csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1990-   1998-2002   1998. évi XC. törvény

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1998. évi XC. törvény

a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1999. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1999. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés az 1999. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 3 510 634,1 millió forintban, azaz hárommillió-ötszáztízezer-hatszázharmincnégy egész egytized millió forintban,

b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 3 136 461,0 millió forintban, azaz hárommillió-egyszázharminchatezer-négyszázhatvanegy egész millió forintban,

c) hiányát 374 173,1 millió forintban, azaz háromszázhetvennégyezer-egyszázhetvenhárom egész egytized millió forintban állapítja meg.

2. § Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 82. §-ában meghatározott hitelei 1999-ben érvényes kamatlába 8,22%.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés céltartalék-előirányzatai

5. § (1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az 1999. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá a kormányzati struktúra átalakításával kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím 1. előirányzat-csoportnál.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatóak a Magyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint.

(3) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítási alapok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) Az Állami Privatizációs Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 1999. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának bevételéből 8000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezen felüli bevétel 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részét a 11. számú mellékletben részletezett ráfordítások teljesítése után az államadósság törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

(2) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén és az adóskonszolidációs követelések ellenértékeként együttesen 14 400 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(3) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatásához. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről az 50. § (11) bekezdésében foglaltakra is kiterjedően a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter 1999. február 28-ig köt megállapodást.

(4) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 1500 millió forinttal járul hozzá a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatásához.

(5) Az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalására 1500 millió forintot fordít az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére.

(6) A nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kármentesítésére 1000 millió forintot fordíthat az ÁPV Rt. a privatizációs bevételekből.

(7) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 1999. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(8) Az ÁPV Rt. egyedi 500 millió forint feletti reorganizációs, illetve válságkezelési célú döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.

(9) Az ÁPV Rt. egyedi, reorganizációs és válságkezelési célú döntéseinél figyelembe veszi az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 62. Cikkelyében foglalt versenyjogi és egyéb szabályokat. Amennyiben döntése érinti az említett Cikkelyben foglalt szabályokat, előzetesen kikéri a pénzügyminiszter véleményét. A Magyar Köztársaság által az Európai Megállapodás 62. Cikkely 4. § b) pontjában vállalt információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.

(10) A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:

a) jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kifizetések,

b) készfizető kezességek, illetve az átvállalt tartozások kiegyenlítése,

c) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések,

d) E-hitel garancialehívás teljesítése,

e) elvont ingatlanok után beálló kezesi felelősség rendezése,

f) bírósági végzések alapján történő kifizetések,

g) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések,

h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete,

i) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad),

j) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése,

k) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése.

(11) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 1999. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.

(12) 1996. évben az ÁPV Rt. a Kormány és a privatizációt felügyelő miniszter határozata alapján 3000 millió forint értékű ingatlan átvételének vételárát előlegezte meg a Honvédelmi Minisztériumnak. A tranzakció lezárásához a Honvédelmi Minisztérium a vagyonkezelésében lévő felesleges ingatlanvagyonból 3000 millió forint forgalmi értékű, az ÁPV Rt. és a Honvédelmi Minisztérium megállapodása alapján a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) egyetértésével, kiválasztott ingatlanokat - természetvédelmi területek kivételével - ad át az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába 1999. évben. Az átadást követően az érintett ingatlanok jegyzékét a kincstári vagyonkörből történő utólagos kivonás jóváhagyása érdekében meg kell küldeni a kincstári vagyonért felelős miniszternek.

7. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. Az ezt követően fennmaradó összegből - a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének javaslatára - a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként a javaslatban szereplő központi költségvetési szerv által az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevételhányad 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg. A pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben e visszahagyott bevételhányad magasabb is lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Honvédelmi Minisztériumra, amely a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékét - köztartozásai kiegyenlítését követően - teljes egészében az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre használhatja fel.

(3) A központi költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenérték összegével - amennyiben azt nem tervezték meg - a kiadási és bevételi előirányzatukat növelhetik. A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(4) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezet vagyonkezelésében lévő egészségügyi intézmények ingatlanértékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével - legfeljebb összesen 2500 millió forint értékhatárig - az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport kiemelt előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti.

(5) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével - amennyiben azt nem tervezték meg - az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.

(6) Az Áht. 108. §-a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 20 000 forint.

(7) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál az Áht. 108. §-ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

(8) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy - a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban - a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok - elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célú - hasznosítására eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat az esetleges veszélyhelyzet elhárítása után becsült forgalmi értéken a KVI részére - megállapodás alapján, térítésmentesen - át kell adni. Az átadást 1999. december 1-jéig kell befejezni.

(9) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kormányzati célprogram keretében megvalósuló vagy megvalósult szennyvíztisztító telepek állami tulajdonban lévő forgalomképes részeit - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján - határozatával ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja.

(10) A Honvédelmi Minisztérium jogosult a (8) bekezdésben meghatározott határidőt megelőzően 9000 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó mértékben ingatlanok KVI-nek történő hasznosítási, értékesítési célú átadására. A KVI köteles az ezen ingatlanok értékesítéséből származó ellenértéket a Honvédelmi Minisztérium részére 30 napon belül átadni.

(11) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 17. Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat-racionalizálás miatti műszaki fejlesztés előirányzat-csoport 1500 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen jóváhagyott feltételek, illetve adatok alapján kerülhet sor.

9. § A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó - kiadásokkal csökkentett - bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján 1200 millió forint a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként - de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a kincstári vagyonért felelős minisztert negyedévente utólag tájékoztatja.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1999. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele, az átengedett bírságbevételek,

d) az illetékjellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján

a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből,

b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni, és annak jóváhagyását követően kell rendezni.

12. § (1) A központi költségvetési szervek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szervei - kivéve a központi edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a nemzeti sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát, az Országos Széchenyi Könyvtárat, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet, a Szerencsejáték Felügyeletet, az Országos Vérellátó Szolgálatot, a törzsvagyon hasznosításából származó bevételek tekintetében a Magyar Tudományos Akadémiát - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1999. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételei,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,

cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,

ce) az egyéb bevételek;

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) A központi költségvetési szervek közül az (1) bekezdésben nevesített Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság havonta 100 millió forintot, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet éves szinten - havi bontásban - 750 millió forintot, a Szerencsejáték Felügyelet éves szinten - havi bontásban - 1150 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.

(4) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-ig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.

13. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 468 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 195 000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.

14. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és 8. számú melléklet I. részében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e)-g) pontjában meghatározottakat, továbbá a 8. számú melléklet I. része 5-6. pontjait. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. l)-m), o), valamint 2-4. pontjai.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti normatív és normatív-kötött hozzájárulások kétszerese jár a 8. számú melléklet I. része 2-4. pontjai kivételével.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.

(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-ig, illetve szeptember 15-ig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 2-4. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 2-4. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

15. § A fogva tartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogva tartott/év, de 1999. évben összességében 515 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

Állami hozzájárulás és támogatás

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki.

17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában. Ezen belül az 1999. évi új induló címzett támogatásokra 2000 millió forint használható fel,

d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,

e) a termelő, valamint a Cct. 4. számú melléklete II-III. pontja szerint támogatásban részesült, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,

f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.

Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:

fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;

fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(2) A normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásoknak - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - lemondásból felszabaduló előirányzatai az (1) bekezdés fb) pontjában, valamint a 18. §-ban meghatározott előirányzatot növelik. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 30. §-a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladatellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján.

18. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállóságuk és működőképességük védelme érdekében az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzatok, valamint - külön törvény alapján - a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzatok kiegészítő támogatást igényelhetnek az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

(2) A fővárosi önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 25. § szabályai keretében - a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A fővárosi önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerint számított forráshiány mutatható ki.

19. § (1) Az Áht. 64. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 5. b)-c), 6-18. pontjai, a 4. számú melléklet I.6. pontja és a 8. számú melléklet szerinti előirányzatok együttes összege.

(2) Az Áht. 64. §-ában, valamint az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés Egyéb vegyes bevételek (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 22. cím, 1. alcím, 8. előirányzat-csoport), illetve az Egyéb vegyes kiadások (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt előirányzat) jogcímeken kell elszámolni.

Átengedett, megosztott bevételek

20. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1997. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a, 199 864,3 millió forint illeti meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Az önkormányzatot megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 15%-a, összesen 74 949,1 millió forint.

(3) A helyi önkormányzatokat együttesen az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 17,4%-a, összesen 87 018,5 millió forint normatívan illeti meg az e törvény 4. számú melléklete I. 2-8. pontjaiban foglalt jogcímek szerint.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adó 7,6%-a, összesen 37 896,7 millió forint felhasználásával - a bevételeikben meglevő aránytalanság mérséklése érdekében - a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (adóerő-képességnek) az egy főre eső együttes összege alapján a települési önkormányzatokat

a) kiegészítés illeti meg, vagy

b) a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai csökkennek

az e törvény 4. számú melléklet I. 1. pontja szerint.

(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.

21. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

23. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

24. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1999. január 1-jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárásiilleték-bevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a 4. számú melléklet II. részében meghatározottak szerint.

(2) Az illetékhivatalok működésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételből részesedő önkormányzatok viselik, a 4. számú melléklet II. részében szabályozott módon.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

25. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

26. § (1) A gyermeknevelési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az időskorúak járadéka, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 1999. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklete 1. és 16. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I.1. és II. pontjaiban meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a nettó finanszírozás keretében történik.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

27. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles az 1999. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

28. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentesen hitelt nyújt.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,

a) 1. kiemelt előirányzat szerinti támogatás átutalása legfeljebb az előirányzat mértékéig,

aa) az első három negyedévben negyedévente a tényleges magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel megegyező összegben, legfeljebb az időarányos mértékig,

ab) a negyedik negyedévben az I-III. negyedévi tényleges befizetések és a várható negyedik negyedévi befizetések alapján,

b) 2. kiemelt előirányzat szerinti támogatás átutalása - legfeljebb annak mértékéig - az 1999. december havi utolsó ellátás kifizetése után

történik.

(3) Az Egészségbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím szerinti támogatás átutalása - legfeljebb az előirányzat időarányos mértékéig - január, április, július és október hónapban a pénzügyminiszter által jóváhagyott és a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján történik.

(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(5) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján finanszírozza. A folyósítás a folyósító szerveknek az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján három hónapra előre és ezen belül napi bontásban készített, havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig a Kincstárnak és a Pénzügyminisztériumnak benyújtott finanszírozási terv szerint történik.

(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére az 1999. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

29. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 2. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(3) A Kincstár a pénzalap kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést - kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése -, amíg a pénzalap bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak, és a folyó évi bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenleget.

(4) A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 9990 millió forintot fizet be.

(5) A pénzalap - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Társadalmi önszerveződések támogatása

30. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. része 1-4. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásokkal és támogatásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e)-g) pontjaiban meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l)-m), o), valamint a 2-4. pontjai,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok kivételével - az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részében megállapított normatív állami hozzájárulásokkal és támogatásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. pont e)-g) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. része 5-6. pontjában meghatározottakat; nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l)-m), o), valamint 2-4. pontjai,

d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén a c) pont szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás kétszerese jár a 8. számú melléklet I. része 2-4. pontjai kivételével,

e) nem jár normatív állami hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,

f) az egyházi felsőoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg az Ftv.-ben meghatározottak szerint,

g) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg,

h) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok kivételével - a i) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

i) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 6-11. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.

(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 1999. január 1. után létrehozott intézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámla-szerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján

a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-ig,

b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-ig

kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.

(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-ig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni.

(5) Az (1) bekezdés a)-d) pontokban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 2-4. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. Ha év közben bármely hónapban a tényleges létszám 10%-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, a hozzájárulásokat folyósító szervet erről nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását. Ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik. A 8. számú melléklet I. része 2-4. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A közigazgatási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani.

(7) Az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.

(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

a) az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,

b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(9) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyei szinten, ezen belül fenntartótípusonként, jogcímenként, az egyházi intézményfenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a Belügyminisztériumhoz nyújtja be.

(10) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.

(11) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(12) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdés alapján számított támogatási összeg 65 216 Ft/ellátott, oktatott fő, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az ott figyelembe vehető létszámok alapján.

(13) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 6-11. pontjában megállapított normatíva 29,1%-a.

(14) A (12) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a Belügyminisztérium egyházanként, a közigazgatási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben folyósítja. A közigazgatási hivatalok a fővárosi és megyei önkormányzatoktól - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján - kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte, intézkedni kell a kiegészítő támogatás összegének a közigazgatási hivatal részére történő átutalásáról.

(15) A (13) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)-(10) bekezdés alapján járó normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(16) A (12)-(13) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)-(6) és (10) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak.

31. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Társadalmi önszerveződések támogatása cím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása alcím 2. Az szja meghatározott részének az adózó rendelkezés szerinti közcélú felhasználása kiemelt előirányzatot a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 31. §-a (2) bekezdése alapján befolyó támogatásokat a szociálisan rászoruló családok, gyermekek és fiatalok támogatására kell fordítani. Az előirányzat felhasználásáról, pályázati úton történő felosztásáról a (2)-(5) bekezdésben foglaltak alapján az Országgyűlés kijelölt bizottságai határoznak.

(2) A költségvetési támogatás a családsegítő szolgáltatásokat, illetőleg a gyermekjóléti szolgálatot működtető helyi önkormányzatok, valamint a családok segítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat segítő feladataikat közhasznú tevékenységként ellátó közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek egyszeri és kivételes támogatására szolgál.

(3) A támogatás összege kizárólag a közhasznú tevékenységet megvalósító program fejlesztéséhez, új programok tárgyi feltételeinek megteremtéséhez, működő programok tárgyi feltételeinek javításához, képzések, tanácsadó szolgálatok megszervezésével, fenntartásával kapcsolatos dologi kiadásokhoz használható fel. A támogatás nem vehető igénybe a szervezet folyamatos működését, fenntartását célzó kiadásokra.

(4) Az elnyert támogatást a kedvezményezett szervezettel, önkormányzattal kötött megállapodás alapján a Kincstár folyósítja. A megállapodásban meg kell határozni a támogatott program végrehajtásáról szóló beszámolás és a pénzügyi elszámolás rendjét. A támogatás felhasználását a reá irányadó szabályok alapján az Állami Számvevőszék is ellenőrzi.

(5) A megállapodásban rögzíteni kell azt is, hogy a támogatásban részesített önkormányzat, közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet az elnyert összeget kizárólag a támogatott tevékenységre fordíthatja. Amennyiben a kedvezményezett szervezet - neki fel nem róható okból - a megállapodásban rögzített kötelezettségeit csak részben valósítja meg, az igénybe nem vett támogatás, annak zárolásával visszavonásra kerül. Ha a kedvezményezett szervezet neki felróható okból nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, az igénybe vett támogatás egészét vagy arányos részét a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell visszafizetnie.

(6) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kedvezményezett előirányzaton 1999. évben az ezeréves államiságunk megünneplésével kapcsolatos programok támogatását kell érteni.

32. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.

(3) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. E támogatási lehetőségeket a felhasználásért felelős szerveknek nyilvánosságra kell hozniuk.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

33. § (1) A Kormány által 1999. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,0%-át.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

34. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórháza rekonstrukciójához felvett hitel 1999-ben még fennálló állományára a hitelezőváltással összefüggésben kezességet vállaljon.

35. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal kötendő, valamint az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapjával kötött hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon,

b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 1999. december 31-én legfeljebb 120 000 millió forint lehet.

36. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 16 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Földhitel és Jelzálogbank jelzálogleveleinek kibocsátásához a központi költségvetés terhére 5000 millió forint értékben kezességet vállaljon.

37. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

38. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 1999. december 31-én legfeljebb 85 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 1999. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítások állománya 1999. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

39. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet (a továbbiakban: vállalkozás)

hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a vállalkozás által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 300 főt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 65 000 millió forintot.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 400 millió forintot, illetőleg

a) a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, 10 millió forint alatti hitelszerződések esetében a kötelezettség 90%-át,

b) mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében - kivéve az 5 millió forint alattiakat - éves átlagban 60%-át.

(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

40. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia - a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével - az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(3) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: jogosult), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a jogosult által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.

(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 42 000 millió forintot.

(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60%-os mértéket és jogosultanként a 100 millió forintot, kivéve az agrárintegrátorokat.

(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

41. § Az Országgyűlés tudomásul veszi az 1998. évi gabonatermelésre a 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet alapján felvett, állami kezességgel biztosított, legfeljebb egyéves lejáratú hitelek további egy évvel történő meghosszabbítását. Az állami kezességvállalás a meghosszabbított időtartamra változatlanul hatályos, és nem számít be a 33. § (1) bekezdésében megállapított összegbe.

42. § (1) Az állam az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett kezességet vállal a központi költségvetés terhére a hazai állami felsőoktatási intézményekben, továbbá nem állami felsőoktatási intézményekben az erre adott megbízás alapján első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, valamint akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben - nappali tagozaton - tanulmányokat folytató, magyar állampolgárságú és a devizajogszabályok szerint devizabelföldinek minősülő hallgatók által tandíj, illetőleg költségtérítés kifizetése céljából a Magyar Köztársaság területén bejegyzett hitelintézettől - a (4)-(5) bekezdésben és külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - forintban felvett hitel meghatározott részének (a továbbiakban: hitel) visszafizetésére.

(2) Az állami kezességvállalás mértéke a felvett hitel, de legfeljebb a hitelrészletek igénybevétele időpontjában érvényben lévő - az éves költségvetési törvényekben megállapított - egy főre eső hallgatói normatívák összege mint tőke, az ehhez kapcsolódó ügyleti kamat, a jogszabály által meghatározott büntetőkamat és a bírósági végrehajtásra irányuló eljárás megindítása közvetlen költségei összegének nyolcvan százaléka.

(3) Az állami kezességvállalás egy hallgató tanulmányainak teljes időtartama alatt legfeljebb tíz félév hitelfelvételére terjed ki.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelre számított teljes ügyleti kamat és kezelési költség éves mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a hitelszerződés fennállása alatt ne haladja meg a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott mértéket.

(5) A hitel után a (4) bekezdésben meghatározott ügyleti kamaton és kezelési költségen kívül egyéb költség, illetőleg díj nem számítható fel.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani.

(7) Nem kell a tartozást a központi költségvetésnek megfizetni abban az esetben, ha a hitelfelvevő meghalt, vagy a visszafizetés esedékességekor munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, vagy munkanélküli és a munkanélkülisége megszakítás nélkül a kezesség beváltásától számítva legalább öt évig fennáll.

(8) Ha a hitelfelvevő a visszafizetés esedékességekor munkanélküli, de a kezesség beváltásától számított öt éven belül munkába áll, akkor a munkába állását követő egy év elteltével válik a költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajthatóvá. Ebben az esetben a kifizetéstől eltelt időre kamatot, illetőleg késedelmi pótlékot nem kell felszámítani.

43. § (1) A 33-36. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

44. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek (az I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat),

c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 5. cím, 5. alcím),

d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 3. alcím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

45. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:

a) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatásoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:

ba) a körjegyzőség támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 3. pontja),

bc) a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),

bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 9. pontja),

be) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésénél (5. számú melléklet 10. pontja),

bf) lakáscélú adósságkezelési támogatásnál (5. számú melléklet 11. pont),

bg) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 16. pontja),

amennyiben a 49. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

c) a végkielégítésre és felmentési illetményre szolgáló keret előirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport),

d) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),

e) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 16. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (16. cím, 3. alcím, 2. előirányzat-csoport), a terhességmegszakítást (16. cím, 3. alcím, 3. előirányzat-csoport), a folyósított ellátások utáni térítést (16. cím, 3. alcím, 8. előirányzat-csoport),

f) a polgári szolgálatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),

g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),

h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11-12., 14. és 19. kiemelt előirányzat),

j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),

k) a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),

m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím),

n) a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak a munkaadókat terhelő járulékainál legfeljebb 6%-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,

o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),

p) a nemzetközi elszámolásokkal kapcsolatos kiadásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),

q) az államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),

r) a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások vagyonának megvásárlását elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport),

s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 11. előirányzat-csoport), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatásánál (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 3-4. kiemelt előirányzat) a sorsolásos játékok játékadója 12%-os és a totó játékadója 100%-os tényleges teljesülése mértékéig,

t) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása, valamint az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása előirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 13. alcím, 1-3. előirányzat-csoportok),

u) az otthonteremtési támogatásnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 10. előirányzat-csoport),

v) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 11. előirányzat-csoport),

w) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 12. előirányzat-csoport és a VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím),

x) hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport,

y) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 27. cím, 1. alcím),

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 20. cím, 1. alcím Általános forgalmi adó előirányzatának 103%-os és a 21. cím, 1. alcím Személyi jövedelemadó előirányzatának 102%-os együttes teljesülése esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzata legfeljebb 5136 millió forinttal, a munkaadókat terhelő járulék legfeljebb 1849 millió forinttal túlléphető. Amennyiben a felsorolt bevételek itt előírt teljesítése 1999. november 25-ig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben az APEH rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A fejezet belföldi hitelfelvételeinek bevételei és az éven belüli belföldi hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek, és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapír-piaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.

(4) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1998. évben keletkezett piaci zavarok elhárítása céljából felvásárolt termékek vagy a termékek feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapírok értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. Piacra jutási támogatás megtérülése alcím bevétele kiesésének összegével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. Piacra jutási támogatás alcím kiadási előirányzatát csökkenteni kell.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

46. § A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 6. előirányzat-csoport előirányzatai terhére.

47. § (1) A Kormány a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport és a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciós és egyéb beruházásai, az egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása, az egyházi közgyűjtemények és közcélú egyházi feladathoz ingatlan juttatás támogatása előirányzatok felhasználásáról - az egyházakkal történő egyeztetés alapján - döntsön.

(3) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a központi költségvetés általános tartalékát 1999. év januárjában meg kell emelni a

a) gazdálkodó szervezetek támogatása, beleértve az agrárgazdaság támogatását is,

b) közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása,

c) kiemelt beruházások, beruházási célprogramok,

d) egyéb felhalmozási kiadások,

e) költségvetési szervek - beleértve az I-VIII. fejezeteket is - támogatással fedezett kiadásai - ideértve a személyi juttatási előirányzatot is,

f) támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai,

g) társadalmi önszerveződések támogatása,

h) egyéb kiadások,

i) kormányzati rendkívüli kiadások,

j) állam által vállalt kezesség érvényesítése

előirányzatainak 1,9%-os mértékű csökkentésével.

(4) a) A központi költségvetés általános tartalékát tovább növeli a helyi önkormányzatok állami támogatás és hozzájárulás előirányzatának 1,9%-os mértéke. E tartalék növelését a helyi önkormányzatoknál a 20. § (1), illetve (2) bekezdése szerint átengedett személyi jövedelemadó terhére, a helyben maradó személyi jövedelemadó előirányzattal arányosan kell végrehajtani. Ez nem érinti a 20. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzatokat normatívan megillető személyi jövedelemadót és a 20. § (4) bekezdésében meghatározott jövedelemkiegészítés szabályait és összegét.

b) Az a) pont szerinti összeget a helyi önkormányzatok költségvetésükben céltartalékként irányozzák elő.

c) Az a) pontban foglaltak önkormányzatonkénti összegét a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.

d) A helyi önkormányzatoknak az Áht. 63. § (3) bekezdése szerinti pénzellátása a c) pont szerint csökkentett személyi jövedelemadó összeg figyelembevételével történik a 49. § (4) bekezdésében foglalt intézkedést is figyelembe véve.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak végrehajtására és az átcsoportosított összegek elkülönített kezelésére a Kormány kap felhatalmazást.

(6) A Kormány a tényleges műsorterjesztési költségekre vonatkozó szerződések ismeretében a Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. előirányzat-csoport), a Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 11. cím, 1. előirányzat-csoport) és a Duna Televízió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 12. cím, 1. előirányzat-csoport) szolgáló előirányzatok között szükség szerint átcsoportosít. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. §-a (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására 450 millió forint összegű előirányzatot hoz létre.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport Speciális eszközök fejlesztése előirányzat felhasználásáról a pénzügyminiszter egyetértése mellett a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter dönt.

(8) A VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport, 4. Egyéb központi beruházások kiemelt előirányzatából 450 millió forint kizárólag az elsőfokú bíróságok megerősítésére használható fel.

(9) A szociális és családügyi miniszter a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 27. előirányzat-csoport Üdülés szociális célú támogatása előirányzat felhasználására vonatkozóan felhatalmazást kap arra, hogy

a) ha a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (a továbbiakban: MNÜA) közhasznú szervezetté nyilvánítása 1999. március 31-ig megtörténik, akkor e támogatást teljes egészében az MNÜA rendelkezésére bocsássa;

b) amennyiben az MNÜA közhasznú szervezetté nyilvánítása az a) pontban meghatározott időpontig nem történik meg, akkor az előirányzat célszerű felhasználásáról pályázat kiírásával gondoskodjon.

48. § (1) Az Országgyűlés elrendeli, hogy 1999. évben a fejezeteknél - kivéve az I-VIII. fejezetet - az 1998. évi záró-létszámhoz képest 3%-os mértékű létszámcsökkentést kell végrehajtani. A létszámcsökkentéssel felszabaduló személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata a létszámcsökkentést végrehajtó költségvetési szervnél az egyéb működési, felhalmozási előirányzatok emelésére használható fel. Azon fejezeteknél, ahol az egy főre jutó személyijuttatás-növekedés nem éri el a 11%-ot, felhasználható személyi juttatásként is, de az egy főre jutó növekmény nem haladhatja meg a 11%-ot.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtására, ezen belül a mentesítettek körének, a végrehajtás feltételrendszerének meghatározására, a szükséges előirányzat-átcsoportosításokra.

49. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására és az igénylés feltételeit részletesen szabályozó útmutató kiadására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

(3) A 17. § (2) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.

(4) A pénzügyminiszter 1999. július 31-ig jelentést készít a Kormány részére az első félév gazdasági folyamatairól. A Kormány a jelentés figyelembevételével dönt az általános tartalék részét képező - a 47. § (3)-(4) bekezdése szerint létrehozott - elkülönített tartalék átcsoportosításáról az államháztartási feladatok finanszírozására.

(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcímei között, továbbá a 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. előirányzat-csoport között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.

(6) A 17. § (3) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím, 1-2. előirányzat-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására - az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.

50. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda, 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, valamint a 12. cím központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda esetében a szervezet elnöke, a 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter látja el.

(3) A költségvetési törvényjavaslat részeként benyújtott fejezeti részletező táblázatban szereplő fejezeti kezelésű előirányzat jogcímen belül kiemelt előirányzatok szerint megtervezett összegtől az elemi költségvetésben nem lehet eltérni. Ha a fejezeti kezelésű előirányzati jogcím fejezeti részletező táblázatban szereplő és az e törvény szerint megállapított előirányzat között eltérés van, a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzatát a fejezet felügyeletét ellátó szerv megállapítja, majd jóváhagyásra 1999. január 10-ig a Kormány elé terjeszti. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője év közben a fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcímein belül az elemi költségvetésben megtervezett előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok kivételével, melyek előirányzata az adott fejezeti kezelésű előirányzat összegének legfeljebb 10%-át kitevő mértékben növelhető. E mértéken felüli átcsoportosítást a Kormány engedélyez.

(4) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott modernizációs program I. fázisában részt vevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a felsőoktatásban az 1999. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 2-6. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervei részére - ha törvény másképp nem rendelkezik - befizetési kötelezettséget írjanak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.

(8) A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1., 3., 4. előirányzat-csoport, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról a gazdasági miniszter dönt.

(9) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.

(10) Az építésügyi célelőirányzat XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 40. előirányzat-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni. Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a tényleges fizetési kötelezettség és a befolyt bevételek különbözetét a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzatából átcsoportosítsa.

(11) Az állami vagyon privatizációjából származó, területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter köt megállapodást.

(12) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím fejezeti kezelésű előirányzatok, 3. alcím beruházási célprogramok, 19. előirányzat-csoport: a MÁV Rt. modernizációs program támogatása 6000 millió forint előirányzatból 3800 millió forint a tervezett PHARE-segélyhez szükséges költségvetési támogatás.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

51. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 1999. évben 5080 forint.

52. § Az üdülési csekkek értékének felső határa 1999-ben 2500 millió forint, amely az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás-résszel túlléphető.

53. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1999. évben 26 000 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetményalap a Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában megjelölteknél - ide nem értve a közigazgatási államtitkárokat - 23 400 forint.

54. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 1999. évben 160 000 forint.

55. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 1999. évben 160 000 forint.

56. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetének számítási alapja 1500 forint/fő/hónap. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítést első ízben 1999. szeptember 1-jét követően lehet megállapítani.

57. § Az 1998. december 31-ét követő és a 2000. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, árvaellátás 1998. évi legkisebb összegei - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 12. § (3) bekezdése, a 29. § (6) bekezdése és az 56. § (4) bekezdése rendelkezéseitől eltérően - 1999. január 1-jétől 12 százalékkal emelkednek. Az említett nyugellátások 1999. évi legkisebb összegeit, továbbá a Tny. 50. §-ának (6) bekezdése szerinti együttfolyósítási összeghatárt kormányrendelet tartalmazza.

58. § (1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján járó egyösszegű kárpótlás 30 000 forint.

(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a kárpótlást a jogerős és végrehajtható határozat hozzá érkezésétől számított 30 napon belül fizeti ki.

59. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1999. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

60. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1999. március 1-jétől az 1998. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1998. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 1999. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

61. § A Paksi Atomerőmű Rt. 1999. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 9164,9 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta, egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

62. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi felzárkóztatása érdekében

a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 37. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat) 1999. évi állami támogatásának fedezetét a decentralizált agrártámogatásokon túl, a c) pontban felsorolt fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok 1999. évi pályázati rendszerben felhasználható kerete 8%-ának terhére biztosítsa, továbbá a program megvalósításában érintett Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze pályázati rendszerben működő előirányzatának az áthúzódó determinációval együtt számított 8%-át különítse el;

b) a Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területfejlesztési támogatásának fedezetéül a decentralizált agrártámogatási forrásokon túl a c) pontban felsorolt fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok, illetve a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének az áthúzódó determinációval együtt számított 1999. évi pályázati rendszerében felhasználható keret 10%-ának megfelelő keretösszeget különítsen el.

Az elkülönített keretek felhasználásáról a tárcákkal egyeztetett megyei feladattervek alapján az érintett minisztériumok és megyei területfejlesztési tanácsok kötnek megállapodást.

c) A leghátrányosabb helyzetű megyék felzárkóztatása érdekében az a)-b) pontban meghatározott mértékű forrást a következő fejezeti kezelésű célprogramokból, célelőirányzatokból kell biztosítani:

ca) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat (Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása), 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat (Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás), 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. kiemelt előirányzat (Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházási támogatás);

cb) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat (Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai);

cc) XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport (Gazdaságfejlesztési célelőirányzat), 25. cím, 4. alcím (Turisztikai célelőirányzat), 25. cím, 7. alcím, 1. előirányzat-csoport (Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat);

cd) XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím, 1. előirányzat-csoport (Környezetvédelmi feladatok);

ce) XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím, 1. előirányzat-csoport (Útfenntartás és fejlesztés), 13. cím, 7. alcím, 1. előirányzat-csoport (Vízügyi alapfeladatok);

cf) XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport (Egyéb közmunkaprogramok támogatása), 15. cím, 10. alcím, 2. előirányzat-csoport (Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök);

cg) XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 7. alcím (Nemzeti Örökség Program pályázati rendszerben működtetett része).

d) Az elkülönített keretek felhasználásáról az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei 1999. február 15-ig kössék meg a megállapodásokat.

63. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy vizsgálja meg az 1999. szeptember 30-ig ténylegesen igénybe vett és a kárfizetési idő szerint 1999. december 31-ig várható teljesítés alapján a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettségre (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím, 4. alcím) előirányzott összeg 1999. évi várható felhasználását, tekintse át a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tőkeellátottságát, és döntsön a várható maradvány vagy egy részének a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. részére - új kiadási jogcímen - történő tőkeemeléséről.

64. § (1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez - ideértve az 1998. évről áthúzódó kiadásokat is - igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.

(2) A XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 3. és 4. kiemelt előirányzatát, valamint az 5. cím, 1. alcím, 11. előirányzat-csoport előirányzatát a Kincstárral negyedévenként kell elszámolni.

65. § Az EXPO ’96. Nemzetközi Világkiállítás lemondása miatt a kártérítési peres ügyek fedezetére 1994 decemberében a ’96. Kft. (korábban EXPO ’96. Kft.) mérlegében elkülönített 1050 millió forintot és hozadékait - 1999-től kezdődően - az értékpapírok lejáratát követő 15 napon belül a központi költségvetésbe be kell fizetni.

66. § (1) Az 1999. január 1-jei hatállyal megszűnt elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: megszűnt alapok) jogutódja a megszűnt alapok felügyeletéért felelős miniszter.

(2) A megszűnt alapok feladatait, bevételeit és kiadásait az alábbi fejezetek tartalmazzák:

a) Útalaptól átvett feladatok mint „Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat” (XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím),

b) Vízügyi Alaptól átvett feladatok mint „Vízügyi célelőirányzat” (XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 7. alcím),

c) Központi Környezetvédelmi Alaptól átvett feladatok, mint „Környezetvédelmi alap célfeladatok” (XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím),

d) Nemzeti Kulturális Alaptól átvett feladatok mint „Nemzeti kulturális alapprogram” (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 12. alcím).

(3) Az Útalap 1998. december 31-én fennálló adósságát az államadósság terhére a központi költségvetés átvállalja.

(4) Az 1999. január 1-jén megszűnő elkülönített állami pénzalapok pénzmaradványát 1999. január 1-jén át kell utalni a fejezeti kezelésű célelőirányzat számlájára.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a (4) bekezdés szerint átutalt pénzmaradványok 1999. évi felhasználásának összegéről és ütemezéséről döntsön.

67. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a 66. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában felsorolt fejezetekért felelős minisztereket, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozzák a fejezeti kezelésű célelőirányzatokba a megszűnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatban:

a) pályázati rendszer működtetését,

b) a kiadások feletti döntési hatáskört,

c) a teljesíthető kiadások körét,

d) a kiadásokkal, nyilvántartásokkal, ellenőrzéssel kapcsolatos egyéb szabályokat.

(2) A 66. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti Nemzeti Kulturális Alapprogram tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakat a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló külön törvény szabályozza.

68. § (1) A fejezeti kezelésű célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 10. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fejezeti kezelésű célprogramok támogatásai terhére - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az éves kiadási előirányzat 40%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.

69. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 13. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet módosítása

70. § A kötvényről szóló - módosított - 1982. évi 28. törvényerejű rendelet 10. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törvényerejű rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Állam és a Magyar Nemzeti Bank külföldi kötvénykibocsátásaira.”

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

71. § A közúti közlekedésről szóló - módosított - 1988. évi I. törvény 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az e törvény 8. §-a (1) bekezdésének h) pontjában, továbbá a 11. § (2) bekezdésében és a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetési törvényben - fejezeti kezelésű célelőirányzatként - kell megállapítani.”

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása

72. § Az Állami Számvevőszékről szóló - módosított - 1989. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának (12)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörében - a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, munkája értékelésétől függően, a számvevő e §-ban megállapított alapilletményét a (13) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 40%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(13) Az Állami Számvevőszék elnöke a számvevő igazgató, a számvevő igazgatóhelyettes és a számvevő főtanácsos alapilletményét - vezetői munkájuk értékelésétől függően - át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 40%-kal megemelheti.”

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

73. § A helyi adókról szóló - módosított - 1990. évi C. törvény 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A törvény hatálya - a 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, a Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak, a fogva tartottak foglalkoztatását végző jogutódjára, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontjában meghatározott, külföldön tevékenységet végzőre, utóbbira azonban csak a helyi iparűzési adó vonatkozásában.”

A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosítása

74. § A számvitelről szóló - módosított - 1991. évi XVIII. törvény 3. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi h) pont megjelölése i) pontra változik:

(E törvény alkalmazásában egyéb szervezet)

h) a Műsorszolgáltatási Alap,”

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

75. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló - módosított - 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 2. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem adható meg az engedély, ha)

c) a kérelmező a szerencsejáték szervező tevékenységével összefüggő adókötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül nem, hiányosan vagy késedelmesen tett eleget, illetőleg adóbevallási, bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy késedelmesen teljesítette és vele szemben az adóhatóság bírságot alkalmazott.”

(2) Az Szjtv. 11. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (3)-(4) bekezdésre változik:

„(2) Az SZF díjbevételéből kell fedezni a koncessziós pályázatok kiírásának és elbírálásának költségeit is.”

(3) Az Szjtv. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaság működtethet.”

(4) Az Szjtv. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A koncessziós díj egységenként

a) Budapesten és Pest megyében évente legalább 350 millió forint,

b) az a) pontban foglalt kivétellel évente legalább 50 millió forint.”

(5) Az Szjtv. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg az (5)-(8) bekezdések megjelölése (6)-(9) bekezdésekre változik:

„(5) A 27. § (4) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott koncessziós díjat évente valorizálni kell. A koncessziót a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani és megfizetni a tárgyév február hó 15-éig. Amennyiben a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.”

(6) Az Szjtv. 11. §-ának (3) bekezdésében a (2) bekezdésre hivatkozás (3) bekezdésre, a 12. § (3) bekezdésének d) pontjában a 11. § (2) bekezdésre való hivatkozás 11. § (3) bekezdésre, a 12. § (3) bekezdés c) pontjában a 27. § (8) bekezdésre hivatkozás 27. § (9) bekezdésre és a 28/A. § (4) bekezdésében a 11. § (2) bekezdésre hivatkozás 11. § (3) bekezdésre változik.

(7) Az Szjtv. 28. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az SZF az engedélyben a közös tartókba helyezett borravaló legfeljebb 50%-ának felosztását engedélyezheti.”

(8) Az Szjtv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaság szervezhet. A koncesszió időtartama legfeljebb 10 év.”

(9) Az Szjtv. 30. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A többségében állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, illetve központi költségvetési szerv által szervezett lottó, keno, bingójáték, valamint totófogadás és totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetében nyereményalapnak a játéktervben jóváhagyott, játékra jogosított sorsjegyek száma és a fogyasztói áruk szorzatának a költségekkel csökkentett összege minősül.

(3) A sorsolásos játékot és a totalizatőri rendszerű fogadást szervező állami játékszervező a nyereményalap legalább 54%-át, a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadást szervező állami játékszervező a nyereményalap legalább 75%-át, a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadást szervező koncessziós társaság legalább 69%-át köteles nyeremények céljára fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását.”

(10) Az Szjtv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi 28 000 forint, a II. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi 18 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.”

(11) Az Szjtv. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33/A. § A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles a féléves adóösszeget - a gép félévenkénti nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően - bevallani, és ezzel egyidejűleg megfizetni. A megfizetés tényét igazolni kell.”

(12) Az Szjtv. 35. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - a havi tiszta játékbevétel 30%-a.

(2) A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50%-a.”

(13) Az Szjtv. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az 1999. év folyamán lejáró - a játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó - koncessziós szerződéseket a pénzügyminiszter, a koncesszióba vevő kérelmére, külön pályázat kiírása nélkül legfeljebb 1999. december 31-ig - az időarányos koncessziós díj megfizettetése mellett - meghosszabbíthatja. Ezen meghosszabbítást követően az SZF az engedély iránti kérelmet benyújtó koncessziós társaságnak nem adhatja meg az engedélyt, ha a koncessziós társaság a szerencsejáték szervező tevékenységével összefüggő adókötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem, hiányosan vagy késedelmesen tett eleget, illetőleg adóbevallási, bejelentési kötelezettségét elmulasztotta vagy késedelmesen teljesítette, és vele szemben az adóhatóság bírságot alkalmazott.”

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosítása

76. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló - módosított - 1991. évi LX. törvény 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam devizában történő hitelfelvételei és külföldi értékpapír-kibocsátásai tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott szervezetei útján jár el. Az állam esetenként megbízhatja az MNB-t is, a megbízás szólhat a fenti tevékenységek teljes vagy részleges ellátására.”

A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény módosítása

77. § A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 86. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön kamatának mértéke nem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamat 1,2-szeresét.”

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

78. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

- a felmentés kezdetekor járó - illetményének megfelelő összeg. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.”

(2) A Ktv. 42. §-a (5) bekezdésének b)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg)

b) a központi közigazgatási szervnél és területi, helyi szervénél a központi közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, a felelősségi körébe tartozó közigazgatási szervnél az érintett közigazgatási szerv éves költségvetésében megállapított létszám legfeljebb 40%-áig a személyi juttatás előirányzata terhére,

c) a társadalombiztosítás hivatali szervénél az illetékes főigazgató.”

(3) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hivatali szervezet vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül munkájának értékelésétől függően a köztisztviselő 42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét legfeljebb 40%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.”

(4) A Ktv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál - a területi szervei kivételével -, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatalánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke 50%.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

79. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 37. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

átlagkeresetének megfelelő összeg.”

(2) A Kjt. 66. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (7)-(8) bekezdés számozása (10)-(11) bekezdésre módosul:

„(7) Az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott feladat ellátására létesített munkakörbe kinevezett közalkalmazott (1) bekezdés alapján számított illetményét - a feladathoz kapcsolódó - szorzószámmal (a továbbiakban: szakmai szorzó) meg kell emelni.

(8) A Kormány határozza meg azokat a munkaköröket, amelyeket a 3. számú mellékletben meghatározott feladatok ellátására lehet létesíteni.

(9) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott illetménynövekedés megállapításánál a (7) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül kell hagyni.”

(3) A Kjt. a következő 93. §-sal egészül ki:

„93. § (1) A 66. § (7)-(9) bekezdésében foglaltak alapján a közalkalmazottak illetményét 1999. január 1-jétől kell megállapítani. A szakmai szorzó - a 3. számú mellékletben meghatározottaktól eltérően - 1999. augusztus 31-ig 1,16.

(2) Az e törvény alapján 1997. február 1-jét megelőzően az „F”, vagy „G” fizetési osztályba sorolt közalkalmazott havi garantált illetményét - az e törvény 66. §-a (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - legalább e törvény 2. számú melléklete szerinti mértékben kell meghatározni, ha a közalkalmazottnak a 66. § (1) bekezdése alapján kiszámított garantált illetménye ennél alacsonyabb.

(3) Ha a közalkalmazott garantált illetményét a (2) bekezdés alapján kell megállapítani, a 66. § (2)-(11) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a garantált illetmény 66. § (2)-(4) és (7) bekezdésében meghatározottak szerinti növekedésének meghatározása során a 2. számú melléklet szerint garantált illetményt kell alapul venni.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

80. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény a következő 8/B. §-sal egészül ki:

„8/B. § Ha a központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 78. §-a alapján a jegybankkal szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a központi költségvetés a Pénzügyminisztérium fejezetében, az MNB költségvetési kapcsolatainak elszámolása jogcímén teljesíti.”

(2) Az Áht. 12/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A költségvetés végrehajtása során az államháztartás alrendszereiben tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig - a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel - vállalható, és kifizetések - kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős határozaton alapuló kötelezettségeket és járandóságokat, továbbá a 12. § (4) bekezdésében meghatározott kiadásokat - is ezen összeghatárig rendelhetők el (utalványozás).”

(3) Az Áht. 13/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból támogatás akkor adható, ha a támogatás igénylője előzetesen írásban hozzájárul, hogy a 18/C. § (13)-(14) bekezdésében meghatározott adatait a 18/C. § (12) és (14) bekezdésében felsorolt szervek az (5)-(8) bekezdésben, valamint a 18/C. § (12)-(13) bekezdésben foglaltak szerint felhasználják.”

(4) Az Áht. 18/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kincstári körbe tartoznak

a) a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási alapok, a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei (ez utóbbiak együtt a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási költségvetési szervek), a rendelkezésükbe utalt előirányzatok, az alapok,

b) a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei.”

(5) Az Áht. 18/C. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A kincstári körbe tartozók a 18/B. § (10) bekezdésében meghatározott, nemzetközi szerződések alapján külföldről beérkező pénzeszközök befogadására és azok felhasználásának lebonyolítására devizaszámlát a Kincstárban nyithatnak. A Kincstár a devizaszámla-vezetéssel kapcsolatos tevékenysége körében - a Magyar Nemzeti Bank és a Kincstár között létrejött megállapodás alapján - a Magyar Nemzeti Bank által alkalmazott feltételek figyelembevételével díjakat számolhat fel és kamatot fizethet, amelynek feltételeit a számlatulajdonossal kötött számlaszerződésben köteles rögzíteni.”

(6) Az Áht. 18/C. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (10)-(13) bekezdések megjelölése (11)-(14) bekezdésre változik:

„(10) A kincstári körbe tartozók a 18/B. § (10) bekezdésében nem érintett jogcímen a devizajogszabályoknak megfelelően megszerzett devizaeszközeik kezelésére devizaszámláikat kereskedelmi banknál vezethetik.”

(7) Az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdésében a (12) bekezdésre való hivatkozás (13) bekezdésre, a (12) bekezdésben a bekezdésre hivatkozás (12) bekezdésre és a (13) bekezdésben a bekezdésekre való hivatkozás (12)-(13) bekezdésre változik.

(8) Az Áht. a következő 18/E. §-sal egészül ki:

„18/E. § A Kincstár a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása körében jogosult távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz alkalmazására is. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a távolról hozzáférést biztosító eszköznek számít az, amellyel birtokosa rendelkezhet a Kincstárral szemben fennálló számla-követeléséről, és ezáltal fizetést teljesíthet a kedvezményezett részére, amely rendszerint személyazonosító kód és/vagy más hasonló azonosító használatához kötött. Ilyen különösen a számla-követelésről való rendelkezést a telefon vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz.”

(9) Az Áht. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok között összevontan „Beruházás” jogcímen kell előirányozni a központi beruházások előkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket.

(2) A szakmai programokkal összhangban álló központi beruházások hároméves programját évente ki kell dolgozni, és a költségvetési törvényjavaslattal egyidejűleg - annak részeként - kell előterjeszteni. A költségvetési törvényjavaslat keretösszegével egyező és az egyéb pénzügyi forrásokat is részletező beruházási programban az 1000 millió forint összköltség feletti beruházásokat tételesen, e összeghatár alatti projekteket összevontan kell bemutatni.”

(10) Az Áht. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az előirányzat-maradványok jóváhagyásának és következő évi felhasználásának, az éven túli kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen (kölcsönök) és visszatérítési kötelezettséggel nyújtható támogatások folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről történő, a 108. § (2) bekezdése szerinti lemondásnak a részletes szabályaira.”

(11) Az Áht. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány rendelkezik az általános tartalékkal és - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a céltartalékokkal, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében képzett tartalékokkal.”

(12) Az Áht. 48. §-ának q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyminiszter)

q) a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének, zárszámadásának a Kormány hatáskörébe tartozó kérdéseiben döntés-előkészítő, koordináló feladatot lát el, javaslatot tesz a 86/B. § (3) bekezdésében szabályozott tartalék felhasználására; előkészíti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési és zárszámadási törvénytervezeteit.”

(13) Az Áht. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) A pénzügyminiszter április 15-éig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkésőbb június 30-áig - elkészíti és a Kormány elé terjeszti a következő évre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket.

(2) A Kormány május 15-éig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében július 31-éig - benyújtja a következő évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési irányelveket az Országgyűlésnek.

(3) Az Országgyűlés június 15-éig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében augusztus 31-éig - a benyújtott költségvetési irányelvek alapján meghatározza a privatizációs bevételek nélküli államháztartási hiány mértékét és az államháztartás kiadásainak lehetséges arányait.

(4) Az országgyűlési képviselők általános választásának évében, illetőleg a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselő-testületek tagjai általános választásának évében a választás napját (első forduló) megelőző 30 nappal

a) az államháztartás állapotáról a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, saját fejezeteik tekintetében,

b) a közigazgatási államtitkárok,

c) az országos hatáskörű szervek vezetői,

d) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója,

e) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója,

f) a jegyző, főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző

részletes jelentést tesznek közzé pénzügyi helyzetükről és a megelőző választási ciklusban keletkezett későbbi éveket terhelő pénzügyi determinációkról, kötelezettségekről.”

(14) Az Áht. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § (1) A normatív állami hozzájárulás összegét, a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és mértékeit, továbbá az egyéb támogatások jogcímeit és feltételrendszerét a költségvetési törvény állapítja meg.

(2) A helyi önkormányzatokat megillető - adatszolgáltatásuk szerinti feladatmutatók alapján megállapított - normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó források összegét önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben hirdeti ki a 71. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt megelőző 15. napig.

(3) A központi költségvetésből a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, átengedett személyi jövedelemadó, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb, központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve előirányzat összegét a helyi önkormányzati költségvetési szervek által utalványozott, a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok és hozzájárulások (a továbbiakban: közterhek) beszámítását követően (nettó módon) 13 részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével kell folyósítani.

(4) A (3) bekezdés szerinti finanszírozás biztosításához szükséges információkat a központosított illetményszámfejtésből rendelkezésre álló adatok, illetve a központosított számfejtést nem igénylő önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a megyei, fővárosi Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat szolgáltatja a Kincstár részére, külön jogszabályban meghatározott módon.

(5) A (3) bekezdésben szereplő adatszolgáltatás, illetve az annak alapját képező, utalványozásnak minősülő intézményi bérszámfejtési adatok a személyi jövedelemadó, a munkavállalókat és a munkáltatókat terhelő járulékok szempontjából megfizetési rendelkezésnek minősülnek. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Kincstár a (3) bekezdés szerinti folyósítást az adatszolgáltatás pótlásáig felfüggeszti.

(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a külön jogszabályban rögzített közterhekre nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi, és éven belül a következő hónapokban kiutalandó nettó összegekből levonja. Ha három egymást követő hónapban vagy legkésőbb november 30-áig a különbözet levonása nem teljesül, akkor a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújthat be a helyi önkormányzat ellen. Az érintett önkormányzatok december 31-én fennálló tartozása a következő évi nettó finanszírozás keretén belül kerül elszámolásra.

(7) Amennyiben a beszámítás során a Kincstár beszedésre, inkasszálásra kényszerül, az ehhez szükséges fedezet biztosítása - az előirányzat felhasználási ütemterve alapján - a helyi önkormányzat feladata.”

(15) Az Áht. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § (1) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően a költségvetési törvény előírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokkal, a címzett és céltámogatásokkal, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatásokkal. A központosított előirányzatok vonatkozásában évközi visszafizetés esetén, azzal egyidejűleg a helyi önkormányzat - a területileg illetékes megyei, fővárosi Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton keresztül - kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását. A jogtalanul igénybe vett összeget teljes egészében vissza kell fizetni.

(2) A helyi önkormányzat kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett teljes összeg után a központi költségvetés részére, ha

a) a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott, normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó források legalább 5 százalékkal meghaladják az őt ténylegesen megillető összeget, valamint,

b) a címzett és a céltámogatásokra és a központi költségvetésből biztosított egyéb támogatásokra a (6) bekezdés alapján nem jogosult.

(3) A központi költségvetés kamatot fizet a helyi önkormányzat részére, ha az általa időarányosan folyósított, normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrás legalább 5 százalékkal kevesebb a helyi önkormányzatot ténylegesen megillető összegnél.

(4) A (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(5) Az a helyi önkormányzat, amely a (2) bekezdés a) pontja szerint visszafizetési kötelezettségének és kamatfizetési kötelezettségének külön jogszabály szerinti határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti.

(6) Ha a helyi önkormányzat a (2) bekezdés b) pontjában szereplő támogatást jogtalanul vette igénybe, vagy azt nem a megjelölt feladatra használta fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, vagy a támogatások igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, a költségvetési év során haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni. Az igénybe vett napokra számítva a (7) bekezdésben meghatározott mértékű, továbbá az (5) bekezdés szerinti kamatot kell fizetnie a központi költségvetés javára.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben fizetendő kamat mértéke, ha a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettségének

a) az igénybevétel évében tesz eleget, a megelőző év átlagos jegybanki alapkamatának kétszerese,

b) ennél későbbi évben tesz eleget, az igénybevétel éve átlagos jegybanki alapkamatának kétszerese.

(8) Az Állami Számvevőszék által feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:

a) a (2) bekezdés a) pontjában szereplő állami hozzájárulás, támogatás esetében kormányrendeletben megjelölt nap,

b) a (2) bekezdés b) pontjában szereplő támogatások esetében a jogtalan igénybevétel napja.

A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(9) Ha a helyi önkormányzat az e törvény 72. § és 80. §-ában előírt információkat határidőre nem szolgáltatja, a Belügyminisztérium - a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig - a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében - havonta egyenlő részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (3) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

(10) A helyi önkormányzat által a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény hatálya alá tartozó támogatások előirányzatai esetében az év közben történő lemondással, illetve visszafizetéssel felszabaduló előirányzat újraelosztására az ezeket meghatározó jogszabályok előírásai az irányadók. Az egyéb, központi költségvetési kapcsolatokból származó támogatások esetében a felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható.”

(16) Az Áht. 68. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi önkormányzat a költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásoknak, támogatásoknak az önkormányzatot megillető normatívái, valamint a központosított előirányzatok tervezett igénybevétele alapján állapítja meg.”

(17) Az Áht. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84. § (1) A társadalombiztosítási alrendszer finanszírozza és látja el a társadalombiztosítás törvényben meghatározott, kötelező feladatait.

(2) A társadalombiztosítási alapok kezelői - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 1. §-a (2) bekezdésében meghatározott személy (a továbbiakban: a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személy) irányítása és az egészségügyi miniszter közreműködése mellett - közreműködnek a következő évre vonatkozó költségvetési irányelvek elkészítésében, és elkészítik a hatáskörükbe utalt alap költségvetését, zárszámadását.

(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési irányelveit a pénzügyminiszter a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személlyel együtt április 15-éig elkészíti, és a Kormány elé terjeszti.

(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési irányelveit a Kormány állapítja meg, és az 50. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének részletes tervezetét az Alapok kezelői a költségvetési irányelvek szerint az egészségügyi miniszter közreműködésével állítják össze, és a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személy jóváhagyásával megküldik a pénzügyminiszternek.”

(18) Az Áht. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetője a költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 20 napon belül meghatározza igazgatási szervei működési költségvetése, valamint az általuk kezelt alapok részletes előirányzatait (elemi költségvetést). Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vonatkozásában e feladatot a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személy 10 napon belül végzi el.”

(19) Az Áht. 86. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(8) bekezdés megjelölése (6)-(10) bekezdésre változik:

„(4) Az Országgyűlés megtárgyalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének bevételeit és kiadásait összességében és alaponként. Az Országgyűlés november 30-áig határozatban, összegszerűen meghatározza az alapok bevételi és kiadási főösszegét, a hiányt, illetőleg a többlet mértékét.

(5) A (4) bekezdésben említett határozat elfogadását követően a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény vitájában benyújtott módosító javaslatokra az 52. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.”

(20) Az Áht. 86/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„86/A. § (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az irányelvek alapján az egészségügyi miniszter közreműködésével elkészítik a kezelésükben lévő társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személynek a jóváhagyásával továbbítják az alaponként és összevontan bemutatott zárszámadási javaslatot a pénzügyminiszternek.

(2) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási javaslatát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési beszámolójának könyvvizsgálói hitelesítését követően fogadja el. A könyvvizsgáló díjazása a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségvetését terheli.

(3) A Kormány a hitelesített mérleget is tartalmazó beszámolót megküldi az Állami Számvevőszéknek, a könyvvizsgálatok eredményéről a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést.

(4) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a költségvetés zárszámadásáról szóló törvényjavaslattal együtt, az 53. §-ban meghatározottak szerint terjeszti az Országgyűlés elé, és küldi meg az Állami Számvevőszéknek.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott törvényjavaslatban be kell mutatni az Alapnak és ezen belül a működési költségvetésnek az előirányzat-maradványát és a költségvetési év költségvetési egyenlegére gyakorolt hatását.”

(21) Az Áht. 86/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodására a 7-18. §-ok vonatkoznak azzal, hogy az Alapok maradványa a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényben foglaltak szerint, annak kihirdetését követően használható fel.”

(22) Az Áht. 86/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„86/F. § A társadalombiztosítási költségvetési szervekre a központi költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések az irányadók.”

(23) Az Áht. a következő 86/G. §-sal egészül ki:

„86/G. § A társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személy

a) gondoskodik az Alapok működéséről,

b) ellátja az Alapok kezelői vonatkozásában a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének azon feladatait, amelyeket az Alap kezelésére vonatkozóan nem a Kormány és nem az Alapok kezelői gyakorolnak.”

(24) Az Áht. 98. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tartozásállomány fennállásáig az ellenjegyzés általános szabályain túlmenően csak a kincstári biztos ellenjegyzésével együtt vállalható további kötelezettség, illetve teljesíthető kifizetés.”

(25) Az Áht. 98. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés megjelölése (9) bekezdésre változik:

„(8) A költségvetési szerv köteles a közbeszerzés megvalósításával összehangoltan biztosítani a szükséges költségvetési és saját forrásai rendelkezésre állását.”

(26) Az Áht. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A költségvetési szervek - ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szervet - a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár kivételével, valamint törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai

a) pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel,

b) kezességet nem vállalhatnak,

c) értékpapírt - kivéve a 94. § (4) bekezdése szerinti gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt - nem vásárolhatnak,

d) váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el,

e) kötvényt nem bocsáthatnak ki.”

(27) Az Áht. 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére jóváhagyott kiadási előirányzat felhasználása az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter - társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében az alapokat kezelő szervezet vezetője - által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott - a bevételek várható beérkezését is ütemező - előirányzat-felhasználási terv alapján a kiadások tényleges felmerülésének időpontjához igazodóan történik.”

(28) Az Áht. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A helyi önkormányzatokat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény szerint megillető, az előző években fel nem használt címzett és céltámogatások, valamint a céljellegű decentralizált támogatás előirányzatának a (3) bekezdésben foglaltak szerint igénybevételre kerülő összegével a pénzügyi teljesítés előtt, továbbá a döntéssel le nem kötött előirányzat-maradvánnyal és a helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév első félévében visszafizetett összegével a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi előirányzatát meg kell növelni. A helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév második félévében visszafizetett és a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára átcsoportosított összege a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatási előirányzatát, valamint a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékának előirányzatát növeli. A termelő infrastrukturális feltételekben meglevő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére előirányzott állami támogatásnak, a tárgyévet megelőző évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg kell növelni.”

(29) Az Áht. 101. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A központi költségvetésből a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást, az átengedett személyi jövedelemadó összegét, valamint a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb, központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott, nettó módon átutalandó támogatást, illetve előirányzatot, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő egészségügyi intézményeket illetően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatást - a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek (szja-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulék) beszámításával - csökkentett összegben, havi részletekben, a Kormány által rendeletben meghatározott időpontban kell folyósítani.”

(30) Az Áht. 102. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstári körbe tartozók által elismert tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatás, valamint annak az (5) bekezdésben foglalt felülvizsgálata alapján a Kincstár - kormányrendeletben szabályozott módon és mértékben - az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére az előirányzat-felhasználási keretet zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a Kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás hitelességét az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ellenőrzi, és annak eredményéről a Kincstárt értesíti.”

(31) Az Áht. 102. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A Kincstár december 20-át követően megelőlegezi a központi költségvetési szervek következő évi előirányzata terhére a munkavállalók december havi járandóságait, valamint a helyi önkormányzatokat a következő évben nettó módon megillető támogatások és átengedett bevételek 1/13-ad részét, hogy a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezete - az illetménykifizetés napjához igazodóan - az év végi munkanapok átcsoportosítása miatt rendelkezésre álljon.”

(32) Az Áht. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az államháztartás alrendszerei közül a helyi önkormányzatok vagyonáról külön törvény rendelkezik.”

(33) Az Áht. 108. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Kormány - 2000 millió forint bruttó éves értékhatárig - rendeletben intézkedhet, az állam társadalombiztosítási ellátást szolgáló vagyona kivételével, a kincstári és vállalkozói vagyonának egymás közötti - bármilyen jellegű visszapótlás nélküli - átcsoportosításáról.”

(34) Az Áht. 109/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A KVI a kincstári vagyonért felelős miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv.”

(35) Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A kincstári vagyon értékesítésének módjára vonatkozó szabályzatot a Kormány hagyja jóvá azzal, hogy a kincstári vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető)

g) csere”

(36) Az Áht. 109/F. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A KVI a törvény alapján közvetlenül vagyonkezelői jogot gyakorol minden olyan kincstári vagyontárgy felett, amelynek nincs más vagyonkezelője.”

(37) Az Áht. 109/F. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogot, illetve a kijelölést a KVI - az érintett szervezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével - visszavonhatja.”

(38) Az Áht. 109/G. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vagyonkezelői jog jogosultját - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettséget is - azzal, hogy a vagyont nem értékesítheti, illetve arra zálogjogot, illetve haszonélvezeti jogot nem alapíthat. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogát írásbeli megállapodás alapján és a KVI-vel kötött megállapodásban foglalt, akár a versenyeztetés alól is felmentést biztosító feltételek szerint, ellenérték fejében - központi költségvetési szervek egymás közti ügylete esetén ingyenesen is - átruházhatja - a vagyonhoz kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel együtt - a vagyon kezelésére jogosult más szervre, a KVI egyidejű értesítése mellett. A vagyonkezelői jog átruházása esetén a KVI-vel kötött vagyonkezelési szerződés a szükséges módosítások átvezetésével továbbra is hatályban marad. A kincstári vagyon kezelésére vonatkozó szakmai feltételeket a Kormány rendeletben állapítja meg.”

(39) Az Áht. 109/G. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ingatlanra vonatkozóan a vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. A 109/F. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó szervek bejegyzett kezelői jogát az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés módosítása nélkül bejegyzett vagyonkezelői jognak kell tekinteni. A KVI a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok tekintetében a Magyar Államot és a vagyonkezelőt megillető jogok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.”

(40) Az Áht. 109/I. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vagyonkezelő személyének kijelöléséhez, megváltozásához, továbbá vagyonkezelési megállapodás, illetve vagyonkezelési szerződés megkötéséhez az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak tekintetében a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértése szükséges. Vagyonkezelési megállapodás, illetve vagyonkezelési szerződés megkötése esetén a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértési joga a megállapodásnak, illetve a szerződésnek a védettséget érintő vagyonkezelési kérdéseire terjed ki.”

(41) Az Áht. 109/K. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A KVI a kincstári vagyont - a 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak elidegenítése és a (4) bekezdésben említett társasági tulajdonba adás kivételével - 100 millió forint egyedi bruttó forgalmiérték-határig a KVI vezérigazgatójának jóváhagyásával, a kincstári vagyonért felelős miniszternek a kincstári vagyonkörből történő kikerülésre vonatkozó jóváhagyása nélkül és félévenként történő utólagos, az ügyeket tételesen bemutató tájékoztatása mellett értékesítheti.”

(42) Az Áht. 109/K. §-a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az állami öröklés révén kincstári vagyonba kerülő és 50 000 forint bruttó egyedi értéket meg nem haladó - muzeális értéknek, műkincsnek vagy nemesfémtárgynak nem minősülő - vagyontárgyakat a KVI ingyenesen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye - ingatlan esetében annak fekvési helye - szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja. Kétség esetén a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános illetékességre vonatkozó rendelkezéseit alapul véve kell eljárni.

(6) Amennyiben a kizárólagos állami tulajdonban levő kincstári vagyontárgyakra vonatkozó külön törvények rendelkezései kijelölik a használó személyét, akkor a használót - a kincstári vagyonért felelős miniszter egyetértése esetén, vagyonkezelési szerződéskötés nélkül - vagyonkezelőnek kell tekinteni.”

(43) Az Áht. 116. §-ának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„116. § Az Országgyűlés részére a központi költségvetés tárgyalásakor, illetve a zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:”

(44) Az Áht. 116. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. zárszámadáskor a költségvetési hiány finanszírozásának kimutatásait, így:

a) a költségvetési hiány finanszírozásának, illetve a többlet felhasználásának kimutatását hitelezők, illetve adósok szerinti bontásban;

b) a költségvetési hiány finanszírozásának, illetve a költségvetési többlet felhasználásának kimutatását eszközök szerinti bontásban;

c) az állami pénzeszközök alakulását;”

(45) Az Áht. 119. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Kincstárnak a zárszámadás előkészítése keretében a tárgyév december 31-ei állapothoz képest eltérést eredményező tételeket a kettős könyvvitel zárt rendszerében analitikával alátámasztottan át kell vezetni a folyószámla-vezető rendszerében, az előirányzat-gazdálkodási rendszerében és a főkönyvben.”

(46) Az Áht. a következő címmel és 121/A. §-sal egészül ki:

„A költségvetési ellenőrzést követő különleges intézkedések

121/A. § (1) Ellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettség terheli a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervet, ha a kormányzati, felügyeleti, valamint belső költségvetési ellenőrzés során az ellenőrző szerv a költségvetési szervnél

a) a költségvetési előirányzataiból, az alapból, illetve fejezeti kezelésű előirányzatból juttatott céljellegű támogatásoknak jogszabályellenes, illetve céltól eltérő felhasználását,

b) a központi költségvetést illető egyéb befizetési kötelezettségek jogszabályi előírásnál alacsonyabb teljesítését, - ideértve az eredmény téves kimutatását is -

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótlék mértéke a jogszabályellenesen felhasznált előirányzat vagy befizetési elmaradás 20%-kal növelt összege.

(3) Az ellenőrzés akadályoztatása, továbbá a külön rendeletben foglalt határidők be nem tartása esetén az ellenőrzött szerv vezetője, valamint a felelőssé tett személy mulasztási bírsággal sújtható.

(4) A bírságot az ellenőrzési szervezet vezetője az államigazgatási eljárás szabályai szerint határozatban szabja ki. Ez ellen fellebbezést az ellenőrző szerv vezetőjéhez lehet benyújtani.

(5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti befizetéseket a központi költségvetés javára kell teljesíteni.”

(47) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

t) a 121. § (4)-(6) bekezdésében foglalt ellenőrzések szabályait, továbbá a 121/A. §-sal összefüggésben is az ellenőrző szerv, illetve az ellenőrzési szervezet fogalmát.”

(48) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

z) a 121/A. § szerinti mulasztási bírság mértékét és részletes szabályait, valamint az ott szabályozott ellenőrzési pótlék megfizetésének részletes szabályait.”

(49) Az Áht. 124. §-ának (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy)

g) e törvény 40. §-a alapján a költségvetési törvényben meghatározott egyes előirányzatoknál a jóváhagyottól való - külön szabályozott módosítás nélküli - eltérés mértékét, rendjét,”

(rendeletben szabályozza.)

A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása

81. § A nemzeti gondozásról szóló - 1994. évi XLV. törvénnyel módosított - 1992. évi LII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem jogosult az (1) bekezdésben említett nemzeti gondozási díjra az, aki az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvénynek az azt módosító 1997. évi XXIX. törvény hatálybalépése előtt - 1997. június 7-ig - hatályban volt 2. §-a szerint kapott kárpótlást.”

A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosítása

82. § (1) A távközlésről szóló - módosított - 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (3)-(4) bekezdésre változik:

„(2) Ha a távközlési szervezet az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szolgáltatás végzésére jogosult, ugyanezen pont szerinti, de önállóan is nyújtható szolgáltatásra csak pályázat alapján szerezhet jogot. E tevékenységét a már működő koncessziós társasága keretében - az újabb koncessziós pályázat feltételeinek megfelelően módosított és kiegészített koncessziós szerződés szerint - végezheti.”

(2) A Tt. a következő 36. §-sal egészül ki:

„36. § Az e törvény 33. §-ában megállapított, továbbá más jogszabályban meghatározott állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetésről szóló törvényben - fejezeti kezelésű előirányzatként - kell megállapítani.”

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása

83. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló - módosított - 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 13. § (1) bekezdése 18. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában/)

d) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához;”

(2) Az Áfa tv. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adólevonási jog keletkezésének időpontja:)

b) kézhez vett határozat alapján az Áfa-jogcímen teljesített befizetés időpontja, vagy ha az adó befizetése készpénzben nyújtott vámbiztosíték elszámolásából teljesül, akkor a határozat kelte [32. § (1) bekezdésének b) pontja];”

(3) az Áfa tv. 72. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az adóhatóság a NATO biztonsági beruházási program keretében megvalósuló belföldi beruházások, áruszállítások és szolgáltatások teljesítése esetén - saját hatáskörében - engedélyezi az e törvény rendelkezései alapján le nem vonható előzetesen felszámított adó-visszatérítését. Az adó-visszatérítési kérelemhez csatolni kell a Honvédelmi Minisztérium igazolását arról, hogy a teljesítés Beruházási Program keretében bonyolódik.”

(4) Az Áfa tv. 1. számú melléklete az e törvény 14. számú melléklete szerint módosul.

(5) Az Áfa tv. 4. számú melléklete az e törvény 15. számú melléklete szerint módosul.

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

84. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tárgyév év június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett és céltámogatás, valamint az előző év december 31-éig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott -, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítésére fordítható. Erről a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium kiegészítő jegyzéket tesz közzé. Ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át nem haladja meg, akkor a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások első évi ütemére nyújt fedezetet. Ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át meghaladja, az e fölöttieknél a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások évenkénti céltámogatásainak teljes fedezete a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg.

A kiegészítő jegyzék közzétételét követően a tárgyévben ki nem elégített igények érvényüket veszítik. A tárgyév július 1-jétől lemondással, a 14. § (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a 14. § (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat szükség szerint felhasználható a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékra.”

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

85. § A bányászatról szóló - az 1995. évi XXXVII. és az 1997. évi XII. törvénnyel módosított - 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az évente befizetett bányajáradék 10%-át a bányavállalkozóra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására kell fordítani. Ennek felhasználását a környezetvédelmi alap célfeladatok kiadásai között kell előirányozni.”

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

86. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló - módosított - 1993. évi LXXVIII. törvény a következő 62/B. §-sal egészül ki:

„62/B. § (1) Az önkormányzat a 62. § (1)-(2) bekezdésében említett bevételét - a külön jogszabályban meghatározott lakáscélú lakossági adósságkezelés során - a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére, továbbá településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására, csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére is felhasználhatja.

(2) Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételei felhasználásának részletes szabályait rendeletben határozza meg.”

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

87. § (1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 27. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, a szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:)

d) párhuzamos oktatás esetén a tanuló az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti,”

(2) A Kt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben a jegyzőnél, főjegyzőnél kell teljesíteni a következők szerint: óvoda, általános iskola esetén a székhely szerint illetékes jegyzőnél, alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, kollégium, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény, több célú intézmény és a többi közoktatási intézmény esetén a székhely szerint illetékes főjegyzőnél. A nyilvántartásba vétellel összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.”

(3) A Kt. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az engedély kiadásáról óvoda, általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző, alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, több célú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. A jegyző, főjegyző döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat. Az engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.”

(4) A Kt.118. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A közoktatási intézmény vezetője keresetkiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló keresetkiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.”

(5) A Kt. 118. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az intézményfenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésről szóló törvényben egy főre meghatározott összeg és a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben pedagógus munkakörben, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata.

(12) A fenntartó a (11) bekezdés szerint meghatározott összeget az érintettek létszámának megfelelően osztja szét az intézmények között.”

(6) A Kt. 124. §-ának (22) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(22) A jegyző 1999. január 31-ig megküldi a főjegyzőnek az alapfokú művészetoktatási intézmények iratait (alapító okirat, működés megkezdéséhez szükséges engedély stb.).”

(7) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen felül

a) más célra fel nem használható központosított előirányzattal, normatív módon elosztott előirányzattal, vagy az Oktatási Minisztérium költségvetésében megtervezett összeggel kell támogatni

- a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, működtetését,

- a pedagógus-szakvizsga, -továbbképzés és -átképzés szervezését (a támogatás összegén belül elkülönítetten kell feltüntetni a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatást végző pedagógusok továbbképzésére és átképzésére fordítható összeget),

- az országos, a fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenységét, a pedagógiai szakszolgálatok megszervezését és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások igénybevételét.

b) Az a) pontban meghatározott támogatások együttes összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése alapján minimálisan biztosítandó összeg hét százalékánál.”

(8) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az 1-2. pontban meghatározott szakmai normatívák összegét, illetve a támogatások főösszegét és az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg.”

(9) A Kt. 3. számú melléklete I. részének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

g) alapfokú művészetoktatási intézményi oktatás

zeneművészeti ágban 8 15

művészeti ágban 10 20”

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

88. § (1) A felsőoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 4/A. §-ának első és második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A felsőoktatási intézmények e törvény 1. számú melléklete szerinti felsorolása 1999. december 31-ével hatályát veszti. A 2000. január 1-jével hatályba lépő új felsorolást a Kormány 1999. február 28-ig az Országgyűlés elé terjeszti. 1999. december 31-ig az állami felsőoktatási intézmények e törvény 3. § (1) bekezdésében, illetőleg a 4. § (1) bekezdésében foglalt feltételeinek megfelelő alapító okiratát a Kormány az Országgyűlés elé terjeszti.”

(2) Az Ftv. 9/E. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felsőoktatási intézményekben folyó, a képzést tematikusan elkülönülten megalapozó kutatások, műszaki fejlesztések, valamint tudományos műhelyek támogatására, továbbá a doktori képzés keretében a doktori fokozat megszerzésére felkészítő programok feltételeinek biztosítására az éves központi költségvetési törvényben kutatási előirányzat áll rendelkezésre. A kutatási előirányzat összegét a felsőoktatási intézményekben teljes munkaidőben foglalkoztatott tudományos és művészeti fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, továbbá az államilag finanszírozott nappali doktori képzésben résztvevők együttes létszáma, valamint a kutatási normatíva szorzata alapján kell meghatározni. A kutatási normatíva nem lehet kisebb, mint a legalacsonyabb képzési és fenntartási normatíva kétszerese. E pénzeszközök elosztásánál a 111. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény módosítása

89. § Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló - az 1996. évi CXXIV. törvénnyel módosított - 1994. évi XIII. törvény 1. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az orosz haditechnikai termékek - az USD, a szállítmány magyar vámkezelése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamának, a Kormány által meghatározott arányban átszámított - forintértéke a központi költségvetésben)

a) a XLI. az Államadósság költségvetési elszámolásai fejezet bevételeit - kivéve ha törvény másként nem rendelkezik -,”

A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosítása

90. § A gazdasági kamarákról szóló - módosított - 1994. évi XVI. törvény 2. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

b) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet - a lakásszövetkezet kivételével - a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági vállalkozó,”

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása

91. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló - módosított - 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végkielégítés összege, ha az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

átlagilletménynek megfelelő összeg.”

(2) Az Üsztv. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § Ha az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

átlagilletményének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult.”

(3) Az Üsztv. 87. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közös megegyezésre, a felmentésre...)

b) a végkielégítés összege, ha a tisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

ba) három év: egy havi,

bb) öt év: két havi,

bc) nyolc év: három havi,

bd) tíz év: négy havi,

be) tizenhárom év: öt havi,

bf) tizenhat év: hat havi,

bg) húsz év: nyolc havi

átlagilletményének megfelelő összeg.”

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

92. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazgatóság tagjai e jogviszonyuk fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig az 5. §-ban megjelölt gazdálkodó szervezeteknél munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban nem állhatnak. Az igazgatóság tagjai e jogviszonyuk megszűnésétől számított két évig érvényesen nem lehetnek vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok az e törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságoknál.”

(2) A Priv.tv. 70. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A bankkonszolidációban részt vett pénzintézetek (Budapest Bank Rt., Kereskedelmi és Hitelbank Rt. és a Konzumbank Rt.), valamint a Földhitel és Jelzálogbank Rt. állami tulajdonban lévő részvényei tekintetében a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja.”

(3) A Priv.tv. mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorló földművelésügyi miniszter cím alatti felsorolás a következők szerint módosul:

(Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: földművelésügyi miniszter)

„Concordia Közraktár Rt. 100%.

Városépítési Tudományos és Tervező Kht. 100%”

Ezzel egyidejűleg a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Kht. tekintetében a környezetvédelmi miniszter tulajdonosi joggyakorlása megszűnik.

(4) A Priv.tv. mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. cím alatti felsorolás kiegészül a tartós állami tulajdon részarányának változatlanul hagyásával a következő társaságokkal:

(Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.)

„Eximbank Rt. 100%

MEHIB Rt. 100%

Hitelgarancia Rt. 50%+1 szavazat

Szerencsejáték Rt. 100%

Reorg Rt. 50%+1 szavazat

Magyar Fejlesztési Bank Rt. 100%”

Ezzel egyidejűleg a pénzügyminiszter tulajdonosi joggyakorlása megszűnik.

(5) A Priv.tv. mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. cím alatti felsorolásból a következő társaságok törlésre kerülnek:

Balatonfüredi Volán Kft. 50%+1 szavazat

Dudari Volán Kft. 50%+1 szavazat

Sümegi Volán Kft. 50%+1 szavazat

Tapolcai Volán Kft. 50%+1 szavazat

Várpalotai Volán Kft. 50%+1 szavazat

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

93. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló - az 1997. évi CXLIV. törvénnyel módosított - 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 56. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetés”

(2) A Kvt. 57. §-a és címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat

57. § A környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását - a külön törvényben meghatározott tájrendezést -, továbbá természeti értékek, területek fenntartását, a leghatékonyabb megoldások ösztönzését, előmozdítását, a társadalom környezeti szemléletének fejlődését, valamint a környezetvédelmi kutatást elősegítő előirányzat.”

(3) A Kvt. 103. §-ának (2) bekezdésében a Központi Környezetvédelmi Alap szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:

„környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat”

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása

94. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló - módosított - 1995. évi LVI. törvény 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az üzemanyag termékdíjat a jövedéki adó fizetésére kötelezett a jövedéki adó részeként a jövedéki adóban fizeti meg. Az üzemanyag termékdíj mértéke az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó három százaléka, amely a környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzatot illeti meg.”

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

95. § (1) A vízgazdálkodásról szóló - az 1997. évi CXL. törvénnyel módosított - 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami tulajdonban lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglaltakra is figyelemmel, a közérdek mértékéig, a központi költségvetés - ideértve a fejezeti kezelésű vízügyi célelőirányzat pénzeszközeinek felhasználásával -, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni.”

(2) A Vgtv. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglaltakra is figyelemmel a központi és az önkormányzati költségvetésben meghatározott pénzeszközök felhasználásával, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni.”

(3) A Vgtv. 15. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött, vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után a vízügyi célelőirányzat javára vízkészletjárulékot köteles fizetni.

(8) A vízügyi célelőirányzat a vízgazdálkodás e törvényben meghatározott közcélú feladatainak ellátását, ezen belül különösen, a vizek kártételei elleni védekezést, a vízkészletek védelmét, a takarékos és gazdaságos vízhasználatot (ivóvízhasználatot), a közcélú vízilétesítmények (víziközművek létesítését, fejlesztését), a vízrajzi tevékenység fejlesztését, az állami vízügyi alapfeladatok ellátását, a vízgazdálkodási kutatás és műszaki fejlesztés forrásainak kiegészítését elősegítő előirányzat.”

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása

96. § A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló - módosított - 1995. évi XCIII. törvény 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban a törvény hatálybalépésétől számított 5 éven belül kell végrehajtani.”

A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosítása

97. § (1) A devizáról szóló - módosított - 1995. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 60. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felhatalmazott pénzintézet a devizakülföldit az alábbi jogcímeken megillető forintösszegeket, a devizakülföldi kérésére a konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni)

e) a 21. § (3)-(5) bekezdésében és a 22. §-ban megjelölt jogcímeken megillető forintösszeget.”

(2) A Dtv. 87/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Államkincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat és azon az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja, és használhatja fel.”

(3) A Dtv. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Állam nevében eljáró pénzügyminiszternek nem kell devizahatósági engedély a devizakülfölditől történő devizahitel felvételhez, továbbá külföldön kötvény kibocsátáshoz, azonban a devizahitel felvételéről, továbbá a kibocsátásáról köteles előzetesen tájékoztatni a devizahatóságot.”

A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosítása

98. § (1) A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységekről szóló - módosított - 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) 69. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az e törvény 9. számú mellékletében, valamint külön törvényben meghatározott tevékenységek gyakorlásának feltétele, hogy a tevékenységből eredő esetleges kártérítési kötelezettségek fedezetére a tevékenység folytatására jogosult felelősségbiztosítási szerződést kössön.”

(2) A Bit. 168. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

c) a 69. § (1) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos részletes szabályokat”

(rendeletben szabályozza.)

(3) A Bit. az e törvény 12. számú melléklete szerinti 9. számú melléklettel egészül ki.

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

99. § (1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló - módosított - 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 7. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kezességvállalási engedély a bankgarancia érvényességének időtartama alatt a bankgarancia összegétől függően az alábbiakra jogosítja fel az engedélyest:)

d) ha a bankgarancia összege legalább 20 millió forint vagy annál több, az engedélyes bármely vámhivatalnál azonos időben a bankgarancia összegének mértékéig vállalhat készfizető kezességet, kivéve az árutovábbítás esetét. Árutovábbítás esetén készfizető kezesség összeghatárra tekintet nélkül vállalható.”

(2) A Vtv. a következő 123/A. §-sal egészül ki:

„123/A. § Vámmentesek a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében beérkező, a Programban megvalósításra kerülő védelmi rendszer kiépítésére és fenntartására szolgáló termékek. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell a Honvédelmi Minisztérium igazolását arról, hogy a beszerzés Beruházási Program keretében bonyolódott.”

(3) A Vtv. 143. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kérelemre a pénzügyminiszter a kereskedelmi forgalomban behozott vámárukra kiszabott statisztikai illeték és vámkezelési díj megfizetése alól felmentést adhat, ha annak nemzetgazdasági indokoltsága fennáll.”

(4) A Vtv. 143. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (6) bekezdés szerinti feltételek fennállását a Gazdasági Minisztérium véleményezi. A feltételek nem teljesülése esetén a statisztikai illeték és vámkezelési díj összegét utólag az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása mellett kell megfizetni.”

(5) A Vtv. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„144. § (1) A vámkezeléskor vagy utóellenőrzéskor felmerült szakértői és más vizsgálati díjat, továbbá a fuvarozási, kiszállási és más költségeket - a (2) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vámteherrel együtt vagy a vámhivatal eljárása során kell kiszabni és beszedni.

(2) A vámszervezet vámlaboratóriuma által kérelemre végzett laboratóriumi vizsgálat díja az elvégzett vizsgálat költsége, de legalább hatezer forint, amelyet a vizsgálatot kérő a többi költségtől elkülönítve köteles átutalni.

(3) A felmerült szakértői és más vizsgálati díjat a vámkezelést kérőnek akkor kell megfizetnie, ha

a) a vámkezelés során a vizsgálat elvégzésére kifejezett kívánságra kerül sor,

b) a jogorvoslati eljárás során kért szakértői vizsgálat a vámhatóság megállapításával szemben az ügyfél állítását nem támasztja alá,

c) az utóellenőrzés megszakítása miatt költség merül fel,

d) a laboratóriumi vizsgálatra a vámterhek megállapításához szükséges minőség meghatározás céljából, vagy azért került sor, mert a vámkezelést kérő által benyújtott analízis bizonyítvány alapján az áru vámkezelése nem volt elvégezhető.

(4) A vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás esetében

a) nem kereskedelmi áruforgalomban megkezdett naponként kilencszáz forint,

b) kereskedelmi áruforgalomban:

1. a munkaszüneti napon, heti pihenőnapon (szabadnapon) végzett vámkezelés esetén ezernyolcszáz forint,

2. az állandó vámfelügyeletet igénylő szolgálat ellátása esetén a megkezdett nyolc órai szolgálat térítéseként személyenként hétezer-kettőszáz forint,

3. minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés esetében vámkezelési bejelentésenként ezernyolcszáz forint,

4. munkanapon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés esetében a 3. alpontban említett szemledíjat, továbbá megkezdett óránként kilencszáz forint

szemledíjat kell fizetni.

A vámkezelési bejelentés formáját és tartalmát e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(5) A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott szemledíjat a vámhivatal - a 2. alpont kivételével - az eljárás megkezdése előtt szabja ki, és szedi be. A 2. alpontban meghatározott szemledíjat naptári hónaponként összesítve szabja ki, és szedi be.

(6) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek vagy megbízottjának felróhatóan elmarad, vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után háromezer-hatszáz forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a kért eljárás az árunyilatkozat, az áru vagy fuvareszköz (szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhető el. Nem minősül meghiúsult eljárásnak, ha a fuvareszköz hiánya az eljárást kérőnek nem róható fel.

(7) A szemledíjat az köteles megfizetni, aki az eljárást kérte. A kérelmezőnek, illetőleg megbízottjának fel nem róható akadály következtében előállott várakozás vagy meghiúsult eljárás esetén szemledíjat fizetni nem kell. A szemledíj kiszabása ellen fellebbezésnek van helye.

(8) A közúti járművek vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért - a vizsgálat eredményétől függetlenül - járművenként ötezer-négyszáz forint költségtérítést kell fizetni.

(9) A kereskedelmi forgalomban behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt áruval kapcsolatban a vámmentességre vagy vámkedvezményes eljárásra való jogosultság utólagos igazolása esetén árunyilatkozatonként háromezer-hatszáz forint költségtérítést kell fizetni.

(10) Az ideiglenesen megnyitott határátkelőhelyen, valamint az állandó jelleggel megnyitott határátkelőhelyen a nyitvatartási idő meghosszabbításával végzett vámszolgálatért fizetendő díj mértékét - a tényleges költségek figyelembevételével - a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

(11) A vámáru kísérése esetén, ha arra a vámáru felett rendelkezésre jogosult kérésére kerül sor, a tényleges költséget, de legalább óránként és a vámszolgálatot végző személyenként kilencszáz forint költségtérítést kell fizetni.

(12) A 62. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a vámhivatali raktárba felvett áruk után a megkezdett száz kilogrammonként és naponta kilencszáz forint költségtérítést kell fizetni raktárdíjként.

(13) A jövedéki törvény előírásai szerint zárjeggyel ellátandó jövedéki termékek utáni adó-visszatérítéshez szükséges vámhivatali eljárás (zárjegy levétele) esetén az ellenőrzést kérő a (4) bekezdésben meghatározott szemledíjat köteles fizetni. Vámkezelési bejelentésnek ilyen esetben a benyújtott kérelmet kell tekinteni.”

(6) A Vtv. 148. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A pénzforgalmi jellegű bankszámlát vezető hitelintézet a bankszámla megnyitásától számított 15 napon belül a pénzforgalmi jelzőszámot a vámhatósággal közli.”

A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása

100. § (1) A rádiózásról és a televíziózásról szóló - módosított - 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Testület az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a Magyar Államkincstár vezeti. A Testület költségvetését az Országgyűlés önálló törvényben, a 77. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § (2)-(3) bekezdése szerinti keretek között hagyja jóvá. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-éig - a Testület augusztus 31-ig megküldött javaslata, ennek hiányában a bizottság által felkért szakértő(k) szakértői véleménye alapján - nyújtja be az Országgyűlésnek. A Testület gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”

(2) A média tv. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(10) bekezdések megjelölése (4)-(11) bekezdésre változik:

„(3) Az Országgyűlés - az (1) bekezdésben leírt eljárás szerint előterjesztett - zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt az (1) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 77. § (6) bekezdése szerinti mellékletet is. E törvény esetében a benyújtási határidők minden év május 31., illetve augusztus 31.”

(3) A média tv. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a részvénytársaságokat a műsorterjesztési költségeiknek megfelelő támogatásban részesíti.”

(4) A média tv. 77. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés megjelölése (7) bekezdésre változik:

„(6) Az Alap éves költségvetését - a 32. § (1) bekezdése szerinti önálló törvény mellékleteként - az Országgyűlés hagyja jóvá.”

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

101. § A személyi jövedelemadóról szóló - módosított - 1995. évi CXVII. törvény 81/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81/A. § A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványnak és a mezőgazdasági őstermelő e törvény szerinti adatainak a nyilvántartását Megyei Földművelésügyi Hivatal látja el. A Megyei Földművelésügyi Hivatal a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól negyedévenként a negyedévet követő hó 20-áig adatot szolgáltat az adóhatóságnak. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításához és a nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény által meghatározott adatokat, valamint az adóazonosító jelét megadja és igazolja, amelyeket a Megyei Földművelésügyi Hivatal az igazolvány kiállításához, továbbá törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez felhasznál. A Megyei Földművelésügyi Hivatal a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal összefüggő, előzőekben meghatározott feladatait - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóhatóságra vonatkozó rendelkezése szerint látja el.”

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

102. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló - módosított - 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

távolléti díjnak megfelelő összeg.”

(2) A Hszt. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hivatásos állomány kimagasló teljesítményt nyújtó tagjának a miniszter - a személyi juttatás előirányzata terhére - az éves költségvetési törvényben megállapított létszám 40%-áig az e törvényben meghatározott illetményrendszertől eltérő személyi illetményt állapíthat meg.”

(3) A Hszt. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló illetménykereten belül a hivatásos állomány tagját mérlegelés alapján a fizetési fokozatra megállapított beosztási illetmény összegénél 40%-ig terjedően magasabb, illetve 20%-ig alacsonyabb összegben sorolhatja be.”

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

103. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 69. §-ának (2) bekezdésében a „Központi Környezetvédelmi Alapban” szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:

„Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzatban”

(2) A Tvt. 80. §-a (4) bekezdésének a)-b) pontjában a „Központi Környezetvédelmi Alapot” szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:

„Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzatot”

(3) A Tvt. 81. §-a (4) bekezdésében a „Központi Környezetvédelmi Alap” szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:

„Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat”

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

104. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ittv.) 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hiteles másolatért, valamint a már kiadott hiteles másolatra rávezetett változásért 1500 forint összegű díjat kell fizetni, mely összeg az általános forgalmi adót tartalmazza.”

(2) Az Ittv. 30. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdés c)-g) pontjaiban említett szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

(3) Az illeték mentességének a (2) bekezdésben meghatározott feltétele meglétéről a szervezet (alapítvány) az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni.”

Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosítása

105. § (1) Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló - módosított - 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 213. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az elszámolóház a befektetési szolgáltató és a befektetési szolgáltató ügyfeleit megillető befektetési eszközöket és pénzeszközöket - külön jogszabályban előírt módon - elkülönítve köteles kezelni.”

(2) Az Épt. 226. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói vizsga meglétét az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően 1999. december 31-ig kell igazolni az erre kötelezetteknek.”

(3) Az Épt. 247. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

f) az értékpapír-számla, a központi értékpapír-számla, a tőzsdeforgalmi számla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének részletes szabályait, ideértve e számlák elkülönített kezelésére, valamint e számlák feletti rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokat is,”

(4) Az Épt. 247. §-ának (2) bekezdése a következő g)-i) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

g) a kintlevőségek, befektetések, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjait,

h) a kockázatok megállapítását, elemzését, értékelését, behatárolását, kezelését és csökkentését, a kockázatvállalás ellenőrzését,

i) a belső ellenőrzési rendszer kialakítására, valamint működtetésére vonatkozó részletes szabályokat.”

(5) Az Épt. 14. §-a (2) bekezdésének c) pontjából a „szakmai” szövegrész és a 32. §-a (1) bekezdésének b) pontja 1999. január 1-jén hatályát veszti.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

106. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló - módosított - 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[(1) E törvény rendelkezései nem terjednek ki]

g) az ellenőrző részesedéssel rendelkező vállalkozás és az ellenőrzött vállalkozások közötti pénzkölcsönnyújtásra, kezességvállalásra és a pénzügyi lízingnyújtásra, ha egyik vállalkozás sem minősül e törvény szerint pénzügyi intézménynek.”

(2) A Hpt. 10. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„(2) Ha a Magyar Állam a 12. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott eset bekövetkezte miatt hajt végre alaptőke-emelést új részvények jegyzésével, akkor az alaptőke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehet hajtani.”

(3) A Hpt. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezés céljából a Pénzügyminisztérium részére.”

(4) A Hpt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, a vele szemben fennálló követeléseket a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezések szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni.”

(5) A Hpt. 73. §-a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:

„(3) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében nem éri el a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, de a leszállítást elrendelő közgyűlés egyidejűleg dönt a tőkeemelésről is, melynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése eléri vagy meghaladja a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, akkor a hitelintézettel szemben fennálló követeléseket a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezések szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni és a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 262. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(4) Nem kerülhet sor a jegyzett tőke (3) bekezdésben említett leszállításának és felemelésének cégbírósági bejegyzésére, ha a tőkeemelés meghiúsul vagy nem éri el azt a mértéket, amelynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése elérné vagy meghaladná a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket.”

(6) A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 35. ponttal egészül ki:

„35. Hiteljellegű szerződés (54. §) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló szerződés is.”

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

107. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló - módosított - 1997. évi LXVIII. törvény 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A végkielégítés mértéke, ha a szolgálati viszony ideje legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

illetménynek megfelelő összeg.”

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

108. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására, így különösen

a) a településrendezési feladatok támogatására,

b) minőségügyi, építésfelügyeleti, építésügyi hatósági ellenőrzésre, az ezzel kapcsolatos feladatok támogatására, az ellenőrzések hatékonyságának és színvonalának emelésére,

c) hatósági végrehajtások elvégzésére, illetve pénzügyi fedezetük pályázati úton történő megelőlegezésére,

d) a helyi építészeti örökség védetté nyilvánításával és védelmével kapcsolatos önkormányzati kiadások pályázati úton történő támogatására,

e) az építészeti örökség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtására, támogatására,

f) az építészeti értékek bemutatásának elősegítésére,

g) az építészeti és településrendezési társadalmi szervezetek szakmai feladatainak ellátására, támogatására,

h) az építészeti kultúra fejlesztésére

a költségvetés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében építésügyi célelőirányzat áll rendelkezésre.”

(2) Az Étv. 50. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az építésügyi bírságból a költségvetés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetébe építésügyi célelőirányzatként befolyt bevételek 30%-a az érintett építmény helye szerinti települési önkormányzatot, 30%-a pedig az első fokon eljáró építésügyi hatóságokat illeti meg. Amennyiben az építésügyi hatósági eljárásban a másodfokú hatóság is eljár, úgy az első fokú építésügyi hatóságot megillető 30%-ból 15% a másodfokon eljáró építésügyi hatóságot illeti meg.

(3) Az érintett építmény, építményrész helye szerinti települési önkormányzattal szemben kiszabott építésügyi bírságból befolyt bevételből a települési önkormányzatot illető rész (30%) is az építésügyi célelőirányzatot illeti.”

(3) Az Étv. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezéssel kapcsolatos hatósági, továbbá az építésügyi hatósági ellenőrzési és kötelezési ügyek döntésre való szakmai előkészítését és végrehajtását, továbbá az építésfelügyeleti tevékenységet csak jogszabályban meghatározott szakirányú egyetemi vagy főiskolai, más építésügyi hatósági ügyek esetében pedig legalább szakirányú középfokú képesítéssel, továbbá jogszabályban meghatározott szakmai feltételekkel rendelkező köztisztviselő végezheti.”

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

109. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló - módosított - 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 1999. január 1-je előtti időponttól megállapított saját jogú és hozzátartozói nyugellátást, baleseti nyugellátást - ideértve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is - 1999. január hónapban az 1999. évre tervezett fogyasztói árnövekedés mértékének megfelelően 11 százalékkal, de legalább 3500 forinttal kell emelni, az emelés mértéke azonban ez utóbbi esetben sem haladhatja meg a 25,5 százalékot. Az a személy, aki egyidejűleg több nyugellátásban részesül, ellátásonként jogosult a 11 százalékos mértékű emelésre, azonban a saját jogú nyugellátásának, baleseti rokkantsági nyugdíjának emelése ebben az esetben sem lehet 3500 forintnál kevesebb, de a saját jogú nyugellátása, baleseti rokkantsági nyugdíja emelésének mértéke nem haladhatja meg a 25,5 százalékot.”

(2) A Tny. 62. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)-(8) bekezdés jelölése (8)-(9) bekezdésre változik:

„(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (5) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében - a (2) bekezdésben meghatározott emelésen túlmenően - a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen.”

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

110. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nem természetben visszaigényelt ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény járadékká alakítását az egyház e törvény hatálybalépését követő 180 napon belül írásban kérheti, csatolva azt az értékfeltüntetést is tartalmazó ingatlanjegyzéket, amely a számítás alapját képezi. A járadék induló összege a Kormány, illetve az érintett egyház felhatalmazott képviselője által megkötött megállapodásban kerül meghatározásra, kölcsönösen elfogadott értékelés alapján. A járadék folyósítása 1998. január 1-jétől történik. A Kormány, illetve az érintett egyház felhatalmazott képviselője az e bekezdésben meghatározott megállapodásban a járadék kiegészítésében is megállapodhat, amennyiben az érintett egyház hitéleti és közcélú tevékenysége indokolja.”

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

111. § (1) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kjvt.) 96. §-ának (3) bekezdésében az 1999-es évszám 2000. évszámra módosul.

(2) A Kjvt. 96. §-ának (4) bekezdésében foglalt hatálybalépés időpontja „1999. január 1”-jéről „2000. január 1”-jére módosul.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

112. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ez a törvény 2000. január 1. napján lép hatályba.”

Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény módosítása

113. § (1) Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Éptm.) 46. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény 7. §-a 1999. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 9. §-ának (2) bekezdése, 20-22. §-a, 24-26. §-a, 45. §-ának (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.”

(2) Az Éptm. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Épt. 8. §-ának (9) bekezdése1999. január 1-jén hatályát veszti.”

(3) Az Éptm. 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Épt. 106. §-a és 108-109. §-a 2000. január 1-jén hatályát veszti.”

A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény módosítása

114. § (1) A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló, az 1998. évi XXXIV. és az 1998. évi XXXVIII. törvénnyel módosított 1997. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: 1998. évi költségvetési törvény) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § Az Országgyűlés az 1998. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelése és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartalékának feltöltése gázközmű céljára nélkül 2 845 823,1 millió forintban, azaz kettőmillió-nyolcszáznegyvenötezer-nyolcszázhuszonhárom egész egytized millió forintban; a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésével gázközmű céljára 3 027 823,1 millió forintban, azaz hárommillió-huszonhétezer-nyolcszázhuszonhárom egész egy tized millió forintban,

b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 2 426 789,9 millió forintban, azaz kettőmillió-négyszázhuszonhatezer-hétszáznyolcvankilenc egész kilenctized millió forintban,

c) hiányát a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelése és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközmű céljára nélkül 419 033,2 millió forintban, azaz négyszáztizenkilencmillió-harminchárom egész kettőtized millió forintban; a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésével gázközmű céljára 601 033,2 millió forintban, azaz hatszázegyezer-harminchárom egész kettőtized millió forintban

állapítja meg.”

(2) Az 1998. évi költségvetési törvény 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:

„(2) A következő előirányzatokon szereplő összegek fedezésére:

a) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím,

aa) a 4. Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelés fedezete alcím rendkívüli előirányzat, és

ab) az 5. ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközmű céljára alcím rendkívüli előirányzatán szereplő összegek fedezésére a Magyar Állam a Kincstár útján felhasznál már kibocsátott, de még nem értékesített államkötvényeket, továbbá új államkötvényeket bocsát ki,

és ezeket átadja a Postabank és Takarékpénztár Rt. és az ÁPV Rt. részére.”

(3) Az 1998. évi költségvetési törvény 6. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A hitelintézetekben, illetve a nem az ÁPV Rt.-hez tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után 1998. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon utáni más hozadék a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) Az ÁPV Rt. 1998. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjával és vagyonkezelésével kapcsolatos bevételből e törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási előirányzatok teljesítése után 5000 millió forintot meghaladó részt a (4) bekezdésben részletezett jövőbeni kifizetésekre szolgáló tartalék (a továbbiakban: privatizációs tartalék) feltöltésére kell fordítani. Az ÁPV Rt. 1998. évi nyitó készpénzállományából 11 800 millió forintot a központi költségvetésbe fizet be, és a folyó működéséhez szükséges 5000 millió forint fölötti részt az év folyamán a privatizációs tartalékba helyezi.”

(4) Az 1998. évi költségvetési törvény 6. §-ának (4) bekezdése a következő k)-l) ponttal egészül ki:

(A privatizációs tartalék a következő célokra szolgál:)

k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése,

l) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése.”

(5) Az 1998. évi költségvetési törvény 6. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A privatizációs tartalék felhasználásához:)

c) a (4) bekezdés j) pontjában meghatározott célra fordítható összeg nem haladhatja meg az 55 000 millió forintot, amelyből éves szinten 1000 millió forint értékig - ügyletenként 200 millió forint értékhatárig - az ÁPV Rt. Igazgatósága, a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett dönthet. A további összeg felhasználására a Kormány egyedi döntése alapján kerülhet sor.”

(6) Az 1998. évi költségvetési törvény 6. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az ÁPV Rt. a közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások (díjak és járulékok) vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások között számolja el a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével összefüggő 20 000 millió forint, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. részvénycsomag 15 300 millió forint ráfordításait.

(12) A központi költségvetés által az ÁPV Rt. részére biztosított 50 000 millió forint forrás az Alkotmánybíróság 36/1998. (IX. 16.) AB határozata alapján a gázközművekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezete. Ezen összeget az ÁPV Rt. privatizációs tartalékába kell helyezni, és felhasználására a privatizációt felügyelő miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével kerülhet sor.

(13) A központi költségvetés által az ÁPV Rt. részére a Magyar Fejlesztési Bank Rt. tőketartalékának növelése céljából biztosított 40 000 millió forint forrás az ÁPV Rt. privatizácós tartalékát, ezen belül a (4) bekezdés l) pontjában meghatározott célkitűzések előirányzatát növeli.”

(7) Az 1998. évi költségvetési törvény a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Postabank és Takarékpénztár Rt. biztonságos működési feltételeinek megteremtését célzó intézkedések keretében a központi költségvetés terhére - szükség esetén - legfeljebb 71 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.

(2) A kezesség beváltását követően a pénzügyminiszter - a tartozás eredeti kötelezettjének adatszolgáltatása alapján - köteles az Országgyűlésnek tételesen beszámolni a kezesség összegének szükségessé vált nagyságáról, annak felhasználásáról és a központi költségvetésből kifizetett összeg adók módjára történő behajtását biztosító intézkedésekről.”

(8) Az 1998. évi költségvetési törvény 1. számú melléklete XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célfeladatok alcím kiegészül 25. Szervezett bűnözés elleni küzdelem technikai-pénzügyi megalapozása előirányzat-csoport rendes előirányzat 2400,0 millió forinttal, az 1-19. cím összesen rendes előirányzata 122 570,2 millió forintra és a XI. fejezet rendes kiadásai összesen: 472 489,5 millió forintra változik.

(9) Az 1998. évi költségvetési törvény 1. számú melléklete XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. Beruházási célprogramok alcím, 19. MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása előirányzat-csoport rendkívüli előirányzat 8168,0 millió forintra, az 1-13. cím összesen rendkívüli előirányzat összesen 62 564,0 millió forintra és a XVII. fejezet rendkívüli kiadásai összesen 66 096,4 millió forintra változik.

(10) Az 1998. évi költségvetési törvény 1. számú melléklete XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. Kormányzati rendkívüli kiadások címe a következő alcímekkel egészül ki:

a) 3. Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésének fedezetére az ÁPV Rt. részére alcím rendkívüli előirányzat 40 000,0 millió,

b) 4. Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelés fedezete alcím rendkívüli előirányzat 132 000,0 millió,

c) 5. ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközművagyon céljára fedezete alcím rendkívüli előirányzat 50 000,0 millió

forinttal; és a XXII. fejezet rendkívüli kiadásai összesen 290 193,6 millió forintra változik.

(11) Az 1998. évi költségvetési törvény 2. számú melléklete XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 20. Fogyasztáshoz kapcsolt adók cím, 1. Általános forgalmi adó alcím 804 968,0 millió forintra és a XXII. fejezet rendes bevételei összesen: 2 055 830,2 millió forintra változik.

(12) Az 1998. évi költségvetési törvény 11. számú melléklete helyébe az e törvény 16. számú melléklete lép.

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosítása

115. § A gazdasági társaságokról szóló - az 1998. évi XXXIII. törvénnyel módosított - 1997. évi CXLIV. törvény 189. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A részvénytársaság tulajdonában álló saját részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke tíz százalékát.”

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény módosítása

116. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 61. §-ának (2)-(3) bekezdések helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény 33-34. §-a 1999. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 36. §-ának (2) bekezdése, 37. §-a, 60. §-ának (1)-(3) és (9) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.”

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása

117. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló, az 1998. évi LIX. törvénnyel módosított 1997. évi CIII. törvény 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ásványolaj adójának mértéke - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -;]

a) a 2710 00 26, 2710 00 27, 2710 00 29 és a 2710 00 32 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinekre 86,90 Ft/liter,”

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

118. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkat.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § A nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatásával kapcsolatos feladatokat - a Nemzeti Kulturális Alap jogutódjaként - a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) a Nemzeti Kulturális Alapprogram (a továbbiakban: Alapprogram) keretei között látja el.”

(2) Az Nkat. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alapprogram megvalósítását a központi költségvetés elkülönített fejezeti kezelésű előirányzata szolgálja, amellyel a miniszter e törvény előírásai szerint rendelkezik.”

(3) Az Nkat. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Folyamatos programfinanszírozás esetén az Alapprogram terhére a tárgyévet követően legfeljebb két évre vállalható kötelezettség.”

(4) Az Nkat. 7. §-a f) pontjában az „Alap” szó helyébe az „Alapprogram és kezelője” szövegrész, 9. §-ának (2) bekezdésében az „Alapból” szó helyébe az „Alapprogram keretében” szövegrész, a 9. § (3) bekezdésében az „által” szó helyébe a „keretében” szövegrész lép.

(5) Ahol az Nkat. az „Alap” kifejezést vagy ennek valamely ragozott formáját használja (ideértve az Nkat. címét is), azon a továbbiakban az „Alapprogram” kifejezést vagy ennek megfelelően ragozott formáját kell érteni.

(6) Az Nkat. melléklete e törvény 17. számú melléklete szerint módosul.

Az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény módosítása

119. § Az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A 30. § rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A 30. §-nak a Htv. 52. § 22. pontjának e) alpontját módosító rendelkezését 1997. január 1-jétől kell alkalmazni.”

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

120. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével - 1999. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény

a) 75. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése és 33/A. §-a,

b) 99. §-ával megállapított, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 144. §-ának (2)-(13) bekezdése,

c) 104. §-ával megállapított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1) bekezdése, 30. §-ának (2)-(3) bekezdése,

d) 10. számú melléklet 18. pontja

1999. február 15-én lép hatályba.

(3) Az e törvény 78. §-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19. §-ának (2) bekezdése, a 79. §-ával megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37. §-ának (6) bekezdése, a 91. §-ával megállapított, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 33. §-ának (2) bekezdése, 81. §-a és a 87. § (3) bekezdésének b) pontja, a 102. §-ával megállapított, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 63. §-ának (2) bekezdése, és a 107. §-ával megállapított, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 28. §-ának (1) bekezdése 1999. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak az ezt követően közölt felmentésekre lehet alkalmazni.

(4) Az e törvény 106. §-ával megállapított, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 10. §-ának (2) bekezdése, 73. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdése; 113. §-ával megállapított, az értékpapírok forgalombahozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény 46. §-ának (2)-(3) bekezdése; 114. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvény 1. §-ának a)-c) pontjai, 4. §-ának (2) bekezdése, 6. §-ának (2), (4)-(5), (11)-(13) bekezdései, 34/A. §-a, az e törvény 114. § (8)-(12) bekezdéseivel megállapított 1-2. számú mellékletének módosítása, valamint 11. számú melléklete; a 116. §-ával megállapított, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 61. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint az e törvény 80. §-ának (31) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-ának (12) bekezdése 1998. december 27-én lép hatályba.

(5) Az e törvény 80. §-ának (42) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/A. §-a 1999. február 15-én lép hatályba.

(6) Az e törvény 75. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 27. § (1), (4)-(5) bekezdései, valamint a 35. §-ban foglalt rendelkezések 2000. január 1-jén lépnek hatályba.

(7) Az e törvény 80. §-ával megállapított, az Áht. 23. §-ának rendelkezéseit első ízben a 2000. évi költségvetési törvény tervezése során kell alkalmazni.

(8) A Kjt. az e törvény 14/A. számú mellékletével kiadott 3. számú melléklettel egészül ki.

(9) A 128. § (1) bekezdés h) pontja alapján az 1998/1999. nevelési évben, tanévben kifizetésre kerülő minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét az intézményfenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi, és oly módon osztja szét az intézményei között, hogy az 1998/1999. nevelési évre, tanévre megállapított minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés kifizetéséhez szükséges összeg a közoktatási intézményben rendelkezésre álljon.

(10) Az e törvény 80. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 101. § (4) bekezdésének második „A helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév második félévében visszafizetett és a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára átcsoportosított összege a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatási előirányzatát, valamint a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékának előirányzatát növeli.” mondatában, valamint a 84. §-ával megállapított, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 9. § (2) bekezdése első mondatának „december 31-ig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott -, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítésére fordítható” szövegrészben megállapított rendelkezéseket az 1998. évi maradványra is alkalmazni kell.

121. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,

b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek 1999. évi egyedi termelési támogatásait és annak felhasználási szabályait,

c) rendeletben állapítsa meg a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások vagyonának megvásárlását elősegítő támogatás szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) rendeletben szabályozza a 39-40. §-ban foglalt viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait,

b) rendeletben határozza meg a 42. §-ának (4) bekezdésében meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel teljes ügyleti kamatának és kezelési költségének maximális mértékét,

c) helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján - a központi költségvetés terhére - az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelő kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg, és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét.

(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a pénzügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel egyetértésben az exporttámogatás feltételeit és mértékeit,

b) az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit.

(4) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy rendeletben szabályozza a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésére kijelölt szerv létrehozásáról és a tevékenységének pénzügyi forrásáról szóló 240/1997. (X. 18.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése szerinti, a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatos beszállítási díjtételeket.

122. § A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege 1999. január 1-jétől 640 forint.

123. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1999. december 31-ig

a) árubeszerzés esetén: 15 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 30 millió forint,

c) építési műszaki terv készítése esetén: 7,5 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetén: 7,5 millió forint,

e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.

124. § Az 1991. július 1-je előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 69. §-ának (4) bekezdése, illetve a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 89. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Államot megillető követelést a Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet

a) elengedheti, ha a kérelmező igazolja, hogy a tartozás megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent,

b) nem kell, hogy érvényesítse az elhalálozott biztosított örököseivel szemben,

c) törölheti, ha a végrehajtási eljárás lefolytatása nem vezetett eredményre, vagy az ismeretlen helyen tartózkodó adós tartózkodási helye az elévülési időn belül nem vált ismertté.

125. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott privatizációs ráfordítások, valamint a 17. § (1) bekezdés e)-f) pontjaiban meghatározott támogatási előirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésőbb 1999. február 28-ig közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az első támogatási döntések legkésőbb 1999. május 31-ig meghozhatók legyenek.

126. § Az e törvény 114. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvényt módosító rendelkezéseket az 1999. január 31-ig terjedő pótkezelési időszakban is lehet teljesíteni.

127. § Az e törvény 114. §-a tekintetében az Áht. 38/A. §-ának és 41. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

128. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg - a (2) bekezdés kivételével - hatályát veszti

a) a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 9. §-a,

b) az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény és az annak szövegét megállapító 1992. évi LXXXV. törvény 1-3. §-a, az 1994. évi XXX. törvény 2-5. §-a, 7. §-a, az 1995. évi XXXI. törvény 33-36. §-a, 41. §-a, az 1995. évi CXXI. törvény 91. §-ának (2) és (4) bekezdése, az 1997. évi CIII. törvény 93. §-ának (1)-(5) bekezdése,

c) az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény IV. és VII. fejezete és az annak szövegét megállapító 1994. évi XV. törvény 2. és 4. §-a, az 1995. évi XXI. törvény 3. §-a, az 1995. évi CXXI. törvény 102. §-a, az 1996. évi CXXIV. törvény 78. §-ának (1)-(2) bekezdése, az 1997. évi CIII. törvény 91. §-a, az 1997. évi CXLVI. törvény 69. §-ának (1)-(2) bekezdése,

d) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 7. §-a (2) bekezdéséből a „társadalombiztosítási alrendszer” szövegrész, a 16. §-a és az annak szövegét megállapító 1995. évi CV. törvény 14. §-ának (1) bekezdése, 18/B. §-ának (6) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1996. évi CXXI. törvény 8. §-ának (2) bekezdése, a 18/B. §-ának (7) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 76. §-ának (6) bekezdése, 18/C. §-a (10) bekezdéséből a „- (6) bekezdésében és a (6) -” szövegrész, 27. §-a és az annak szövegét megállapító 1996. évi CXXI. törvény 13. §-a, a 30. §-a és az annak szövegét megállapító 1995. évi CV. törvény 31. §-a, az 1996. évi CXXI. törvény 14. §-a, 38/A. §-a (2) bekezdéséből a „- társadalombiztosítási alrendszert érintők kivételével -” szövegrész, a 38/A. § (3) bekezdésének a „társadalombiztosítási alrendszert” szövegrész, a 86/B. §-ának (4) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1998. évi XXXIX. törvény 20. §-a,

e) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. § (10) bekezdésének utolsó mondata,

f) a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2. §-ának (4) bekezdése, 4. §-a (1) bekezdésének a), c), e) és g) pontjai,

g) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (12) bekezdése és az azt módosító 1997. évi XII. törvény 11. §-ának a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (12) bekezdésére vonatkozó rendelkezése,

h) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. §-ának (4)-(6) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 59. §-ának (2) bekezdése, 122. §-ának (11) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 59. §-ának (10) bekezdése, 124. §-ának (23)-(24) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 59. §-ának (11) bekezdése, amely nem érinti az 1998/1999. nevelési évre, tanévre megállapított minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítéshez való jogosultságot és a megállapított keresetkiegészítés összegét, valamint a törvény 1. számú melléklete Második részének a „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 4. pontja,

i) a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 2. §-ának h) pontja és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXXXVIII. törvény 1. §-a, 29. §-ának (4)-(7) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXXXVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése,

j) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 7. §-ának (5)-(6) bekezdése,

k) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint 84. §-ának (1) bekezdése, valamint a 11. §-ának (1) bekezdéséből az „és a társadalombiztosítási önkormányzatok választásáról” szövegrész,

l) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 49. §-ának (2) bekezdése, valamint a 87. §-ának (11) bekezdése,

m) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 23. §-ából, továbbá a 24. §-ának (1) bekezdéséből a „valamint társadalombiztosítási” szövegrész,

n) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése,

o) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a (5) bekezdésének negyedik mondata és (6) bekezdése,

p) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 60. §-ának (7) bekezdése.

(2) 1998. január 1-jén hatályát veszti: a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 11. § (4) bekezdésének második mondata és az ennek szövegét megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 10. §-ának vonatkozó szövege, a 14. § (1) bekezdésének b) pontja és az ennek szövegét megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 13. §-ának vonatkozó szövege, a 14. § (4) bekezdésének b) pontja és az ennek szövegét megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 13. §-ának vonatkozó szövege.

1. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

Millió forintban


Cím-
szám

Alcím-
szám
Elő-
irányzat
csoport-
szám
Kiemelt
előirány-
zaszámt

Cím-
név

Alcím-név
Elő-
irányzat
csoport-
név
FEJEZET

Kiemelt előirányzat neve

Kiadás

Bevétel

Támogatás

I. ORSZÁGGYŰLÉS

1 Országgyűlés Hivatala

1 Országgyűlés hivatali szervei 6 603,4

1 Működési költségvetés 320,5

1 Személyi juttatások 3 280,3

2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 025,5

3 Dologi kiadások 1 659,1

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,0

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 300,0

2 Felújítás 400,0

4 Egyéb központi beruházás 250,0

4 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai 15,0 15,0

2 EU-integrációs felkészülés kiadásai 50,0 50,0

3 EU Tanács, EU Parlament, NATO konferenciák 20,0 20,0

1-4. cím összesen: 7 008,9 320,5 6 688,4

5 Közbeszerzések Tanácsa 30,0

1 Működési költségvetés 234,7

1 Személyi juttatások 89,5

2 Munkaadókat terhelő járulékok 35,3

3 Dologi kiadások 124,1

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 12,5

2 Felújítás 3,3

5. cím összesen: 264,7 234,7 30,0

6 Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása 87,8

7 Pártok támogatása

1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása

1 FIDESZ-Magyar Polgári Párt 589,6

2 Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 358,7

3 Magyar Szocialista Párt 700,8

4 Szabad Demokraták Szövetsége 273,9

5 Magyar Igazság és Élet Pártja 217,3

2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása

1 Munkáspárt 67,7

4 Kereszténydemokrata Néppárt 42,2

5 Magyar Demokrata Fórum 87,9

6 Magyar Demokrata Néppárt 28,4

8 Társadalmi önszerveződések támogatása

1 Társadalmi és karitatív feladatok támogatása

1 Társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása 323,1

2 Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása
176,6

6-8. cím összesen: 2 954,0

10 Magyar Rádió támogatása

1 Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire 2 718,0

2 Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatása 450,0

11 Magyar Televízió támogatása

1 Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire 4 902,1

12 Duna Televízió támogatása

1 Duna Televízió műsorterjesztési költségeire 1 281,9

14 Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása 1 242,5

10-14. cím összesen: 10 594,5

I. fejezet összesen: 20 822,1 555,2 6 718,4

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

1 Köztársasági Elnöki Hivatal

1 Köztársasági Elnöki Hivatal 251,2

1 Működési költségvetés

1 Személyi juttatások 96,4

2 Munkaadókat terhelő járulékok 36,4

3 Dologi kiadások 99,4

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,0

2 Felhalmozási költségvetés

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 15,0

2 Köztársasági Elnök Katonai Irodája 6,8

1 Működési költségvetés

1 Személyi juttatások 1,5

2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,7

3 Dologi kiadások 4,6

2 Fejezeti kezelésű előirányzatok

2 Célelőirányzatok

1 Állami kitüntetések 110,0 110,0

II. fejezet összesen: 368,0 368,0

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

1 Alkotmánybíróság 667,9

1 Működési költségvetés

1 Személyi juttatások 258,0

2 Munkaadókat terhelő járulékok 97,0

3 Dologi kiadások 177,7

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 22,0

2 Felújítás 5,0

4 Egyéb központi beruházás 108,2

III. fejezet összesen: 667,9 667,9

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

1 Országgyűlési Biztos Hivatala 568,3

1 Működési költségvetés

1 Személyi juttatások 305,6

2 Munkaadókat terhelő járulékok 117,3

3 Dologi kiadások 122,1

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 23,3

IV. fejezet összesen: 568,3 568,3

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

1 Állami Számvevőszék 2 330,6

1 Működési költségvetés 4,1

1 Személyi juttatások 1 190,9

2 Munkaadókat terhelő járulékok 446,7

3 Dologi kiadások 383,8

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0

2 Felhalmozási költségvetés 1,0

1 Intézményi beruházási kiadások 65,0

2 Felújítás 116,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0

4 Egyéb központi beruházás 126,3

2 Továbbképzési Intézet és Üdülő 49,6

1 Működési költségvetés 33,4

1 Személyi juttatások 22,9

2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,8

3 Dologi kiadások 33,1

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 2,0

2 Felújítás 15,2

3 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 EU-hoz való csatlakozás programja

1 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés 100,0 100,0

V. fejezet összesen: 2 518,7 138,5 2 380,2

VI. BÍRÓSÁGOK

1 Bíróságok 25 874,2

1 Működési költségvetés 2 262,4

1 Személyi juttatások 17 192,9

2 Munkaadókat terhelő járulékok 6 595,6

3 Dologi kiadások 3 404,9

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,0

2 Felhalmozási költségvetés 300,0

1 Intézményi beruházási kiadások 125,3

2 Felújítás 581,9

4 Egyéb központi beruházás 525,0

2 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzat 2 777,2

1 Működési költségvetés

1 Személyi juttatások 223,2

2 Munkaadókat terhelő járulékok 88,2

3 Dologi kiadások 99,0

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 366,0

4 Egyéb központi beruházás 2 000,8

3 Gyermektartásdíjak állami megelőlegezésével kapcsolatos elszámolások 140,0 9,0 131,0

4 Ágazati célfeladatok

1 Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás 50,0 50,0

VI. fejezet összesen: 31 403,8 2 571,4 28 832,4

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

1 Ügyészségek 11 222,4

1 Működési költségvetés 21,5

1 Személyi juttatások 6 426,0

2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 552,7

3 Dologi kiadások 747,9

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,5

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 61,9

2 Felújítás 163,0

4 Egyéb központi beruházás 1 271,9

2 Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet 118,1

1 Működési költségvetés 0,5

1 Személyi juttatások 80,6

2 Munkaadókat terhelő járulékok 29,7

3 Dologi kiadások 8,3

VIII. fejezet összesen: 11 362,5 22,0 11 340,5

X. MINISZTERELNÖKSÉG

1 Miniszterelnöki Hivatal

1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás 2 355,0

1 Működési költségvetés 0,4

1 Személyi juttatások 1 503,9

2 Munkaadókat terhelő járulékok 561,7

3 Dologi kiadások 285,4

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,4

2 Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság 2 118,1

1 Működési költségvetés 309,4

1 Személyi juttatások 368,7

2 Munkaadókat terhelő járulékok 140,5

3 Dologi kiadások 1 065,7

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5

2 Felhalmozási költségvetés 16,0

1 Intézményi beruházási kiadások 486,1

2 Felújítás 151,0

4 Egyéb központi beruházás 230,0

2 Magyar Közigazgatási Intézet 68,3

1 Működési költségvetés 14,2

1 Személyi juttatások 45,7

2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,5

3 Dologi kiadások 18,3

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 2,0

3 Kincstári Vagyoni Igazgatóság

1 Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1 255,5

1 Működési költségvetés 10,0

1 Személyi juttatások 624,2

2 Munkaadókat terhelő járulékok 243,4

3 Dologi kiadások 331,0

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,6

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 53,3

2 Felújítás 9,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,0

2 Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás 495,3

1 Működési költségvetés 1 778,2

3 Dologi kiadások 1 630,2

2 Felhalmozási költségvetés

2 Felújítás 320,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 23,3

4 Egyéb központi beruházás 300,0

3 Állami feladatellátással összefüggő elhelyezési feladatok 567,0

1 Működési költségvetés 141,8

1 Dologi kiadások 183,4

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 400,4

2 Felújítás 125,0

9 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 126,8

1 Működési költségvetés

1 Személyi juttatások 23,3

2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,6

3 Dologi kiadások 43,9

2 Felhalmozási költségvetés

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0

2 Célelőirányzatok

14 Modernizációs és Integrációs Program támogatása 140,0 140,0

15 Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatása 30,0 30,0

17 X-400-as rendszer üzemeltetése 100,0 100,0

18 Balatonnal kapcsolatos feladatok támogatása 110,0 110,0

41 Bős-Nagymaros feladatkörrel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálása 97,5 97,5

42 Balaton Fejlesztési Tanács működésének támogatása 10,0 10,0

43 Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projektiroda támogatása 100,0 100,0

52 PHARE HU9603 Modernizációs program stratégiai menedzsmentje 579,0 579,0

53 PHARE HU9503 Közigazgatás reformja 415,0 415,0

54 Állami vezetők egészségügyi ellátása 50,0 50,0

56 EU központi továbbképzés, oktatás, egyéb kapcsolódó tevékenység támogatása 100,0 100,0

57 Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj kiadásainak támogatása 95,0 95,0

58 Németh László Közép-európai Népi Akadémia támogatása 20,0 20,0

59 Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai 250,0 250,0

60 Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása 515,0 515,0

61 2000. év informatikai problémáinak (Y2K) koordinációjára 325,0 325,0

6 Beruházási célprogramok

1 Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése 450,0 450,0

2 Kormányzati távközlési célprogram 235,5 235,5

3 EXPO'96 lemondásával összefüggő területrendezési, környezetvédelmi, ingatlanhasznosítási feladatok 300,0 300,0

7 Fejezeti tartalék 330,1 330,1

1-9. cím összesen: 13 508,1 3 264,0 10 244,1

10 Kormányzati Ellenőrzési Iroda

1 Kormányzati Ellenőrzési Iroda 331,1

1 Működési költségvetés 13,9

1 Személyi juttatások 164,2

2 Munkaadókat terhelő járulékok 62,0

3 Dologi kiadások 80,8

2 Felhalmozási költségvetés

2 Felújítás 2,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 36,0

2 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 EU-hoz való csatlakozás programja

1 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés támogatással fedezett része
7,0

7,0

2 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés segéllyel fedezett része
286,0

286,0

10. cím összesen: 638,0 299,9 338,1

11 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

1 Nemzetbiztonsági Hivatal 4 914,3

1 Működési költségvetés 37,8

1 Személyi juttatások 2 585,4

2 Munkaadókat terhelő járulékok 992,8

3 Dologi kiadások 780,4

2 Felhalmozási költségvetés 41,9

1 Intézményi beruházási kiadások 71,3

2 Felújítás 77,7

4 Egyéb központi beruházás 456,4

5 Lakástámogatás 30,0

2 Információs Hivatal 4 636,0

1 Működési költségvetés 120,0

1 Személyi juttatások 1 505,8

2 Munkaadókat terhelő járulékok 574,8

3 Dologi kiadások 2 166,4

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 22,8

2 Felújítás 37,6

4 Egyéb központi beruházás 428,6

5 Lakástámogatás 20,0

3 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 7 646,7

1 Működési költségvetés 90,0

1 Személyi juttatások 3 684,6

2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 405,1

3 Dologi kiadások 1 268,4

2 Felhalmozási költségvetés 145,3

1 Intézményi beruházási kiadások 444,6

2 Felújítás 100,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0

4 Egyéb központi beruházás 924,3

5 Lakástámogatás 35,0

4 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Speciális eszközök fejlesztése 2 534,4 2 534,4

11. cím összesen: 20 166,4 435,0 19 731,4

12 Tartalékok

1 Költségvetés általános tartaléka 19 000,0

2 Céltartalékok

1 Végkielégítésre és felmentési illetményre szolgáló keret 2 500,0

X. fejezet összesen: 55 812,5 3 998,9 30 313,6

XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM

1 Belügyminisztérium igazgatása

1 Belügyminisztérium központi igazgatása 3 296,2

1 Működési költségvetés 32,5

1 Személyi juttatások 1 457,9

2 Munkaadókat terhelő járulékok 539,1

3 Dologi kiadások 655,5

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 354,4

2 Felújítás 321,8

2 Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata 687,6

1 Működési költségvetés

1 Személyi juttatások 424,7

2 Munkaadókat terhelő járulékok 165,1

3 Dologi kiadások 72,8

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 25,0

2 Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok 4 107,2

1 Működési költségvetés 427,1

1 Személyi juttatások 2 272,4

2 Munkaadókat terhelő járulékok 895,8

3 Dologi kiadások 969,8

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 161,2

2 Felújítás 175,1

5 Lakástámogatás 10,0

3 Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok 4 503,9

1 Működési költségvetés 1 034,4

1 Személyi juttatások 2 616,6

2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 107,3

3 Dologi kiadások 1 141,6

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 40,8

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 494,6

2 Felújítás 116,4

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0

5 Lakástámogatás 19,0

4 Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei 926,1

1 Működési költségvetés 34,4

1 Személyi juttatások 222,6

2 Munkaadókat terhelő járulékok 88,7

3 Dologi kiadások 391,8

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 19,5

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 206,2

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 3,3

2 Felújítás 3,4

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 25,0

5 Rendőrség

1 Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei 18 613,5

1 Működési költségvetés 972,4

1 Személyi juttatások 4 860,0

2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 877,2

3 Dologi kiadások 4 645,2

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 661,5

2 Felhalmozási költségvetés 90,0

1 Intézményi beruházási kiadások 5 444,3

2 Felújítás 1 084,7

5 Lakástámogatás 103,0

2 Budapesti Rendőr-főkapitányság 18 043,3

1 Működési költségvetés 1 070,0

1 Személyi juttatások 10 047,7

2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 032,3

3 Dologi kiadások 4 494,3

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 300,0

2 Felújítás 170,0

5 Lakástámogatás 69,0

4 Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 2 383,0

1 Működési költségvetés 125,0

1 Személyi juttatások 1 463,9

2 Munkaadókat terhelő járulékok 586,4

3 Dologi kiadások 380,7

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,0

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 21,5

2 Felújítás 38,5

5 Lakástámogatás 14,0

5 Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság 3 070,7

1 Működési költségvetés 90,0

1 Személyi juttatások 1 841,8

2 Munkaadókat terhelő járulékok 739,0

3 Dologi kiadások 509,4

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 22,5

2 Felújítás 27,0

5 Lakástámogatás 20,0

6 Békés Megyei Rendőr-főkapitányság 2 273,3

1 Működési költségvetés 85,0

1 Személyi juttatások 1 342,1

2 Munkaadókat terhelő járulékok 537,2

3 Dologi kiadások 389,9

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 22,1

2 Felújítás 53,0

5 Lakástámogatás 14,0

7 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 3 923,0

1 Működési költségvetés 120,0

1 Személyi juttatások 2 358,3

2 Munkaadókat terhelő járulékok 946,7

3 Dologi kiadások 672,5

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 21,5

2 Felújítás 19,0

5 Lakástámogatás 23,0

8 Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság 2 397,4

1 Működési költségvetés 95,0

1 Személyi juttatások 1 435,9

2 Munkaadókat terhelő járulékok 575,0

3 Dologi kiadások 407,6

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,6

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 16,3

2 Felújítás 44,0

5 Lakástámogatás 12,0

9 Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság 2 613,6

1 Működési költségvetés 79,0

1 Személyi juttatások 1 606,5

2 Munkaadókat terhelő járulékok 634,5

3 Dologi kiadások 384,7

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 23,9

2 Felújítás 31,0

5 Lakástámogatás 12,0

10 Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság 2 247,1

1 Működési költségvetés 96,0

1 Személyi juttatások 1 371,7

2 Munkaadókat terhelő járulékok 548,3

3 Dologi kiadások 372,8

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 22,3

2 Felújítás 16,0

5 Lakástámogatás 12,0

11 Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság 2 997,3

1 Működési költségvetés 110,0

1 Személyi juttatások 1 819,7

2 Munkaadókat terhelő járulékok 724,0

3 Dologi kiadások 501,4

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 19,2

2 Felújítás 28,0

5 Lakástámogatás 15,0

12 Heves Megyei Rendőr-főkapitányság 1 888,3

1 Működési költségvetés 62,0

1 Személyi juttatások 1 110,5

2 Munkaadókat terhelő járulékok 439,6

3 Dologi kiadások 305,4

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 19,8

2 Felújítás 67,0

5 Lakástámogatás 8,0

13 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság 2 361,3

1 Működési költségvetés 80,0

1 Személyi juttatások 1 406,1

2 Munkaadókat terhelő járulékok 562,3

3 Dologi kiadások 396,7

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 22,7

2 Felújítás 40,0

5 Lakástámogatás 12,0

14 Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság 1 935,3

1 Működési költségvetés 65,0

1 Személyi juttatások 1 166,2

2 Munkaadókat terhelő járulékok 462,9

3 Dologi kiadások 320,6

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,5

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 21,1

2 Felújítás 20,0

5 Lakástámogatás 9,0

15 Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság 1 508,7

1 Működési költségvetés 53,0

1 Személyi juttatások 906,0

2 Munkaadókat terhelő járulékok 361,7

3 Dologi kiadások 249,2

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 18,3

2 Felújítás 17,0

5 Lakástámogatás 8,0

16 Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 4 634,6

1 Működési költségvetés 132,0

1 Személyi juttatások 2 756,0

2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 103,8

3 Dologi kiadások 783,9

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,5

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 29,4

2 Felújítás 70,0

5 Lakástámogatás 20,0

17 Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 2 448,1

1 Működési költségvetés 110,0

1 Személyi juttatások 1 438,6

2 Munkaadókat terhelő járulékok 576,2

3 Dologi kiadások 481,9

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 20,4

2 Felújítás 28,0

5 Lakástámogatás 13,0

18 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság 2 893,6

1 Működési költségvetés 78,0

1 Személyi juttatások 1 736,2

2 Munkaadókat terhelő járulékok 691,8

3 Dologi kiadások 473,8

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 22,8

2 Felújítás 32,0

5 Lakástámogatás 13,0

19 Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság 1 861,0

1 Működési költségvetés 70,0

1 Személyi juttatások 1 142,8

2 Munkaadókat terhelő járulékok 453,0

3 Dologi kiadások 285,8

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 17,9

2 Felújítás 23,5

5 Lakástámogatás 8,0

20 Vas Megyei Rendőr-főkapitányság 1 796,9

1 Működési költségvetés 95,0

1 Személyi juttatások 1 074,1

2 Munkaadókat terhelő járulékok 428,3

3 Dologi kiadások 344,0

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 17,5

2 Felújítás 16,0

5 Lakástámogatás 12,0

21 Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2 117,8

1 Működési költségvetés 85,0

1 Személyi juttatások 1 311,3

2 Munkaadókat terhelő járulékok 523,7

3 Dologi kiadások 313,5

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,0

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 18,3

2 Felújítás 19,0

5 Lakástámogatás 13,0

22 Zala Megyei Rendőr-főkapitányság 1 861,3

1 Működési költségvetés 75,0

1 Személyi juttatások 1 131,4

2 Munkaadókat terhelő járulékok 450,0

3 Dologi kiadások 290,0

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 19,9

2 Felújítás 35,0

5 Lakástámogatás 10,0

23 Készenléti Rendőrség 4 968,0

1 Működési költségvetés 330,0

1 Személyi juttatások 2 953,8

2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 158,5

3 Dologi kiadások 1 079,7

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 45,0

2 Felújítás 41,0

5 Lakástámogatás 20,0

24 Köztársasági Őrezred 2 716,2

1 Működési költségvetés 55,0

1 Személyi juttatások 1 681,9

2 Munkaadókat terhelő járulékok 656,9

3 Dologi kiadások 346,4

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 44,0

2 Felújítás 12,0

5 Lakástámogatás 30,0

25 Híradástechnikai Szolgálat 1 929,4

1 Működési költségvetés 120,0

1 Személyi juttatások 317,4

2 Munkaadókat terhelő járulékok 129,1

3 Dologi kiadások 1 544,6

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 50,3

2 Felújítás 8,0

6 Határőrség

1 Határőrség Országos Parancsnokság és szervei 4 241,9

1 Működési költségvetés 10,0

1 Személyi juttatások 1 219,1

2 Munkaadókat terhelő járulékok 476,7

3 Dologi kiadások 947,9

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,0

2 Felhalmozási költségvetés 292,4

1 Intézményi beruházási kiadások 916,9

2 Felújítás 674,7

4 Egyéb központi beruházás 180,0

5 Lakástámogatás 103,0

2 Határőrigazgatóságok 16 729,1

1 Működési költségvetés 159,5

1 Személyi juttatások 9 866,9

2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 857,7

3 Dologi kiadások 2 164,0

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 000,0

3 Tanintézetek 1 929,0

1 Működési költségvetés 49,5

1 Személyi juttatások 1 169,6

2 Munkaadókat terhelő járulékok 457,1

3 Dologi kiadások 351,8

7 Tűzoltóság 2 639,3

1 Működési költségvetés 114,2

1 Személyi juttatások 1 526,5

2 Munkaadókat terhelő járulékok 559,9

3 Dologi kiadások 434,6

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,6

2 Felhalmozási költségvetés 3,1

1 Intézményi beruházási kiadások 116,1

2 Felújítás 42,7

4 Egyéb központi beruházás 50,0

5 Lakástámogatás 22,2

8 Polgári Védelem 3 219,3

1 Működési költségvetés 32,3

1 Személyi juttatások 1 166,7

2 Munkaadókat terhelő járulékok 486,8

3 Dologi kiadások 604,7

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 734,0

2 Felújítás 237,4

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 5,0

5 Lakástámogatás 17,0

9 BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet 636,8

1 Működési költségvetés 21,6

1 Személyi juttatások 301,5

2 Munkaadókat terhelő járulékok 119,4

3 Dologi kiadások 146,1

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 36,7

2 Felújítás 51,9

5 Lakástámogatás 2,8

10 Duna Palota és Kiadó 196,8

1 Működési költségvetés 208,0

1 Személyi juttatások 159,6

2 Munkaadókat terhelő járulékok 61,6

3 Dologi kiadások 139,3

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 24,2

2 Felújítás 20,1

11 Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 688,7

1 Működési költségvetés 105,8

1 Személyi juttatások 244,3

2 Munkaadókat terhelő járulékok 95,8

3 Dologi kiadások 163,9

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,8

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 224,0

2 Felújítás 45,7

12 Rendőrtiszti Főiskola 793,9

1 Működési költségvetés 107,1

1 Személyi juttatások 416,1

2 Munkaadókat terhelő járulékok 179,9

3 Dologi kiadások 181,2

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 65,0

2 Felújítás 55,8

5 Lakástámogatás 3,0

13 BM Központi Kórház és intézményei 475,4

1 Működési költségvetés 2 104,0

1 Személyi juttatások 941,9

2 Munkaadókat terhelő járulékok 403,5

3 Dologi kiadások 1 052,2

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0

2 Felhalmozási költségvetés 1,0

1 Intézményi beruházási kiadások 17,6

2 Felújítás 163,2

14 Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló szervei 2 205,1

1 Működési költségvetés 1 140,8

1 Személyi juttatások 1 151,2

2 Munkaadókat terhelő járulékok 460,3

3 Dologi kiadások 1 304,7

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,5

2 Felhalmozási költségvetés 5,2

1 Intézményi beruházási kiadások 61,7

2 Felújítás 312,7

5 Lakástámogatás 58,0

15 BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság 285,3

1 Működési költségvetés 511,6

1 Személyi juttatások 161,4

2 Munkaadókat terhelő járulékok 59,6

3 Dologi kiadások 118,0

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 441,1

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 0,3

2 Felújítás 16,5

16 Adatfeldolgozó Hivatal 1 785,2

1 Működési költségvetés 490,6

1 Személyi juttatások 514,8

2 Munkaadókat terhelő járulékok 214,8

3 Dologi kiadások 1 217,7

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 185,7

2 Felújítás 142,8

19 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 5 568,4

1 Működési költségvetés

1 Személyi juttatások 175,6

2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,2

3 Dologi kiadások 109,4

5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 31,0

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 247,0

4 Egyéb központi beruházás 4 494,2

5 Lakástámogatás 95,0

6 Lakásépítés 400,0

2 Ágazati célfeladatok

1 Gépjárműkorszerűsítési program 250,0 250,0

2 Állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának kiadásai 55,0 55,0

6 Önkéntes tűzoltóegyesületek és önkéntes tűzoltóságok támogatása 400,0 400,0

8 NATO Békepartnerségi program (Polgári Védelem feladatai) 19,0 19,0

11 Nukleárisbaleset-elhárítási Kormány Bizottság feladatai 20,0 20,0

16 Irat-felülvizsgáló Bizottság működési költsége 35,0 35,0

19 Nemzetközi követelményeknek megfelelő okmánycsalád bevezetése 4 304,0 2 060,0 2 244,0

21 Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok miniszteri jutalmazása, hősi halottakkal kapcsolatos szociális és kegyeleti kiadásai
40,0

40,0

52 Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működési feltételei
200,0

200,0

3 Társadalmi önszerveződések támogatása

2 Rendőr és Határőr SE támogatása 27,0 27,0

3 Szakszervezetek támogatása 10,0 10,0

4 Magyar Rendészeti Sportszövetség támogatása 15,0 15,0

5 Szabadságharcosokért Alapítvány 25,0 25,0

6 Fejezeti tartalék 7,9 7,9

11 COP98 PHARE (EU) 4 472,0 2 756,0 1 716,0

13 Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása

1 Oktatási célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása 10 720,0 10 720,0

2 Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása

1 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás 1 582,0 1 582,0

2 Nappali szociális intézményi ellátás 138,3 138,3

3 Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása
441,8

441,8

4 Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti, vagy átmenetileg és tartósan neveltek, ideiglenes hatállyal elhelyezettek ellátása

85,0


85,0

5 Hajléktalanok átmeneti intézményei 209,3 209,3

6 Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése 374,0 374,0

7 Bölcsődei ellátás 12,0 12,0

3 Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása 3 910,0 3 910,0

1-19. cím összesen: 186 977,7 16 043,5 170 934,2

23 Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai

1 Normatív hozzájárulások

1 Üdülőhelyi feladatokhoz 4 148,2

2 Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz 6 177,2

3 Körzeti igazgatási feladatokhoz 3 539,0

4 Megyei/Fővárosi igazgatási és sportfeladatokhoz 1 757,5

5 Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz 12 759,0

6 Gyermekvédelmi szakellátás 9 882,9

7 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáshoz 10 254,6

8 Nappali szociális intézményi ellátáshoz 3 326,2

9 Hajléktalanok átmeneti intézményeire 635,8

10 Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátásához
12 055,9

11 Bölcsődei ellátáshoz 2 335,1

12 Óvodai neveléshez 28 076,6

13 Iskolai oktatáshoz 111 696,1

14 Iskolai szakképzéshez 16 776,0

15 Különleges gondozás keretében nyújtott ellátáshoz 9 828,6

16 Alapfokú művészetoktatáshoz 5 136,3

17 Kollégiumi, externátusi ellátáshoz 9 858,9

18 Hozzájárulásokhoz egyéb közoktatási feladatokhoz 30 277,4

19 Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához 6 603,5

20 Megyei és fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához 3 243,8

2 Központosított előirányzatok

1 Körjegyzőség támogatása 1 500,0

2 Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása 70,0

3 Lakossági közműfejlesztés támogatása 1 500,0

4 Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása 350,0

5 Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása
1 200,0

6 Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása 3 800,0

7 Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása 200,0

8 Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása 730,0

9 Gyermeknevelési támogatás 3 200,0

10 Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 20 820,0

11 Lakáscélú adósságkezelési támogatás 900,0

12 Gyermek és ifjúsági feladatok 150,0

13 Szakmai fejlesztések támogatása 2 600,0

14 Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás 492,0

15 Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása 300,0

16 Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos 3 000,0

17 1100 főnél kisebb településen az óvodai nevelés és az 1-4. évfolyamos általános iskolai oktatás támogatása
1 000,0

18 Gimnázium átalakításának, rekonstrukciójának és bővítésének támogatása 200,0

19 Pedagógiai szakmai szolgáltató és szakértői tevékenység támogatása 1 829,4

3 Működésképtelenné vált helyi önkormányzat kiegészítő támogatása

1 Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzat támogatása
8 600,0

2 Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása 600,0

4 Helyi önkormányzatok színházi támogatása

1 Épületműködtetési hozzájárulás 3 073,6

2 Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 828,4

3 Bábszínházak művészeti munkájának támogatása 123,0

4 Színházak pályázati támogatása 325,0

5 Normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatások

1 Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához

1 A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai oktatásához, kollégiumi ellátásához, továbbá nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatáshoz

4 599,1

2 Pedagógus szakvizsgához és továbbképzéshez 3 542,9

3 Pedagógusok szakkönyvvásárlásához 1 572,7

4 Tanulók tankönyvvásárlásához 2 404,2

5 Érettségi és szakvizsgadíjakhoz 586,2

6 Körzeti, térségi feladatokhoz 1 821,6

2 Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása 14 900,0

6 Címzett és céltámogatások 48 000,0

7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás