csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1918-1945   1918-1929   1920. évi XXXVI. törvénycikk

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1920. évi XXXVI. törvénycikk

a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről

ELSŐ FEJEZET

A törvény célja

1. § Ennek a törvénynek az a célja, hogy a magyar földbirtok megoszlását helyesebbé tegye. Evégből ez a törvény a lehetőséghez képest előmozdítja a földszerzést főleg azok részére, akik a föld gondos és szorgalmas mívelésére képesek is és hajlandók is, de eddigi viszonyaik között önhibájukon kívül földhöz nem juthattak.

A földbirtok megoszlásának helyesebbé tételéhez szükséges ingatlanokat az állam lehetőleg szabadkézből, árverésen vagy az ebben a törvényben biztosított elővásárlás jogán szerzi meg. Ha azonban az említett célokra szükséges ingatlanok ott, ahol reájuk közérdekből éppen szükség van, szabadkézből, árverésen vagy elővásárlás jogán meg nem szerezhetők, az állam a szükséges mezőgazdasági ingatlanokat az ebben a törvényben szabályozott megváltás útján is megszerezheti. Ilyen módokon szerezhetők meg egyáltalán a más közérdekű földbirtokpolitikai célokra szükséges ingatlanok is.

Ennek a törvénynek alkalmazása szempontjából közérdekű földbirtokpolitikai célnak nyilvánítható különösen az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett földmívelők, a földmíves hadirokkantak, a munkaképes földmíves hadiözvegyek és felnőtt földmíves hadiárvák földhöz juttatása; gazdasági munkásházak emelése; a mezőgazdasági munkásoknak, törpe- és kisbirtokosoknak földhöz juttatással való megerősítése, továbbá a közszolgálati alkalmazottaknak, a becsülettel szolgált katonáknak és az érdemes gazdatiszteknek földhöz juttatása, közoktatási célokat szolgáló intézmények és közlegelők létesítése avagy végül a haladó gazdálkodásnak irányt mutatni hivatott középbirtokok alakítása is.

2. § A földbirtok helyesebb megoszlása közérdek lévén, egyéni jogcímen senkinek sincs követelési joga arra, hogy neki földet juttassanak. Amennyiben azonban a törvény célja megengedi s evégből elegendő terület is áll rendelkezésre, föld az erre érdemeseknek lehetőleg a következő sorrendben és nagyságban juttatható:

1. hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és felnőtt hadiárváknak, ha sem házuk, sem házépítésre alkalmas ingatlanuk nincs, s ilyent hozzátartozójuktól sem kaphatnak, családonkint 600 négyszögölnél nem nagyobb házhely és belsőség, továbbá amennyiben földmívesek, illetve amennyiben a nem földmíves hadirokkantak földmívelést folytatni hajlandók és képesek is, családonkint megfelelő nagyságú törpebirtok, amelynek területe azonban legfeljebb három kataszteri hold lehet; amennyiben pedig ennél kisebb ingatlanuk már van, ez kiegészíthető az említett nagyságra;

2. mezőgazdasággal foglalkozó, földnélküli, önállóan kereső, önjogú munkásoknak családonkint legfeljebb az 1. pontban említett nagyságú törpebirtok;

3. mezőgazdasággal foglalkozó, önállóan kereső, önjogú törpe- vagy kisbirtokosoknak gazdaságaik kiegészítése végett, ha hozzá megfelelő vagyoni erejük és képességük is van, akkora terület, hogy meglevő földbirtokuk a juttatható területtel együtt elérheti a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó nagyságú kis családibirtok területét, de tizenöt kataszteri holdnál nagyobb ne legyen; ugyanekkora földet lehet juttatni egyébként a fentemlített meghatározás alá eső azoknak a földmíveseknek is, akiknek csak belsőségük vagy belsőségrészük van, vagy akik már haszonbéreltek mezőgazdasági ingatlant, s haszonbérletüket nem saját hibájukból vesztették el;

4. földnélküli közszolgálati alkalmazottaknak, továbbá földnélküli kisiparosoknak, illetőleg ipari munkásoknak családonkint legfeljebb egy kataszteri hold föld;

5. az öbhíbájukon kívül végkielégítéssel vagy nyugdíjjal elbocsátott földnélküli közszolgálati alkalmazottaknak és az ugyanilyen hivatásos katonáknak legalább is a törvény szerint nekik járó végkielégítés, illetőleg nyugdíjmegváltási tőkével felérő értékű mezőgazdasági művelésre alkalmas törpe- vagy kisbirtok;

6. községeknek, közbirtokosságoknak, legeltetési társulatoknak vagy volt úrbéres közösségeknek közös legelő létesítésére vagy kiegészítésére szükséges terület;

7. a törpe- és kisgazdaságok között a többtermelés és a mezőgazdaság fejlesztése érdekében mintagazdaságok és középbirtokok alakítására szükséges terület.

A szabadkézből, árverésen vagy az elővásárlás jogán megszerzett ingatlanokból azonban az állam egyeseknek, elsősorban azonban érdemes kisbirtokosoknak, továbbá okleveles gazdáknak és gazdatiszteknek, a gazdasági célszerűséghez képest nagyobb ingatlanokat is juttathat. Ez a szabály áll a megváltás útján megszerzendő arra az ingatlanra is, mely azért váltható meg, mert élők közötti jogügylettel vagy árverésen az 1914. évi július hó 28. napját megelőző 50 év kezdete és a jelen törvény életbelépésének napja közé eső időben, habár csak egyízben is, gazdát cserélt vagy amely korlátolt forgalmú. Község, város, közbirtokosság vagy volt úrbéres közösség földbirtokából megváltandó ingatlanra ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha a község (város) határában nincs más olyan megfelelő birtok, amely a jelen törvény céljára megszerezhető volna.

A 2-5. pontokban említetteknek a szükséghez képest házhely is juttatható, de csak akkor, ha házuk vagy házépítésre alkalmas ingatlanuk nincsen s ilyent hozzátartozójuktól sem kaphatnak.

A földszerzésnek lehetővé tételénél egyenlő körülmények között előnyben kell részesíteni mindenekelőtt az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetetteket, a többgyermekes családokat s általában azokat, akik hadiszolgálatuknak becsülettel eleget tettek.

3. § Ennek a törvénynek alapján nem juttatható ingatlan annak:

1. aki nem született magyar állampolgár, kivéve a viszonosság eseteit és kivéve, ha a hazába visszavándorló nem született magyar állampolgár, született magyar állampolgárnak a gyermeke;

2. aki elmebeteg vagy gyengeelméjű - kivéve a hadirokkantakat -, kinek kiskorúsága meg van hosszabbítva vagy aki gondnokság alatt áll;

3. aki politikai jogainak gyakorlásától jogerősen fel van függesztve;

4. aki csődben volt vagy van; aki csődön kívül kényszeregyezségre lépett vagy lép;

5. aki a nemzeti hadseregbe behívó parancsnak önhibájából nem tett vagy nem tesz eleget;

6. akiről akár azért, mert valamely bűntett vagy az állam ellen irányuló vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen elítélték, vagy mert ily cselekmény miatt bírói eljárás alatt áll, akár azért, mert a forradalmi mozgalmakkal kapcsolatosan a törvényes állami és társadalmi rendre veszélyes magatartást tanusított vagy végül, mert megátalkodott rendbontó, tékozló, erkölcstelen vagy munkakerülő életmódot folytat, nem remélhető, hogy a társadalom hasznos és munkás tagja lesz vagy akitől az ingatlan okszerű kezelése egyéb alapos okból nem várható s ehhez képest ingatlan juttatására a közbecsülés szerint érdemetlen;

7. aki a jelen törvény büntető rendelkezéseivel összeütközésbe kerül;

8. akitől a jelen törvény alapján juttatott ingatlant egyízben már visszavonták, vagy aki házát vagy egyéb ingatlanát bebizonyíthatólag azért idegenítette el a hatóság hozzájárulása nélkül, hogy hatósági úton legyen ingatlanhoz juttatható;

9. aki nem a törvényes eljárás szerint, hanem önkényesen foglal földet.

A 6. pontban említett érdemetlenséget a lakóhely szerint illetékes járási mezőgazdasági bizottság titkos szavazással állapítja meg.

MÁSODIK FEJEZET

Országos Földbirtokrendező Bíróság

4. § A földbirtok helyesebb megoszlását az ország egyetemes érdeke szerint szabályozó állami tevékenység irányítására külön országos bíróságot kell alakítani.

A bíróság neve: Országos Földbirtokrendező Bíróság; székhelye: Budapest.

5. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság áll; elnökből, másodelnökből, három tanácselnökből, ezenfelül harminchat tagból.

Elnökét, akit a m. kir. Kúria elnökével és másodelnökét, akit a m. kir. Kúria másodelnökével, végül a tanácselnököket, akiket a m. kir. Kúria tanácselnökeivel egyenlő rang, jelleg és javadalmazás illet, a haza körül érdemeket szerzett és a mezőgazdaság körül is kellő jártassággal bíró állampolgárok közül a minisztérium előterjesztésére az államfő nevezi ki. A tanácselnököknek a magasabb bírói hivatalok viselésére vagy a közigazgatási bíróság ítélőbíráinak másik felerészére nézve előírt képesítéssel kell bírniok.

A bíróság többi tagját a földmívelésügyi miniszternek a következő §-ban meghatározott kijelölés alapján tett előterjesztésére az államfő nevezi ki. Közszolgálatban álló egyén ilyen kinevezése közszolgálati alkalmazását és állását nem érinti. Közszolgálatban nem álló egyénnek ilyen kinevezése pedig tiszteletbeli.

6. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság tagjainak állására kijelöl:

1. a m. kir. Kúria és a m. kir. közigazgatási bíróság teljes ülésében saját kebeléből titkos szavazással nyolc-nyolc tagot;

2. az Országos Mezőgazdasági Kamara tagjai sorából tíz tagot;

3. a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, az Országos Központi Hitelszövetkezet és a Pénzintézeti Központ egy-egy tagot;

4. a belügyminiszter, a földmívelésügyi miniszter, a honvédelmi miniszter, az igazságügyminiszter, a kisgazdaügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter egy-egy tagot.

Ha a 2-3. pontok alapján a kijelölés záros határidőn belül meg nem történik, az ekként üresen maradó helyre a tagot a 2. pont esetében a földmívelésügyi miniszter, a 3. pont esetében pedig a pénzügyminiszter jelöli ki.

Szükség esetében megfelelő számú póttag is nevezhető ki.

7. § Az elnök, másodelnök és tanácselnökök kinevezése élethossziglanra szól. Nyugdíjazásuk tekintetében a m. kir. Kúria hasonló rangú tagjaira vonatkozó törvényes intézkedéseket kell alkalmazni. Maga a bíróság pedig úgy alakul, hogy évenként a tagok és a póttagok egyhatod-egyhatod része sorshúzás útján kilép, úgy hogy minden évben csak azok esnek sorsolás alá, akik az előbbi években még nem voltak kisorsolva. Az ekként kilépő tag újból kijelölhető és kinevezhető.

A tagság kilépés nélkül is megszűnik elhalálozás vagy lemondás folytán, továbbá a m. kir. Kúria és a m. kir. közigazgatási bíróság jelölése alapján kinevezetteknél, ha az illető tag megszűnik az őt jelölő bíróságnak bírája lenni; valamely szervezet jelölése alapján kinevezetteknél, ha a tag a kijelölő szervezetnél tagságát, illetőleg azt a megbízatását elveszti, amelynek alapján kijelölték. A tagság megszűnik az ülésekről való indokolatlan távolmaradás folytán is.

A megüresedő tagsági helyeket ugyanolyan módon kell betölteni, mint ahogy első izben betöltötték.

A megjelenésben akadályozott rendes tag helyébe a lehetőséghez képest póttagot kell behívni az ülésekre, még pedig mindig azt a póttagot, aki ugyanannak a szervnek jelölése alapján lett a bizottság tagja, mint az akadályozott rendes tag.

8. § Az elnök és a másodelnök az államfő előtt, a tanácselnökök és a többi tagok pedig teljes ülésben kötelesek esküt tenni arra, hogy megbizatásuk teljesítésében legjobb lelkiismeretük és tudásuk szerint, kedvezés és részrehajlás nélkül, a törvények és a törvényes jogszabályok alapján minden esetben kizárólag csak a közjót és a haza érdekeit tartják szem előtt és hogy a hivatalos titkot híven megőrzik. Annak a tagnak helyét, aki az esküt záros határidőn belül önhibájából le nem teszi, megüresedettnek kell tekinteni.

9. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak nem lehet tagja;

1. aki ingatlanok forgalmának közvetítésével vagy eldarabolásával üzletszerűen foglalkozik;

2. aki bűntett, az állam ellen irányuló vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bírói eljárás alatt áll vagy akit ilyen cselekmény miatt jogerősen elítéltek;

3. aki politikai jogainak gyakorlásától jogerősen fel van függesztve;

4. aki csődben volt vagy van: aki csődönkívüli kényszeregyezségre lépett vagy lép; aki gondnokság alatt áll;

5. aki az eljárásban tanusított magatartása miatt a tagságra érdemetlenné vagy a közbecsülésre egyébként méltatlanná vált.

E § első bekezdésének 1. pontja áll az említett ügyletekkel foglalkozó vállalatok alkalmazottjaira, továbbá igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagjaira is, kivéve a Magyar Földhitelintézetet, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetét, az Országos Központi Hitelszövetkezetet és a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségét.

A tagságnak az első bekezdésben említett okok alapján megszünését a fegyelmi bíróság (10. § harmadik bekezdése) állapítja meg.

Az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak elnöke, másodelnöke, tanácselnöke vagy tagja nem lehet egyúttal tagja a nemzetgyűlésnek vagy az országgyűlés képviselőházának is. Aki a bíróságból lemondás vagy fegyelmi bíróságnak határozata folytán válik ki, a kiválástól számított egy év eltelte előtt a nemzetgyűlésnek vagy az országgyűlés képviselőházának tagjává nem választható.

10. § Egy tag sem vehet részt semmiféle olyan ügyet illető tanácskozásban vagy határozathozatalban, amelyben saját maga, házastársa-, fel- vagy lemenő ágbeli rokona vagy unokatestvérnél (testvérek gyermekeinél) nem távolabbi oldalrokona, avagy felmenőjének vagy testvérének házastársa - habár esetleg csak mint hitbizományi vagy más várományos - bármely módon érdekelve van.

Az együttalkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszony tekintetében a rendes bíróságokra irányadó szabályokat az Országos Földbirtokrendező Bíróság tagjaira is alkalmazni kell.

Azok a tagok, akik egyúttal valamely más bíróságnak is tagjai, fegyelmi és vagyoni felelősség tekintetében a reájuk bírói állásuknál fogva irányadó szabályoknak maradnak alávetve; a más bírói tisztet nem viselő tagokra pedig alkalmazni kell a közigazgatási bíróság bíráira ebben a tekintetben irányadó szabályokat.

A bíróság tagjainak a bíróság előtt folyamatban levő ügyekben a felektől, képviselőiktől vagy harmadik személytől magánértesítést elfogadniok nem szabad.

11. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság vagy teljes ülésében vagy az egyes tanácsok ülésében hoz határozatot. A határozat hozatalánál a méltányosságot is szem előtt kell tartani. A teljes ülés elvi jelentőségű határozatait a tanácsok mindaddig követni kötelesek, míg azokat a teljes ülés meg nem változtatja. Azt, hogy mely ügyek tartoznak a teljes ülés és mely ügyek a tanácsok elé, a jelen törvény keretében az ügyrend állapítja meg. Az ügyrend állapítja meg a tanácsok számát és amennyiben ez a törvény nem rendelkezik, alakításuk módját, valamint azt is, hogy a tanácsok határozatát mely esetben lehet a teljes ülés elé vinni különösen akkor, ha végrehajtása az igaz méltányossággal ellenkeznék.

Az egyes tanácsok tagjai között három bíró (6. § 1. pontja), két gazda (6. § 2. pontja) és egy pénzintézeti képviselő (6. § 3. pontja) vagy egy miniszteri képviselő (6. § 4. pontja) legyen.

A teljes ülést az elnök, akadályoztatása esetében a másodelnök, az egyes tanácsok üléseit pedig, ha az ügyrend másként nem intézkedik, az illető tanács elnöke hívja egybe. Üléseket a szükséghez képest kell összehívni. Az ülést 8 napon belül mindenesetre össze kell hívni a földmívelésügyi miniszter kívánságára vagy ha az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak illetőleg a tanács tagjainak egyharmada kívánja.

Az ülések nem nyilvánosak.

12. § A teljes ülésen minden rendes tag köteles részt venni. Az egyes tanácsok határozathozatalában csak az a rendes tag vehet részt, aki a tanácsnak tagja. Erre a tagra nézve azonban a részvétel kötelező is. A póttag csak azon az ülésen jelenhet meg és köteles is megjelenni, amelyre külön meghívást kap.

Ha bármelyik tag három egymást követő olyan ülésről, amelyen az előbbi bekezdés értelmében kötelessége lett volna megjelennie, indokolatlanul távol marad, helyét megüresedettnek kell tekinteni. Azt, hogy a tag helye az említett okból megüresedett, a fegyelmi bíróság állapítja meg. A megüresedő hely betöltése iránt a jelen törvénynek megfelelően azonnal intézkedni kell.

Az elnök vagy az őt helyettesítő másodelnök felkérésére bármelyik miniszter köteles magát az üléseken képviseltetni s az ülésekre szakközegeket kirendelni. Az ülésekre más szakközegek is meghívhatók.

Az üléseken az előbbi bekezdés értelmében résztvevők szavazati joggal nem bírnak, de bármikor felszólalhatnak és előterjesztéseket is tehetnek.

13. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság azokat az ügyeket köteles tárgyalni, amelyeket ez a törvény, más jogszabály vagy a földmívelésügyi miniszter eléje utal.

Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földbirtokpolitikát érintő kérdésekben a földmívelésügyi minisztertől felvilágosítást kérhet és neki előterjesztést is tehet. A földmívelésügyi miniszter köteles a kért felvilágosítást megadni, az előterjesztést tárgyalni, az eredményt vagy az akadályokat a bírósággal záros határidőn belül közölni.

Az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozathozatal előtt az ügy tanulmányozására vagy helyszíni szemlére saját kebeléből tagokat vagy más szakértőket közvetlen is kiküldhet. A közigazgatási hatóságokat is közvetlenül megkeresheti. Az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak a maga hatáskörében kiadott rendeleteit a közigazgatási hatóságok is foganatosítani kötelesek.

14. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság fogalmazó- és segédszemélyzetének alkalmazása iránt a bíróság megalakulásakor a földmívelésügyi miniszter, azután pedig a bíróság elnöke intézkedik. Kizárólag csak már közszolgálatban lévők alkalmazhatók s ezeknek ily célra való beosztása iránt az illető minisztereket kell megkeresni.

A fogalmazó- és segédszemélyzet felett a fegyelmi bíráskodást az Országos Földbirtokrendező Bíróság fegyelmi tanácsa gyakorolja. Határozata ellen közlésétől 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a bíróság teljes üléséhez.

A számvevőszemélyzet tekintetében a pénzügyminiszter intézkedik (1920:XXVIII. törvénycikk 3. §-a).

A személyi és dologi kiadásokat az állami költségvetésben külön fejezet alatt kell előirányozni. Ennek terhére az utalványozást az elnök vagy az őt helyettesítő másodelnök teljesíti.

Az 1920/21. költségvetési évben a bíróság költségeire legfeljebb ötmillió korona használható fel, mely összeget átmeneti kiadásként a földmívelésügyi miniszteri tárcánál kell elszámolni.

15. § Az ügyrendet a teljes ülés állapítja meg. Az ügyrend esetleges módosítása vagy kiegészítése tekintetében is a teljes ülés határoz.

HARMADIK FEJEZET

Az államot illető elővásárlási jog

16. § Amennyiben ez a törvény mást nem rendel, az államot földbirtokpolitikai célokra minden mezőgazdasági ingatlan elidegenítése esetében ennél a törvénynél fogva elővásárlási jog illeti.

Ezt az elővásárlási jogot a telekkönyvbe bejegyezni nem kell s az telekkönyvi bejegyzés nélkül is mindenkivel, még a szerződéses elővásárlásra jogosulttal szemben is hatályos.

17. § Elővásárlási jognak nincs helye:

1. ha az ingatlan község (város) belterületén fekszik;

2. ha a felek egyike a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet;

3. ha az elidegenítő és szerzőfél egymásnak egyenes ágon rokonai, unokatestvérnél (testvérek gyermekeinél) nem távolabbi oldalrokonai vagy pedig törvényes házastársak; ha az egyik fél a másik fél lemenőjének, felmenőjének vagy testvérének a törvényes házastársa; vagy ha a szerző fél a közösség megszüntetése végett örököstársának vagy tulajdonostársának avagy házastársa örököstársának vagy tulajdonostársának illetményét szerzi meg;

4. ha a megszerzett ingatlan a szerzőfél egyéb mezőgazdasági ingatlanával együtt az ötven kataszteri holdat meg nem haladja s egyúttal a szerzőfél földmíves, gazdatiszt, okleveles vagy hivatásos gazda, hadirokkant, közszolgálati alkalmazott, hivatásos katona, az említett valamely személynek a házastársa, özvegye vagy árvája avagy általában hadiözvegy vagy hadiárva;

5. ha a szerzőfél a 4. pontban említettnél nem nagyobb olyan ingatlant vásárol vissza, mely az ő tulajdona vagy olyan családtagjának a tulajdona volt, akivel a 3. pontban említett viszonyban áll;

6. ha az ingatlan elidegenítése olyan ingatlaneldarabolás során megy végbe, melynek tervét a jelen törvény életbelépése előtt a földmívelésügyi miniszter vagy megbízásából valamely hatósági szerv már jóváhagyta, a jelen törvény életbelépése után pedig az Országos Földbirtokrendező Bíróság jóváhagyja;

7. ha a szerzőfél az ingatlant kisajátítás jogán vagy az őt megillető kisajátítási eljárás igénybe vétele helyett egyezségileg magánúton szerzi meg, feltéve, hogy az ingatlant arra a célra használják, amelyre a kisajátítást engedélyezték.

Elővásárlási jognak helye van - házhely és köztér céljára - az 1. pontban említett belterületen fekvő ingatlanra is, ha az nem lakóhely vagy más beépített hely.

18. § Olyan esetben, amelyben a jelen törvény értelmében elővásárlási jog gyakorlásának helye lehet, a tulajdonjognak az ingatlanszerző fél javára bejegyzése végett benyújtott kérvény beadásáról a telekkönyvi hatóság a földmívelésügyi minisztert és a község előljáróságát értesíti, a kért bejegyzés tárgyában pedig csak az elővásárlás gyakorlására nyitva álló határidő eltelte után határoz. Az említett értesítéssel együtt a földmívelésügyi miniszterrel közölni kell annak az okiratnak hiteles másolatát, amelyet az ingatlant elidegenítő jogügyletről a telekkönyvi hatósághoz mutattak be. Evégből a telekkönyvi hatósághoz az okiratot annyi másolatban kell bemutatni, hogy az elővásárlásra jogosultnak is jusson egy példány. A hiányzó példányt a telekkönyvi hatóság úgy pótolja, mint más esetben.

Ha a telekkönyvi hatóság még az értesítés kiadása előtt arról értesül, hogy a földmívelésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlását a jelen törvény értelmében átengedte, az értesítést annak részére kell kézbesíteni, akinek az elővásárlási jog gyakorlását a földmívelésügyi miniszter átengedte.

Ez a § nem nyer alkalmazást, ha a jogügylet, amelynek alapján a tulajdonjog bejegyzését kérik, még a jelen törvény életbe lépése előtt kelt, s azt az illeték kiszabása végett megfelelő helyre a jelen törvény életbelépése előtt már bemutatták.

19. § Ha az elővásárlásra jogosult olyan esetben kíván az elővásárlás jogával élni, amelyben az ingatlant szerző fél javára a tulajdonjog bejegyzését még nem kérték, az elővásárlásra jogosult az érdekelt feleket a telekkönyvi hatóság útján is felhívhatja az elidegenítés tárgyában létrejött jogügylet előadására. Erre vonatkozólag a telekkönyvi hatósághoz intézett beadványt a telekkönyvben telekkönyvi akadály nem létében széljegyezni kell. Ha a felek a jogügyletről szóló okiratot a kitűzött határidő alatt elő nem mutatják, a telekkönyvi hatóság az elővásárlásra jogosult kérésére a feleket szükség esetén eskü alatt hallgathatja ki a jogügylet tartalmára nézve. A jogügyletről szóló okiratot ilyen esetben a felek jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata pótolja.

20. § Az állam nevében az elővásárlási jogot az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával a földmívelésügyi miniszter gyakorolja. A földmívelésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlását ugyancsak az említett hozzájárulással esetről-esetre átengedheti a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének, az Országos Központi Hitelszövetkezetnek vagy kellő ellenőrzés alatt álló más megfelelő szervezetnek.

21. § A földmívelésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlásáról az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával esetről-esetre lemondhat. Hozzájárulás előtt a község és a szomszédos községek előljáróságát, továbbá az érdekelteket meg kell hallgatni. Lemondás esetében az elővásárlási jog gyakorlásának nincs helye.

Lemondásnak csak meghatározott vételi ajánlatra vagy már megkötött vételi szerződésre nézve van hatálya.

22. § Az elővásárlási jogot attól az időponttól kezdve lehet gyakorolni, amelyben az ingatlant elidegenítő jogügylet létrejött és gyakorolható az ingatlannak a szerzőfél javára telekkönyvezése végett beadott telekkönyvi kérvény beérkezéséről kapott értesítés kézhezvételétől (18. § első bekezdése) számított 30 nap elteltéig. Ezt a 30 napos határidőt az Országos Földbirtokrendező Bíróság nagybirtokra nézve közérdekből további 30 nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbításról a bíróság az érdekelt feleket és a telekkönyvi hatóságot értesíti. Az értesítést a telekkönyvben telekkönyvi akadály nem létében széljegyezni kell. Ha az elővásárlásra jogosult fél kellő időben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási joggal élni nem kíván.

Ha ugyanavval a jogügylettel olyan ingatlant vagy ingókat is ruháznak át, amelyek a jelen törvény értelmében az elővásárlási jognak különben nem lennének tárgyai, és amelyek az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint nincsenek egymással olyan kapcsolatban, hogy ennek megszüntetése folytán lényeges értékcsökkenést szenvednének, az elővásárlásra jogosult választásától függ, hogy az elővásárlási jogot az ügylet minden tárgyára nézve kívánja-e gyakorolni. Ha nem mindegyikre kívánja gyakorolni, a szerzőfél az ügylettől az ügyletnek azokra a tárgyaira nézve, amelyekre az elővásárló az elővásárlás jogával nem élt, az erről kapott értesítés vételétől számított 30 napon belül elállhat.

Az ingatlan tulajdonosa és tényleges birtokosa is köteles megengedni, hogy az elővásárlásra jogosult az ingatlant, a hozzátartozó építményeket és gazdasági berendezési tárgyakat, továbbá az ingatlannal együtt elidegenített ingókat is az elővásárlás gyakorlására nyitva álló határidőben megtekinthesse, tanulmányozhassa, megbecsültethesse s az ingatlant és az építményeket felmérethesse vagy azokról egyébként felvételeket készíthessen. Az ezzel netán okozott kárt az elővásárlásra jogosult köteles megtéríteni. Az eljárásnál a tulajdonos, a tényleges birtokos vagy megbizottjuk jelen lehet. Meg nem jelenésük azonban az eljárást nem akadályozza.

Ha az elővásárlásra jogosultat az előbbi bekezdésben említett joga gyakorlásában akár az elidegenítő, akár a szerzőfél vagy hozzájárulásukkal más háborgatná, az elővásárlási határidőbe a háborgatásnak megfelelő időtartamot nem lehet beszámítani.

A háborgatás tényét és időtartamát a községi előljáróság (városi polgármester) tanusítja. Evégből a községi előljáróságnak (városi polgármesternek) kiküldöttje az elővásárlásra jogosult kívánságára a megtekintésnél, tanulmányozásnál, felmérésnél vagy becslésnél az elővásárlásra jogosult költségére jelen lenni s esetleg megfelelő karhatalomról is gondoskodni köteles.

23. § Az elővásárlás a jogosultnak az elidegenítő félhez intézett azzal a nyilatkozatával jön létre, hogy az elővásárlás jogával él. Ha a telekkönyvi átírás iránt a kérvény már be van adva, a nyilatkozat a telekkönyvi hatóság útján is intézhető. Az elővásárlás azok alatt a feltételek alatt jön létre, amelyeket az ingatlan elidegenítéséről szóló eredeti szerződés foglal magában. E részben elsősorban a telekkönyvi hatósághoz bemutatott okirat tartalma az irányadó, kivéve, ha bebizonyul, hogy a felek valóságban más, kevésbé súlyos feltételekben állapodtak meg.

Ha az eredeti szerződésben kikötött ellenérték a valóságos értéknél nagyobbnak látszik, az elővásárlásra jogosult az elővásárlásra nyitva álló határidőben megfelelő más vételi ajánlatot tehet az elidegenítőnek. Ha utóbbi az ajánlatot elfogadni nem akarja, az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül bejelentheti vagy azt, hogy az ingatlan elidegenítésétől eláll, vagy a költség előlegezésével azt, hogy az ingatlan értékének vegyes bíróság útján való megállapítását kéri. Utóbbi esetben az érték megállapításának jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül még mindig bejelentheti a bíróságnál az ingatlan elidegenítésétől való elállását. Ha az elidegenítő megfelelő nyilatkozatot kellő időben nem tesz, úgy kell tekinteni, hogy az ajánlatot, vagy ha az értéknek vegyes bíróság útján való megállapítását kérte, a bírósági eljárás során megállapított értéket elfogadja.

Az ingatlan értékének megállapítására, valamint az érték megállapításával felmerülő költségekre a jelen § esetében is megfelelő alkalmazást nyernek a megváltási eljárásnál ebben a tekintetben irányadó szabályok (43. §).

24. § Az elővásárlásra jogosulttal szemben hatálytalan az elidegenítő szerződésnek minden olyan kikötése, amely a szerződés hatályát az elővásárlás jogának nem gyakorlásától teszi függővé vagy gyakorlása esetére a kötelezettnek elállást biztosít.

Ha a szerződés oly mellékszolgáltatásra is kötelez, amelyet az állam vagy az, akit a földmívelésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlására kijelölt, nem teljesíthet, a mellékszolgáltatás körüli érdeket az elővásárlás gyakorlása esetében megfelelő pénzösszeggel kell kiegyenlíteni. Ha fel lehet tenni, hogy a szerződés az ilyen mellékszolgáltatás nélkül is létrejött volna, a mellékszolgáltatásra vonatkozó kikötést nem létezőnek kell tekinteni. Nem létezőnek kell tekinteni akkor is, ha pénzben meg nem becsülhető vagy ha a jelen törvény céljaival ellenkezik.

Azt, hogy a mellékszolgáltatásra vonatkozó kikötés nem létezőnek tekintendő, az ingatlanokat elidegenítő jogügyletek tudomásul vétele tárgyában döntésre hivatott közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága állapítja meg. Megállapítása ellen fellebbezésnek van helye az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz (25. §). Ha a mellékszolgáltatásnak megfelelő pénzösszeg nagysága iránt egyesség nem jön létre, a fél igényét az előbb említett megállapítás közlésétől számított 15 napon belül a vegyes bíróság előtt (43. §) érvényesítheti. A bírói út igénybevétele az elővásárlási jog gyakorlását nem akadályozza.

A jelen §-ban említett mellékszolgáltatások teljesítésének biztosítására kikötött bírság - kötbér - az elővásárlás gyakorlása esetében hatálytalan.

25. § Az elővásárlási jogot nem lehet gyakorolni, ha az ingatlant elidegenítő jogügyletet a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzése előtt a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának (1913:X. törvénycikk 70. §) tudomásulvétel végett bemutatják és ez a tudomásulvételt jogerősen meg nem tagadja.

A bemutatott jogügylet tudomásulvétele kérdésében döntésre hivatott: az elidegenített ingatlan fekvése szerint illetékes s ha az ingatlan több törvényhatóság területén fekszik, az ingatlan nagyobb részének fekvése szerint illetékes közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága. A gazdasági albizottságba azonban a szavazó tagok kiegészítése végett a törvényszék elnöke a felügyelete alatt álló bíróságoknál alkalmazottak közül két bírót küld ki. A gazdasági albizottság köteles kéthetenként legalább egyszer rendes ülést tartani.

Ha a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a tudomásulvétel tárgyában a jogügylet bemutatásától számított 30 napon belül nem határoz, a jogügyletet tudomásulvettnek kell tekinteni. A gazdasági albizottság azonban a jogügylet bemutatásáról a gazdasági felügyelőséget és közhirrététel végett a község és a szomszédos községek előljáróságát minden esetben, ha pedig az ingatlan területe a száz kataszteri holdat meghaladja, a földmívelésügyi minisztert és az Országos Földbirtokrendező Bíróságot is azonnal értesítse.

A bemutatott jogügylet tudomásulvételének megtagadása ellen a felek részéről, a jogügylet tudomásulvétele ellen pedig közérdekből fellebbezésnek van helye az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz. Ez végsőfokon dönt. Közérdekből fellebbezéssel élhet a törvényhatóság tiszti ügyésze, a gazdasági felügyelőség és az erdőfelügyelőség. A törvényhatóság tiszti ügyésze köteles ily fellebbezéssel élni a földmívelésügyi miniszter vagy az Országos Földbirtokrendező Bíróság utasítására s ama község előljáróságának a felkérésére is, amelynek határában vagy szomszédságában az elidegenített ingatlan fekszik. A fellebbezés határideje 15 nap. A felebbezési határidőt közérdekű fellebbezés tekintetében a határozat meghozatalától, ha pedig a gazdasági albizottság ily határozatot nem hozott, a jogügylet bemutatását követő 30 nap elteltétől, különben pedig a határozat közlésétől kell számítani.

Ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság az iratok felérkezését követő 30 napon belül nem nyilatkozik, az elsőfokú döntést helybenhagyottnak kell tekinteni. Ezt a határidőt a bíróság nagybirtokra nézve közérdekből további 30 nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbításról az érdekelt feleket és a telekkönyvi hatóságot értesíteni kell.

26. § Az elővásárlásról szóló rendelkezések megfelelő alkalmazást nyernek csere, ajándékozás, árverés vagy csődben való értékesítés esetében is.

Csere vagy ajándékozás esetében az ingatlan értékét a megváltási ár meghatározásáról szóló szabályok szerint kell megállapítani s a csere vagy ajándékozási szerződésben kötelezett teljesítés helyébe ez az érték lép, hacsak az érdekeltekkel más megállapodás nem jön létre.

Ha csere esetében az elővásárlásra jogosult az elővásárlási jogot a csere tárgyául szolgáló ingatlanok közül nem mindegyikre nézve kívánja gyakorolni, az erről szóló értesítés vételétől számított 30 napon belül a felek a cserétől elállhatnak.

NEGYEDIK FEJEZET

Az államot illető megváltási jog

27. § Ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság által közérdekűnek nyilvánított földbirtokpolitikai célokra szükséges ingatlanok szabadkézből, árverésen vagy elővásárlás útján ott, ahol reájuk közérdekből éppen szükség van, meg nem szerezhetők, az állam a szükséges mezőgazdasági ingatlanokat a jelen törvényben szabályozott megváltás útján a következő sorrendben szerezheti meg.

28. § Az állam megváltás útján - egész terjedelmében is - elsősorban azt a mezőgazdasági ingatlant szerezheti meg, amelyet élők közötti jogügylettel vagy árverésen 1914. évi július hó 28. napja és a jelen törvény életbelépésének napja közt lefolyt időben idegenítettek el vagy amely nyilvános számadásra köteles vállalat vagy egylet tulajdona vagy amelynek tulajdonosát az állam ellen irányuló bűntett vagy vétség miatt avagy mint katonát szökés miatt jogerősen elitélték.

Az első bekezdésben említett időközben elidegenített ingatlanokra a jelen § alapján nincs helye megváltásnak:

1. ha az ingatlan község (város) belterületén fekszik;

2. ha a szerző fél a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy ha a szerző fél az ingatlant közvetlenül az említett intézetek valamelyikétől szerezte meg;

3. ha az elidegenítő és a szerző fél egymásnak egyenes ágon rokonai, unokatestvérnél (testvérek gyermekeinél) nem távolabbi oldalrokonai vagy pedig törvényes házastársak; ha egyik fél a másik fél lemenőjének, felmenőjének vagy testvérének a törvényes házastársa; vagy ha a szerző fél a közösség megszüntetése végett örököstársának vagy tulajdonostársának avagy házastársa örököstársának vagy tulajdonostársának az illetményét szerezte meg;

4. ha a háború tartama alatt, de még az 1918. évi október hó 31. napja előtt megszerzett ingatlan a szerző fél egyéb mezőgazdasági ingatlanával együtt a száz kataszteri holdat meg nem haladja és e mellett a szerző fél földmíves, gazdatiszt, okleveles vagy hivatásos gazda, hadirokkant, közszolgálati alkalmazott, hivatásos katona, az említett valamely személynek a házastársa, özvegye vagy árvája avagy általában hadiözvegy vagy hadiárva; ha azonban a fent említett meghatározás alá eső szerzemény a szerzőfél egyéb mezőgazdasági ingatlanával együtt a száz kataszteri holdat meghaladja, az ilyen szerzeményből csak annyi váltható meg, amennyivel ez az egyéb mezőgazdasági ingatlan hozzászámításával a száz kataszteri holdat meghaladja; egyáltalában nincs helye továbbá megváltásnak a háború tartama alatt megszerzett törpe- vagy kisbirtokra, ha azt olyan személy szerezte meg, aki különben ennek a törvénynek alapján lett volna földhöz juttatható;

5. ha a szerző fél az ingatlant nem nyerészkedés, hanem továbbgazdálkodás céljából más olyan mezőgazdasági ingatlana helyébe szerezte meg, amely ennek a törvénynek alapján különben nem lett volna megváltható, vagy ha a szerző fél olyan ingatlant vásárolt vissza, amely neki vagy valamely a 3. pontban említett hozzátartozójának volt a tulajdona; a megváltás alól mentességnek azonban ezeken a címeken legfeljebb a régi földbirtok nagyságát meg nem haladó területre és csakis abban az esetben van helye, amelyben a szerző félnek a jelen törvény alapján meg nem váltható más megfelelő földbirtoka nincsen; végül nincs helye az első bekezdés alapján megváltásnak, ha a szerző fél az ingatlant a telekkönyvbe az ő javára 1914. évi július hó 28. napja előtt bejegyzett elővásárlási jog alapján vette meg, feltéve, hogy az ingatlan a 4. pontban említett területet meg nem haladja;

6. ha olyan mezőgazdasági ingatlanról van szó, amely az okszerű erdőgazdaság folytatásához, illetőleg az erdei üzem zavartalan fenntartásához nélkülözhetetlen, avagy amely az erdő határának célszerű kikerekítéséhez szükséges;

7. ha az ingatlan megszerzése olyan ingatlaneldarabolás során ment végbe, amelynek tervét a földmívelésügyi miniszter vagy megbízásából valamely hatósági szerv a jelen törvény életbelépését megelőzőleg már jóváhagyta;

8. ha a szerző fél az ingatlant kisajátítás jogán vagy az őt megillető kisajátítási jogon alapuló hatósági eljárás igénybevétele helyett egyezségileg magánúton szerezte meg, feltéve, hogy az ingatlant ugyanarra a célra használják, amelyre a kisajátítást engedélyezték.

Megváltásnak - házhely és köztér céljára - az 1. pont esetében is helye van akkor, ha a beltelek nem lakóhely vagy más beépített hely. A 3. pont esetében pedig megváltásnak van helye akkor, ha az elidegenítő vagy jogelőde az ingatlant csak 1914. évi július hó 28. napja után szerezte, még pedig olyan féltől, akivel nem állott a 3. pontban említett olyan viszonyban, amelyre való tekintettel ez a törvény a megváltási jog gyakorlását kizárja. A megváltási jog gyakorlását nem akadályozza az sem, ha különben a jelen § első bekezdésében említett időben szerzett ingatlan a szerző fél elhalálozása folytán közben jogutódára szállott át.

29. § Az előbbi § alkalmazása szempontjából az ingatlan elidegenítésének kell tekinteni minden olyan esetet is, amelyben az ingatlan tulajdonosa az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint nyilvánvalóan avégből, hogy az ingatlannak az állam részére megszerzését megakadályozza, az ingatlant ugyan kifejezetten nem ruházta át harmadik személyre, de annak az ingatlan kezelésében, hozama felhasználásában vagy az ingatlan felett való rendelkezés tekintetében mégis akkora befolyást enged, mintha az utóbbi az ingatlant tulajdonul megszerezte volna.

30. § Az állam megváltás útján megszerezhet továbbá bármely nagybirtok mezőgazdasági mívelésre alkalmas földjéből is annyit, amennyinek megváltása az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint a nagybirtok meg nem váltott részein üzemének megfelelő okszerű gazdálkodást nem gátolja.

Egész terjedelmében is megváltható azonban az a nagybirtok, amely élők közötti jogügylettel vagy árverésen az 1914. évi július 28. napját megelőző 50 éven belül, habár csak egy ízben is, olyan körülmények között cserélt gazdát, amelyek miatt a jelen törvény értelmében az elővásárlást is gyakorolni lehetett volna. A jelen bekezdés alapján se rendelje el kényszerítő körülmények nélkül az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földbirtok egész terjedelmében való megváltását akkor, ha tulajdonosának máshol nincsen megfelelő földbirtoka és ha méltánylást érdemlő okok szólnak amellett, hogy a megváltást szenvedő kezén megfelelő nagyságú földterület maradjon.

A jelen § alapján megváltásnak kizárólag csak annyiban van helye, amennyiben az Országos Földbirtokrendező Bíróság által közérdekűnek nyilvánított földbirtokpolitikai célokra szükséges mezőgazdasági ingatlanok ott, ahol reájuk közérdekből éppen szükség volna vagy a szomszédságban sem magánkézből, sem elővásárlás útján, sem pedig a háború alatt gazdát cserélt vagy a 28. §-ban említett egyéb földbirtokok megváltásával meg nem szerezhetők.

Ha a jelen § alkalmazásának helye lehetne, az Országos Földbirtokrendező Bíróság a községi előljáróság és az illető birtokos meghallgatásával, a megváltási eljárás lefolytatása nélkül, a felmerülő szükséghez képest előre is megállapíthatja, hogy valamely nagybirtok mezőgazdasági művelésre alkalmas területéből az állam a jelen törvény alapján megváltás útján mennyit szerezhetne meg. Ilyen előzetes megállapítással a bíróság főleg olyan községben éljen, amelynek mezőgazdasági mívelésre alkalmas határából a nagybirtok egyharmad résznél többet foglal el. Az előzetes megállapítás alapján a bíróság felhívással módot nyújt arra, hogy az illető nagybirtokos az ő indokolt óhajtásának lehető figyelembevételével megjelölt területeket a jelen törvényben meghatározott célokra magánúton idegeníthesse el. Ha a felhívást a fél elfogadja, akkor köteles is megkisérleni a megjelölt területeknek magánügyletekkel közvetlenül olyanok kezébe juttatását, akiknek földdel ellátását ez a törvény célozza. Ez a felhívás a bíróság megkeresése alapján a telekkönyvbe is feljegyezhető. A jelen bekezdés esetében a bíróság megfelelő kikötéseket tehet és a szükséges ellenőrzést is gyakorolhatja. Ilyen ellenőrzésre a földmívelésügyi miniszter vagy az általa megbízott szerv is jogosult.

31. § Középbirtok vagy kisbirtok, eltekintve a háború alatt gazdát cserélt s a 28. §-ban említett egyéb ilyen földbirtokoktól, rendszerint egyáltalában nem esik a jelen törvény alapján megváltás alá. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság azonban kivételesen megengedheti, hogy az állam részben vagy egészen megválthasson olyan mezőgazdasági közép- vagy kisbirtokot is, amely ennek a törvénynek céljára feltétlenül szükséges, feltéve, hogy a birtok korlátolt forgalmú vagy hogy élők közötti jogügylettel vagy árverésen az 1914. évi július hó 28. napját megelőző 50 éven belül, habár csak egy ízben is, olyan körülmények között cserélt gazdát, amelyek miatt a jelen törvény értelmében az elővásárlást is gyakorolni lehetett volna. De ilyen közép- vagy kisbirtok megváltása is csak akkor engedhető meg, ha a szükséges mezőgazdasági mívelésre alkalmas földeket valahol még távolabb fekvő nagybirtokból sem lehetne megszerezni s a körülmények azt sem teszik lehetővé, hogy telepítés (1894:V. törvénycikk, 1911:XV. törvénycikk) útján szerezhessenek földet azok, akiknek földhöz juttatása közérdek.

A jelen § alapján nincs helye megváltásnak, ha az ingatlan tulajdonosa földmíves, gazdatiszt, okleveles vagy hivatásos gazda, hadirokkant, közszolgálati alkalmazott, hivatásos katona, az említett valamely személynek házastársa, özvegye vagy árvája, vagy általában hadiözvegy avagy hadiárva.

A jelen § alapján nem váltható meg az a mezőgazdasági ingatlan vagy az ilyen ingatlannak az a része, amely közérdekű intézmény (pl. kórház, árvaház, községi vagy egyházközségi háztartás, tanítói javadalom stb.) vagy tanítórend, egyházi javadalmas vagy más haszonélvező háztartásának vagy az általa fentartott ily közérdekű intézmény háztartásának terményekkel ellátására okvetlenül szükséges.

32. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság megengedheti, hogy az állam a házhelyek céljára szükséges területeket megváltás útján az előbbi §-ok korlátaitól eltekintve szerezhesse meg. Ezt a bíróság azonban csak akkor engedheti meg, ha megállapítása szerint valahol a sürgető lakásszükség kielégítése végett másként nem lehetne a helyi viszonyoknak megfelelő nagyságú, de 600 négyszögölnél nem nagyobb házhelyeket habár esetleg nem is közvetlenül a községi belsőségek mellett kihasítani vagy ha ilyen házhelyek céljára rendelkezésre álló terület a közegészségügyi és közlekedési követelménynek nem felelne meg. A jelen § alapján házhely csak olyan családfőnek juttatható, akinek sem háza, sem házépítésre alkalmas ingatlana nincsen s ilyent hozzátartozójától sem kaphat és aki abban vagy a szomszédos községben (városban) illetékes vagy ott legalább tíz éve állandóan lakik vagy az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata alapján kíván ott megtelepedni, feltéve még mindezekben az esetekben, hogy állandó, tisztességes keresete van.

Ha e § alapján kivételesen olyan birtokosnak valamely ingatlanát vagy ingatlanrészét kellene megváltani, akinek összes mezőgazdasági földbirtoka a közép- vagy kisbirtok területét meg nem haladja, a megváltott ingatlan helyébe a megváltást szenvedő kívánságára lehetőleg a község közelében más ingatlant kell megfelelő értékben cserébe adni. Erre a célra esetleg más földbirtokból kell megfelelő részt megváltani. Ha azonban a jelen § alapján olyan földbirtok kerül megváltásra, amely az előbbi §-ok alapján is megváltható, a jelen bekezdés csak akkor nyer alkalmazást, ha alkalmazását az Országos Földbirtokrendező Bíróság méltányosságból kivételesen elrendeli.

33. § A megváltás jogát a megváltható ingatlan egy részére a megváltást szenvedő beleegyezése nélkül csak akkor szabad gyakorolni, ha az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak lehetőleg a megváltást szenvedő meghallgatásával létrejött megállapítása szerint a visszamaradó részen a gazdasági épületek és gazdasági berendezések felhasználásával a gazdasági üzem továbbra is okszerűen folytatható.

Ha a megváltást szenvedőnek a megváltási eljárás során előterjesztett kérelmére az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítja, hogy a megváltást szenvedő a neki visszamaradó részen a gazdasági üzemet okszerűen nem folytathatja, a megváltásnak csak akkor van helye, ha az állam mindazokat az ingatlanait egészen megváltja, amelyek az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint a többitől elszakítva a gazdasági üzem továbbfolytatására nem alkalmasak vagy ha az állam az egész ingatlanért cserébe, lehetőleg hasonló művelési ághoz tartozó és egyenlő értékű más földbirtokot ad esetleg az általa megváltott földekből.

Oly megváltást szenvedő kérésére, akinek ingatlanából csak egy részt váltanak meg, az Országos Földbirtokrendező Bíróság az ingatlan meg nem váltott részére nézve is a méltányossághoz képest egészen vagy részben hatálytalanoknak nyilváníthatja azokat a termelési, szállítási, szolgálati vagy más hasonló szerződéseket is, amelyeket a megváltást szenvedő az egész ingatlant tekintve kötött.

Az oly megváltást szenvedő közép- vagy kisbirtokos kérésére, akinek földbirtokát az állam a jelen törvény alapján egész terjedelmében váltja meg, az Országos Földbirtokrendező Bíróság az állam részére megváltott más földekből juttathat megfelelő területet, ha a megváltást szenvedő földmíves, gazdatiszt, okleveles vagy hivatásos gazda, hadirokkant, közszolgálati alkalmazott, hivatásos katona, az említett valamely személynek házastársa, özvegye vagy árvája, avagy általában hadiözvegy vagy hadiárva, és ha egyúttal méltánylást érdemlő okok szólnak amellett s a közérdekbe sem ütközik, hogy a megváltást szenvedő kezén megfelelő földbirtok legyen. Az ekként juttatható földbirtok azonban nem lehet nagyobb, mint a mekkora volt a megváltást szenvedőnek megváltás alá eső földbirtoka, a középbirtok nagyságát pedig egyáltalában nem haladhatja meg. Nincs helye a jelen bekezdés alkalmazásának akkor, ha a megváltást szenvedőnek máshol is van megfelelő földbirtoka.

34. § A megváltást szenvedő kérésére indokolt esetben mellőzni kell a jelen törvény alapján különben megváltható földbirtok ama részének a megváltását:

1. amely kert, komlóskert, gyümölcsös, szőlő, szőlőtelepítés, faiskola vagy olyan ingatlan, amely az okszerű szőlőgazdaság folytatásához nélkülözhetetlen; vagy amely a mezőgazdasági üzem folytatásához nélkülözhetetlen és a birtokos más földterületéből okszerűen nem pótolható, feltéve, hogy már 1918. évi október hó 31. napja előtt is a jelzett módok valamelyikén használtattak;

2. amelynek állaga vagy terméke különleges közérdekű (pl. tudományos, művelődési, jótékonysági, fürdőügyi, gazdaságfejlesztési stb.) célt szolgál, amennyiben ilyen célra fentartása szükséges;

3. amely nádas; füzes; különleges berendezéssel ellátott s az okszerű gazdálkodásnak megfelelően csupán összefüggő egy tagban kezelhető mezőgazdasági terület; befásításra váró kopár, illetőleg kopárosodó vagy futóhomok terület; tó vagy olyan terület, amely másra, mint tőzegtermelésre vagy halastó létesítésére okszerűen fel nem használható;

4. amely mezőgazdasági iparüzem célját szolgálja, ha annak továbbfolytatásához nélkülözhetetlenül szükséges.

Nem alkalmazható ez a § azokban az esetekben, amelyekben a jelen törvény 28. §-ának első bekezdése alapján a földbirtok egész terjedelmében megváltható.

Amennyiben a közfogyasztásra szükséges tejet másként (pl. tejszövetkezet révén) nem lehetne biztosítani, mellőzhető a jelen törvény alapján különben megváltható földbirtok ama részének a megváltása, amely tejet közfogyasztásra már legalább hat év óta szállító tehenészet fenntartására, legfeljebb az 1914. évben volt legnagyobb tehénállomány szerint, nélkülözhetetlenül szükséges. A megváltás mellőzése helyett a körülményekhez képest az Országos Földbirtokrendező Bíróság csupán a megváltás elhalasztását is kimondhatja. E rendelkezések azonban megszűnnek, mihelyest a földbirtokos szállítási kötelezettségének vagy a bíróság által e részben tett kikötéseknek önhibájából pontosan eleget nem tesz.

Méltánylást érdemlő esetben mellőzhető a földbirtok ama részének a megváltása, amely a megváltást szenvedő gazdasági iskolát végző vagy végzett ivadéka vagy annak ugyanilyen házastársa részére megfelelő gazdálkodás folytatásához szükséges. Nincs helye ebből az okból a megváltás mellőzésének, ha a megváltást szenvedőnek, ivadékának, említett házastársának vagy olyan hozzátartozójának, aki után az ivadék vagy a házastárs öröklésre van hivatva, egyébütt is van megfelelő földbirtoka.

Község, város, közbirtokosság vagy volt úrbéres közösség közös legelője a 30. és 31. § alapján csak annyiban váltható meg, amennyiben az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint a közös legelőn legeltetésre jogosultak állattenyésztésének és gazdálkodásának fejlődését a megváltás nem akadályozza.

Házhelyekre történő megváltás esetében az említett célra különben alkalmas terület megváltását az első bekezdés 2-4. pontjában foglalt rendelkezések nem gátolják.

35. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság vita esetében az érdekeltek meghallgatásával végérvényesen állapítja meg, hogy a jelen törvény szempontjából egyes esetekben mely ingatlant kell nagy-, közép-, kis- vagy törpebirtoknak tekinteni, továbbá hogy a jelen törvény alapján a megváltási jog gyakorlásának helye van-e, és hogy mely föld vagy bizonyos földnek mekkora területe milyen célra és kinek részére váltható meg s abból egyeseknek mekkora terület, milyen feltételek alatt juttatható. Középbirtok számba megy, általában véve területére való tekintet nélkül, a kisbirtokot meghaladó minden olyan önálló, habár területileg nem is összefüggő gazdasági üzem, amelyet birtokosa vezető szakértő alkalmazása nélkül is elvezethet. Örökösödési eljárás alatt álló hagyatéki ingatlant az örökösödési osztály telekkönyvi foganatosítása előtt is az egyes lemenő örökösök örökrészei szerint alakuló külön birtokoknak megfelelően kell számításba venni.

A megváltás kimondásának csupán a jelen törvény életbelépésétől számított öt éven belül van helye. E törvény életbelépése után visszakerülő megszállott területen az öt év a megszállás megszünésétől számít.

Kisebb területű nagybirtokból az ugyanazon megítélés alá eső, de nála nagyobb területű előtt csak kivételesen és csak akkor történjék a területüknek megfelelő aránynál nagyobb arányban megváltás (30. §), ha ugyanannak a községnek határában fekvő nagyobb területű nagybirtokból a szükséges célokra alkalmas területet a megfelelő gazdálkodás teljes tönkretétele nélkül kiszakítani egyáltalában nem vagy megfelelő arányban nem lehetne. Ha a nagyobb területű nagybirtokból történik megváltás, ez lehetőleg csak olyan arányban történjék, amíg az a kisebb területű nagybirtok nagyságát el nem éri.

Általában ügyelni kell arra, hogy az ugyanazon megítélés alá eső földbirtokok megváltása a lehetőséghez képest arányosan érje a megváltást szenvedőket. De az ugyanazon megítélés alá eső ingatlanok közül is egyenlő alkalmasság esetében lehetőleg előbb legyen megváltás tárgya az:

1. amelynek tulajdonosa elmebetegség vagy más súlyos fogyatkozás miatt gondnokság alá van helyezve, ha egészséges leszármazója nincsen és ilyen már nem is várható;

2. amely élők közötti jogügylettel vagy árverésen az 1914. évi július hó 28. napját megelőző 50 év kezdete és a jelen törvény életbelépésének napja közé eső időben, habár - esetleg telekkönyvön kívül - csak egy ízben is olyan körülmények között cserélt gazdát, amelyek miatt a jelen törvény értelmében az elővásárlást is gyakorolni lehetett volna;

3. amelynek tulajdonosa az év nagyobb részében nem tartózkodik az ország területén, kivéve, ha ennek igazoltan hivatalos megbízás, tanulmány vagy betegség az oka;

4. amelynek művelése az okszerű gazdálkodás követelményeinek kevésbbé felel meg; illetőleg amelynek hozama a vidék hasonló körülmények között levő földbirtokainak az átlagát el nem éri;

5. amely ingatlan tulajdonosának máshol is van mezőgazdasági mívelésre alkalmas megfelelő földbirtoka és nincs annyi gyermeke, mint ahány önálló gazdasági egységet alkotó földbirtoka van;

6. amelynek tulajdonosa, noha már nem kiskorú, nyomós ok nélkül nem maga gazdálkodik;

7. amely ingatlan tulajdonosának, noha már nem kiskorú, törvényes leszármazója nincsen s ilyen már nem is várható.

Szerzett ingatlan lehetőleg az öröklött előtt, az örökhagyó által szerzett ingatlan más öröklött előtt, a nem egyenes ági rokontól öröklött az egyenes ági rokontól öröklött előtt kerüljön megváltás alá. Az öröklött ingatlanra vonatkozó rendelkezés alá esik az az ingatlan is, amely élők közötti jogügylettel ruháztatott át az öröklésére különben hivatott jogutódra.

A 28. § első bekezdése vagy a jelen § negyedik bekezdésének 1-7. pontjai alá nem eső földbirtokból - amennyiben tulajdonosa természeti személy - megváltásnak csak akkor van helye, ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság teljes ülése kétharmad szótöbbséggel elhatározza.

36. § A birtokos igazolhatja, hogy olyan földbirtokából, amelyből a jelen törvény szerint megváltásnak volna helye, egyes részletek nem korábban, mint ennek a törvénynek kihirdetésétől visszafelé számított tíz éven belül az ebben a törvényben körülírt valamely célra már átengedtettek. Ilyen esetben az Országos Földbirtokrendező Bíróság a már átengedett területeket az érdekeltek meghallgatása után a jelen törvény alkalmazása szempontjából számításba veszi és a körülményekhez képest azt is kimondhatja, hogy a megmaradt ingatlanból ennek a törvénynek alapján megváltásnak helye már egyáltalán nem lehet.

37. § Akinek földbirtokából a jelen törvény értelmében megváltásnak lehet helye, az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz intézett beadványban kérheti, hogy tekintettel a földbirtok újra felszerelésének vagy felszerelése kiegészítésének szükségességére, továbbá a szükséges vagy hasznos beruházásra, talajjavításra, fásításra vagy a földbirtokkal kapcsolatos mezőgazdasági avagy más iparüzemre, az Országos Földbirtokrendező Bíróság nyilatkozzék, vajjon a megváltás jogát az állam egyáltalában gyakorolni fogja-e vagy mely időpontig nem fogja gyakorolni. A bíróság az érdekeltek, továbbá a község és a szomszédos községek meghallgatásával köteles 60 nap alatt nyilatkozni. Ezt a határidőt nagybirtokra nézve további 60 nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbításról az érdekelteket és az említett községeket értesíteni kell. A bíróság nyilatkozatához képest az állam a megváltás jogát az illető földbirtokra vagy annak a válaszban megjelölt részére ennek a törvénynek alapján egyáltalában nem, illetőleg a kijelölt időpont előtt nem gyakorolhatja, feltéve, hogy a tervezett felszerelés vagy beruházás, talajjavítás, szőlőtelepítés, fásítás vagy iparüzem létesítése megtörtént. A bíróság a létesítést köteles ellenőrizni s a közellátás biztosítása érdekében kikötéseket is tehet, amelyeknek pontos be nem tartása esetében a megváltás alól való mentesítés hatályát veszti.

Az a haszonbérlő, akinek hosszabb tartamú haszonbérlete van, az általa haszonbérelt ingatlan tekintetében, a tulajdonos hozzájárulásával, ugyanúgy kérheti az 1. bekezdés értelmében az Országos Földbirtokrendező Bíróság nyilatkozatát, mint az ingatlan tulajdonosa, javadalmasa vagy más birtokosa.

38. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a megváltást szenvedő kérelmére elrendelheti, hogy az állam az ingatlannal együtt megváltsa az ingatlan gazdasági kihasználásához tartozó azokat az építményeket is, amelyek nem a megváltott ingatlanon vannak. Ezt a megváltást azonban az Országos Földbirtokrendező Bíróság csak akkor rendelje el, ha valószínűvé teszik, hogy az említett építmények másként megfelelően nem értékesíthetők, illetve a megváltást szenvedő más ingatlanának mívelésénél kellőképen ki nem használhatók.

Ha az építmény a hozzátartozó földbirtok egy részének megváltása következtében csak a gazdasági kihasználás szempontjából veszít értékéből, a kárpótlás is csak az értékcsökkenés mérvéig terjedhet.

39. § Az előbbi §-t a megváltást szenvedő fél kérelmére megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a megváltott ingatlanhoz mezőgazdasági malom, szeszgyár vagy mezőgazdasággal kapcsolatos más üzem, haszonvétel vagy jogosítvány tartozik. Ezeket megváltás esetében lehetőleg a községnek vagy földmívelők megfelelő számú tagból álló szövetkezeteinek kell átengedni.

40. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a megváltást szenvedő kérelmére megengedheti, hogy azokat az ingatlanokat, amelyek megváltását kimondotta, a megváltást szenvedő fél közvetlenül magánügyletekkel juttassa azok kezébe, akiknek kezébe juttatása végett a megváltási eljárás megindult. Ilyen esetben a bíróság megfelelő kikötéseket tehet és a szükséges ellenőrzést is gyakorolhatja. Az ellenőrzésre a földmívelésügyi miniszter vagy az általa megbízott szerv is jogosult.

41. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság megkeresése alapján a megváltási eljárás megindítását a telekkönyvben fel kell jegyezni. E feljegyzés megtörténte után senki sem hivatkozhatik arra, hogy a megváltási eljárásról tudomása nem volt.

Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a megváltási eljárás megindításának megengedése felől kérelemre vagy a figyelembe jövő közérdekekhez képest hivatalból is határoz s köteles a megváltási eljárás megindításának megengedése után legkésőbb 60 nap alatt az eljárás gyors lefolytatásához szükséges adatok beszerzése s az eljárás minden kérdésében az egyesség megkisérlése végett bizottság kiküldése iránt intézkedni (tárgyaló bizottság). Indokolt esetben az Országos Földbirtokrendező Bíróság a tárgyaló bizottság kiküldésére 60 napnál hosszabb határidőt is engedhet. A tárgyaló bizottság vezetője az Országos Földbirtokrendező Bíróság által kiküldött bíró. Az evégből kiküldhető bírák névsorát az ítélőtáblai elnökök meghallgatásával kell megállapítani. A tárgyaló bizottság eljárásában a fél személyesen vagy képviselője útján részt vehet s szakértőt is alkalmazhat. Szakértőt alkalmazhat az az érdekeltség is, amelynek javára a megváltási eljárás megindult vagy helyettük a község előljárósága; külön szakértőt küldhet ki a bizottságba a földmívelésügyi miniszter is. A fél vagy képviselője vagy a szakértők részéről előterjesztett adatokat, észrevételeket és kívánságokat az eljárásról készült jegyzőkönyvbe kell foglalni s ha írásban terjesztik elő, a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Ezeknek a szabályoknak megfelelő eljárást kell követni az építmények, gazdasági felszerelési tárgyak és a talajjavítások értékének megállapításánál és a jelen törvényen alapuló minden más megváltásnál is.

Az előbbi bekezdés értelmében az egyességet meg kell kisérelni különösen a megváltandó területek mennyiségére és helyére, a megváltási ár nagyságára, fizetésének módozataira, esetleges előleg fizetésére; a telekkönyvbe bejegyzett terhek rendezésének kérdésére, nevezetesen arra nézve is, melyek maradnak meg közülök továbbra is a megváltott ingatlanon s a megmaradó terhek közül melyek lesznek megosztandók, mely terhek és miként fognak kiegyenlítést nyerni, továbbá hogy a telekkönyvből ki nem tünő terheket miként rendezik. Ha pedig a megváltási ár megállapítása a felek méltánylást érdemlő érdekei szempontjából nehézségekbe ütközik, az egyességet meg kell kisérelni abban a kérdésben is, hogy a megváltási ár megállapítását nem lehetne-e a megváltott egész területre vagy annak esetleg egy részére nézve elhalasztani.

Az ingatlan tulajdonosa és tényleges birtokosa is köteles megengedni, hogy a tárgyaló bizottság az ingatlant, az építményeket, a gazdasági berendezési tárgyakat és általában mindazt, ami a jelen törvény értelmében megváltható, megtekinthesse, tanulmányozhassa; az ingatlant, az építményeket, üzemeket felmérethesse vagy róluk egyébként felvételeket készíthessen. Az ezzel netán okozott kárt meg kell téríteni.

42. § Ha a megváltási eljárás egyes kérdéseire nézve egyezség jön létre, az egyezséget jóváhagyás végett az Országos Földbirtokrendező Bíróság elé kell terjeszteni. A jóváhagyás minden más hatósági vagy bírósági jóváhagyást vagy hozzájárulást pótol. A megváltás árára nézve az egyezség létrejöttnek csak akkor tekinthető, ha ahhoz a telekkönyvi érdekeltek és a meg nem idézhető telekkönyvi érdekeltek részére a telekkönyvi hatóság vagy a kiküldött bíró által kirendelt gondviselő is hozzájárulnak. A kellőképen megidézett, de meg nem jelenő vagy nem nyilatkozó telekkönyvi érdekeltet az egyezséghez hozzájárulónak kell tekinteni.

Ha egyezség a megváltás árára, vagy a megváltás elhalasztására nézve nem jön létre vagy ha ilyen egyezség megkisérlésének akadálya van, az Országos Földbirtokrendező Bíróság minden körülmény gondos mérlegelésével a megváltás árának megállapítását a megváltott egész területre vagy annak csak valamely meghatározott részére nézve is lehetőleg a megváltást szenvedő meghallgatása után kellően indokolt esetben elhalaszthatja. Ha ez a törvény másként nem rendelkezik, a megváltási ár megállapítását a megváltást szenvedő beleegyezése nélkül tíz évnél hosszabb időre elhalasztani nem szabad.

Amennyiben a megváltás ára egyezség vagy a bíróság határozata szerint egészen vagy részben csak későbbi időpontban nyer megállapítást, akkor a megváltást szenvedő részére a birtokbavétel és a megváltási ár kifizetése közé eső időre a viszonyoknak és az ingatlan akkori értékének megfelelő haszonbért vagy évi járadékot kell készpénzben vagy terményekben fizetni.

Ha a haszonbér vagy az évi járadék nagyságára nézve megegyezés nem jön létre, azt vegyes bíróság (43. §) - szükséghez képest szakértők meghallgatásával - állapítja meg. Ha időközben a viszonyok változnának, az Országos Földbirtokrendező Bíróság az érdekelt fél kérelmére megengedheti a haszonbér vagy évi járadék újabb megállapítását. Az évi haszonbért vagy járadékot két részletben és pedig más megegyezés hiányában május és november hó 1. napján kell előzetesen megfizetni.

Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a megváltási ár megállapításának elhalasztása esetében a méltányossághoz képest elrendelheti a megváltási ár terhére megfelelő előleg kifizetését.

43. § Amennyiben a megváltás árára nézve egyezség nem jön létre vagy a létrejött egyezséget az Országos Földbirtokrendező Bíróság jóvá nem hagyja, a megváltás árát a jelen törvény szerint alakuló vegyes bíróság állapítja meg. Minden más kérdésben az Országos Földbirtokrendező Bíróság végérvényesen dönt. Az egyezség megkísérlését azonban indokolt esetben ismételten is elrendelheti.

A vegyes bíróság az ingatlan fekvése szerint illetékes törvényszéknél alakul; ha pedig az ingatlan több törvényszék területén fekszik, a vegyes bíróság az ingatlan nagyobb részének fekvése szerint illetékes törvényszéknél alakul. Ha azonban az illetékes törvényszéket így csak nehezen lehetne megállapítani, akkor az ingatlan fekvése szerint illetékes törvényszékek közül annál a törvényszéknél alakuló vegyes bíróság jár el, amelyhez az Országos Földbirtokrendező Bíróság fordul.

A vegyes bíróság elnökét, helyettes elnökét, két bírói rendes és két bírói póttagját az ítélőtábla elnöke a törvényszék területén működő ítélőbírák közül évenként jelöli ki. A vegyes bíróság két szakértő rendes tagját és két szakértő póttagját az ingatlan fekvése szerint illetékes vármegyei mezőgazdasági bizottság gazdasági szakértők sorából titkos szavazással évenként választja. Ha a megválasztás záros határidőn belül meg nem történik, vagy a megválasztott szakértő kellő időben rendelkezésre nem áll, a hiányzó tagot a vegyes bíróság elnöke nevezi meg.

A vegyes bíróság határozata ellen közlésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a m. kir. Kúriához. A Kúria vegyes tanácsa végérvényesen dönt. A vegyes tanácsnak elnökét, helyettes elnökét, két bírói rendes és két bírói póttagját a Kúria a kebelébe tartozó ítélőbírák közül, két szakértő rendes és két szakértő póttagja közül az egyiket az Országos Földbirtokrendező Bíróság, a másikat pedig az Országos Mezőgazdasági Kamara gazdasági szakértők sorából teljes ülésében titkos szavazással évenként választja.

A szükséghez képest több vegyes bíróság és több vegyes tanács is alakítható.

Ennek a bírósági eljárásnak költségei mindenesetre a vegyes bírósági eljárásra okot adó felet terhelik, ha az ily eljárás során megállapított ellenérték az egyezkedési tárgyalásokon tett legmagasabb ajánlatot 10%-kal sem haladja meg. Egyéb esetekben a költségviselés kérdésében a bíróság a méltányossághoz képest dönt.

A vegyes bírósági eljárásra tartozó ügyek rendes bírói útra nem vihetők.

44. § A megváltás árát a tárgyaló bizottság által foganatosított becslés s az általa beszerzett egyéb adatok alapján s az érdekeltek által esetleg megnevezett szakértők meghallgatásával akként kell megállapítani, hogy az érdekeltek az ingatlannak a megváltási ár megállapításakor meglevő teljes értékét kapják kárpótlásul. Az ár megállapításánál figyelemmel kell lenni az ingatlanból rendes gazdálkodással nyerhető hozamra, továbbá a már teljesített gazdasági munkára, a vetésre vagy a netán lábon átveendő termésre stb. is. Ha a megváltási ár megállapítása későbbi időpontban történik, mint az ingatlan átvétele, akkor a megváltási árhoz hozzá nem adható azoknak a szükséges vagy hasznos beruházásoknak és javításoknak az értéke, amelyeket a megváltott ingatlan átvétele után nem a megváltást szenvedő foganatosított.

Ha az ingatlant a megváltási jog gyakorlásának megengedését legfeljebb két évvel megelőzően vétel útján vagy árverésen szerezték, a megváltási ár az utolsó érvényesen létrejött vételi szerződésben említett, illetőleg az árverésen adott ellenértéknél nagyobb csupán annyival lehet, amennyi az ingatlanra a megváltás megtörténtéig időközben fordított szükséges vagy hasznos beruházások meglevő értékének és a gazdasági haszonban meg nem térülő időközi kamatoknak az összege.

A megváltás árának megállapításánál figyelemmel kell lenni a megváltott földbirtokon esetleg nyugvó olyan (pl. kegyúri, nyugdíj, végkielégítési stb.) terhekre is, amelyek a telekkönyvből ki nem tünnek vagy amelyek egészen vagy részben a megváltott ingatlanból fedeztettek ugyan, de a megváltás után is a megváltást szenvedőt terhelnék. Szükség esetében a kegyúri terheket az állam átveheti. A kegyúri terhektől mentesítés történhetik megfelelő ingatlannak a kegyúri terhek fedezésére való lekötésével is. A kegyúri terhektől való mentesítésről gondoskodni kell különösen ott, ahol a megváltott földbirtok számos kisbirtokos kezébe kerül.

Amennyiben a megváltás tárgyát képező ingatlant az azon szolgálatot teljesítő gazdatisztek javára nyugdíjalap terheli, a váltság összegéből a nyugdíjalapnak megfelelő összeg készpénzben vagy értékpapirokban letétbe helyezendő s letétben tartandó mindaddig, amíg a nyugdíjalap terhére nyugdíjjogosult van.

45. § A megváltás árának kiegyenlítése tekintetében az Országos Földbirtokrendező Bíróság részéről jóváhagyott egyezség az irányadó. A megváltás árát különben rendszerint készpénzben kell kiegyenlíteni; azonban az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata szerint egészen vagy részben kiegyenlíthető a pénzügyminiszter által kijelölt kötvényekkel is. Rendszerint egészen készpénzzel kell kiegyenlíteni a megváltás árát minden méltánylást érdemlő esetben, különösen pedig ha a megváltott ingatlan a megváltás szenvedőnek egyedüli mezőgazdasági ingatlana. Korlátolt forgalmú ingatlan megváltása esetében készpénzzel rendszerint a megváltás árának csak az a része egyenlíttessék ki, amely a megváltást szenvedő megmaradó földbirtoka gazdasági felszerelésének kiegészítésére vagy más hasonló beruházásokra szükséges.

A megváltás jogának gyakorlása és a megváltási ár kifizetése között eltelt idő alatt, de még a földbirtok átvétele előtt történt rongálás folytán beállott esetleges értékcsökkenés megállapítására ugyanazt az eljárást kell alkalmazni, mint a megváltás árának megállapítására. A természetes avulás folytán beállott értékcsökkenés azonban nem terhelheti a megváltást szenvedőt.

46. § A megváltási ár jogerős megállapítását a telekkönyvi hatósággal közölni kell s ha kifizetésének jogi vagy tényleges akadálya van, bírói letétbe kell helyezni. A megváltási ár a letevő veszélyére letehető a Pénzintézeti Központnál, a tagjai sorába tartozó valamely pénzintézetnél, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségénél, az Országos Központi Hitelszövetkezetnél vagy a kötelékébe tartozó valamely szövetkezetnél is.

A megváltott ingatlanon külön rendelkezés nélkül is érintetlenül maradnak azok a terhek, amelyek biztosítására bejegyzett jelzálogjogok a fennálló törvények értelmében záloglevelek vagy kötvények kibocsátásánál fedezetül szolgálnak. Egyességileg azonban kivételesen megállapodás létesíthető, az Országos Földbirtokrendező Bíróság pedig el is rendelheti, hogy a megváltáskor az ilyen terhek is kifizetésre kerüljenek. Egyesség létesíthető arra is, s az Országos Földbirtokrendező Bíróság is rendelkezhetik akképen, hogy az általa kijelölt egyes olyan terhek vagy aránylagos részük az ingatlanon a megváltás dacára továbbra is érintetlenül maradjanak, amelyek feltételei a zálogleveles vagy kötvénykölcsönök szokásos feltételeinél nem súlyosabbak, vagy amelyek ilyen kölcsönökké átalakíthatók. Az ingatlannak minden más terhe a megváltási ár kifizetésével vagy letétbe helyezésével megszünik. A megváltott ingatlannak a megváltással megszünő terhei folytán jogosultak a megváltási árból a végrehajtási árverésen befolyó vételár felosztására vonatkozó jogszabályok szerint kapnak kielégítést s a megváltás alapján a tulajdonjog az államra vagy arra, akit evégből az Országos Földbirtokrendező Bíróság kijelöl, ezektől a terhektől mentesen száll át. A hitelező a kölcsön időelőtti megszűnése okából csupán a telekkönyvben erre az esetre biztosított díj fizetését követelheti. A díjat az Országos Földbirtokrendező Bíróság a méltányossághoz képest mérsékelheti. A hitelező sem más díjfizetést, sem más kártérítést nem követelhet.

Ha az ingatlanra bejegyzett terhek vagy közülök egyesek az ingatlanon megmaradnak, akkor annak az összegnek a levonásával kell a megváltás árát megállapítani, amely összeg lefizetésével az ingatlan a megmaradó terhektől különben mentesülne.

Az ingatlanon megmaradó terhek folytán személyesen kötelezett adós az ingatlan megváltásával az említett tartozása illetőleg annak arányos része alól szabadul; a hitelező azonban követelését a tulajdonos személyében beállott változás okából fel nem mondhatja és ebből az okból sem a kölcsönfeltételek megváltoztatását, sem díjfizetést nem követelhet. A megváltott ingatlan mindenkori tulajdonosa személyesen is felel a megváltott ingatlanon megmaradó terhek ama részéért, amely addig válik esedékessé, míg az ingatlannak ő a tulajdonosa.

47. § A megváltott ingatlan haszonbérlője (alhaszonbérlője) abból az okból, hogy a haszonbérlet a megváltás miatt a megváltott területre nézve idő előtt megszünik, kártérítést a haszonbérbeadótól (alhaszonbérbeadótól) nem követelhet, hacsak vele erre nézve megváltás esetére más megállapodást nem kötött. Ellenben a haszonbérlő (alhaszonbérlő) a megváltott ingatlanba jóhiszeműen és a rendes gazdálkodásnak megfelelően foganatosított szükséges vagy hasznos és arányos beruházásoknak még meglévő és a megváltásig meg nem térülő azon értéke erejéig, amely neki a haszonbérlet tartama alatt különben rendes gazdálkodás mellett megtérülne, kárpótlást követelhet. Ezt a kárpótlást a megváltáskor külön kell a megváltási ár fizetésére kötelezett terhére a jelen törvénynek megfelelően kifizetni. A megváltási ár megállapításakor figyelemmel kell lenni az ilyen módon külön kárpótolt beruházásokra.

A haszonbérletről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazást nyernek a bérletre is.

48. § A tulajdonjognak az állam javára vagy azok javára bejegyzésekor, akiknek az állam a megváltott ingatlant juttatja, a telekkönyv megfelelő kiigazítását a telekkönyvi hatóság hivatalból rendeli el.

Az állam a megváltott ingatlan birtokába rendszerint a megváltási eljárás befejezésekor folyó gazdasági év végével lép. A felek között azonban más megállapodás is jöhet létre vagy annak hiányában az Országos Földbirtokrendező Bíróság másként is rendelkezhetik. Az állam nevében eljáró bíróság, földmívelésügyi miniszter vagy az általuk kijelölt vevő azonban az ingatlan birtokbavétele előtt is jogosult az ingatlanon olyan szokásos gazdasági munkákat és méréseket végeztetni, amelyek a birtokbavételt károkozás nélkül előkészítik. A birtokbavezetés iránt a telekkönyvi hatóság is intézkedhetik.

V. FEJEZET

Haszonbérletek átvétele

49. § Mezőgazdasági földbirtok haszonbérbeadására nézve kötött szerződéseket a szerződő felek kötelesek a szerződés létrejöttét, ha pedig a haszonbérleti szerződés már a jelen törvény életbelépése előtt jött létre, a jelen törvény életbelépését követő 30 napon belül, de mindenesetre a haszonbérlet birtokbavétele előtt az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának (25. §) tudomásulvétel végett bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a szerződés egy eredeti példányát.

Nem kell bejelenteni a mezőgazdasági földbirtok haszonbérbeadását, ha olyan körülmények forognak fenn, amelyek miatt az állam a földbirtoknak eladása esetében az elővásárlás jogát sem gyakorolhatná vagy ha a haszonbérlő az ingatlant a jelen törvény életbelépése előtt már birtokba vette.

Ha a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a tudomásulvétel tárgyában a haszonbérleti szerződés bemutatásától számított 30 napon belül nem határoz, azt tudomásulvettnek kell tekinteni. A gazdasági albizottság azonban a bemutatásról a gazdasági felügyelőséget és közhírrététel végett a község és a szomszédos községek előljáróságát minden esetben azonnal értesítse. A tudomásulvétel meg nem tagadható, ha a haszonbérlő okleveles vagy hivatásos gazda vagy ha az okszerű gazdálkodás tőle különben is várható és ha nyomós indokok nem követelik a haszonbérletnek kishaszonbérlők kezébe jutását.

A bemutatott haszonbérleti szerződés tudomásulvételének megtagadása ellen a felek részéről, a tudomásulvétel ellen pedig közérdekből fellebbezésnek van helye az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz. Ez végső fokon dönt. Közérdekből fellebbezéssel élhet a törvényhatóság tiszti ügyésze és a gazdasági felügyelőség. A törvényhatóság tiszti ügyésze köteles ily fellebbezéssel élni a földmívelésügyi miniszter vagy az Országos Földbirtokrendező Bíróság utasítására és ama község előljáróságának a felkérésére is, amelynek határában vagy szomszédságában a haszonbérbe adott ingatlan fekszik. A fellebbezési határidőt közérdekű fellebbezés tekintetében a határozat meghozatalától, ha pedig a gazdasági albizottság ily határozatot nem hozott, a szerződés bemutatását követő 30 nap elteltétől, különben pedig a határozat közlésétől kell számítani.

Ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság az iratok felérkezését követő 30 napon belül nem nyilatkozik, a haszonbérleti szerződést tudomásulvettnek kell tekinteni. Ezt a határidőt a bíróság nagybirtokra nézve közérdekből további 30 nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbításról az érdekelt feleket értesíteni kell.

Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a tudomásulvételt csak akkor tagadhatja meg, ha az állam, illetőleg az, aki az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával az állam helyébe lép, az érdekelt felekhez intézett nyilatkozattal a haszonbérleti szerződést, a haszonbérlő helyébe lépve, az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata alapján átveszi.

50. § Ha az állam részére a jelen törvény alapján megváltható mezőgazdasági földbirtok akkor, mikor a megváltás jogát az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint már gyakorolni lehetne, egészen vagy részben kishaszonbérletekkel van hasznosítva, az Országos Földbirtokrendező Bíróság a megváltási jog gyakorlásának megengedésére nyitva álló határidőben az érdekeltek meghallgatásával megengedheti a megváltás függőben tartását. A megváltást szenvedő beleegyezése nélkül a megváltás függőben tartásának csak a haszonbérletek lejártáig s ha különböző időpontban járnak le, a leghosszabb lejáratú haszonbérleti szerződés lejártáig és csak akkor van helye, ha a méltányossággal nem ellenkezik. Ilyen esetben az állam, illetőleg az, aki az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával az állam helyébe lép, főhaszonbérlőként belép a haszonbérleti jogviszonyba, mint ilyen veszi át az ingatlant s mint ilyen felel a haszonbérbeadónak a haszonbérért.

A haszonbérlők közül az, akinek kishaszonbérletnél nagyobb haszonbérlete van, ellenkező megállapodás hiányában ép úgy köteles haszonbérletét az államnak átengedni, mintha a megváltást tényleg foganatosították volna. Mennyiben köteles a haszonbérletet az államnak átengedni az a haszonbérlő, akinek csak kishaszonbérlete van ugyan, de akinek főfoglalkozása nem a földmívelés vagy aki nem gazdatiszt, okleveles vagy hivatásos gazda, hadirokkant, közszolgálati alkalmazott, hivatásos katona, az említett valamely személynek házastársa, özvegye vagy árvája, avagy nem is hadiözvegy vagy hadiárva, az Országos Földbirtokrendező Bíróság esetenként állapítja meg.

Bármely korlátolt forgalmú mezőgazdasági földbirtokból annyit, amennyi a jelen törvény alapján megváltható volna, az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata alapján az állam a megváltás függőben tartásával az első bekezdésben jelzett célra főhaszonbérlőként átvehet akkor is, ha az nincs is haszonbérbe adva. Az ilyen földbirtoknak többi része csak akkor vehető át főhaszonbérletbe, ha nincs megfelelően kezelve. A haszonbérleti feltételeket szükség esetén olyan módon kell megállapítani, mint a megváltás árát. A haszonbér készpénzben vagy terményekben is megállapítható. Az ilyen haszonbérlet más megállapodás hiányában legfeljebb huszonöt évre szólhat.

51. § Amennyiben az előbbi § alapján átvett földbirtok végleges megváltás alá kerül, és amennyiben különben is megfelelő föld áll rendelkezésre azok földhöz juttatása végett, akiknek földhöz juttatását ez a törvény célozza, a megváltott ingatlanon lévő kishaszonbérlők közül az, aki ingatlanrészét már legalább öt éven át haszonbérelte, a földbirtok megváltása esetére igényelheti, hogy az általa haszonbérelt birtokrészletet az állam neki akár vétel útján, akár járadékbirtok gyanánt az Országos Földbirtokrendező Bíróság által megállapított megfelelő feltételek alatt átengedje. Ebbe az öt évbe beszámít az az idő is, amely alatt a kishaszonbérlőnek felmenője, lemenője, unokatestvérnél (testvérek gyermekeinél) nem távolabbi oldalrokona, törvényes házastársa, fel- vagy lemenőjének avagy testvérének törvényes házastársa volt a haszonbérlő. Az ilyen haszonbérlet s az azon alapuló említett igény az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata alapján a telekkönyvbe bejegyezhető. A bejegyzésnek ugyanaz a hatálya, mint az állam javára bejegyzett haszonbérleti jognak (53. §).

Nem igényelheti a haszonbérelt ingatlannak ilyen átengedését a jelen törvény rendelkezései szerint földhöz juttatásra különben érdemes az a haszonbérlő:

1. aki a vételre kerülő vagy járadékbirtokká alakítandó haszonbérleti ingatlannak megfelelő vagy annál nagyobb területű más ingatlant bír tulajdonul vagy haszonbérletben; vagy

2. aki a haszonbérelt ingatlanon nem maga s akinek nem is saját családja gazdálkodik vagy aki az ingatlant, habár részben is, az öt éven belül kényszerítő ok nélkül alhaszonbérletbe adta; vagy

3. aki a haszonbérelt ingatlant részben vagy egészen bér, illetmény, szegődmény vagy kedvezmény fejében bírja.

Nem igényelhető a jelen § alapján olyan birtokrészletnek átengedése, amelynek a többitől elszakítása azokon az okszerű gazdálkodást az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint akadályozná.

52. § Ha olyan mezőgazdasági földbirtok, amelyet az állam a jelen törvény alapján elővásárlás vagy megváltás útján megszerezhet, haszonbérbe van adva, az Országos Földbirtokrendező Bíróság az érdekeltek meghallgatásával arra kötelezheti a haszonbérlőt, hogy abból meghatározott részt méltányos feltételek alatt záros határidőn belül kishaszonbérletek útján hasznosítson. Ha a haszonbérlő ennek következtében nem tudná kellően kihasználni az ingatlanba a rendes gazdálkodásnak megfelelően befektetett szükséges vagy hasznos beruházásokat, akkor az elővásárlási vagy megváltási ár fizetésére kötelezett terhére arányos kártérítést igényelhet. A kártérítő összeget úgy kell megállapítani, mint a megváltás árát.

Ha a haszonbérlő az említett kötelezésnek a kitűzött határidőn belül önhibájából nem tesz eleget, helyébe a haszonbérleti jogviszonyba az állam, illetőleg az lép be, akit e végből az Országos Földbirtokrendező Bíróság kijelöl. Ilyen esetben a haszonbérlő kártérítést egyáltalán nem igényelhet.

Ezt a §-t megfelelően kell alkalmazni az állam tulajdonában lévő azokra az ingatlanokra is, amelyek haszonbérbe vannak adva.

53. § Az állam által átvett haszonbérleti szerződés az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata alapján a telekkönyvbe külön engedély nélkül is bejegyezhető s az ily haszonbérlet az ingatlannak végrehajtási úton vagy csődeljárás során történő eladása esetében is érintetlenül marad, ha a haszonbérlet bejegyzését jelzálogos követelés rangsorban meg nem előzi vagy ha a megelőző jelzálogos követelések a haszonbérlet fenntartásával értékesített ingatlan vételárában fedezetet találnak. Árverés esetében az ingatlant a rajta levő kishaszonbérleteknek megfelelő részletekben kell árverésre bocsátani. Az árverés elmarad, ha megtartása előtt az állam részére való megváltás iránt az eljárás a jelen törvény értelmében megindul.

Az állam által átvett haszonbérleti szerződésnek az alhaszonbérbeadást tiltó rendelkezései hatályukat vesztik. Hatályukat vesztik a haszonbérleti szerződésnek olyan egyéb kikötései is, amelyeknek az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint nyilvánvalóan csak az a céljuk, hogy a jelen fejezet alkalmazását nehezítsék vagy meggátolják. Ha azonban az alhaszonbérbeadás következtében a haszonbérbeadót kár éri, akkor azt részére meg kell téríteni. A kártérítést, ha arra nézve megegyezés nem jön létre, vegyesbíróság (43. §) állapítja meg.

HATODIK FEJEZET

Ingatlaneldarabolás

54. § Aki mezőgazdasági ingatlant részletekben kíván elidegeníteni, mielőtt az ingatlan eldarabolását megkezdené s a részleteket árúba bocsátaná, köteles eldarabolási szándékát minden egyes ingatlanra nézve külön-külön a gazdasági felügyelőségnek bejelenteni. Nem kell a gazdasági felügyelőségnek bejelenteni község (város) belterületén fekvő ingatlan tervezett eldarabolását, továbbá olyan csekélyebb jelentőségű ingatlaneldarabolást sem, amelyre nézve a bejelentési kötelezettséget a földmívelésügyi miniszter rendelete az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával esetleg megszünteti.

Amennyiben a földmívelésügyi miniszter másként nem rendelkezik, minden egységes gazdasági üzemnek részletekben való eladás céljából történő megbontását a jelen törvény szempontjából ingatlaneldarabolásnak kell tekinteni akkor is, ha a telekkönyvben nem is egy jószágtest.

Az ingatlaneldarabolásról szóló bejelentésben az ingatlan telekkönyvszerű megjelölésével együtt meg kell említeni, hogy az ingatlan eldarabolását, különösen pedig az új ingatlanrészletek alakítását miként kívánják keresztülvinni és mely vidékről való venni szándékozókkal kívánnak vétel iránt tárgyalásba bocsátkozni.

A gazdasági felügyelőség minden egyes ingatlan eldarabolására vonatkozó bejelentésről külön tanusítványt ad.

Olyan ingatlaneldarabolás esetében, amelyet a jelen törvény értelmében be kell jelenteni, a vevők részére a tulajdonjog a telekkönyvbe egyéb feltételek teljesülése után is csak akkor jegyezhető be, ha a gazdasági felügyelőség említett tanusítványát bemutatják.

55. § Olyan ingatlaneldarabolás esetében, amelyet az előbbi § értelmében a gazdasági felügyelőségnél be kell jelenteni, a vételi szerződés érvényéhez szükséges, hogy az irásba foglalt vételi szerződést az ingatlan fekvése, valamint a vevő állandó lakóhelye szerint illetékes községi előljáróság (városi polgármester) láttamozza. Erre a láttamozásra nincs szükség, ha a vételi szerződés közokiratba van foglalva.

A községi előljáróság (városi polgármester) a láttamozást semmiféle okból sem tagadhatja meg, de követelheti, hogy a láttamozás előtt az okiratról bélyegmentes másolatot is mutassanak be. Ezt a másolatot a községi előljáróság (városi polgármester) visszatarthatja.

A szerződés kötését megelőző előzetes megegyezés is csak akkor kötelező, ha ennek a §-nak megfelelően van írásba foglalva. A szerződés kötése után az írásbafoglalt előzetes megegyezés vagy ajánlat csak annyiban hatályos, amennyiben azt a szerződésben a felek továbbra is kifejezetten fenntartották.

56. § Ingatlaneldarabolás esetében az egyes részleteket a vevők számára birtokba adni az Országos Földbirtokrendező Bíróság külön engedélye nélkül csak akkor szabad, ha a részletek a természetben a törvényhatósági szabályrendeletnek megfelelően már ki vannak jelölve, a telekkönyvben pedig már szét vannak jegyezve és a részleteket terhelő jogok, így a telekkönyvből ki nem tünő terhek is (pl. kegyúri, telkiterhek) rendezve vannak.

Ingatlaneldarabolásnál tilos a vevőkkel a vételárért, az ingatlanon fekvő terhekért, a vételár fizetése vagy törlesztése fejében felvett kölcsönért, avagy bármely más címen egyetemleges kötelezettséget vállaltatni, tőlük váltót venni, továbbá a vevőknek egyetemlegesen terhelt ingatlanokat birtokba adni. Ezekkel a szabályokkal ellenkező minden megállapodás semmis. A tilalom ellenére vett váltó visszakövetelhető s ha az nincs már a hitelező birtokában, tőle a váltó névértékének megfizetése követelhető, mely névértékből csak a lejárt törlesztő részletek vonhatók le.

57. § A vevő a vételi szerződéstől a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésének foganatosításáig elállhat:

1. ha a szerződés megkötésekor a vétel tárgyát tevő részletek a természetben kijelölve még nem voltak; vagy

2. ha az ingatlaneldaraboló a telekkönyv állásának a jelen törvény és a vételi szerződés értelmében való alakítását a telekkönyvi hatóság által a vevő kérelmére kitűzött méltányos határidő alatt sem tudja keresztülvinni.

Az elállást az eladóval a telekkönyvi hatóság útján kell közölni. Az elállás következtében mindenik fél köteles a másiknak visszaszolgáltatni, amit tőle a szerződés alapján kapott. Az elállásra jogosult fél a másik féltől a szerződés megkötéséből eredő kárának a megtérítését is követelheti.

Az elállási jogot korlátozni, arról lemondani vagy gyakorlása esetében az elállás jogával élőt vagy hozzátartozóját az előbbi bekezdésben említetteken túlmenő következményekkel sujtani nem lehet. Minden ezzel ellenkező megállapodás semmis.

58. § Az ingatlaneldarabolásokat az Országos Földbirtokrendező Bíróság ellenőrzi. A bíróság e jogánál fogva a vevők tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzése előtt elrendelheti, hogy az ingatlaneldaraboló az eldarabolás tervét, esetleg a vevőkkel kötött szerződéseket is mutassa be, vagy hogy a szerződés tervezetét az érdekelt vidéken a megfelelő módon közhirré tegye, továbbá hogy a vételár a tulajdonjog jogerős bekebelezéséig az eladónak ki nem fizethető, hanem letétbe helyezendő, végül hogy a birtokbaadás csakis hatósági szerv közbenjöttével foganatosítható. A bíróság e rendelkezései határozata alapján a telekkönyvbe feljegyezhetők.

Ha a telekkönyvi hatóságnak az előbbi bekezdésben említett rendelkezésekről tudomása van, a részletek át- vagy lejegyzését s a vevő tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését is csak akkor rendelheti el, ha a bemutatott terveket az Országos Földbirtokrendező Bíróság jóváhagyta. A bíróság a bemutatott tervekre és szerződésekre nézve megfelelő módosítások és pótlások keresztülvitelét rendelheti el, az ingatlaneldarabolás foganatosítását részben vagy egészen is megtilthatja vagy pedig az állam az ingatlanra, avagy egy részére nézve elővásárlási jogot gyakorolhat. Ily intézkedésnek azonban csak annyiban van helye, amennyiben az eldarabolás a műszaki vagy gazdasági követelményeknek vagy a vevőkkel kötött szerződéseknek nem felel meg, továbbá amennyiben az ingatlaneldarabolás tervezett foganatosítása az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint közérdeket sértene.

A felek között létrejött s az előbbi bekezdések alapján tett rendelkezésekkel ellenkező megállapodások hatályukat vesztik.

59. § Az eldaraboló az ingatlaneldarabolás ellenőrzésével megbízott közegnek köteles a szükséges felvilágosításokat megadni és az ingatlannak és tartozékainak megszemlélését, felmérését vagy felvételét lehetővé tenni.

Az Országos Földbirtokrendező Bíróság vagy a földmívelésügyi miniszter a vevők jogvédelméről is gondoskodhatik s esetleg a perekbe javukra beavatkozhatik.

60. § A jelen fejezet rendelkezései alól kivétetnek azok az ingatlaneldarabolások, amelyeket a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy a Pénzintézeti Központnak tagjai sorába tartozó oly pénzintézet végez vagy közvetít, mely törvény vagy alapszabályai értelmében ingatlaneldarabolásokat az Országos Földbirtokrendező Bíróság által jóváhagyott tervek alapján foganatosít. Ha korábbi törvényekben a földmívelésügyi miniszter jóváhagyásáról van szó, ennek a törvénynek életbelépése után az Országos Földbirtokrendező Bíróságot kell érteni.

HETEDIK FEJEZET

Járadéktelek

61. § Mezőgazdasági földbirtok, továbbá családi ház vagy ily ház építésére szánt telek tulajdonát akként is át lehet ruházni, hogy a vevő (járadéktelkes) az egész vételár vagy egy része helyett az eladó és jogutódai (járadékélvező) javára az ingatlant terhelő, készpénzben vagy a készpénzt vagylagosan helyettesítő terményekben meghatározott évi járadék fizetésére kötelezi magát (járadéktelek).

62. § A jogviszonyt a járadéktelkes és a járadékélvező között a járadéktelekszerződés szabályozza. A szerződésnek a jelen törvénnyel ellenkező rendelkezései semmisek.

A járadéktelekszerződés akkor érvényes, ha írásba van foglalva és ha ahhoz az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárul.

Az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulására azonban nincs szükség, ha a járadékélvező az állam, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet.

63. § Az évi járadékot rendszerint két egyenlő részletben, utólagosan kell szolgáltatni.

A járadék a telekkönyvi bejegyzéssel a járadékteleknek telki terhévé lesz.

A járadéktelkes személyesen is felel azért a járadékért, amely akkor volt esedékes, amikor a járadékteleknek ő volt a birtokosa.

A járadékélvezőt ugyanaz a törvényes zálogjog és biztosítási végrehajtási jog illeti az évi járadékok tekintetében, mint a haszonbérbeadót a haszonbér tekintetében.

Ha a járadék telekkönyvi bejegyzése előtt a járadéktelekből nem lehet egy telekkönyvi jószágtestet alakítani, a járadéktelekszerződésben meg kell állapítani, hogy a járadékból mennyi terheli az egyes telekkönyvi jószágtesteket s a járadék bejegyzését is ehhez képest kell foganatosítani.

64. § A járadéktelkes a járadékot megváltás okából félévi felmondással rendszerint bármikor felmondhatja. Ha a járadékélvező az állam, a járadéktelekszerződésben kiköthető, hogy a járadéktelkest az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulása nélkül megváltási jog nem illeti. Más járadékélvező csak azt kötheti ki, hogy a megváltás joga meghatározott időn belül szünetel. Ez az idő 32 évnél hosszabb nem lehet.

Ha a járadékélvező nem az állam, a földmívelésügyi miniszter az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával a járadékot megváltó összeggel a járadékélvezőt bármikor kielégítheti, még pedig abban az esetben, ha a járadéktelek olyan birtokból alakult, mely a jelen törvény alapján meg nem váltható, csakis a járadékélvező jogának átruházása esetében. A kielégítés az említett összeg letétbe helyezésével is történhetik. A kielégítéssel a járadékélvező helyébe az állam lép. Az államnak az előbbi bekezdésen alapuló jogát a földmívelésügyi miniszter a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségére vagy az Országos Központi Hitelszövetkezetre is átruházhatja.

65. § A járadék megváltásának árát a felek a járadéktelekszerződésben előre megállapíthatják. Ha a felek a megváltási árban meg nem egyeztek, a megváltási ár a járadéknak húszszorosa.

A megváltási árat a telekkönyvbe fel kell jegyezni.

A járadéktelekszerződésben megengedhető a megváltás árának akár tetszés szerinti részletekben, akár előre tervszerűen megállapított évi részletekben törlesztése is.

66. § A járadékélvező a járadék megváltását nem követelheti.

A járadéktelekszerződésben ki lehet kötni, hogy a járadékélvező a járadéktelket visszaveheti:

ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint a járadéktelken nem maga a járadéktelkes s nem is hozzátartozója gazdálkodik; továbbá

ha a járadéktelket annyira rongálja vagy mívelését annyira elhanyagolja, hogy a járadék rendes szolgáltatása az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint veszélyeztetve van; vagy

ha a járadéktelkes legalább két évi járadékkal van hátralékban s a hátralékos járadékot a járadéktelkes ingóiból vagy járadéktelket nem alkotó más ingatlanából behajtani nem lehet; továbbá

ha a járadéktelkes csődbe jut;

ha a járadéktelkest az állam ellen irányuló bűncselekmény miatt jogerősen elítélik; vagy végül

ha a járadéktelkes a magyar állam területéről elköltözik.

Ha a szerződés rövidebb határidőt nem állapít meg, a visszavétel jogát attól a naptól számított egy éven belül kell gyakorolni, amelyen a jogosultnak tudomására jutott az a körülmény, amely őt a visszavételre jogosítja.

A járadékélvező kérelmére a második bekezdésben említett esetekben a járadéktelekre per indítása és veszély igazolása nélkül is zárlatnak van helye.

Visszavétel esetén az időközben foganatosított szükséges vagy hasznos beruházásoknak meglevő értéke erejéig megtérítés jár. A megtérítés összegét a megváltási ár megállapítására vonatkozó szabályok szerint (43. §) kell megállapítani.

67. § A járadéktelkes tulajdonjogának bejegyzésekor a telekkönyvben a járadékteleknek ebbeli minőségét fel kell jegyezni. Ha a járadékélvező nem az állam, a járadékélvező legkésőbb öt évi járadék lefizetése után köteles ezt a bejegyzést megengedni.

Ha a járadék megváltási árát teljesen megfizették, a telekkönyvből a járadéktelki minőség feljegyzését törölni kell.

A járadék megváltásának szüneteléséről szóló kikötés (64. § 1. bekezdése), a törvényben említett megváltási ártól eltérő megváltási ár (65. § 1. bekezdése) s a visszaváltási jog gyakorlására kikötött rövidebb határidő 66. § 3. bekezdése) a telekkönyvben bízó jóhiszemű személyekkel szemben csak akkor érvényesíthető, ha az a telekkönyvből kitűnik.

68. § Ha a járadékélvező az állam, a járadéktelket vagy haszonélvezetét megterhelni, átruházni, megosztani vagy a járadéktelket haszonbérbe adni csak az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával lehet.

A járadéktelekszerződésben más járadékélvező is kikötheti, hogy a járadéktelket vagy haszonélvezetét csak az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak, ha pedig a járadékélvező a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet, csak a járadékélvezőnek hozzájárulásával lehet megterhelni, átruházni, megosztani vagy haszonbérbe adni. Ezt a kikötést a telekkönyvben fel kell jegyezni.

69. § A járadéktelekhez tartozó közös legelőre az osztatlan közös legelőkről szóló 1913:X. törvénycikk rendelkezései nyernek alkalmazást.

VIII. FEJEZET

A családi otthont védő rendelkezések

70. § Az állam ennek a törvénynek alapján azért juttat egyeseknek ingatlanokat, hogy részükre állandó családi tűzhelyet tartósan biztosítson.

Az állam által egyeseknek akár közvetlenül, akár a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy más szerv közvetítésével juttatott ingatlanok (ideértve az ilyen járadéktelkeket is) a családi tűzhely tartós biztosítása végett a jelen fejezetben foglalt külön jogszabályok oltalma alatt állanak. Ezek közül a külön jogszabályok közül a 71-75. §-okban foglaltak a családibirtokká nyilvánított ingatlanokra, a 76. §-ban foglaltak pedig a jelen törvény alapján juttatott más ingatlanokra vonatkoznak.

Azt, hogy valamely ingatlan a jelen fejezetben foglalt külön jogszabályok oltalma alatt áll, a telekkönyvben fel kell tüntetni. Ez a feltüntetés családibirtoknál a jószágtesti felírásban történik. A feltüntetés megtörténte után senki sem hivatkozhatik arra, hogy az ingatlannak ezt a minőségét nem ismerte.

Családibirtokká nyilváníthat:

1. az Országos Földbirtokrendező Bíróság hivatalból minden olyan ingatlant, amelyet az állam egyeseknek kedvezmények alkalmazásával (79. § második bekezdése) juttat;

2. az ingatlan tulajdonosa az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával minden ingatlant, amelyet a jelen törvény alapján szerez meg.

Az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával családibirtokot létesíthet a tulajdonos olyan más egyéb ingatlanaiból is, amelyek nem ennek a törvénynek alapján jutottak kezébe. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a földmívelésügyi miniszter és az igazságügyminiszter az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával rendelettel állapítja meg. Ilyképen állapíthatók meg részletes szabályok arra nézve is, hogy családibirtokkal miképen és milyen feltételek alatt egyesíthetők más egyéb ingatlanok is.

A családibirtok a vele egyesített ingatlanokkal együtt nem lehet nagyobb egy népes családnak szokásos, illő eltartására elegendő jövedelemnek gondos mívelés mellett legfeljebb háromszorosát nyujtó birtoknál.

71. § A családibirtokot csak az Országos Földbirtokrendező Bíróság vagy az általa kijelölt hatóság vagy hatósági közeg hozzájárulásával lehet megterhelni.

Az említett hozzájárulásra nincs szükség:

1. ha köztartozásokat kell biztosítani;

2. ha a családibirtokra terhelési határ van bejegyezve és ha a bejegyzendő jelzálogjog a már bejegyzett terhekkel együtt a terhelési határt túl nem haladja.

A 2. pont alapján azonban jelzálogjog csak az Országos Központi Hitelszövetkezet, a kötelékébe tartozó valamely szövetkezet vagy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége követelésének, vagy végül húsz évnél nem rövidebb lejáratú más olyan törlesztéses kölcsönnek biztosítására jegyezhető be, amelynek feltételei nem súlyosabbak azoknál a feltételeknél, amelyeket a földmívelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával állapít meg.

A 2. pont alapján bejegyzett terheket a hitelező fel nem mondhatja, az adós ellenben félévi felmondással díjfizetés nélkül bármikor felmondhatja anélkül, hogy ezért bármely hátránnyal volna sujtható. Ezzel a szabállyal ellenkező minden megállapodás semmis.

A 2. pontban említett terhelési határ bejegyzéséhez az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulása szükséges. A terhelési határ a birtok hozadéki értékének kétharmad részénél magasabb ne legyen.

A családibirtokot egészen vagy részben elidegeníteni, bérbe- vagy haszonbérbeadni, használatát vagy haszonélvezetét másnak átengedni csak az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás kérdésében az elsőfokon való döntés alsóbb fokú szervre is bízható, de ebben az esetben fellebbezésnek van helye az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz (25. § 4. és 5. bekezdése). Nem szükséges a hozzájárulás kisajátítás esetében, továbbá akkor sem, ha a tulajdonos családibirtokát, annak használatát vagy haszonélvezetét ivadékára ruházza át.

72. § Végrehajtás a családibirtoknak sem állagára, sem haszonélvezetére nem vezethető, kivéve az ingatlant közvetlenül terhelő köztartozások behajtására, valamint olyan követelések behajtására irányuló végrehajtást, amelyek netán a családibirtok ebbeli minőségének bejegyzését megelőző rangsorral vagy az előző § alapján lettek a telekkönyvbe bejegyezve.

A családibirtok ebbeli minőségének telekkönyvi bejegyzését követő rangsorral bejegyzett törlesztéses kölcsön alapján a családibirtok csak a törlesztési terv értelmében hátralékos törlesztő részletek vagy hátralékos járadékok miatt vonható végrehajtás alá és a végrehajtás ki nem terjeszthető az egyébként fizetetlen ilyen tőkének egy összegben behajtására.

Személyes követelések közül csak olyan követelés miatt lehet a családibirtokra végrehajtást vezetni, amely a családibirtok tulajdonosát törvény alapján terhelő eltartási kötelezettségből vagy az általa elkövetett tiltott cselekményből származik.

A családibirtok a jelen § szerint megengedett esetekben is csak annyiban vonható végrehajtás alá, amennyiben a végrehajtást szenvedőnek más vagyonából a követelés végrehajtás útján nem volt behajtható és a családi birtok állaga ebben az esetben is csak akkor, ha a követelés a családibirtok két évi várható hasznaiból előreláthatóan nem volna kielégíthető.

Árverés esetében az állam a családibirtokot az árverés megtartása előtt a kikiáltási áron megválthatja. Az erről szóló bírósági értesítés vételétől számított 8 napon belül bármely telekkönyvi érdekelt a költség előlegezésével kérheti az ingatlan megváltási árának vegyes bírósági megállapítását (43. §). Ha az ilyen módon megállapítandó ár a kikiáltási árat 10%-kal meg nem haladja, az ár megállapításával járó költséget az viseli, aki a megállapítást kérte; máskülönben az eljárás költségét az árverés foganatosításának költségeihez kell számítani.

A végrehajtás foganatosítása esetében az állam vagy az, akit helyébe az Országos Földbirtokrendező Bíróság kijelöl, mind a végrehajtónak, mind a többi jelzálogos hitelezőnek követelését a végrehajtási törvény szerint beválthatja.

73. § A családibirtok öröklésére a törvényes öröklés szabályai az irányadók.

Az örökhagyó családibirtokáról végintézkedéssel annyiban rendelkezhetik, hogy a lemenő örökösök között osztályt tehet, házastársának özvegyi ellátását szabályozhatja, továbbá, hogy törvényes öröklésre jogosult lemenők, házastárs és szülők nem létében a törvényes örökösödésre hivatott rokonok egyikét örökösévé nevezheti.

74. § A családibirtok létesítésekor vagy annak átvételekor a családibirtok tulajdonosa az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával a végrendeletekre nézve előírt alakban kikötheti, hogy a családibirtok öröklés esetében, mint osztatlan egész egy örökösre szálljon (oszthatatlan családibirtok). A családibirtoknak oszthatatlan minőségét a telekkönyvben fel kell tüntetni.

Az oszthatatlan családibirtokot a lemenők közül annak osztályrészébe kell utalni, akit az örökhagyó erre végintézkedéssel kijelölt. Ily kijelölés hiányában a lemenő örökösök közül a fiuivadék, ilyennek hiányában a nőivadék az elsőszülöttség rendjében követelheti, hogy a családibirtok mint osztatlan egész az ő osztályrészébe jusson.

Amennyiben az örökhagyó örökösödésre hivatott lemenő hiányában sem nevezte meg örökösét és amennyiben erre az esetre az oszthatatlan családibirtok létesítésekor, avagy átvételekor a végrendeletekre nézve előírt alakban tett nyilatkozat az öröklés rendjét előre másként nem állapította meg, az oszthatatlan családibirtokot a törvényes öröklésre hivatottak a törvényes öröklés rendjében igényelhetik. Azonban az ugyanazon fokban rokonok közül a férfi megelőzi a nőt; az ugyanazon nembeli rokonok közül az idősebb megelőzi a fiatalabbat.

Az oszthatatlan családibirtokot nem igényelheti az elmebeteg, a gyengeelméjűség miatt gondnokság alá helyezett, a siketnéma. A viszonyoknak megfelelő tartásra azonban igényük érintetlen marad.

Ha nem akad olyan jogosult, aki az oszthatatlan családibirtokot a jelen § értelmében átvenné vagy átvehetné, a családibirtok az államra száll.

A házastársat a házassági viszony alapján megillető jogokat ez a § nem érinti.

75. § Az oszthatatlan családibirtokot átvevő örökös is köteles az örökhagyó után kötelesrészre jogosult örököstársait, valamint az örökhagyónak törvényes örökösödésre hivatott házastársát törvényes osztályrészeikre, illetőleg örökrészére nézve kielégíteni, de ezek megállapításánál a családibirtokot hozadéki értékben kell számításba venni és ezen érték alapján kiszámított örökrészeket pénzben vagy egyesség szerint járadékszerű szolgáltatásokkal kell kielégíteni. A szolgáltatás termények bizonyos mennyisége is lehet. Ebben az esetben a termények szolgáltatása helyett mindenkori készpénzbeli egyenértéküket is lehet szolgáltatni. Az oszthatatlan családibirtokot átvevő örökös a járadékszerű szolgáltatásokat tőkeegyenértékükkel ép úgy megválthatja, mint a járadéktelek tulajdonosa a járadékot. Az örököstársak kielégítésénél bármelyikük kivánságára a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének vagy az Országos Központi Hitelszövetkezetnek közvetítését is igénybe lehet venni. A hozadéki érték a forgalmi érték háromnegyed részénél nagyobb nem lehet.

A családibirtoknak oszthatatlanná nyilvánításakor az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával az örököstársak kielégítésével járó terhek további csökkentése végett ki lehet kötni, hogy a családibirtoknak és esetleg gazdasági felszerelésének megállapított értékét öröklés esetében megosztás kötelezettsége nélkül annak kell juttatni, aki a családibirtokot egészként átveszi. Ez a kikötés a nyilatkozat tételekor már életben levő kötelesrészre jogosultak kötelesrészét nem sértheti.

Az, aki az előbbi bekezdések alapján forgalmi értéken alul átvett oszthatatlan családibirtokát vagy gazdasági felszerelését az osztályt követő tizenöt éven belül magasabb árban idegeníti el (71. §), mint amely értékben átvette, a felesleget örököstársaival megosztani köteles. Az örököstárs ezen az alapon nem követelhet többet, mint amennyitől az osztálynál elesett annálfogva, hogy az oszthatatlan családibirtokot forgalmi értékén alul vették számításba, vagy hogy az oszthatatlan családibirtokot átvevő a jelen § második bekezdésében említett rendelkezés alapján előnyhöz jutott.

Az örökösnek a telekkönyvbe bejegyzése alkalmával be kell jegyezni az örököstársaknak említett, valamint azt a jogát is, hogy az oszthatatlan családibirtokot elidegenítő ügyletről vett értesüléstől számított 30 napon belül elővásárlási joggal élhetnek abban a sorrendben, amelyben az örökösödésre hivatva lettek volna.

76. § Amennyiben az állam által a jelen törvény alapján akár közvetlenül, akár a kijelölt szerv közvetítésével juttatott ingatlanok, nincsenek családibirtokká nyilvánítva, a következő rendelkezések hatálya alá esnek:

Az ilyen ingatlanok a tulajdonjognak a szerző fél javára bekebelezésétől számított tíz éven belül csak az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak hozzájárulásával (71. § utolsó bekezdése) idegeníthetők el; terhelésük s végrehajtás alá vonásuk tekintetében pedig az említett tíz éven belül a 71. és 72. § vonatkozó rendelkezései megfelelő értelemben állanak. Az elidegenítéshez nem szükséges a hozzájárulás kisajátítás esetében, továbbá akkor sem, ha a tulajdonos az ingatlant ivadékára ruházza át.

A jelen törvény alapján - habár nem az állam által - juttatott ingatlanokra nézve is az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával ki lehet kötni, hogy az átruházott ingatlan a jelen § hatálya alá esik. A hozzájárulás megadása csak akkor tagadható meg, ha jogos magánérdekbe vagy a közérdekbe ütközik.

77. § A haditelekre és a hadihaszonbérletre vonatkozó rendelkezések (1820/1917. M. E. számú rendelet), úgyszintén az ingatlanokra vonatkozó magánjogi szabályok kiegészítéséről szóló rendelkezések (4420/1918. M. E. számú rendelet) s végül a vitézitelekről szóló rendelkezések (6,650/1920. M. E. számú rendelet) hatályban maradnak. A haditelekre azonban ennek a törvénynek az oszthatatlan családibirtokról szóló rendelkezései is megfelelő alkalmazást nyerhetnek.

IX. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

78. § Az 1897:XXXII. törvénycikk 2. §-át a következő rendelkezések egészítik ki:

Az 1897:XXXII. törvénycikk hatálya alá tartozó kötvények bocsáthatók ki a kibocsátó intézetet közvetlenül vagy valamely járadékélvezőnek kielégítése folytán a jelen törvény értelmében megillető járadékkövetelések alapján is. A kibocsátható kötvények összege a járadékok megváltási árának 75%-át nem haladhatja meg; amennyiben azonban a megváltási ár az ingatlan becsértékét meghaladja, az ingatlan becsértékének 75%-a irányadó.

79. § A telepítési alap (1894:V. törvénycikk 11. §-a) állagából Országos Földbirtokrendezőalap létesül. Ebbe az alapba be kell utalni a jelen törvény rendelkezései szerint eldarabolt ingatlanoknak egyesek tulajdonába, illetve haszonbérletébe bocsátása után kirótt vagyonátruházási, illetőleg haszonbérleti illetékeknek a pénzügyminiszter által a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve megállapított és az állami költségvetésben a jelen törvény életbeléptetésétől számított öt éven át évről-évre előirányzott, de 10 millió koronánál nem kisebb átalányát, valamint a háború alatt alakult gazdasági központok azon üzleti feleslegének felerészét, amelyet akár az illető központról szóló rendelet, akár a központ alapszabályai szerint a kormány által meghatározandó közcélokra kell fordítani. Az alapot illetik végül az alapba a jelen törvény rendelkezései alapján befolyó egyéb összegek is.

Ingatlaneldarabolások és más földbirtokpolitikai műveletek lebonyolítására az Országos Földbirtokrendezőalap tőkeállaga szolgál. Az ekként felhasznált összegeknek azonban meg kell térülniök. A vagyonátruházási és haszonbérleti illetékekből az alapba befolyó átalány egész összege, valamint az alap mindenkori egyéb tőkeállagának legfeljebb 10%-a és a tőkeállag évi kamatai azonban az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetettek, hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák földhözjuttatásának elősegítésére évenkint felhasználhatók. Az e részben irányadó szabályokat a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg állapítja meg.

Az Országos Földbirtokrendezőalap terhére az utalványozást az alapok feletti rendelkezésre vonatkozó szabályok (1920:XXVIII. törvénycikk 13. §) szem előtt tartásával az Országos Földbirtokrendező Bíróság elnöke vagy az őt helyettesítő másodelnök teljesíti.

80. § Az állam által a jelen törvényben említett célokra akár az Országos Földbirtokrendezőalap felhasználásával közvetlenül, akár a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet közvetítésével megszerzett ingatlanokból részesülők a föld vételárának kifizetésére az Osztrák-magyar bank által kibocsátott bankjegyek magyar felülbélyegzése alkalmával az illető fél által bemutatott bankjegyekből visszatartott összegekről szóló pénztári elismervényeket s az ezek helyébe lépő állami elismervényeket is fordíthatják.

Az állam által a jelen törvényben említett célokra akár az Országos Földbirtokrendezőalap felhasználásával közvetlenül akár a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet közvetítésével megszerzett ingatlanok megszerzésével, eldarabolásával, szétosztásával, esetleges haszonbérbeadásával, valamint a kapcsolatos egyéb műveletekkel felmerülő kártérítő összegeket s mindennemű más költségeket az ingatlanból részesülők között holdszám szerint aránylagosan szét kell osztani. A költségeknek az egyesekre eső részleteit annak részére kell megfizetni, aki az ingatlan megváltását és eldarabolását foganatosította. A költségek külön felszámítása helyett az Országos Földbirtokrendező Bíróság akként is rendelkezhetik, hogy a földet a beszerzési ár bizonyos méltányos felemelésével kell azok kezébe juttatni, akikre való tekintettel megszerzésük történt. Az így előálló felesleg az Országos Földbirtokrendezőalapot illeti.

A pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel és honvédelmi miniszterrel egyetértve rendelettel szabályozhatja azokat a módozatokat, amelyek szerint az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetetteknek, a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek, hadiárváknak és a közszolgálati alkalmazottaknak vagy hivatásos katonáknak járandóságai ennek a törvénynek értelmében földhöz juttatásuk végett leköthetők.

81. § Az állam által a jelen törvényben említett célokra akár közvetlenül, akár a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy más szerv közvetítésével megszerzett vagy átvett ingatlanokon megmaradó terhek az ingatlan eldarabolása esetén vagy az egyetemleges terhelés megszüntetése végett az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata alapján megoszthatók. A megosztásnál a hitelező biztonságát és a kölcsön alapján kibocsátott záloglevelek és kötvények fedezetét meg kell óvni.

A hitelező a megosztás miatt a kölcsönt fel nem mondhatja, sem a feltételek megváltoztatását, sem díjfizetést nem követelhet, csupán kezelési költségtöbblet címén állapíthat meg részére az Országos Földbirtokrendező Bíróság mérsékelt díjat.

Ha az ingatlanon megmaradó terhek felosztása nem lehetséges, a bíróság elrendelheti visszafizetésüket még abban az esetben is, amelyben az adós a kölcsönt a magánjogi szabályok értelmében fel nem mondhatná; a bíróság ilyen esetben a hitelező javára a szokásos díjtételeken felül méltányos kártérítést is megállapíthat.

Mennyiben nyerhet ez a § alkalmazást a jelen törvényben említett magánügyletek esetében, az Országos Földbirtokrendező Bíróság esetenkint állapítja meg.

82. § A jelen törvényben említett célokra az állam által akár közvetlenül, akár a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy más szerv közvetítésével megszerzett ingatlan értékének letétbe helyezésével a rajta nyugvó terhektől mentesíthető. A mentesítést a telekkönyvi hatóságtól kell kérni. A kérelmet a telekkönyvben fel kell jegyezni. A letétbe helyezés a letevő veszélyére történhetik a Pénzintézeti Központnál, a tagjai sorába tartozó valamely pénzintézetnél, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségénél, az Országos Központi Hitelszövetkezetnél vagy a kötelékébe tartozó szövetkezetnél is. Nem kell letétbe helyezni azokat a hitelezőket illető összegeket, akiknek követelései a második bekezdés értelmében vagy a hitelezővel történt megegyezés következtében az ingatlanon teherképen továbbra is megmaradnak.

Ha az ingatlanon olyan terhek is vannak, melyek biztosítására bejegyzett jelzálogjogok, záloglevelek vagy kötvények kibocsátásánál fedezetül szolgálnak, a tehermentesítés ezekre is kiterjedő hatállyal csak a záloglevél vagy kötvénykibocsátó intézet hozzájárulásával avagy az Országos Földbirtokrendező Bíróság engedélyével kérhető.

A hitelezők kielégítése a letétbe helyezett összegből a végrehajtási árverésen befolyt vételár felosztásának szabályai szerint történik, s a tehermentesítés különben is a végrehajtási árverés hatályával bír.

Olyan hitelező azonban, akinek követelése a letétbe helyezett összegből fedezetet előreláthatóan nem fog nyerni, legkésőbben a letétbe helyezett összeg felosztására kitűzött sorrendi tárgyalást 8 nappal megelőzően a költség előlegezésével kivánhatja a tehermentesítendő ingatlan értékének bírói megállapítását. Ebben az esetben az ingatlan értékét a megváltási ár megállapításáról szóló szabályok (43. §) megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Az eljárás költségére is az említett szabályok irányadók. Ha a bírói eljárás során megállapított érték a letétbe helyezett összeget meghaladja, a letétet méltányosan kitűzött záros határidőn belül ki kell egészíteni, különben a telekkönyvi hatóság a további eljárást beszünteti.

Az ingatlan értékének bírói megállapítására irányuló eljárás elmarad, ha az ingatlan értékének bírói megállapítását kérő hitelező jogos követelését kellő időben kielégítik vagy letétbe helyezik. Nincs helye az érték bírói megállapítására irányuló eljárásnak akkor sem, ha az ingatlannak letétbe helyezett értékét az Országos Földbirtokrendező Bíróság által jóváhagyott egyesség vagy már különben is bíróság állapította meg.

Ez a § az Országos Földbirtokrendező Bíróság engedélyével alkalmazásba vehető minden olyan esetben is, amelyben a jelen törvény alapján magánügyletekkel juttatják a földet azok kezébe, akiknek kezébe való juttatását ez a törvény célozza vagy amelyben általában valamely mezőgazdasági ingatlan tehermentesítéséről van szó.

83. § Ebben a törvényben földbirtok alatt nem érthetők a hatóság által erdő és havas gyanánt nyilvántartott ingatlanok. Az erdő és havasok tekintetében külön törvény rendelkezik.

Ennek a törvénynek alkalmazásában korlátolt forgalmúnak kell tekinteni azt az ingatlant, amely nyilvános számadásra köteles vállalat vagy egylet, bármely más kereskedelmi társaság, alap, alapítvány vagy más hasonló jellegű intézmény, egyházi javadalom, egyházi testület, hitbizomány, közbirtokosság, volt úrbéres közösség avagy általában jogi személy ingatlana.

84. § Az állam részére ennek a törvénynek alapján megszerzett ingatlanokat telepítési, ingatlaneldarabolási s nemzetfejlesztési szempontból fontos más földbirtokpolitikai célokra kell fordítani. Ilyen célnak kell tekinteni földeknek az egyházközségek számára való átengedését is abból a célból, hogy lelkészkedő rendes lelkészeik és rendes tanítóik javadalmazására szolgáló javadalmi földeket létesíthessenek, illetőleg a meglevő ilyen földeket megfelelő nagyságra kiegészíthessék. Az állam részére megszerzett ingatlanok az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak teljes ülésében hozott határozata alapján kivételes esetekben közérdekű gazdasági, közegészségügyi és közoktatási intézmények létesítésére is fordíthatók. Evégből külön felhatalmazó törvényre (1897:XX. törvénycikk 37. §) nincs szükség.

85. § Ennek a törvénynek alapján közérdekű gazdasági intézmény (pl. tanintézet, kísérleti telep, mintagazdaság stb. céljára, juttatott minden ingatlan, valamint általában a gazdasági oktatás és kísérletügy szolgálatában álló minden más ingatlan is a földmívelésügyi miniszter igazgatása alá tartozik.

86. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság kimondhatja, hogy azoktól, akik a jelen törvény alapján kapnak házhelyet vagy jogutódaiktól a házhely céljára megváltott területet előbbi tulajdonosa visszakövetelheti, mintha a megváltás meg sem történt volna, ha azon legfeljebb öt év alatt lakóházat nem építenek. Az előbbi tulajdonos azonban a megváltás fejében kapott ellenértéket köteles visszaszolgáltatni, csak az időközi rongálásoknak megfelelő összeget tarthatja vissza. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság különös méltánylást érdemlő esetben az öt évi határidőt meghosszabbíthatja.

Ennek a törvénynek alapján valamely birtokost különben megillető bármely kivétel vagy kedvezmény alkalmazásától az Országos Földbirtokrendező Bíróság eltekinthet, a már alkalmazásba vett ilyen kivételt vagy kedvezményt megvonhatja, ha a birtokos olyan körülmények közé kerül, hogy a jelen törvény 3. §-a 3-7. pontjainak valamelyike alá eső okból arra sem volna érdemes, hogy neki földet juttasanak.

87. § Bármely ingatlan tulajdonosával kötött jogügylet alapján, akár a jelen törvény végrehajtása során, akár attól függetlenül az állam, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet javára, az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával pedig bármely más személy javára elővásárlási vagy megváltási (vásárlási) jogot lehet a telekkönyvbe bejegyezni. Ez a jog a szerződésben megállapított feltételek alatt érvényesíthető.

Bármely ingatlan tulajdonosával kötött jogügylet alapján a telekkönyvbe be lehet jegyezni, hogy az ingatlan és esetleg haszonélvezete is csak a földmívelésügyi miniszternek vagy az általa kijelölt hatóságnak vagy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének, avagy az Országos Központi Hitelszövetkezetnek hozzájárulásával terhelhető meg vagy idegeníthető el. Ilyen módon terhelési határ is bejegyezhető.

Az első és második bekezdésnek megfelelő telekkönyvi bejegyzés harmadik személyekkel szemben is hatályos még abban az esetben is, ha a bejegyzés a jelen törvény életbelépte előtt történt.

88. § Nyilvános számadásra köteles vállalat vagy egylet, bármely más kereskedelmi társaság, alap, alapítvány vagy más hasonló jellegű intézmény, egyházi javadalom, egyházi testület, hitbizomány, közbirtokosság, volt úrbéres közösség avagy általában jogi személy mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlant csak az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával szerezhet vagy vehet haszonbérbe. Ha a bíróság a bejelentéstől számított 30 nap alatt nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A bejelentésről azonban a község és a szomszédos községek előljáróságát közhirrététel végett azonnal értesíteni kell. Ezt a határidőt a bíróság nagybirtokra nézve közérdekből további 30 nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbításról a bíróság a telekkönyvi hatóságot s az érdekelt feleket értesíti.

Az előbbi bekezdésben említett hozzájárulásra nincs szükség kisajátítás esetében, valamint akkor se, ha a szerző fél az őt megillető kisajátítási jogon alapuló hatósági eljárás helyett az ingatlant egyezségileg magánuton szerzi meg.

Az első bekezdésben említett hozzájárulásra nincs szükség akkor se, ha a vevő vagy haszonbérlő a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet.

89. § Attól, aki a jelen törvény alapján neki juttatott földön akar letelepülni, a község a települést meg nem tagadhatja.

Hozzátelepítés esetében a község a telepesektől a kötelékébe való felvételért díjfizetést nem követelhet.

Új telepes község átalakulása esetén a telepesek az alakulás megtörténtével az új község kötelékébe lépnek át.

Azoknak és azok utódainak, akik vagy akiknek elődei a magyar állampolgárságot kivándorlás folytán bekövetkezett távollét miatt vesztették el, visszavándorlásuk esetében az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával akkor is juttathatók a jelen törvény alapján ingatlanok, ha a visszahonosítási eljárás még befejezést nem nyert, de visszahonosításuk iránt a törvényes eljárás megindult. Egyébként a jelen törvény vonatkozó rendelkezései a visszavándorlókra is megfelelő alkalmazást nyernek.

90. § Ha az ingatlannak tulajdonosa vagy más birtokosa (javadalmasa, haszonélvezője, haszonbérlője stb.) avagy más érdekelt fél ismeretlen vagy olyan helyen tartózkodik, hogy vele közlekedni egyáltalában nem vagy a kellő időben nem lehet, az ennek a törvénynek alkalmazása során hozott határozatok helyette kézbesíthetők a házanépéhez tartozó bármelyik felnőtt családtagnak vagy a földbirtok kezelésével vagy az ügyek vitelével egyébként megbízott más személynek is. Az ennek a törvénynek alapján folyamatba tett eljárás az ismeretlen, a távollevő vagy az eljárásban való részvételben egyébként akadályozott felet is kötelező hatállyal lefolytatható azzal a gondnokkal is, akit részére az ingatlan fekvése szerint illetékes gyámhatóság, a szükséghez képest az Országos Földbirtokrendező Bíróság, a kiküldött biró vagy a vegyes bíróság megkeresésére a jelen § alapján kinevez.

91. § Ha az állam a jelen törvény alapján elővásárlás vagy megváltás útján vagy bármely más úton középbirtokot meg nem haladó, olyan ingatlant szerez meg, amelyet korábbi tulajdonosa a háború alatt akár hadiszolgálata miatt, akár háborús viszonyokból származó más körülmények miatt volt kénytelen aránylag olcsó áron másnak átengedni, az ilyen ingatlan, illetőleg annak az a része, amely a törpe- és kisgazdaságok között mintagazdaságnak vagy középbirtoknak van szánva, visszajuttatható az említett korábbi tulajdonosnak, elhalálozása esetében lemenő örökösének vagy házastársának, amennyiben az állam által megszerzett ingatlan nem szükséges azoknak földhöz juttatása végett, akiket ez a törvény elsősorban földhöz juttatni kiván és amennyiben méltánylást érdemlő okok szólnak amellett, hogy a korábbi tulajdonos, illetőleg a helyébe lépő fent említett más személy az ingatlant visszaszerezhesse.

Ha az, akitől az állam az ingatlant az előbbi bekezdés alapján megszerzi, ennek következtében - az ingatlanért annak idején fizetett alacsony vételárhoz képest - indokolatlanul nagy vagyoni előnyhöz jutna, az Országos Földbirtokrendező Bíróság ezt a vagyoni előnyt a méltányossághoz képest megoszthatja egyrészről a között, akitől az állam az ingatlant megszerzi, másrészről pedig az ingatlannak ama korábbi tulajdonosa között, akinek javára szól az előző bekezdés rendelkezése. Ha utóbbi már elhalt, a megosztás lemenő örökösei és házastársa javára is történhetik. Különösen alkalmazást nyerhet az a bekezdés akkor, ha az, akitől az állam az ingatlant megszerzi, vagyonát hadinyereségekkel vagy árdrágítással szerezte. Az indokolatlanul nagy vagyoni előny megosztása iránt a kérelmet az ingatlan árának kifizetése vagy letétbe helyezése előtt kell az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál előterjeszteni.

92. § Azokban a községekben, amelyekben a jelen törvény alapján megváltás vagy más olyan mívelet történik, amelynek következtében nagyobb számú új birtokrészlet keletkezik, az Országos Földbirtokrendező Bíróság a szükséghez képest hivatalból is elrendelheti, az eljárásba bevonandó terület megjelölésével, a tagosítás lefolytatását.

93. § A községi képviselőtestületet mindenkor a legrövidebb időn belül össze kell hívni, ha a község előljárósága olyan esetről értesül, amelyben az állam az elővásárlási jogot, megváltási jogot vagy haszonbérlet átvételének jogát gyakorolhatná, vagy ha általában azokat érdeklő körülmények tekintetében kell a képviselőtestületnek állást foglalni, akiket ez a törvény földhöz kiván juttatni, végül, ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság vagy más hatóság a község képviselőtestületétől erre a törvényre hivatkozva nyilatkozatot vagy állásfoglalást kiván.

A községi előljáróság ennek a törvénynek végrehajtása során kapott értesítéseket vagy határozatokat köteles a községben szokásos módon azonnal közhirré is tenni.

94. § Mindazokban az esetekben, amelyekben a jelen törvényben említett valamely eljárást magánügyletekkel bonyolítanak le, amennyiben a lebonyolítást nem a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet végzi, és amennyiben a művelet pénzintézeti kölcsönök nyújtásával kapcsolatos, az Országos Földbirtokrendező Bíróság hivatalból értesíti a Pénzintézeti Központot. Utóbbi az értesítés folytán ellenőrizni köteles, hogy a pénzintézeti kölcsönök ne nyujtassanak kedvezőtlenebb feltételek mellett, mint amily feltételű kölcsönöket az elől említett két intézet ad. Amennyiben a Pénzintézeti Központnak ebben a tekintetben kifogása merülne fel, észrevételeit valamint az ügyletek lebonyolítása körül esetleg észlelt egyéb tapasztalatait a bíróságnak bejelenti. A bíróság a bejelentés alapján a hitelműveletet végrehajtó pénzintézetet kölcsönfeltételeinek vagy az észrevételre okul szolgáló eljárásnak megváltoztatására hívhatja fel és a szükséghez képest az iránt is intézkedhetik, hogy a pénzügyi művelet más pénzintézet közreműködésével hajtassék végre.

95. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság és a vegyes bíróság (43. §) eljárása illetékmentes, ha hivatalból vagy valamely miniszter megkeresésére vagy indítványa alapján jár el. Ha azonban az Országos Földbirtokrendező Bíróság, illetőleg a vegyes bíróság magánfelek kérelmére jár el, az eljárásért törvénykezési illetéket kell fizetni. Az illeték mértékét, a fizetési kötelezettséget és a lerovás módját a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértve a törvénykezési illetékekre nézve érvényes alapelvek szem előtt tartásával rendelettel állapítja meg. A rendeletet a nemzetgyűlésnek be kell mutatni.

X. FEJEZET

Büntető rendelkezések

96. § Ötvenezer koronáig terjedhető pénzbírsággal sujtható esetenkint az:

1. aki az ingatlaneldarabolást vagy telepítést (1894:V. törvénycikk), a vevők vagy telepesek összeírását vagy toborzását kellő időben be nem jelenti;

2. aki az ingatlaneldarabolást vagy telepítést (1891:V. törvénycikk) a hatóság rendelkezései ellenére megkezdi, folytatja vagy foganatosítja;

3. aki az ingatlaneldarabolás vagy telepítés (1891:V. törvénycikk) során a hatósággal szemben elvállalt kötelezettségének eleget nem tesz;

4. aki az általa megszerzett mezőgazdasági ingatlant, a megszerzéstől számított 60 napon belül saját nevére önhibájából nem telekkönyvezteti.

A pénzbírságot a közigazgatási bizottságnak a 25. § szerint kiegészített gazdasági albizottsága szabja ki.

Határozata ellen közlésétől számított 15 nap alatt panasznak van helye az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz, amely végérvényesen dönt. Közérdekből panasszal élhet a törvényhatóság tiszti ügyésze vagy a gazdasági felügyelőség is.

A Pénzbírság az Országos Földbirtokrendezőalapot illeti.

97. § Amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az:

1. aki mint fél vagy megbízott tudva olyan ügylet kötésében vagy foganatosításában vesz részt, amely a jelen törvénybe ütközik vagy a jelen törvény rendelkezéseinek kijátszására irányul;

2. aki a hatóságnak a jelen törvény alkalmazása során tudva hamis adatokat ad elő vagy az általa szolgáltatni köteles adatok szolgáltatását elfogadható indok nélkül megtagadja;

3. aki ingatlanok forgalmának közvetítésével vagy ingatlanok adásvételével az Országos Földbirtokrendező Bíróság engedélye nélkül üzletszerűen foglalkozik vagy aki - habár ily engedélye van, - az ügyletekről szabályszerű könyvet nem vezet, avagy az ügyletekről szóló adatokat az Országos Földbirtokrendező Bíróság felhívására sem bocsátja a hatóság rendelkezésére.

Ha megállapítható annak a nyereségnek az összege, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet.

A behajthatatlan pénzbüntetés átváltoztatására, az összbüntetésre és az elévülésre az 1916:IV. törvénycikk 6. §-ának utolsó és utolsóelőtti bekezdése a jelen § eseteiben is alkalmazást nyer.

Az első bekezdés 3. pontjában említett engedélyre nincs szükségük a 60. §-ban körülírt pénzintézeteknek.

98. § Az állam az olyan mezőgazdasági ingatlant, amelyre nézve a 96. § vagy 97. §-ban említett cselekmények valamelyikét elkövették - amennyiben az említett cselekmény elkövetője az illető mezőgazdasági ingatlan tulajdonosa, - az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata alapján megválthatja. A megváltási jog gyakorlásának a jelen törvényben foglalt korlátai ennél a megváltásnál nem jönnek figyelembe. A megváltás árának fele, ha a kihágást elkövető nyerészkedési vágya megállapítható, az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata alapján az Országos Földbirtokrendezőalap javára elkobozható annyiban, amennyiben a telekkönyvi terhek fedezésére nem szükséges.

XI. FEJEZET

Zárórendelkezések

99. § A mezőgazdasági érdekképviseleti szervek megalakulásáig a 6. § 2. pontjában említett tagokat és a 43. § harmadik és negyedik bekezdésében említett tagokat is a földmívelésügyi miniszter jelöli ki s a 3. § utolsó bekezdése esetében is megfelelő intézkedéseket tesz. A mezőgazdasági érdekképviseleti szervek megalakulása után ennek a §-nak alapján tett intézkedések hatályukat vesztik.

A halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről és kishaszonbérletek alakításáról szóló 1920:XXIX. törvénycikk rendelkezései az Országos Földbirtokrendező Bíróság működésének megkezdéséig egész terjedelmükben hatályban maradnak. Az idézett törvényben vagy az annak végrehajtásáról szóló szabályokban a földbirtokrendező bizottságra s a földmívelésügyi miniszterre ruházott hatáskör az Országos Földbirtokrendező Bíróság működésének megkezdése után egész terjedelmében átmegy erre a bíróságra. E bíróság működésének megkezdése előtt folyamatba tett eljárások folytatásánál azonban a bíróság a jelen törvénynek megfelelő rendelkezéseit is vegye figyelembe.

A jelen törvénynek a családi otthon védelméről szóló fejezetében foglalt szabályok megfelelő alkalmazást nyernek az 1920:XXIX. törvénycikk alapján kiadott házhelyekre is.

Az átmeneti szabályokat egyebekben rendelet állapítja meg.

100. § Ezt a törvényt a földmívelésügyi miniszter, az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter hajtja végre és mindegyikük a maga ügykörében a törvény végrehajtásához szükséges részletes, valamint az átmeneti szabályokat is - még pedig amennyiben a másik miniszter ügykörét is érinti, az utóbbinak hozzájárulásával - rendelettel megállapíthatja.

Az itt megadott felhatalmazás alapján kiadott rendeletek a szükséghez képest módosíthatók, kiegészíthetők vagy hatályon kívül helyezhetők, azonban csak az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával.

Amennyiben szükséges, az igazságügyminiszter a telekkönyvi szabályokat módosíthatja, kiegészítheti vagy pótolhatja.

Az igazságügyminiszter a telekkönyveknek bármely birtokrendezés következtében szükséges átalakításánál és a telekkönyveket általánosan érintő más eljárás következtében szükséges kiigazításánál irányadó szabályokat is rendelettel állapíthatja meg.

101. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat