csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1990-   1998-2002   1998. évi LXXIII. törvény

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1998. évi LXXIII. törvény

a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról

Az Országgyűlés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) módosításáról a következő törvényt alkotja:

1. § A Kkt. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre.”

2. § A Kkt. 12. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti. Tilos továbbá elhelyezni - a járda, a gyalogút és a kerékpárút kivételével - a közút területén, a közút felett, továbbá a közút lakott területen kívüli szakasza mellett - a 42/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott távolságon belül - reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést. Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik azokra a - közvetlenül az út mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.

(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben megállapított tilalom megszegőjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi. A közút kezelője a közlekedési hatóság rendelkezése alapján az eltávolítást - a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezheti vagy elvégeztetheti.

(5) A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon a közút területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést eltávolíthatja.”

3. § A Kkt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére)

a) a közút kezelője a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága miatt,

b) a rendőrség, tűzoltóság és a fegyveres erők (honvédség, határőrség) a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott esetekben

jogosultak.

(2) A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket a munka befejezésekor, illetőleg az ok megszűnésekor haladéktalanul el kell távolítani.

(3) A közút indokolatlan, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb időtartamra történő lezárásából eredő kárt az intézkedő szerv köteles megtéríteni.”

4. § A Kkt. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„(1) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - rendeletben - meghatározott járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.

(2) A külön jogszabályban meghatározott veszélyes árut szállító jármű közúti közlekedéséhez engedély szükséges.”

5. § A Kkt. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (4) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„(2) A település területén levő taxiállomások igénybevételének rendjét az önkormányzat rendeletben állapíthatja meg.”

6. § A Kkt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bírság összege jogosulatlan személyszállítás, illetve jogosulatlan árufuvarozás esetén 100 000 forinttól 500 000 forintig terjed.”

7. § A Kkt. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) Utat létesíteni, korszerűsíteni (a továbbiakban együtt: építeni), a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad.

(2) Azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság bírság fizetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti.

(3) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie.

(4) Ha az út megszüntetését engedélyezték és más célra nem hasznosítható, az út kezelőjének azt el kell bontania.

(5) A helyi (kivéve a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő) közutak részét képező járdák és gyalogutak építésének, korszerűsítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik.

(6) A fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a fővárosi önkormányzat főjegyzőjének hatáskörébe tartozik.

(7) A fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a Fővárosi Közlekedési Felügyelet hatáskörébe tartozik.

(8) Ha a közút építésével a járda építése összefügg, ezek engedélyezése a helyi közút építésére hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság feladata.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 60 nap.”

8. § A Kkt. a 29. § után a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § (1) A közlekedési hatóság az engedély nélküli útépítés, illetve az engedély nélküli használatbavétel esetén az építtetőt határozattal bírság megfizetésére kötelezi.

(2) A bírság

a) az engedély nélküli útépítés esetén az útügyi hatósági eljárásért fizetendő díj tízszereséig, engedélytől eltérő építés esetén ötszöröséig,

b) az engedély nélküli használatbavétel esetén a használatbavételi eljárási díj ötszöröséig

terjedhet.

(3) A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege a közlekedési hatóságot illeti meg. Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a bírság - közlekedési hatósági munka korszerűsítését célzó - felhasználásának rendjét rendeletben állapítsa meg.”

9. § A Kkt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint a helyi önkormányzat az alapvetően helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd burkolattal való ellátására) együttműködhetnek. Az együttműködés (a továbbiakban: útépítési együttműködés) formáját a résztvevők maguk határozzák meg.

(2) A helyi önkormányzat - ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz - az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig - a rendeletében meghatározott módon - útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.”

10. § A Kkt. 34. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.

(2) A közút forgalmi rendjét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közút kezelője alakítja ki. A forgalmi rendet - a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként - a közút kezelőjének felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell. A közlekedési hatóság - a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében - kezdeményezheti a forgalomszabályozás módosítását, vagy a közút kezelőjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti.

(3) A közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket a kezelőnek nyilván kell tartania.

(4) A közút megrongálódását a közút kezelője köteles haladéktalanul kijavítani, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni.”

11. § A Kkt. 36. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Amennyiben az igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, az engedélyező hatóság a közút igénybevételéről a közlekedési hatóság szakhatósági nyilatkozata alapján dönt.”

12. § A Kkt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § (1) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért - az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével - igénybevételi díjat kell fizetni.

(2) Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelme alapján - az igénybe vevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.

(3) Ha a közút úttesten kívüli területét közmű építése vagy fenntartása céljából a kezelő hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően vették igénybe, az (1) bekezdésben meghatározott díjat meg kell fizetni, és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”

13. § A Kkt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény, az útcsatlakozás fenntartásáról az útcsatlakozás tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.

(2) A közút kezelője a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az (1) bekezdésben megjelölt építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az építmény engedélyezésére jogosult hatóság vagy a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) a felújításra, korszerűsítésre, megszüntetésre kötelezheti.”

14. § A Kkt. 42. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizeket bevezetni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás nélküli vagy az abban foglaltaktól eltérő vízbevezetés esetén a 37. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.”

15. § A Kkt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok végzésére az a) pont tekintetében a rendőrhatóság; a b)-h) pontok tekintetében a közlekedési hatóság, illetőleg külön jogszabály alapján a rendőrhatóság (a továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság) jogosult. A közúti közlekedési szolgáltatás végzésének ellenőrzésére a külön jogszabályban meghatározott szervek jogosultak. Külföldi járművek ellenőrzését a rendőrhatóság (helyszíni tengelyterhelés ellenőrzés esetében a közlekedési hatóság közreműködésével) végzi.”

16. § A Kkt. 45. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, és a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

(Az útellenőr feladata)

„a) a közút állapotának, tisztaságának, nem közlekedési célú igénybevételének a figyelemmel kísérése,”

„e) a közúti forgalom biztonsága érdekében az általa elvégezhető halaszthatatlan intézkedések megtétele, egyébként az intézkedés szükségességéről a kezelő haladéktalan értesítése.”

17. § A Kkt. a 46. § után a következő 46/A. §-sal egészül ki:

„46/A. § A közlekedési hatóság jogosult a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó személyes és különleges adatait kezelni, azokat a vizsga eredményes befejezése után az illetékes rendőrhatósághoz továbbítani, valamint a vizsgaeredményeknek, illetve a hatósági igazolvány kiadásának és hitelességének utólagos igazolása céljából nyilvántartani.”

18. § (1) A Kkt. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy

1. az utánképzés részletes szabályait,

2. a kombinált fuvarozási tevékenység szabályait,

3. a közúti személyszállítási és árutovábbítási szerződések szabályait,

4. a közúti közlekedésbiztonság állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat és azok felhasználásának módját,

5. a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemben tartásának részletes szabályait,

6. a közúti járművek üzemanyag-felhasználása költségtérítésként elszámolható mértékének szabályait,

7. a közúti közlekedési szabálysértés pontrendszerére vonatkozó szabályokat,

8. a közúti járművezetők szakirányú továbbképzésére vonatkozó szabályokat,

9. a közúti járművezetők és a közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának szabályait,

10. a közúti közlekedés szabályait,

11. az egyes veszélyes árukat szállító járművek útvonalát kijelölje, ideértve az engedély kiadásának feltételeit,

b) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy

1. a közúti személyszállítás és árutovábbítás szakmai szabályait,

2. az útügyi igazgatás eljárási szabályait,

3. az utak építésének és a forgalom részére való átadásának hatósági engedélyezéséről szóló szabályokat,

4. a közutak kezelésének szakmai szabályait,

5. az utak forgalomszabályozásának és a közúti jelzések elhelyezésének műszaki és eljárási szabályait,

6. a közutak ellenőrzésének szabályait,

7. a közutak tervezésére és a műszaki tervezési jogosultságra vonatkozó szabályokat,

8. a közúti hidak nyilvántartására és műszaki felügyeletére vonatkozó szabályokat,

9. az útépítés felügyeleti ellenőrzés szabályait,

10. az útépítésre szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményei, valamint megfelelősége igazolásának, továbbá ezen anyagok, szerkezetek és berendezések forgalomba hozatalának, felhasználásának, valamint az újfajta építési módok (műszaki megoldások), technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait,

11. a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit,

12. a közúti járművek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatos szabályokat,

13. a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait,

14. a gépjárműfenntartó tevékenység végzésének szabályait,

15. a gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálattal kapcsolatos szabályokat,

16. a nemzetközi forgalomban közlekedő gépjárművekre vonatkozó szabályokat,

17. az útépítési kivitelezési tevékenység szabályait,

c) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a belügyminiszter és a környezetvédelmi miniszter, hogy a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat együttesen,

d) a belügyminiszter, hogy a közlekedésrendészeti intézkedések végrehajtásának módját, a közúti járművek vezetésére jogosító engedély, a gépjármű hatósági engedélye és jelzése gyártásának, forgalmazásának, kiadásának, használatának szabályait, helyszíni elvételük és visszavonásuk feltételeit, az engedélyek és jelzések tartalmi, formai követelményét, valamint a megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésének, engedélyezésének szabályait, használatuk és visszavonásuk rendjét

rendeletben állapítsa meg.”

(2) A Kkt. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Kormány a (3) bekezdés a) pontjában, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter pedig a (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban a járdákra és azok tartozékaira e törvénynek az utakra vonatkozó szabályaitól eltérő rendelkezéseket is megállapíthat.”

19. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a Kkt. 19. §-ának (3) bekezdése és 32. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

(2) E törvény 2. §-ának rendelkezéseit 1999. június 1-jétől kell alkalmazni.





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat