csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1849-1918   1900-1909   1907. évi XXVII. törvénycikk

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1907. évi XXVII. törvénycikk

a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanitók járandóságairól

1. § A községi és hitfelekezeti elemi népiskolák tanitói köztisztviselők; és törvényesen megállapitott járandóságaik közigazgatásilag biztosittatnak.

2. § A községi és a hitfelekezeti rendes tanitóknak alapfizetése az első és második polgári lakbérosztályba sorozott községekben legalább évi 1200 koronában, a harmadik lakbérosztályba sorozott községekben legalább évi 1100 koronában, a negyedik lakbérosztályba sorozott, vagy lakbérosztályba nem sorozott községekben legalább évi 1000 korona állapitandó meg.

Az iparos- és kereskedő-tanoncz-oktatásért, továbbá a gazdasági ismétlőiskola vezetésért nyert tiszteletdij ezen alapfizetésbe be nem számitható.

A segédtanitók önállóan külön osztályt csakis a közigazgatási bizottság engedélye folytán, még pedig csak ideiglenesen s legfeljebb 1 évig vezethetnek és legalább évi 800 korona tiszteletdijban részesitendők. Egy és ugyanazon állomáson segédtanitók egy évnél tovább nem alkalmazhatók.

Minden rendes tanitót a fizetésén kivül még természetben tisztes lakás (legalább két padolt szoba, konyha, kamra és a legszükségesebb mellékhelyiségek), továbbá legalább egy negyedholdnyi kert, vagy kert nem léte esetében ennek ellenértéke gyanánt 20 korona készpénz illet meg; természetben tisztes lakás hiányában pedig minden tanitónak az I. lakbérosztályba sorozott községekben évi 600 korona, a II. lakbérosztályba sorozott községekben évi 420 korona, a III. lakbérosztályba sorozott községekben évi 360 korona, a IV. lakbérosztályba sorozott községekben évi 300 korona és a lakbérosztályokba nem sorozott községekben évi 200 korona lakásbér jár. Több tanitóval biró iskoláknál a nőtlen tanitók és a tanitónők természetben való lakását, illetőleg lakásbérét a helyi iskolai hatóság a fennebbiektől eltérőleg is rendezheti. Ez a jog megilleti akkor is, ha az ugyanazon iskolánál alkalmazott tanitó és tanitónő házastársak.

Az 1868:XXXVIII. tc. 139. és 140. §-ainak rendelkezése, mely szerint a megürült tanitói állomás legfeljebb félév alatt betöltendő és ezen idő alatt az iskolában segédtanitó (tanitójelölt) alkalmazandó, továbbá, hogy a tanitó halála esetén özvegye és árvái a halálozásnak napjától számitott félévig az egész fizetést és lakást élvezik, végre az ugyanazon törvénycikk 138. §-ának első pontjában foglalt rendelkezés, mely szerint a tanitók élethosszig választhatnak, a hitfelekezeti elemi népiskolákban müködő rendes tanitókra is kiterjesztetik.

Államsegélyes iskolánál a rendes tanitó halála esetén, ha a tanitó özvegyet vagy árvát hagy hátra, az alkalmazott segédtanitó fizetéséhez, a halálozásnak napjától számitott félévig, az állam is hozzájárul abban az arányban, a mely arányban az elhalt rendes tanitó fizetését kiegészitette.

3. § A községi és a hitfelekezeti elemi népiskoláknál alkalmazott rendes tanitók korpótléka a következőképen állapittatik meg:

5 évi szolgálat után 200 K

10 évi szolgálat után további 200 K

15 évi szolgálat után további 100 K

20 évi szolgálat után további 100 K

25 évi szolgálat után további 200 K

30 évi szolgálat után további 200 K

Ezen korpótlék az alapfizetésbe be nem számitandó.

A korpótlékokra azon szolgálati idő ad igényt, a melyet a rendes tanitó szabályszerü képesitéssel az állomás végleges elfoglalásától, legfeljebb azonban 1893. évi október hó 1-től megszakitás nélkül eltöltött: a jelen törvény hatályba lépte után alkalmazott rendes tanitóknál pedig az a szolgálati idő, a melyet a tanitó a 32. §-ban előirt eskü letétele és állomásának véglegesen történt lefoglalása után megszakitás nélkül eltöltött.

A szolgálat igazolt megszakitásának tekintendő az a körülmény ha a tanitó betegség, vagy egyéb tőle nem függött körülmény miatt volt kénytelen tanitói müködését addahagyni és ezt a körülményt távozása alkalmával a kir. tanfelügyelő előtt igazolta.

Egyes iskolafentartóknak a korpótlékra vonatkozólag már fennálló, vagy ezután alkotandó szabályzati érvényben maradnak, ha azok a tanitókra nézve legalább is az ezen §-ban megállapitott kedvezményt biztositják.

A jelen törvény életbeléptétől kezdve minden község és hitfelekezeti rendes tanitó, aki a megkivánt törvényes képesitéssel bir és a törvény feltételeinek megfelel, az itt megszabott korpótlék élvezetébe lép. Ennélfogva mindazok a tanitók, a kik a jelen törvény életbeléptének idejében az 1893:XXVI. tc. 2. §-a alapján már az első, vagy a második 100-100 K-ás évötödös korpótlék élvezetében vannak, jelen törvény életbeléptétől kezdve még 100, illetőleg 200 K korpótlék kiegészitésében részesitendők.

4. § A vallás- és közoktatásügyi minister a községi és hitfelekezeti elemi népiskoláknál egy és ugyanazon helyen huzamosabb időn át, alkalmazott és a népnevelés terén kiváló érdemeket szerzett néptanitók részére, az állami költségvetésben e czélra megállapitott hitel keretében, a közigazgatási bizottság és a kir. tanfelügyelő javaslatára, hitfelekezeti intézeteknél az illetékes egyházi főhatóság véleményének meghallgatásával, évi 200 K fizetés természetével biró személyi pótlékot engedélyezhet.

5. § A községi és hitfelekezeti rendes tanitó alapfizetése, a jelen törvény 7. és 8. §-aiban foglalt megszoritással, készpénzen kivül természetben szolgáltatott járandóságokból, vagy földbirtok jövedelmeből, vagy szolgálmányokból is állhat.

6. § A községi és hitfelekezeti elemi népiskolai rendes tanitó készpénzfizetését az iskolafentartó köteles havonként, vagy évnegyedenként, mindig előlegesen kiszolgáltatni.

7. § A községi és hitfelekezeti rendes tanitói fizetés egy részének terményekben való kiszolgáltatása csak oly feltétel alatt engedtetik meg, ha ezen terményeket az iskolafentartó a tanitó közbejötte nélkül szedeti be, és előre megállapitott mennyiségben szolgáltatja a tanitónak; még pedig ugy, hogy az évi utolsó részletet legkésőbb az év november hava végén átadja.

Ha az iskolafentartó a tanitó terménybeli járandóságát nem szolgáltatná ki a megszabott módon és meghatározott időben, vagy ha az a termény átlagos minőségének meg nem felelne, akkor a termény helyett annak értékét készpénzben köteles fizetni.

A községi és hitfelekezeti rendes tanitói fizetés részét képező szolgálmányok kellő időben teljesitendők, s a mennyiben ezek ily időben nem teljesittetnének, vagy ha a tanitó az iskolai főhatóság jóváhagyásával a gazdálkodással felhagy, e szolgálmányok értéke készpénzben s a jelen törvény 6. §-ában előirt időben szolgáltatandók ki.

8. § A tanitói fizetés kiegészitő részét alkotó iskolai ingatlan haszonélvezetének pénzbeli egyenértéket - nem értve ide a természetben nyujtott lakás és házikert haszonélvezetét - minden egyes tanitói állomásra nézve külön-külön kell megállapitani.

E megállapitás alapjául - az összes adók levonásával - az ugyanazon községben hasonló minőségü ingatlanért elérhető haszonbér szolgál, és ehhez hozzá adandó még a községi (hitközségi) lakosok által az ingatlan megmivelése körül netalán teljesitett szolgálmányok pénzbeli értéke.

Ugyancsak községenként, az utolsó öt évi (1902-1906) átlagárak alapján állapitandó meg a tanitó által élvezett terményjárandóságok (életnemüek, fa, jószág, tartás stb.) pénzbeli egyenértéke.

Az értékmegállapitások ellen az érdekelt fél 30 napon belül felszólalással élhet a közigazgatási bizottsághoz, melynek határozata ellen, az 1896:XXVI. tc. rendelkezéseinek szem előtt tartásával, a m. kir. közigazgatási biróság előtt panasznak van helye.

Az 1893:XXVI. tc. alapján már megtörtént megállapitások, a mennyiben azok alapján a tanitó már állami fizetéskiegészitést nyert, érintetlenül maradnak.

9. § A jelen törvény hatályba lépte után bármilyen elemi népiskolákban önálló tanitói teendők ellátására csak rendes tanitói állások rendszeresithetők és a tanitói állások csak érvényes tanitói oklevéllel biró egyénekkel tölthetők be. A rendes tanitói állásra, a jelen törvény 2-ik §-ának 3-ik és 5-ik bekezdésében, továbbá 28-ik §-ában emlitett eseteket kivéve, segédtanitó nem alkalmazható.

10. § A községi és a hitfelekezeti elemi népiskolák fentartói kötelesek a tanitók összes járandóságairól, fizetésekről egyénenként nyilvántartást vezetni. Az ennek alapján kitüntetett hátralékok az iskolafentartót illetik, s az egyes hátralékos adósoktól az iskolafentartó javára közigazgatási uton hajtandók be. Az iskolafentartó azonban köteles a tanitó összes javadalmainak esedékessé vált részleteit pontos időben kiszolgáltatni, tekintet nélkül a hátralékokra és az ezek behajtására irányuló eljárásra.

A végrehajtás módozatait a vallás- és közoktatásügyi minister, a belügyi és pénzügyi ministerekkel egyetértőleg, rendeleti uton állapitja meg.

11. § Ha a hitfelekezeti elemi népiskola tanitója az 1868. évi XXXVIII. tc. 141. §-ának harmadik bekezdése értelmében kántori teendőt is végez, a tanitói alapfizetés megállapitásakor a jelen törvény 2. §-ában megállapitott legkisebb alapfizetés erejéig a tanitói és kántori járandóságok, ez utóbbiak jellegének érintése nélkül, együttesen fizetésnek számitandók, s ennélfogva a nyugdijjogosultság megállapitásánál is az ekként együttesen számitott fizetés veendő alapul.

12. § Ugy a községi, mint a hitfelekezeti elemi népiskolák fentartói kötelesek az iskoláikban alkalmazott rendes tanitóknak járandóságait, ha arra azonnal képesek nem volnának, a jelen törvény életbeléptétől számitott 3 éven belül, vagyis 1910. junius hó 30-ig, a jelen törvény 2-3. §-ában megállapitott legcsekélyebb összegekig biztositani. A mennyiben erre a 15. § rendelkezései szerint megállapitott szegénységük miatt nem képesek, tartoznak legkésőbb 1910. szeptember hó 30-ig az alább meghatározott módon a hiányt pótló állami segélyért a vallás- és közoktatásügyi ministerhez fordulni. Olyan község folyamodványa, mely az 1868:XXXVIII. tc. 35. §-a által engedélyezett 5%-os iskolai adót ki nem vetette, vagy ki nem meritette, tárgyalás alá nem vehető.

Ezt az állami segélyt az iskolafentartók jelen törvény életbelépte után mindjárt, bármikor igénybe vehetik minden oly iskola tanitóira nézve, mely e törvényben megállapitott feltételeknek megfelel. Már létező iskolák, ha fentartóik a fentemlitett határidőn belül segélyért nem folyamodtak, ilyent később csak akkor nyerhetnek, ha anyagi helyzetüknek időközben beállott rosszabbodását a 15. §-ban körülirt eljárás utján kimutatják.

Ha az állam valamely községben oly állami iskolát tart fenn, vagy állit fel a jövőben, mely az ott levő összes, 6-12 éves tanköteleseket befogadni képes, az ott létező más jellegü és akár tanitói alapfizetés, akár korpótlék kiegészitése czimén az állami segélyt már élvező iskolák tanitóitól az államsegély csak akkor vonható el, illetőleg azoktól, a kik azt még nem élvezték, csak akkor tagadható meg, ha azt fontos állami érdekek kivánják, és az iskola főhatóságához intézett figyelmeztetés után az állami segély megtagadásának oka meg nem szünik.

Hogy forognak-e fenn fontos állami érdekek, annak mérlegelése a közigazgatási bizottság véleményének meghallgatása után a vallás- és közoktatásügyi ministerhez tartozik. A mennyiben az államsegély elvonása folytán az iskolafentartó az iskolát egy éven belül megszünteti és a fizetéskiegészitésben részesült tanitó az iskola megszünését követő egy fél év alatt alkalmazást nem nyert, illetve nem nyugdijaztatott: az állását elvesztett tanitót az államtól addig élvezett egy évi államsegély összege illeti meg.

Ujonnan szervezett községi vagy hitfelekezeti tanitói állásokon alkalmazott tanitók, pedig az alapfizetés és korpótléknak állami kiegészitésére az esetben tarthatnak igényt, ha az uj állás szervezése a vallás- és közoktatásügyi minister előzetes beleegyezésével történt.

Az előbb emlitett és igénybe vett 3 évi átmeneti idő alatt az iskolafentartók az iskoláikban alkalmazott tanitóknak csupán az 1893. évi XXVI. t. -czikkben meghatározott járandóságokat tartoznak biztositani, a melyek kiegészitése czéljából ezen idő alatt az 1907. junius hó 30-ig engedélyezett állami segélyek élvezetében 1910. szeptember hó 30-ig meghagyatnak. Az államsegély kiutalása ez esetben is a jelen törvény 31. §-ában körülirt módon történik. A jelen törvény határozatai azonban, a 2., 3. és 20. §-ok kivételével, ezekre az iskolákra is kiterjednek. Uj állami segély az átmeneti idő alatt is csak a jelen törvényben meghatározott alapfizetés és korpótlékok kiegészitésére és olyan iskoláknál alkalmazott tanitóknak adható, melyek e törvény összes feltételeinek eleget tesznek.

13. § Ha a hitfelekezeti iskolafentartók az előző szakaszban megállapitott határidők alatt nem biztositanák tanitóik legkisebb fizetését és korpótlékát, de iskolájukat mindamellett fentartani kivánják, az ezen törvényben megállapitott legkisebb tanitói fizetés az iskolafentartó hitfelekezet terhére biztositottnak tekintetik. Ha pedig a tanitói fizetés behajthatatlan és az iskolafentartó e körülmény megállapitása után még sem veszi igénybe az államsegélyt, az az iskolafentartó abban a községben elveszti iskolafentartási jogát, mely azonban föléled, ha az iskolafentartó később az államsegély igénybevételével akarja iskoláját ujból fölállitani.

14. § A községi és hitfelekezeti tanitói fizetéseknek, illetőleg a kántortanitói egész javadalomnak eddig megállapitott és az iskolafentartók által saját anyagi forrásaikból okmányszerü dijlevél alapján szolgáltatott mennyisége továbbra is csonkitatlanul kiszolgáltatandó, illetőleg államsegély igénybevétele czéljából le nem szállitható.

Jogában áll azonban az iskolafentartó községnek, illetőleg hitfelekezetnek az államsegélylyel kiegészitett tanitói javadalmazást az állami tanitók fizetése arányában saját erejéből felemelni, a nélkül, hogy ennek következtében a már megállapitott államsegély megvonható, vagy leszállitható lenne.

Ha valamely tanitói állásnak államsegélylyel kiegészitett jövedelme az iskolafentartó által el nem háritható állandó természetü körülmény következtében csökken, az illetékes iskolai hatóság a közigazgatási bizottság utján a vallás- és közoktatásügyi ministertől az államsegély felemelését kérheti.

Ha azonban a tanitói állás jövedelmének a 3. bekezdésében irt csökkenése a tanitói javadalmazásnak az állami tanitók fizetése arányában történt felemelése után következnék be, az államsegély felemelése csakis a jelen törvény. 2. és 3. §-aiban megállapitott járandóságok erejéig kérhető.

15. § A vallás- és közoktatásügyi minister a törvényhozás által ezen czélra engedélyezett összegből az arra utalt községek és hitközségek népiskolai tanitóinak alapfizetését és korpótlékát, az illetékes iskolai főhatóság hozzájárulásával és értesitése mellett, a törvényhatósági közigazgatási bizottság utján, a jelen törvény 2. és 3. §-ában megállapitott összegekig, a jelen törvény 16., 17., 18., 19. és 20. §-aiban foglalt feltételek mellett, államsegélylyel kiegésziti.

Az államsegély összegének meghatározását megelőzőleg a közigazgatási bizottság megállapitja:

a) a községnek, illetve a hitközségnek, továbbá az iskolának szabályszerü költségvetése, a tanitói dijtétel és a hitközség anyagi helyzetét igazoló, a járási főszolgabiró (polgármester) által láttamozott helyhatósági bizonyitvány alapján, a népiskolai hatóságok által bejelentett tanitói járandóságoknak, illetőleg kántortanitói egész javadalomnak és az ezek fedezetéül szolgáló jövedelmeknek mennyiségét;

b) a tanitó törvényes képesitettségét, magyar állampolgárságát, valamint azt, hogy magyar nyelven helyesen beszélni és irni, valamint tanitani is tud és hogy a jelen törvény 32. §-ában előirt esküt letette;

c) azt a körülményt, vajjon az illető iskola megfelel-e az 1868:XXXVIII. tc. 27. és 28. §-aiban követett feltételeknek;

d) megvizsgálja továbbá a közigazgatási bizottság azt is, hogy az illető iskola tanitási terve és tanulmányi rendje, valamint felszerelése megfelel-e a törvényes kellékeknek, s különösen a jelen törvény 16., 17., 18., 19. és 20. §-ai rendelkezéseinek és azt, hogy az illető tanitónak osztályába, a kinek járandóságaihoz az iskolafentartó állami kiegészitést kér, hány mindennapi (6-12 éves) tanköteles lesz utalva.

A mennyiben az illető iskola tanköteleseinek összes száma 30-on alul maradna, a vallás- és közoktatásügyi minister csak kivételes esetekben engedélyezhet államsegélyt, de olyan iskolától, mely eddig is élvezett államsegélyt, vagy a mely az illető községben az egyedüli magyar tannyelvü iskola, a mennyiben a jelen törvény követelményeinek megfelel, a segély e czimen meg nem tagadható.

Üresedésben lévő tanitói állásokra vonatkozólag az államsegély a jelen § 2-ik bekezdésének a), c) és d) pontjaiban foglaltaknak megállapitása alapján a vallás- és közoktatásügyi minister által kilátásba helyezhető, de az csakis a b) pontban foglalt feltételek beigazolása után lesz kiutalványozható.

16. § Alapfizetés-, vagy korpótlék-kiegészités czimén államsegélyt csak olyan községi vagy hitfelekezeti iskolák tanitói nyerhetnek, melyekben az 1868:XXXVIII. tc. 11. és 55. §-aiban, valamint a jelen törvény 19. és 20. §-aiban felsorolt köteles tantárgyak a mindennapi iskolában, az illető egyházi főhatóság, illetőleg, a vallás- és közoktatásügyi minister által kiadott tanterv szerint 6 évre felosztva, faluhelyen legalább 8 havi, városokban legalább 9 havi szorgalmi idő alatt tanittatnak.

17. § Minden iskola és minden tanitó, tekintet nélkül az iskola jellegére és arra, hogy állami segélyt élvez-e vagy sem, a gyermekek lelkében a magyar hazához való ragaszkodás szellemét és a magyar nemzethez való tartozás tudatát, valamint a valláserkölcsös gondolkodást tartozik kifejleszteni és megerősiteni. Ennek a szempontnak az egész tanitásban érvényesülni kell; külső kifejezésül minden iskolában, jellegkülönbség nélkül, ugy a főbejárat fölött, mint megfelelő helyen a tantermekben Magyarország czimere helyezendő el, a tantermekben a magyar történetből vett falitáblák alkalmazandók, nemzeti ünnepeken pedig az épületen a magyar nemzeti czimeres zászló tüzendő ki. E jelvényeken kivül csak a törvényhatóság és a község czimere és az iskola községi, illetőleg felekezeti jellegét a törvényesen megállapitott kitételekkel megjelölő magyar nyelvü külső felirat és a tantermekben az illető hitfelekezet egyházi főpásztorainak arczképei, vallási jelvények, valláskegyeleti képek, és az oktatáshoz szükséges tanszerek alkalmazása van megengedve, melyek azonban idegen történeti vagy földrajzi vonatkozásokat nem tartalmazhatnak és csakis hazai készitmények lehetnek. A vallás- és közoktatásügyi minister a tárczája terhére gondoskodik arról, hogy az összes iskolák a magyar czimerrel és zászlóval, valamint az iskolafentartó hatóság meghallgatásával megállapitandó magyar történeti képekkel elláttassanak. E történeti képek a tantermekben kellő módon elhelyezendők és a tanitó tartozik jelentőségüket a nyelv- és értelemgyakorlatok, továbbá a földrajz és történelem tanitása során a gyermekeknek megmagyarázni.

Ezen szakasz azon rendelkezéseinek végrehajtása, a melyek nem a tanitó müködési körébe esnek, az iskolaszéknek feladata és érette első sorban az iskolaszék elnöke felelős. Ezen rendelkezéseknek szándékos elmulasztása kihágást képez, mely felett azok a közigazgatási hatóságok illetékesek biráskodni, melyeket az 1891. évi XX. tc. kijelölt. Az ilykép megállapitott kihágás büntetése 500 koronáig terjedhető pénzbüntetés melylyel a mulasztás elkövetője sujtandó. A befolyó pénzbüntetés az országos tanitói nyugdij- és gyámalap czéljaira forditandó; egyéb tekintetben az 1879:XL. tc. általános határozatai irányadók.

18. § Az 1868:XLIV. tc. 14. §-ának az a rendelkezése, mely szerint az egyházközségek iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg, akkép értelmezendő, hogy szabadságukban áll oktatási nyelvü vagy az állam nyelvét, vagy a gyermekek anyanyelvét megállapitani, fenmaradán természetesen ez utóbbi esetben a magyar nyelvnek tanitására vonatkozó törvényes intézkedések feltétlen érvénye és hatálya. A hol magyar tannyelvü iskola nincs, ott az olyan hitfelekezeti elemi iskolákban, a melyekben állandóan vannak magyar anyanyelvü növendékek, vagy olyan nem magyar anyanyelvüek, a kiknek magyar nyelvü oktatását atyjuk vagy gyámjuk kivánja: a vallás- és közoktatásügyi minister elrendelheti, hogy ezek számára a magyar nyelv használtassék mint tannyelv; ha pedig a magyar anyanyelvüek száma a huszat eléri, vagy az összes beirt növendéknek 20%-át teszi: számukra a magyar nyelv, mint tannyelv okvetlenül használandó. Ha pedig a beirt tanulóknak legalább fele magyar anyanyelvü, a tanitási nyelv a magyar; de az iskolafentartók gondoskodhatnak arról, hogy a magyarul nem beszélő növendékek anyanyelvükön is részesüljenek oktatásban.

Minden oly népoktatási tanintézetekben azonban, a melyekben az állam nyelve van egyedüli tanitási nyelvül bevezetve, ez az állapot többé meg nem változtatható.

Az összes elemi népiskolák ismétlő tanfolyamában a tanitás nyelve a magyar.

Ezek az intézkedések érvényesek a községi elemi népiskolákban is.

19. § A nem magyar tanitási nyelvü elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás- és közoktatásügyi minister által a hitfelekezeti iskolafentartó meghallgatásával megállapitott tanitási terv szerint és kijelölt óraszámban oly mérvben tanitandó, hogy a nem magyar anyanyelvü gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és irásban érthetően ki tudja fejezni.

20. § Nem magyar tanitási nyelvü községi és hitfelekezeti elemi népiskoláknál alkalmazott tanitók alapfizetés- vagy korpótlék-kiegészitésben a 16. §-ban megszabott feltételeken kivül csak a következő további feltételek teljesitése mellett részesülhetnek:

1. ha az illető iskolákban a magyar nyelv, a számolás, a hazai földrajz és történelem, továbbá a polgári jogok és kötelességek tanitása községi iskolákban a vallás- és közoktatásügyi minister által megállapitott tanterv szerint és óraszámban, kizárólag az általa is engedélyezett tankönyvek és tanitási segédeszközök használatával, hitfelekezeti iskolákban pedig a vallás- és közoktatásügyi minister által is jóváhagyott, vagy a mennyiben az iskolafentartó részéről fölterjesztett tanterv jóváhagyható nem volna, általa megállapitott tanterv szerint és óraszámban kizárólag az általa is engedélyezett tankönyvek és tanitási segédeszközök használatával történik.

2. ha az illető iskolában kizárólag a vallás- és közoktatásügyi minister által is helybenhagyott hazafias tartalmu olvasókönyvek és tanszerek használtatnak.

21. § Ha az állam valamely községi vagy felekezeti iskolai tanitó alapfizetésének kiegészitéséhez 200 koronát meghaladó államsegélylyel járul a tanitó alkalmazása a vallás- és közoktatásügyi minister jóváhagyásától függ.

Ha ezen tanitói állomásokra oly egyén választatnék, illetőleg oly egyénnek megválasztása terjesztetnék fel jóváhagyás végett, a ki ellen a vallás- és közoktatásügyi minister törvény alapján, vagy állami szempontból kifogást emelhet, a minister 60 napra terjedhető záros határidő kitüzése mellett más egyén választására és ujabb felterjesztés tételére szólitja fel a tanitó alkalmazására jogosultakat; ha pedig a felszólitás eredménytelen maradna, vagy ha az uj felterjesztés a fentebbi szempontokból másodizben is kifogásra szolgáltatna okot: az esetben a tanitót az iskolafenntartó további meghallgatása nélkül a vallás- és közoktatásügyi minister nevezi ki, a hitfelekezetek által fentartott népiskolákat illetőleg azonban oly korlátozással, hogy a kinevezendő tanitó ugyanahhoz a vallásfelekezethez tartozzék, mint az illető iskola és hogy e tanitó személyére nézve az illetékes egyházi főhatóság előzetesen, záros határidő alatt nyilatkozattételre hivassék fel. Oly egyén, a ki ellen az egyházi főhatóságnak valláserkölcsi szempontból indokolt kifogása van, az illető hitfelekezeti iskola tanitójává nem nevezhető ki.

Az államsegélyben részesülő községi elemi népiskoláknál az 1876:XXIII. tc. 13. §-ának 1. pontjában körülirt tanitóválasztási eljárás a jelen §. rendelkezéseinek megfelelően módosittatik.

A 200 koronát meghaladó államsegélyt élvező községi elemi iskolák tanitóinak választása körül felmerült vitás ügyek végérvényes elintézése a vallás- és közoktatásügyi minister hatáskörébe tartozik.

22. § Az 1876:XXVIII. tc. 7. §-ának 3. és 4. pontja a községi elemi népiskolai tanitók tekintetében a következőleg módosittatik:

1. A községi elemi népiskolai tanitó fegyelmi vétséget követ el:

a) ha a magyar nyelv tanitását elhanyagolja, vagy azt nem a jelen törvény 16., 19. és 20. §-aiban felsorolt rendelkezések szerint, illetőleg saját hibája vagy mulasztása folytán nem az ott kitűzött czélnak megfelelő átlagos eredménynyel tanitja, vagy ha a 16. és 17., illetve 20. § meghagyásainak nem tesz eleget;

b) ha az iskolában a kormány által eltiltott, vagy a 20. § esetében a minister által nem engedélyezett tankönyveket vagy ilyen taneszközöket használ;

c) ha államellenes irányt követ; államellenes iránynak tekintendő különösen minden cselekedet, a mely az állam alkotmánya, nemzeti jellege, egysége, külön állása vagy területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása és az állam czimere, jelvénye és zászlaja ellen irányul;

d) ha hitfelekezetek vagy egyes társadalmi osztályok ellen, ugyszintén ha a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat, vagy ha a törvény ellenére magán- vagy köztulajdon felosztásával ámit, vagy növendékei vallását sértő nyilatkozatot tesz;

e) ha az 1903:IV. tc. 18. §-ának tilalma ellenére kivándorlási ügyekkel foglalkozik;

f) közbotrányt okozó erkölcstelen magaviselet által;

g) a növendékekkel való durva bánásmódja által;

h) a felettes hatósággal szemben tanusitott engedetlenség vagy durva tiszteletlenség által;

i) egyáltalán tanitói és nevelői kötelességének vétkes elmulasztása vagy ezzel ellenkező minden cselekedete által.

A felsorolt fegyelmi vétségek egyaránt megtorlandók, történtek legyen azok akár a tanhelyiségben, akár azon kivül, vagy más állam területén, élő szóban, irásban vagy nyomtatvány, képes ábrázolat, tankönyv vagy egyéb taneszközök közreadása avagy terjesztése által.

2. Mindezen fegyelmi vétségek alapján a közigazgatási bizottság községi elemi népiskolában alkalmazott, akár rendes, akár segédtanitó ellen az iskolaszék vagy ennek valamely tagja, ugyszintén valamely növendék törvényes képviselőjének vagy gondozójának följelentésére, vagy hivatalból is fegyelmi vizsgálatot rendelhet el, a vallás- és közoktatásügyi minister rendeletére pedig elrendelni köteles.

A A közigazgatási bizottság azt a tanitót, a ki ellen bűnvádi vagy fegyelmi eljárás indittatott, indokolt esetben állásától felfüggesztheti. Ha a tanitó ellen büntett vagy hivatalvesztéssel is büntethető vétség miatt indittatott meg bünvádi eljárás, vagy ha ellene büntett vagy ugyanilyen vétség miatt a büntető biróság jogerős vád alá helyező vagy ezzel egyenlő hatályu határozatot (főtárgyalást vagy közvetlen idézést elrendelő határozatot) hozott, a közigazgatási bizottság a felfüggesztést mindenesetre köteles kimondani.

Ha a tanitó ellen inditott fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény a fegyelmi vétség tényálladékán kivül büntetendő cselekmény (büntett, vétség vagy kihágás) ismérveit is feltünteti: akkor, a mennyiben a fenforgó fegyelmi vétség már tisztán fegyelmi szempontból is az állásáról való elmozditás kimondását teszi szükségessé, a fegyelmi eljárás a büntető eljárásra való tekintet nélkül folytatandó és befejezendő, de a büntetendő cselekményről a kir. ügyészséget vagy a büntető eljárásra hivatott közigazgatási hatóságot, a büntető eljárás meginditása végett szükséges adatok közlése mellett, értesiteni kell. Ha pedig a fenforgó fegyelmi vétség az állásáról való elmozditást tisztán fegyelmi szempontból nem indokolja, az iratok a kir. ügyészséghez, vagy a büntető eljárásra hivatott közigazgatási hatósághoz azonnal átteendők, mely esetben a további fegyelmi eljárás a bünügynek jogerős befejezéséig függőben tartandó.

3. A fegyelmi vizsgálatot kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester teljesiti. A vizsgálat foganatositásának idejéről a tanfelügyelő értesitendő, a ki a vizsgálatnál személyesen vagy megbizottja által jelen lehet. Az iskolaszék a vizsgálatnál mindig meghallgatandó. A tanitó az ellene inditott fegyelmi eljárás folyamán védő segitségét is igénybe veheti. Az e czélból megnevezett védőnek nem kell szükségkép az ügyvédi karhoz tartoznia.

A vizsgálat befejeztével a fegyelmi biráskodást a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya gyakorolja. Az itélet a tanitóval való közlésétől számitott 15 nap alatt a vallás- és közoktatásügyi ministerhez felebbezhető: az állásról való elmozditásra történt elitélés pedig felülvizsgálat végett a vallás- és közoktatásügyi ministerhez hivatalból előterjesztendő. A felebbezés a közigazgatási bizottság elnökénél nyujtandó be.

4. A községi elemi népiskolai tanitó ellen foganatositott fegyelmi vizsgálat alapján, a vizsgálat eredményéhez és a fegyelmi vétség fokozatához képest, a következő fegyelmi büntetések szabhatók ki:

a) dorgálás;

b) pénzbirság, a mely a tanitó nyugdijába beszámitható illetményeinek 10%-áig terjedhet;

c) a korpótléknak bizonyos időre való megvonása; a megvonás csak határozott időre szólhat, a mely azonban két évnél hosszabb nem lehet; a meghatározott idő a legközelebbi korpótlékra nézve irányadó szolgálati évekbe nem számitható be;

d) állásától való elmozditás.

Azon itéletben, melyben a tanitó állásától való elmozditása a jelen szakasz 1. c) pontjában irt fegyelmi vétség miatt mondatott ki, az is kimondandó, hogy a tanitó a fegyelmi itélet jogerőre emelkedésétől számitott bizonyos időn belül, mely idő azonban 5 évnél tovább nem terjedhet, tanitói állásra sehol sem alkalmazható.

23. § A hitfelekezeti illetékes hatóság a fegyelmi eljárást saját szabályai szerint foganatositja.

Minden hitfelekezeti illetékes hatóság köteles fegyelmi szabályait a vallás- és közoktatásügyi ministernek tudomás végett előzetesen bemutatni.

A hitfelekezeti illetékes iskolai hatóság olyan felekezeti tanitó ellen, a kinek alapfizetés, vagy korpótlék-kiegészités czimén bármilyen összegü államsegély van engedélyezve, a vallás- és közoktatásügyi minister felhivására a fegyelmi eljárást meginditani köteles minden oly esetben, a melyben a jelen törvény 22. §-a értelmében fegyelmi eljárásnak van helye. Ha a fegyelmi eljárás a jelen törvény 22. § 1. a)-c) pontjaiban felsorolt fegyelmi vétségek miatt indittatik meg, a vallás- és közoktatásügyi minister kivánságára a tanitó állásától mindenesetre felfüggesztendő, a minek ha az illetékes egyházi hatóság eleget nem tenne, a felfüggesztést a vallás- és közoktatásügyi minister közvetlenül rendeli el.

Ha a hitfelekezeti hatóság a fegyelmi eljárást a rendelet vételétől számitott 30 nap alatt meg nem inditaná, vagy ha azt kellő igazolás nélkül három hó alatt be nem fejezné, vagy pedig ha az itélete annak meghozatalától számitott 15 nap alatt a ministerhez fel nem terjesztené, mindez esetben a fegyelmi ügyet a jelen törvény 1. §-ában körülirt eljárással és az ebben felsorolt büntetési fokozatok alkalmazásával a közigazgatási bizottság látja el.

A vallás- és közoktatásügyi minister a jelen törvény 22. § 1. a)-c) pontjaiban felsorolt vétségek fenforgása esetében, a fegyelmi eljárás meginditása iránt a hitelintézeti határozathoz intézett felhivással egyidejüleg, vagy az eljárás folyamán is, az államsegély kiszolgáltatását bármikor felfüggesztheti.

Ha az egyházi főhatóság valamely hitfelekezeti iskolai tanitót, a ki akár fizetéskiegészités, akár korpótlék czimén államsegélyt élvez, fegyelmi uton hivatalvesztésre itél: itéletét a vallás- és közoktatásügyi ministerhez 15 nap alatt felterjeszteni köteles.

A minister a határozat vételétől számitott egy hónapon belül a közigazgatási bizottság kiküldött tagjának közremüködésével uj eljárást s ennek alapján ujabb határozathozatalt rendelhet el.

Ha a minister az emlitett időn belül nem nyilatkozik, a határozat végrehajtható.

24. § Hitfelekezeti, valamint magánosok és társulatok által fentartott elemi népiskolánál alkalmazott tanitó ellen, tekintet nélkül arra, vajjon van-e alapfizetésének vagy korpótlékának kiegészitésére államsegély engedélyezve, vagy sem, a vallás- és közoktatásügyi minister a jelen törvény 22. §-ában megszabott módon és az ott megállapitott fegyelmi büntetések alkalmazásával foganatositandó fegyelmi eljárást rendel el a jelen törvény 22. §-ának 1. a)-e) pontjaiban felsorolt esetekben, ha ezt az e pontokban megjelölt állami érdekek biztositása szempontjából szükségesnek tartja.

E szakasz intézkedései azonban nem szüntetik meg az iskolafentartók azon jogát és kötelességét, hogy az abban érintett nemzeti szempontok fölött saját hatáskörükben is őrködjenek. Fegyelmi jogukat tehát ezekre nézve is érvényesithetik, de ily esetekben tartoznak a vallás- és közoktatásügyi minister a fegyelmi eljárás meginditásáról haladéktalanul értesiteni, az ő kivánságára a tanitót állásától felfüggeszteni és itélethozatal után az itéletet az összes fegyelmi iratokkal a vallás- és közoktatásügyi ministerhez felterjeszteni. A minister, ha ezt a jelen § első bekezdésében megjelölt okból szükségesnek látja, 15 napon belül a jelen törvény 22. §-ában megjelölt hatóságok által és szabályozott módon foganatositandó uj fegyelmi eljárást rendelhet el és ez esetben a más hatóság által hozott fegyelmi itélet az uj eljárás befejezéséig függőben marad. Ha a minister e határidő leteltéig uj eljárást el nem rendel, a fentartó hatóság itélete érvényes.

Egyáltalán a ministernek jogában áll minden más hatóság által a jelen szakaszban felsorolt fegyelmi vétségek czimén meginditott fegyelmi eljárás bármely szakában az ügyet, ha ezt a jelen § első bekezdésében megjelölt okból szükségesnek tartja, a 22. §-ban megállapitott fegyelmi eljárásra átterelni, mely esetben ama fegyelmi eljárás megszüntnek tekintendő.

A fegyelmi eljárásból eredő költségek viselése tekintetében a vallás- és közoktatásügyi minister rendeletileg intézkedik.

A fegyelmi vizsgálatnak a jelen szakasz alapján hitfelekezeti tanitó ellen történt elrendeléséről az illetékes hitfelekezeti hatóság értesitendő; ugyanazzal közlendők a fegyelmi eljárás iratai és a fegyelmi itélet is.

25. § Ha valamely iskolának tanitója állásától a 22. § 1 a), b), c) pontjában felsorolt okok valamelyikéből és azon szakaszban körülirt eljárással mozdittatott el, az uj tanitó alkalmazása tekintet nélkül arra, hogy élvez-e az illető iskola állami fizetéskiegészitést vagy nem, csak a vallás- és közoktatásügyi minister jóváhagyása mellett történhetik a jelen törvény 21. §-ának határozatai szerint, második hasonló alapon és módon történt elmozditás után pedig a vallás- és közoktatásügyi minister az iskolát megszüntetheti és helyébe állami iskolát állithat. Ha pedig a fegyelmi eljárásból kiderüI, hogy az előfordult hibában az iskolaszék cselekvőleg, azaz utasitás, rendelet vagy tilalom utján részes, a minister akkor is, ha a tanitó ellen hozott itélet nem szól hivatalvesztésre, az illető iskolát már az első esetben vagy bezárja, vagy fenmaradását uj iskolaszék megválasztásától teszi függővé.

A mennyiben uj iskolaszék nem választatnék, vagy hasonló eset azután ismétlődnék, az iskolafentartó az illető községben elveszti iskolafentartási jogát.

26. § Ha a 22. § 1. a), b), c) pontjai alapján történt fegyelmi eljárás során kiderül, hogy az előfordult hibában olyan nem állami iskolai hatóság, melynek rendelkezési joga több népiskolára kiterjed, cselekvőleg, azaz utasitás, rendelet vagy tilalom utján részes: a vallás- és közoktatásügyi minister az illető hatóság alatt álló összes iskolák megvizsgálása iránt halaléktalanul intézkedik; a vizsgálat eszközlésére külön ministeri biztost is küldhet ki. A vizsgálat eredményéhez és az eset sulyos voltához képest a minister első izben vagy kellő biztositékot szerez hasonló hibák ismétlése ellen, vagy az illető iskoláktól az állami segélyt megvonja, sulyosabb esetekben azokat be is zárja. Ismétlés esetén ezek az iskolák feltétlenül bezárandók és megszünik az illető iskolafentartónak az a joga, hogy ugyanazokban a községekben iskolát állithasson.

27. § Ha a fegyelmi eljárás, vagy az előző szakasz értelmében megejtett vizsgálat során kiderül, hogy a 22. § 1. a), b), c) pontjai alatt felsorolt hibák valamelyikében a lelkész is részes, a vallás- és közoktatásügyi minister erről az illetékes egyházi főhatóságot értesiti és az 1898. évi XIV. tc. rendelkezései által szabályozott eljárással az illető lelkésztől az állami kongrua-kiegészitést, az eset sulyos voltához képest, meghatározott időre vagy mindenkorra elvonhatja. Ha az illetékes egyházi főhatóság a helyzet orvoslása iránt egy félév alatt kellő biztositékot nem nyujt, a vallás- és közoktatásügyi minister az illető iskolát bezárhatja és helyébe állami iskolát állithat.

Sulyosabb esetekben a minister kimondhatja, hogy az illető lelkész állami iskolákban hitoktatással meg nem bizható. A más hitoktató kirendelésével esetleg összekötött többköltségnek megtéritéséhez a minister az illető hitfelekezet részére törvényhozásilag engedélyezett javadalmak terhére méltányosan megállapitandó összeggel járulhat.

28. § Ha a fegyelmi vizsgálat során megállapittatik, hogy a magyar nyelv tanitásában tapasztalt eredménytelenségnek nem a tanitó szándékos mulasztása, hanem képességének fogyatékos volta az oka, ezen esetben az illető tanitó, a mennyiben az orsz. tanitói nyugdijintézetnek tagja, nyugdijazandó, illetőleg végkielégitéssel látandó el. Ha pedig nem volna tagja az orsz. tanitói nyugdijintézetnek, az iskolafentartó köteles a tanitó mellé törvényes képesitéssel biró segédtanitót alkalmazni.

29. § Ha az iskolafentartó a 28. §-ban foglalt rendelkezések folytán üresedésbe jött tanitó állásra a jelen törvény 15. §-ának a) pontjában megkivánt kifogástalan képesitéssel biró tanitót az állás üresedésbe jöttétől számitandó 60 nap alatt nem alkalmaz, ezt a közigazgatási bizottság előtt nem igazolja, vagy a tanitó alkalmazására a közigazgatási bizottságtól, - illetőleg 15 napon belül beadandó felebbezés folytán a vallás- és közoktatásügyi ministertől halasztást nem nyer: ez esetben az illető iskolához a vallás- és közoktatásügyi minister az iskolafentartó további meghallgatása nélkül, a közoktatási tárcza terhére nevez ki tanitót, a hitfelekezetek által fentartott népiskolákat illetőleg azonban oly megszoritással, hogy a kinevezendő tanitó ugyanahhoz a vallásfelelezethez tartozzék, mint az illető iskola.

Az iskolafenntartó tanitóválasztási joga ezen tanitói állásra nézve csak akkor éled föl, mikor a vallás- és közoktatásügyi minister az általa alkalmazott tanitót elhelyezi.

A 28. és 29. § rendelkezései csak 1912. év végéig maradnak érvényben.

30. § Az iskolafentartók, illetőleg az iskolaszékek elnökei kötelesek a tanitói állomásokon történt bármiféle személyi változást, vagy a tanitói állások beszüntetését, ujak rendszeresitését 15 nap alatt a kir. tanfelügyelőnek bejelenteni. E rendelkezésnek elmulasztása esetén jogában áll a kir. tanfelügyelőnek az illető mulasztó ellen 20 koronáig tejedhető rendbirságot alkalmazni, az országos tanitói nyugdij- és gyámalap javára.

31. § A jelen törvény alapján a községi és hitfelekezeti népiskolai tanítók részére akár alapfizetés, akár korpótlék-kiegészités czimén engedélyezett államsegély a kir. adóhivatalnál az illető tanitó nevére havi előleges részletekben utalványozandó, olyképp, hogy minden évben a január és julius havi részletről szóló nyugta az illetékes kir. tanfelügyelőnek láttamozás végett bemutatandó. Az összes nyugták az illető iskolaszék elnöke által is láttamozandók.

32. § Bármilyen jellegü elemi népiskolánál első izben alkalmazott rendes tanitó köteles magyar állampolgárságát a kir. tanfelügyelő előtt igazolni. Továbbá köteles a kir. tanfelügyelő vagy ennek megbizottja és az illetékes iskolai hatóság előtt a következő hivatalos esküt az állam nyelvén letenni:

"Én, N. N. rendes tanitó, esküszöm az élő Istenre, hogy Ő Felsége apostoli királyom, magyar hazám és annak alkotmánya iránt tántorithatatlan és rendületlen hüséggel viseltetem, az ország szentesitett törvényeit és törvényes szokásait megtartom, a hazai hatóságok törvényes rendeleteit, valamint a tanitói tisztemmel járó kötelességeket mindenkor lelkiismeretesen, hiven és pontosan teljesitem és a gondjaimra bizott ifjuságot a magyar haza szeretetében fogom nevelni. Isten engem ugy segéljen!"

A tanitó csak ezen eskü letétele után foglalhatja el állását, az országos tanitói nyugdijintézetbe csak ezen eskü letételének igazolása mellett vehető fel. A jelen törvény életbeléptekor már alkalmazásban levő mindazon tanitók pedig, a kik akár alapfizetés, akár korpótlék-kiegészités czimén már államsegélyt élveznek, a jelen törvény életbeléptétől számitott három hónap alatt, azok pedig, kik ily államsegélyt nem élveznek, egy év alatt a fennebbi esküt az itt meghatározott módon letenni. A tanfelügyelő a tanitó fizetésének kiegészitésére engedélyezett államsegélyről szóló első nyugtát csak ugy láttamozhatja, ha a tanitó az eskü letételét előtte okmánynyal igazolja. Bármilyen jellegü elemi népiskolánál alkalmazott olyan tanitó ellen, ki az esküt megtagadja, a jelen törvény 22. § 1. c) pontja alapján fegyelmi eljárásnak van helye.

33. § Bármilyen jellegü elemi népiskolánál magyar nyelvü és csak olyan nyomtatványminták (iskolai felvételi, előmeneteli és mulasztási naplók, mulasztási kimutatások stb.) alkalmazhatók, a melyek a vallás- és közoktatásügyi minister által megállapitott összes rovatokat tartalmazzák. E nyomtatványminták magyar nyelven töltendők ki. A községi iskolák és az államsegélyes hitfelekezeti népiskolák az állami iskolák számára megállapitott nyomtatványmintákat köteles használni és szintén magyar nyelven kitölteni. A tanulók számára kiadandó értesitő könyvek és bizonyitványok bármily jellegü elemi népiskoláknál magyar nyelven állitandók ki.

Az iskola fentartónak azonban jogában áll ezeket a magyar nyelv mellett hasábosan a megállapitott tannyelven is kitölteni.

34. § A jelen törvénynek 9., 17. első pontja, 18., 19., 24., 25., 26., 33. és 35. §-ainak rendelkezései az 1868. évi XXXVIII. tc. IV. fejezete értelmében a magánosok és társulatok által fentartott népiskolákra is alkalmazandók.

Ha ilyen iskoláknál alkalmazott tanitók községi vagy hitfelekezeti iskolákhoz átvételnek, a jelen törvény 2. §-ában megállapitott alapfizetésen felül, legfeljebb 1893. évi október 1-től kezdve számitható összes szolgálati idejük figyelembe vételével, a jelen törvény 3. § értelmében megállapitandó korpótlékokra is igénynyel birnak.

35. § A jelen törvényben foglalt rendelkezések a tanitónőkre éppen ugy alkalmazandók, mint a tanitókra, nemkülönben kiterjednek a hitfelekezeti népiskoláknál müködő szerzetesrendi tanitókra és tanitónőkre a jelen törvényben a tanitók képesitésére vonatkozólag, megállapitott feltételek, továbbá e törvény 16., 17., 18., 19., 20., 30. és 32. §-ai. Ezen tanitók és tanitónők illetményei a törvényes kellékek fennállása esetén, a 14. § intézkedéseinek szemmel tartásával, egyénenkint szerzeteseknél 900, szerzetesnőknél 700 koronából álló, további változás alá nem eső összeggel egészittetnek ki, ha azt kérelmezik. Az ezen számitási alapon egy-egy iskolára nézve megállapitott segély egy összegben az iskolafentartónak kezeihez utalványoztatik ki. A segélyre való igény megállapitásának, valamint az eskütétel körüli eljárásnak módját a vallás- és közoktatásügyi minister rendeletileg állapitja meg.

Ha ilyen iskolákban a 22. § 1. a)-c) pontjai alatt felsorolt hibák észleltetnének, ugy azokra akár élveznek állami fizetéskiegészitést, akár nem, a jelen törvény 26. §-ában körülirt eljárás alkalmazandó.

36. § Jelen törvény 1907. évi julius hó 1-én lép életbe, az abból eredő s az 1907. évre eső költségtöbblet a pénztári készletekből fedezendő s az 1907. évi állami költségvetés XXI. fejezete 20. czimének terhére számolandó el.

A vallás- és közoktatásügyi minister felhatalmaztatik, hogy a pénzügyministerrel egyetértőleg azoknak a községi és hitfelekezeti tanitóknak, a kik fizetésük kiegészitésére eddig is állami segélyt nyertek, már az 1907. év első felében is az e törvény alapján ugyanez év második felében nyerhető segély terhére és abba beszámitandó előlegeket adhasson.

37. § E törvény életbeléptével az 1876:XXVIII. tc. 7. §-ának 3. és 4. pontja a községi elemi népiskolai tanitók tekintetében, továbbá az 1893. évi XXVI. tc. egész terjedelmében, valamint az 1879. évi XVIII. törvénycikk 4. §-ának utolsó pontja hatályát veszti.

Az 1893:XXVI. tc. 13. § utolsó bekezdésében megállapitott államellenes irány meghatározása helyébe ezen törvény 22. § 1. c) pontjában körvonalozott meghatározás lép.

38. § E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi minister és a pénzügyminister bizatnak meg.





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat