1. § Ezen engedélyokirat erejénél fogva az alábbi czégek, u. m. a "Mátrai h. é. vasut-részvénytársaság", a "Kisujszállás-dévaványa-gyomai h. é. vasut-részvénytársaság" és a "Békés megyei h. é. vasut-részvénytársaság" a jelen engedélyokirat 21. §-ában elrendelt egyesülés feltétele alatt együttesen és egyetemlegesen engedélyt nyernek és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a fentnevezett Békés vármegyei h. é. vasut a "Vésztő" állomásából kiindulva csatlakozással a m. kir. államvasutak Kötegyán állomásához a nagyvárad-belényes-vaskohi h. é. vasut hollódi rakodó megállóhelyéig (6. §) vezetendő h. é. gőzmozdonyu vasutat az alábbi feltétel alatt megépitik, s azt a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt, szakadatlanul üzletben tartják.
A kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratban, az ennek kiegészitő részét képező épitési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1895. évi május hó 6-dikán felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, ugyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja, és a mennyiben az emlitett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az épitési engedélyt harmadik személyeknek az 1881:XLI. tc. szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett, megadja.
6. § A m. kir. államvasutak kötegyáni állomásához, valamint a nagyvárad-belényes-vaskohi h. é. vasut hollódi megállóhelyéhez való csatlakozás és az ennek folytán szükséges uj épitkezések és átalakitások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak közös használata iránt engedélyesek a m. kir. államvasutak igazgatóságával, illetve ennek közbenjöttével a nagyvárad-belényes-vaskohi h. é. vasut részvénytársasággal a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának fentartása mellett, egyezségre lépni kötelesek; ki a szerződő felek megegyezésének hiányában a 2. § b) pontjában idézett engedélyezési rendszabály 10. §-ának g) pontja értelmében dönt; világosan megjegyeztetvén, hogy a fentiekben érintett csatlakozások, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomásokon szükségessé váló uj épitkezések és átalakitások költségeit engedélyesek az épitési (7. §) tőkéből fedezni tartoznak.
7. § Az 1. §-ban felsorolt egyesitett vonalak tényleges tőkéje, a vésztő-kötegyán-hollódi vonal megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges 2.755,000 frt, azaz kétmillióhétszázötvenötezer forintot tevő tényleges tőkéjének betudásával 8.760,000 frt, azaz nyolczmillióhétszázhatvanezer forintban állapittatik meg; mely tökéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek a régi vonalakba már beruházott 457,000 frton felül a vésztő-kötegyán-hollódi vonalra 163,600 frt, tehát együtt 620,600 frtot tartoznak forditani.
Ezen tartalékalapok álladéka az egyesült részvénytársaság alapszabályában a kereskedelemügyi minister jóváhagyása mellett számszerüleg megállapitandó, s a vésztő-kötegyán-hollódi vonalnak a tényleges tőkéből kihasitandó 25,000 frtnyi tartalékalapja, a régi vonalak alaptőkéjéhez csatolandó. Mindezen tartalékalapok az egyesült társaság elsőbbségi részvényeiben, az ezekre nézve engedélyezett árfolyamon számitva, letehetők; az akként tartalékba helyezett elsőbbségi részvények azonban mindaddig, mig a tartalékban maradnak, osztalékra igényt nem tarthatnak. Kisorsolás esetében azonban a tartalékba helyezett részvények teljes névértéke helyezendő a tartalékalapba.
A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla, teljes kocsirakományokban klm-ként és 100 kgr-ként legfeljebb 0.50 kr. dijtétel mellett szállitandó.
16. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állami érdekeknek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják; úti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
A kereskedelemügyi m. kir. minister fentartja magának azon jogot, hogy az üzleti távirda- vagy távbeszélő vezetéket a szóban levő vonalak indóházain, s esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőkig, valamint a forgatható védjelző-készülékekig engedélyesek költségén, a részletekre nézve az illető posta és távirdaigazgatóság és az engedélyesek közt jegyzőkönyvileg megállapitott feltételeknek megfelelően, saját közegei által megépittesse.
Ez esetben, a mennyiben az üzleti távirda- vagy távbeszélő vezetékekkel egyidejüleg állami távirda- vagy távbeszélő vezeték nem épittetnék, engedélyesek kötelesek az oszlopok és más épitési anyagok összes árát, s az összes épitési költségeket, a mennyiben pedig az egyidejüleg állami távirda- vagy távbeszélő-vezeték is épittetnék, az üzleti vezeték anyagainak árát és az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek létesitésére forditott aránylagos részét megtériteni. Mindkét esetben kötelesek engedélyesek az épitkezéshez szükséges összeget az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni és az oszlopokat s a többi épitési anyagokat az épitendő pálya mentén az illető posta- és távirdaigazgatóság által meghatározott módon és időben, saját költségén szétosztani.
19. § Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyeztetett vonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi m. kir. minister egyoldalu megitélése szerint kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand; az engedélyesek kötelesek lesznek saját költségükön mindazon berendezéseket eszközölni, és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.
Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka külön beruházási tartalék-alap képzésére, illetve a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az épitési tőkéből kihasitott tartalék-alap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapitott engedély tartam alatt, jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének; a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.
Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket, minden hozzátartozókkal, ugymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasut üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken őr- és felvigyázóházakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyesek vagy jogutódjaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netaláni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket; valamint azon épitkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.
25. § A kereskedelemügyi m. kir. ministert megilleti a jog, hogy engedélyeseket a jelen engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeknek, ugyszintén a kormány által az engedélyeseket kötelező törvények, szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 100 frttól 10,000 frtig terjedhető rendbüntetés vagy birság kivetése által szorithassa.
Ha az engedélyokiratban vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne; ugyszintén, ha a fenti 3. §-ban megállapitott határidők az épitési tervek benyujtása, az épités befejezése, illetőleg az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatnának s e határidők megtartásának elmulasztása a többször idézett vasút-engedélyezési szabály 11. §-ának b) pontja értelmében, különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem igazoltathatnék; a kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyesek az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel léphetnének fel.
Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén a pálya épitésének folytatása s illetőleg ugy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyesek a pálya üzletét megszakitanák, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi m. kir. ministert illeti meg; önként értetődvén, hogy ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemü költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyeseket terhelendik.
