen az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon és az emberi környezet védelmét, továbbá a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogszabályokhoz kapcsolódó nemzeti szabványok kidolgozásáról, illetve kiadásáról.

(2) Az MSZT véleménynyilvánításával közreműködik a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással összefüggő jogszabály előkészítésében.

10. § (1) Az MSZT közreműködik a nemzeti szabványosítással összefüggő ismeretek oktatásában, a tananyagok tematikájának kidolgozásában, a képzési anyagok előállításában, valamint iskolarendszeren kívüli szakképzést végez.

(2) Az MSZT meghatározza a nemzeti szabványügyi szakértőkre vonatkozó feltételeket, és kiadja a szakértői igazolványokat.

11. § (1) Az MSZT gyűjti és rendszerezi a nemzeti szabványtervezeteket és szabványokat, a magyar gazdaság számára jelentős külföldi szabványtervezeteket és szabványokat, valamint egyéb szabvány jellegű dokumentumokat.

(2) Az MSZT az (1) bekezdésben meghatározott információkat az általa, illetve a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek által meghatározott díjazás ellenében rendelkezésre bocsátja.

(3) Az MSZT gondoskodik a nemzeti szabványok és a nemzeti szabványosítással kapcsolatos kiadványok díjazás ellenében történő forgalmazásáról, illetve terjesztéséről.

12. § (1) Az MSZT nyilvántartást vezet:

a) a nemzeti szabványtervezetekről és szabványokról,

b) a nemzetközi és az európai szabványtervezetekről és szabványokról,

c) a jogszabályok által kötelezően alkalmazandónak nyilvánított szabványokról,

d) a nemzeti szabványügyi szakértőkről.

(2) A nyilvántartásba bárki térítésmentesen betekinthet, kérésére az MSZT a nyilvántartásból kivonatot (másolatot) ad, térítés ellenében.

13. § Az MSZT az alapszabályában biztosítja:

a) a nemzeti szabványosításban érdekelt körök, így különösen a központi közigazgatási szervek, köztestületek, gyártók, forgalmazók, szolgáltatók és a fogyasztók, illetve azok érdekképviseleti szervezetei kiegyensúlyozott részvételét az MSZT szerveiben,

b) a jogalkotás szempontjainak, valamint a gazdálkodó szervezetek igényeinek figyelembevételét a nemzeti szabványosítási programok összeállításakor,

c) a jogalkotáshoz kapcsolódó nemzeti szabványosítási igények kielégítését,

d) a jogszabály kiadására feljogosított szervezet bevonását a jogszabály által kötelezővé nyilvánítandó nemzeti szabványok kidolgozásában,

e) a nemzeti szabványosítás területén a nemzetgazdasági érdekek képviseletének rendjét,

f) a nemzetközi, az európai szabványügyi szervezetekkel és az egyes tagországok nemzeti szabványügyi szervezeteivel való együttműködés rendjét,

g) a nemzeti szabványok megalkotására, valamint jóváhagyására, módosítására és visszavonására vonatkozó eljárási rend kiadását,

h) ellentmondásmentes szabványrendszer kialakítását,

i) tanúsítási tevékenységében a nemzetközi és az európai tanúsítási szervezetek előírásainak érvényesülését.

Eljárási rend

14. § (1) Az MSZT-nek a nemzeti szabványok megalkotására, valamint jóváhagyására vonatkozó eljárási rendben különösen az alábbiakat kell szabályoznia:

a) a nemzeti szabványosításban való részvétel módját és feltételeit,

b) a nemzeti szabványosítási programok összeállítását és nyilvánosságra hozatalát, az új szabványosítási témák felvételének szabályait,

c) a nemzeti szabványtervezetek nyilvánosságra hozatalát és a velük kapcsolatos felszólalások elintézésének rendjét,

d) a nemzeti szabványok jóváhagyásának, módosításának és visszavonásának rendjét,

e) a nemzeti szabványalkotással kapcsolatos panaszok kivizsgálásának rendjét,

f) a nemzeti szabványok közzétételének módját,

g) a nemzeti szabványok nyilvántartását,

h) az európai és a nemzetközi szabványosításban a nemzeti képviselet módját.

(2) Az eljárás nyilvánosságának elve alapján meg kell hirdetni a nemzeti szabványosítás programját, a nemzeti szabványtervezetek jegyzékét, a nemzeti szabvány kiadásának és közzétételének időpontját, a nemzeti szabványok visszavonását, módosítását, a nemzeti szabványállományban bekövetkezett változásokat, a nemzeti szabványosítással összefüggő közleményeket.

Az MSZT tagjai

15. § (1) Az MSZT tagja lehet bármely jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely az alapszabályt magára nézve kötelezőnek elfogadja, és a nemzeti szabványosítás célkitűzéseit, intézkedéseit támogatni kívánja.

(2) A közgyűlés az MSZT tagjaiból áll. A közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik.

(3) A tagok jogait és kötelezettségeit az alapszabály állapítja meg.

Az MSZT szervei

16. § Az MSZT szervei:

a) a közgyűlés,

b) a Szabványügyi Tanács,

c) a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok,

d) a pénzügyi ellenőrző bizottság,

e) az ügyintéző szervezet.

A közgyűlés

17. § (1) Az MSZT közgyűlését a nemzeti szabványosítás általános kérdései, valamint az MSZT saját belső szervezetét és működését érintő legfontosabb kérdések megtárgyalására az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább évenként egyszer össze kell hívni.

(2) A közgyűlést, a napirend megjelölésével, az MSZT elnöke hívja össze.

(3) Rendkívüli közgyűlést kell tartani, amennyiben ezt - a napirend megjelölésével - a közgyűlésen szavazásra jogosultak egyharmada írásban kéri.

18. § A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály jóváhagyása és módosítása,

b) döntés az éves beszámoló elfogadásáról,

c) az MSZT elnökének és elnökhelyetteseinek megválasztása és felmentése,

d) a Szabványügyi Tanács alapszabályban meghatározott választható tagjainak, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak a megválasztása és a felmentése,

e) a Szabványügyi Tanács és a pénzügyi ellenőrző bizottság beszámoltatása,

f) a pénzügyi ellenőrző bizottság véleménye alapján az éves költségvetés, illetve az erről készült beszámoló jóváhagyása,

g) a pénzügyi ellenőrző bizottság működési irányelveinek jóváhagyása,

h) mindaz, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

19. § A közgyűlés lefolytatásának, a határozathozatalnak és a választásoknak a rendjét az alapszabály állapítja meg.

20. § (1) Az MSZT elnökét, aki egyben a Szabványügyi Tanács elnöke is, az alapszabályban meghatározott időre a közgyűlés választja.

(2) Az elnök tevékenységéért a közgyűlésnek felel.

(3) Az elnök látja el az alapszabály által a számára megállapított feladatokat.

(4) Az elnököt akadályoztatása esetén az ezzel megbízott elnökhelyettes helyettesíti. Az elnökhelyettesek közötti feladatmegosztásról az alapszabály rendelkezik.

A Szabványügyi Tanács

21. § (1) A Szabványügyi Tanács az alapszabályban meghatározott létszámú tagból áll. Tagjainak kétharmadát az MSZT közgyűlése választja. A választott tagok nem lehetnek köztisztviselők. A tagok egyharmadát az MSZT felkérésére a szabványosításban érdekelt központi közigazgatási szervek delegálhatják.

(2) A Szabványügyi Tanács hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály tervezetének, illetve a szükség szerinti módosítás tervezetének előterjesztése a közgyűlés részére,

b) a pénzügyi ellenőrző bizottság javaslata alapján a tagdíj megállapítása,

c) az MSZT működésének elvi irányítása a közgyűlés határozatainak megfelelően két közgyűlés közötti időszakban,

d) az éves költségvetés betartásának ellenőrzése,

e) a nemzeti szabványosítás távlati és éves programjainak a jóváhagyása,

f) a nemzeti szabványok jóváhagyása, módosítása és visszavonása,

g) döntés a nemzeti szabványosítással összefüggő vitás kérdésekben,

h) a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok létrehozásának és megszüntetésének jóváhagyása, továbbá működésükre vonatkozó követelmények kiadása, valamint a működésükkel kapcsolatos vitás kérdésekben állásfoglalás és döntés,

i) a nemzetközi és az európai szabványosítási munkában való részvétel programjának jóváhagyása,

j) az ügyintéző szervezet felépítésének és működési szabályainak és ezen belül az ügyvezető igazgató feladataira, felelősségére és jogaira vonatkozó szabályok jóváhagyása,

k) az ügyvezető igazgató beszámoltatása.

(3) A Szabványügyi Tanácsot az alapszabályban meghatározott időközönként, illetőleg szükség szerint az MSZT elnöke hívja össze és vezeti annak üléseit.

(4) A Szabványügyi Tanács működésének részletes szabályait az alapszabály, illetőleg az alapszabály keretei között más belső szabályzatok állapítják meg.

A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok

22. § (1) A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok az MSZT önkéntes alapon szerveződő szakmai alapegységei, amelyek egy-egy szakterület nemzeti szabványosítási feladatait operatívan és felelősséggel látják el.

(2) A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok létrehozását, illetve megszüntetését bárki kezdeményezheti, de csak a Szabványügyi Tanács hagyhatja jóvá és dönt az ezzel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben is.

(3) A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok működésük részletes szabályait az alapszabály és a Szabványügyi Tanács által kiadott követelmények alapján maguk állapítják meg és azokat az ügyvezető igazgató hagyja jóvá.

(4) Több egymáshoz kapcsolódó szakterületen működő nemzeti szabványosító műszaki bizottság a bizottságok elnökeiből álló programbizottságot hozhat létre. A programbizottság elnökét a bizottság saját tagjai közül választja. A programbizottságok feladata a műszaki bizottságok tevékenységének összehangolása és a prioritások meghatározása.

A pénzügyi ellenőrző bizottság

23. § (1) A közgyűlés legalább háromtagú pénzügyi ellenőrző bizottságot választ. A bizottság tagjának csak olyan személy választható, aki nem tagja a Szabványügyi Tanácsnak, illetőleg az MSZT ügyintéző szervezetének.

(2) A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.

(3) A pénzügyi ellenőrző bizottság feladata az MSZT gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek érdekében az MSZT tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.

(4) A pénzügyi ellenőrző bizottság véleményezi a tagdíj megállapítására, illetőleg módosítására vonatkozó javaslatot.

(5) A pénzügyi ellenőrző bizottság az MSZT éves költségvetését és az éves költségvetési beszámolót véleményezi.

(6) A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai tevékenységükért ellenszolgáltatásban nem részesülnek, kizárólag a közgyűlésnek tartoznak felelősséggel és feladataik ellátása körében részükre az MSZT tisztségviselői, illetve vezetői utasítást nem adhatnak.

Ügyintéző szervezet

24. § (1) Az ügyintéző szervezet feladata az alapszabály keretei között az MSZT működéséhez szükséges igazgatási és szervezési tevékenység ellátása.

(2) Az MSZT ügyintéző szervezetének vezetője az ügyvezető igazgató, aki az MSZT-vel munkaviszonyban áll. Az ügyvezető igazgatót a Szabványügyi Tanács jóváhagyásával az MSZT elnöke bízza meg és menti fel megbízatása alól.

Az ügyvezető igazgató feladatait az MSZT elnökének irányításával, a közgyűlés határozatai és a Szabványügyi Tanács iránymutatásai szerint végzi, tevékenységéről időszakonként a Tanácsnak beszámol.

(3) Az ügyintéző szervezet felépítését és működését, valamint az ügyvezető igazgató feladatait az alapszabály keretei között a Szabványügyi Tanács határozza meg.

Az MSZT képviselete

25. § (1) Az MSZT-t az elnök képviseli, aki ezt a jogát az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az ügyvezető igazgatóra, az ügyvezető igazgató pedig az általa megbízottakra átruházhatja.

(2) Az MSZT nevében aláírásra az elnök, valamint az alapszabályban meghatározott esetekben az ügyvezető igazgató jogosult, továbbá azok, akikre az ügyvezető igazgató az aláírási jogát átruházta. Az elnök távollétében, annak felhatalmazása alapján, az elnökhelyettesek is jogosultak aláírásra.

Törvényességi felügyelet

26. § (1) Az MSZT feletti törvényességi felügyeletet a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter gyakorolja.

(2) A kijelölt miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és a többi belső szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy az MSZT szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy a többi belső szabályzatot.

(3) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(4) Ha az MSZT működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a kijelölt miniszter a bírósághoz fordul.

A bíróság

a) megsemmisíti az MSZT testületi szervének jogsértő határozatát és új határozat hozatalát rendeli el,

b) felfüggesztheti az MSZT testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését, és irányítására - a felfüggesztés tartamára - felügyelőbiztost rendelhet ki.

(5) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az MSZT közgyűlését. Ha a közgyűlés a működés törvényességét helyreállítja, az MSZT más testületi szerveinek és tisztségviselőinek működése sem függeszthető fel tovább.

(6) Felügyelőbiztosként csak az rendelhető ki, aki egyébként az MSZT-ben tisztséget viselhetne.

(7) A felügyelőbiztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját.

27. § Az MSZT azokat a határozatait, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed, továbbá alapszabályát és egyéb önkormányzati szabályzatát - az elfogadástól számított 15 napon belül - köteles megküldeni a törvényességi felügyeletet ellátó miniszternek.

Az MSZT kapcsolatai

28. § Az MSZT a Kormánnyal a kapcsolatot a kijelölt miniszter útján tartja.

Az MSZT a munkájáról szóló éves beszámolóját a Kormánynak is megküldi.

29. § (1) A nemzeti szabványosítást érintő nemzetközi kötelezettségeken alapuló jogszabályok kidolgozása során az MSZT együttműködik az érintett közigazgatási szervekkel.

(2) A közérdekű, különösen az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon, az emberi környezet, továbbá a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogszabályokhoz kapcsolódó nemzeti szabványokat az MSZT az érintett közigazgatási szervek véleményét figyelembe véve dolgozza ki.

30. § Az MSZT együttműködik a gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervezetekkel. Az együttműködés során az MSZT köteles az érdekképviseleti szervezeteket és a kamarákat tájékoztatni a nemzeti szabványosítási tevékenységet érintő kérdésekben.

31. § Az MSZT a törvényben rögzített feladatai ellátásához szükséges adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és más szervektől történő adatátvétel útján szerzi be.

Az MSZT vagyona és gazdálkodása

32. § A törvény 2. számú mellékletében felsorolt vagyontárgyak tulajdonjogát a törvény hatálybalépésével egyidejűleg az MSZT szerzi meg, e vagyon az MSZT működését szolgálja.

33. § (1) Az MSZT működésének forrásai:

a) tagdíj,

b) a nemzeti szabványok értékesítéséből befolyt bevétel,

c) az MSZT tanúsító rendszer szerinti tanúsítási tevékenységből származó bevétel,

d) a nemzetközi együttműködés finanszírozását biztosító, központi költségvetésből kapott támogatás,

e) a nemzeti szabványok kidolgozásáért kapott díj,

f) az MSZT szolgáltatásaiért fizetett díj,

g) adományok, egyéb juttatások.

(2) Az MSZT működési hozzájárulásként tagdíjat állapít meg.

(3) Az éves állami központi költségvetésben kell az MSZT részére biztosítani a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben való képviselethez, illetve az ezekből eredő feladatok ellátásához a szükséges költségvetési hozzájárulást.

(4) A kormányzati szervek által igényelt nemzeti szabványok kidolgozását az MSZT díjazás ellenében végzi.

Átmeneti rendelkezések

34. § (1) Az MSZT megalakításának előkészítésére előkészítő bizottságot kell alakítani, a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) A szabványosításban érdekelt szervezetek a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül az MSZT felett törvényességi felügyeletet gyakorló miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) közölhetik, hogy részt kívánnak-e venni az előkészítő bizottság megalakításában.

(3) A miniszter a törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül összehívja azokat, akik az előkészítő bizottság megalakításában való érdekeltségüket kifejezték a (2) bekezdés szerint.

(4) Az előkészítő bizottság tagjainak egyharmadát a miniszter felkérésére a szabványosításban érdekelt központi közigazgatási szervek jelölik ki, kétharmadát pedig előkészítő ülésen a (3) bekezdés szerint meghívottak választják úgy, hogy a gyártók, a forgalmazók, a szolgáltatók és a fogyasztók, illetőleg az érdekképviseleti szervezetek, valamint a szakmai és tudományos szervezetek képviselete biztosított legyen. Az előkészítő bizottságnak hivatalból tagja a miniszter képviselője.

(5) Az előkészítő bizottság tagjai közül elnököt választ. Az előkészítő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

35. § (1) Az MSZT alakuló közgyűlését az előkészítő bizottság elnöke hívja össze, a törvény hatálybalépésétől számított 4 hónapon belül.

(2) Az előkészítő bizottság az alakuló közgyűlésnek javaslatot tesz:

a) a közgyűlés levezető elnökének és más tisztségviselőinek személyére,

b) az előkészítő bizottság tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyására,

c) az alapszabályra,

d) az MSZT költségvetése vitelének ideiglenes szabályaira,

e) az MSZT elnökének és elnökhelyetteseinek, a Szabványügyi Tanács választható tagjainak és a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak a személyére.

36. § (1) Az MSZT a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal.

(2) Az MSZT bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg a Magyar Szabványügyi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) jogutód nélkül megszűnik.

(3) Az MSZT a működését az e törvény hatálybalépését követő 4 hónap elteltével kezdi meg.

(4) Azokat a köztisztviselőket, akiknek a közszolgálati jogviszonya a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 17. § (1) bekezdés a) pontja alapján felmentéssel megszűnik és az MSZT-vel munkaviszonyt létesítenek, a Ktv. 18. §-ban meghatározott felmentési idő, továbbá a 19. § szerinti végkielégítés nem illeti meg.

(5) A munkaviszonyt létesítő személyek addigi közszolgálati jogviszonyban töltött idejét, az MSZT-nél munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. A munkaszerződés megkötése során gondoskodni kell arról, hogy a munkaviszonyt létesítő személyek a korábbi közszolgálati jogviszonyukhoz képest, hátrányosabb helyzetbe ne kerüljenek.

37. § (1) Az alakuló közgyűlést követő 30 napon belül az alapszabályban meghatározott összetétellel létre kell hozni a Szabványügyi Tanácsot. Az MSZT elnöke a Szabványügyi Tanács jóváhagyásával megbízza az ügyvezető igazgatót.

(2) Az MSZT elnöke közzéteszi a közgyűlés által jóváhagyott alapszabályt, valamint az ügyintéző szervezet és a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok Szabványügyi Tanács által jóváhagyott ügyrendjét.

Záró rendelkezések

38. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 50. §-a, továbbá a nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálási rendjének ideiglenes szabályairól szóló 42/1994. (III. 25.) Korm. rendelet a törvény hatálybalépésétől számított 4 hónap elteltével.

39. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a katonai szabványosításra vonatkozó sajátos szabályokat.

1. számú melléklet az 1995. évi XXVIII. törvényhez

A szabványosítással összefüggő fogalmak

1. Szabványosítás: olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra azzal a céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen.

2. Szervezetek:

Szabványügyi szerv: olyan szabványosító szerv, amelyet nemzeti, regionális vagy nemzetközi szinten elismertek, és amelynek fő funkciója - alapszabályzatából adódóan - a közösség számára hozzáférhető szabványok kidolgozása és jóváhagyása vagy elfogadása.

Szabványosító szerv: a szabványosításban elismert tevékenységet végző szerv.

3. Nemzetközi szabványosítás: olyan szabványosítás, amelyben az ISO tagországok illetékes szervei részt vehetnek.

4. Nemzetközi szabvány: olyan szabvány, amelyet nemzetközi szabványosító vagy szabványügyi szervezet fogadott el, és tett a közösség számára hozzáférhetővé.

5. Nemzetközi Szabványügyi Szervezetek:

ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet

IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság

6. Európai szabványosítás: olyan szabványosítás, amelyben teljes joggal az EK-hoz (Európai Közösséghez) és az EFTA-hoz (Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz) tartozó országok illetékes szervei vehetnek részt.

Az európai szabványosítás az Európai Szabványügyi Szervezetek (CEN, CENELEC, ETSI) keretében folyó szabványosítás.

7. Európai szabvány: olyan szabvány, amelyet európai szabványügyi szervezet fogadott el, és tett a közösség számára hozzáférhetővé.

8. Európai Szabványügyi Szervezetek:

CEN: Európai Szabványügyi Bizottság

CENELEC: Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság

ETSI: Európai Távközlési Szabványügyi Intézet

9. Nemzeti szabványosítás: valamely meghatározott ország szintjén végzett szabványosítás.

10. Nemzeti szabványügyi szervezet: olyan önkormányzati elven alapuló testület, amely az alapszabályának megfelelően működik és a nemzeti szabványosítással összefüggő feladatokat látja el kormányzati felhatalmazás alapján.

2. számú melléklet az 1995. évi XXVIII. törvényhez

Az MSZT tulajdonába kerülő vagyon

Az MSZT tulajdonába kerülnek, az MSZH tulajdonában lévő vagyontárgyak - a laboratóriumok, a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálására rendelt vagyonrészek kivételével -, valamint az alább felsorolt ingatlanok:

1. A Budapest IX. ker., 132. számú tulajdoni lapon 36838 hrsz. alatt felvett „lakóház, udvar” megjelölésű Budapest IX. ker., Üllői út 25. szám alatti belterületi ingatlannak a Magyar Állam tulajdonában és a Magyar Szabványügyi Hivatal (Budapest IX. ker., Üllői út 25.) kezelésében álló 21/38 része.

2. A Balatonmáriafürdő 1015. számú tulajdoni lapon 838 hrsz. alatt felvett „üdülőépület és udvar” megjelölésű Balatonmáriafürdő, Keszeg u. 54. szám alatti, a Magyar Állam tulajdonában és a Magyar Szabványügyi Hivatal (Budapest IX. ker., Üllői út 25.) kezelésében álló ingatlan.

3. A Ráckeve 4219 számú tulajdoni lapon 4655 hrsz. alatt felvett „üdülőépület és udvar” megjelölésű Ráckeve, Peregi Dunasor 27. szám alatti, a Magyar Állam tulajdonában és a Magyar Szabványügyi Hivatal (Budapest IX. ker., Üllői út 25.) kezelésében álló belterületi ingatlan.





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat