csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1918-1945   1918-1929   1923. évi XXXV. törvénycikk

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1923. évi XXXV. törvénycikk

a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedésekről

I. FEJEZET

Létszámcsökkentés

1. § Utasíttatik a minisztérium, hogy úgy a valamely külön törvény alapján, mint az állami költségvetések vagy valamely költségvetési felhatalmazási törvény alapján szervezett és nélkülözhető hivatalokat és intézményeket haladéktalanul szüntesse meg, az állami igazgatás egyszerűsítésének érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Ebbeli tevékenységéről, valamint az egyes miniszteri tárcák körében az igazgatási (költségvetési) ágazatoknál keresztülvitt létszámcsökkentésekről 1924. év március hó végéig a minisztérium a nemzetgyűlésnek jelentést tartozik tenni.

Utasíttatik továbbá a minisztérium, hogy a közszolgálatban álló állami és államvasuti tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak az 1922/23. évre egybeállított és a nemzetgyülés elé terjesztett költségvetési előirányzatba felvett létszámot olyképen csökkentse, hogy a létszámcsökkentés mértéke általában lehetőleg húsz százalékát tegye ki az egyes igazgatási ágazatok költségvetési előirányzatba felvett összlétszámának.

Olyan alkalmazottaknál, akiknek állásai az 1922/23. évi költségvetési előirányzatban nem részletesen, hanem csak átalányösszeggel vannak előirányozva (tiszteletdíjasok, napidíjasok, napibéresek stb.), a létszámcsökkentést olyképen kell keresztülvinni, hogy az a létszám csökkentessék lehetőleg 20%-kal, amely a költségvetési előirányzatba felvett átalányösszeg megállapításánál alapul szolgált.

Olyan tisztviselők és egyéb alkalmazottak, akik nem annál az ágazatnál teljesítenek szolgálatot, amelynél állásuk az 1922/23. évi költségvetési előirányzatba felvétetett, a létszámcsökkentés szempontjából annál az ágazatnál veendők figyelembe, amelynél szolgálatot teljesítenek.

A létszámcsökkentés következtében a szolgálatból elbocsátandó állami és államvasuti tisztviselőket és egyéb, rendszeres fizetésben részesülő állami és államvasuti alkalmazottakat az 1924. évi június hó 30. napjával szabályszerű elbánás alá kell vonni (3. §); a szolgálatból elbocsátandó és rendszeres fizetésben nem részesülő állami ás államvasuti alkalmazottaknak pedig a szolgálatot az 1924. évi június hó 30. napjára fel kell mondani. Az ilyen módon megüresedett állások (alkalmazások) megszünnek, ha azonban a fenti módon olyan állás üresedik meg, amelyet a szolgálat zavartalan menetének veszélyeztetése nélkül teljesen lehetetlen lenne megszüntetni, ehelyett az állás helyett ugyanannál az intézménynél (hatóságnál, hivatalnál) egy ugyanolyan minősítéshez kötött más állást kell megszüntetni.

Az olyan tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszáma, akik az 1922. évi létszámcsökkentés során azért nem vonattak szabályszerű elbánás alá, mert az 1922:I. tc. 24. §-a alapján a pénzügyminiszter részéről nyertek foglalkoztatást, 1924. évi június hó 30. napjával ugyancsak 20%-kal csökkentendő.

Annak meghatározása szempontjából, hogy a létszámcsökkentés következtében kiket kell a szolgálatból elbocsátani, elsősorban a közszolgálat érdeke az irányadó, emellett figyelembe kell venni az alkalmazott szolgálati idejét és más pályákon való elhelyezkedésének a lehetőségét. Az egyes igazgatási ágazatok keretén belül az elszakított területekről átjött tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat csak ugyanolyan arányban szabad a szolgálatból elbocsátani, mint a többi tisztviselőt és egyéb alkalmazottat. Nemzetgyűlési képviselővé megválasztott közszolgálati alkalmazottat képviselői megbizatásának tartama alatt csak hozzájárulásával lehet a szolgálatból elbocsátani.

Egy és ugyanabban a családban a férj és a feleség, a szülő és a gyermeke, vagy két testvér közül jelen törvény alapján csak az egyik bocsátható el. Az a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott, aki egyúttal hadirokkant, hadiözvegy vagy hadiárva, csak saját kérelmére bocsátható el. Azokat, akik önként akarnak távozni, el lehet bocsátani.

2. § Az elbocsátásra kijelölt állami tisztviselőkkel és a rendszeres fizetésben részesülő egyéb állami alkalmazottakkal azt az értesítést, hogy a szolgálatból elbocsáttatnak, az elbocsátásra kijelölt államvasuti tisztviselőkkel és a rendszeres fizetésben részesülő államvasuti egyéb alkalmazottakkal pedig a szolgálatnak a felmondását a felmondási okiratnak a kézbesítése mellett, az 1923. évi október 31-ig közölni kell; a közléssel egyidejűleg őket szabadságolni is kell, kivéve azokat a tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat, akik valamely megszüntetendő vagy átszervezendő hivatalnál vagy intézménynél még ellátandó munkálatok elvégzésére nem nélkülözhetők, akikre nézve a szabadságolás legkésőbb az 1923. évi december hó végével történhetik.

Az elbocsátásra kijelölt és rendszeres fizetésben nem részesülő állami és államvasuti alkalmazottakkal a szolgálat felmondását az 1923. évi október hó 31-ig kell közölni s őket legkésőbb az 1923. évi december hó végével szabadságolni is kell.

A létszámcsökkentés következtében a szolgálatból elbocsátandó oktatószemélyzetet 1924. évi december hó 31-ik napjával kell szabályszerű elbánás alá vonni és az érdekeltekkel azt az értesítést, hogy a szolgálatból elbocsáttatnak, 1924. évi június hó 30-ig kell közölni, amely nappal egyidejűleg őket szabadságolni is kell.

3. § A szabályszerű elbánás alá vonás (1. §) alatt a nyugalomba helyezést vagy a végkielégítést kell érteni.

A szabályszerű elbánás alá vont azokat az állami és államvasuti tisztviselőket és a rendszeres fizetésben részesülő államvasuti és egyéb alkalmazottakat, akik az 1924. évi június hó 30. napjáig számítva legalább tíz évi valóságos (effektív) szolgálati idővel rendelkeznek, valamint azokat a nyugdíjra jogosító állást betöltő, de rendszeres fizetésben nem részesülő állami és államvasuti alkalmazottakat, akik az 1924. évi június hó 30. napjáig számítva legalább tizenöt évi beszámítható szolgálati idővel rendelkeznek, az 1924. évi július hó 1-től számítandó hatállyal, a reájuk hatályos jogszabályok szerint járó szabályszerű ellátási díjakkal, nyugalomba kell helyezni.

A szabályszerű elbánás alá vont azokat az állami és álamvasuti tisztviselőket és egyéb rendszeres fizetésben részesülő állami és államvasuti alkalmazottakat, akik az 1924. évi június hó 30. napjáig számítva még nem rendelkeznek tíz évi valóságos (effektív) szolgálati idővel, valamint azokat a nyugdíjra jogosító állást betöltő, de rendszeres fizetésben nem részesülő állami és államvasuti alkalmazottakat, akik az 1924. évi június hó 30. napjáig számítva még nem rendelkeznek, tizenöt évi beszámítható szolgálati idővel, legkésőbb az 1924. évi június havában végkielégítésben kell részesíteni. Végkielégítésben kell részesíteni továbbá azokat a tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat is, akik az 1924. évi június hó 30. napjáig számítva több mint tíz évi valóságos (effektív), illetőleg - amennyiben rendszeres fizetésben nem részesülő alkalmazottakról van szó - több mint tízenöt évi beszámítható szolgálati idővel rendelkeznek abban az esetben, ha az illető 1924. évi június hó 1-jéig a nyugdíj helyett végkielégítést kér.

A szabályszerű elbánás alá vont oktatószemélyzet közül azokat, akik az 1924. évi december hó 31-ik napjáig számítva, legalább tíz évi valóságos (effektív) szolgálati idővel rendelkeznek, a reájuk hatályos jogszabályok szerint járó szabályszerű ellátási díjakkal, az 1925. évi január hó 1-től számítandó hatállyal kell nyugalomba helyezni.

A szabályszerű elbánás alá vont oktatószemélyzet közül azokat, akik az 1924. évi december hó 31-ik napjáig számítva még nem rendelkeznek tíz évi valóságos (effektív) szolgálati idővel, legkésőbb az 1924. évi december havában végkielégítésben kell részesíteni. Végkielégítésben kell részesíteni továbbá az oktatószemélyzet közül azokat is, akik az 1924. évi december hó 31-ik napjáig számítva több mint tíz évi valóságos (effektív) beszámítható szolgálati idővel rendelkeznek abban az esetben, ha az illető 1924. évi december hó 1-ig a nyugdíj helyett végkielégítést kér.

A végkielégítésnek az összege a tisztviselőknél és a rendszeres fizetésben részesülő egyéb alkalmazottaknál, az általuk a tényleges szolgálatban utoljára élvezett egy havi fizetésnek (beszámítható javadalmazásnak):

tizenkétszerese, ha a beszámítható szolgálati idő öt évnél kevesebb;

huszonnégyszerese, ha a beszámítható szolgálati idő öt év vagy annál több, de tíz évnél kevesebb;

harminchatszorosa, ha a beszámítható szolgálati idő tíz év vagy annál több, de tizenöt évnél kevesebb;

negyvennyolcszorosa, ha a beszámítható szolgálati idő tizenöt év vagy annál több, de húsz évnél kevesebb;

hatvanszorosa, ha a beszámítható szolgálati idő húsz év vagy annál több.

A végkielégítésnek az összege a rendszeres fizetésben nem részesülő alkalmazottaknál (díjnokoknál, napibéreseknél stb.), az általuk a tényleges alkalmazás utolsó hónapjában élvezett napidíjnak (havidíjnak, havi-, heti-, napibérnek);

három havi összege, ha a beszámítható szolgálati idő három évnél kevesebb;

hat havi összege, ha a beszámítható szolgálati idő három év vagy annál több, de hat évnél kevesebb;

tizenkét havi összege, ha a beszámítható szolgálati idő hat év vagy annál több, de tíz évnél kevesebb;

huszonnégy havi összege, ha a beszámítható szolgálati idő tíz év vagy annál több, de tizenöt évnél kevesebb;

harminchat havi összege, ha a beszámítható szolgálati idő tizenöt év vagy annál több.

A tisztviselő vagy egyéb alkalmazott, a jelen törvény alapján neki járó, vagy a fentiek szerint a nyugdíj helyett igénybevehető végkielégítésnek folyósítását az 1923. évi október 31-ike után, az oktatószemélyzetnek szabályszerű elbánás alá vont tagja pedig 1924. évi június hó 30-ika után bármikor kérheti, amely estben azt részére illetményeinek teljes beszüntetése mellett haladéktalanul ki kell fizetni.

A végkielégített tisztviselőnek vagy egyéb alkalmazottnak felesége és gyermekei az állammal szemben ellátásra igényt nem tarthatnak.

Ha a jelen törvény alapján végkielégített tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat az állami vagy az 1912:LXV. tc. 2. és 3. §-ai szerint az államival egyenlőnek tekintendő, továbbá az államvasuti vagy a vármegyei tényleges szolgálat kötelékébe ismét visszaveszik, a végkielégítés előtt eltöltött szolgálati idejét a nyugellátás szempontjából nem lehet beszámítani.

Ha a jelen törvény alapján elbocsátott tisztviselő vagy egyéb alkalmazott természetben élvez lakást, akkor őt ez a lakás az 1924. évi május hó 1-ig, illetve az elbocsátandó oktatószeméyzetnél 1925. évi május hó 1-ig megilleti, kivéve, ha az illetékes lakásügyi hatóság már előbb utal ki számára lakást.

4. § A szabályszerű elbánás alá vonást nem befolyásolja az, hogy a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott fegyelmi eljárás alatt áll. Ilyen esetekben a szabályszerű elbánást végre kell hajtani és a fegyelmi eljárást soronkívül le kell folytatni.

A fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárás alatt álló tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat, amennyiben a jelen törvényben foglalt rendelkezések szerint nyugellátásra már igényt szerzett, a szabályszerű nyugellátás, amennyiben pedig csak végkielégítésben lehet részesíteni, a 3. §-ban meghatározott legkisebb összegű végkielégítés illeti meg.

Ha a tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat jogerős határozattal hivatalvesztésre (elbocsátásra) ítélték, a részére megállapított nyugellátást annak a hónapnak a végével, a lakáspénzt pedig annak a lakbérnegyednek a végével, amelyben a jogerős határozatot neki kézbesítették, be kell szüntetni, az előző bekezdés szerint már kifizetett végkielégítést azonban nem kell visszatéríteni.

Ha a tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat jogerős határozattal nem ítélték hivatalvesztésre (elbocsátásra), a fentiek szerint kifizetett legkisebb összegű és a 3. § szerint járó végkielégítés közötti különbözetet részére ki kell fizetni, a végkielégítésnek összegébe azonban az olyan alkalmazottnál, aki a nyugellátás helyett a végkielégítést választotta, az általa nyugellátás címén felvett összeget be kell számítani.

5. § Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy a nélkülözhető államvasuti állandó munkásokat a jelen törvényben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazása mellett, az 1914:XVII. tc. rendelkezéseitől eltérő módon szabályszerű elbánás alá vonhassa.

A jelen törvényben megállapított létszámcsökkentés nem terjed ki a honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség és államrendőrség havidíjasaira, altisztjeire és legénységi állományú egyéneire, a m. kir. pénzügyőrségre, az állami erdőőrzési szolgálatban alkalmazottaknak az 1922. évi V. tc. 1. §-ában megállapított létszámára, a kir. bírákra és ügyészekre, továbbá az országos büntető-intézetek és bírósági fogházak őrszemélyzetére.

Amennyiben azonban az 1920:XXIX. és az 1920:XXXVI. törvénycikkekben megjelölt feladatok elvégzésére kirendelt, továbbá az ezidőszerint nem bíróságnál vagy ügyészségnél alkalmazott bírósági és ügyészi munkaerők rendes működési körükbe visszakerülnek, az ennek következtében feleslegessé váló állásokat az üresedésekhez képest be kell szüntetni.

A jelen törvényben foglaltakat a közforgalmú magán vasúti vállalatok - a kereskedelemügyi miniszter előzetes engedélyével - saját alkalmazottaikra (nyugdíjasaikra) megfelelőleg alkalmazhatják.

6. § A létszámcsökkentés végrehajtása után megmaradó állások keretén belül megüresedő állásoknak betöltésére az 1920:XI. tc. 2. §-ának harmdik bekezdésében foglalt tilalom nem vonatkozik, a megüresedő állásokat a m. kir. minisztérium külön felhatalmazásának kikérése nélkül be lehet tölteni, azonban azzal a korlátozással, hogy a megüresedő állások betöltésénél a jelen törvény alapján szabályszerű elbánás alá vont tisztviselők és egyéb alkalmazottak, ha az illető állás betöltésére előképzettségük és korábbi szolgálatuk alapján alkalmasak és érdemesek és a tényleges szolgálat kötelékébe való visszavételüket kérik, más pályázókkal szemben nem mellőzhetők. Az olyan tiszviselőt vagy egyéb alkalmazottat, akinek állása a létszámcsökkentés folytán megszűnik, a létszámcsökkentés végrehajtása után is megmaradó költségvetésileg rendszeresített és üresedésben levő más állásra hivatalból ki lehet nevezni.

Ha a kinevezés ugyanabba vagy alacsonyabb fizetési osztályba történik, mint amelybe az említett tisztviselő tartozott, új állásában való rangsorozásánál a korábbi állásában eltöltött szolgálati időt számításba kell venni.

7. § A jelen törvény hatálybalépése után az 1924/25. költségvetési év végéig rendszeres fizetéssel egybekötött új állást csak külön törvénnyel lehet rendszeresíteni, elkerülhetetlen szükség és halasztást nem tűrő sürgősség esetében azonban ilyen állást addig, amíg az külön törvénnyel rendszeresíthető lesz, a pénzügyminiszter és a minisztertanács előzetes hozzájárulásával lehet rendszeresíteni. A rendszeres fizetéssel egybe nem kötött új alkalamzáshoz (díjnoki, napibéres szolgai stb. alkalmazáshoz), az 1924/25. költségvetési év végéig a pénzügyminiszter és a minisztertanács előzetes hozzájárulását kell kikérni.

Egy és ugyanannál az igazgatási ágazatnál fizetési osztályba (fizetési csoportba) sorozott állást segédtiszti vagy kezelői vagy altiszti; segédtiszti vagy kezelői állást altiszti állássá a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával az első bekezdésben említett idő alatt is át lehet szervezni. Altiszti állást segédtiszti vagy kezelői állásra; segédtiszti, kezelői vagy altiszti állást fizetési osztályba (fizetési csoportba) sorozott állásra, továbbá rendszeres fizetéssel egybe nem kötött alkalmaztatást fizetéssel egybekötött állásra azonban csakis a pénzügyminiszter és a minisztertanács előzetes hozzájárulásával lehet átszervezni.

8. § Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak egyes csoportjai részére akár törvénnyel, akár rendelettel létesített összes külön nyugdíjintézetek (nyugdíjalapok, nyugbérpénztárak stb.) mielőbbi felszámolása iránt a szükséges intézkedéseket megtegye.

Ettől a felszámolástól függetlenül kötelesek a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak egyes csoportjai részére létesített olyan külön nyugdíj- (nyugbér) intézetek, alapok, pénztárak, amelyeknek tagjai között létszámcsökkentés alá kerülő tisztviselők és egyéb alkalmazottak vannak, szabályzatukat (alapszabályzatukat stb.) a jelen törvény életbeléptetésének napjától számított hatvan napon belül a jelen fejezetben foglaltaknak megfelelően módosítani.

9. § Az 1924. évi július hó 1. napjától kezdve kedvezményes áron természetben való ellátásban vagy ehelyett készpénzváltságban nem részesülnek a nyugalomba helyezett azok a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak, továbbá a nyugállományú katonai (csendőr, folyamőr, vámőr) egyének, akiket akár a jelen törvény, akár korábbi jogszabály alapján tizenöt évnél rövidebb beszámítható szolgálati idővel helyeztek nyugalomba.

Az első bekezdésben említetteknek azonban jogukban áll teljes munka- és keresetképtelenségüket, illetőleg rokkantságukat hatósági tiszti orvos (vármegyei tiszti főorvos, járásorvos, törvényhatósági városi tiszti főorvos és tisztiorvos, rendezett tanácsú városi tisztiorvos), vagy a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter által kijelölt más orvos, illetőleg az államvasút nyugdíjasokra (nyugbéresekre) nézve a vezető főorvos vagy az üzletvezetőségi főorvos, a nyugállományi katonai (csendőr, folyamőr, vámőr) egyénekre nézve pedig az illetékes felülvizsgáló bizottság által újból megállapítani, amely esetben az első bekezdésben említett szabály rájuk nem nyer alkalmazást.

Ugyancsak nem nyer alkalmazást az első bekezdésben említett szabály azokra a nyugállományú katonai (csendőr, folyamőr, vámőr) egyénekre akik sérülési pótdíj élvezetében állanak.

II. FEJEZET

Szervezeti változások

10. § Komárom sz. kir. város el nem szakított része, Komárom vármegye fennhatósága alatt, rendezett tanácsú városi jogkört gyakorol és felhatalmaztatik a belügyminiszter, hogy szervezetének az 1886:XXII. tc. alapján való megalakítása iránt intézkedjék.

Tompa és Csikéria községek, valamint Kelebia lakott hely felett a fennhatóságot Bács-Bodrog vármegye gyakorolja és felhatalmaztatik a belügyminiszter, hogy az említett területen fekvő közvagyon képviseletét, kezelését és jövedelmének hovafordítását rendelettel szabályozza.

Bereg vármegye Nagylónya, Kislónya, Mátyus és Kerecseny községei ideiglenesen Szabolcs vármegyéhez csatoltatnak.

Bihar vármegye megmaradt területén a járások számába hatban, Vas vármegye megmaradt területén a járások száma kilencben, Bács-Bodrog vármegye megmaradt területén - Tompa és Csikéria községek, valamint Kelebia lakott hely területét is beleszámítva - háromban állapíttatik meg.

11. § Az alább felsorolt egyes vármegyék közigazgatása - a törvényhatóságok területeinek általános rendezéséig - ideiglenesen egyesíttetik.

A közigazgatásilag egyesített vármegyék elnevezése, székhelye és járásaiknak száma a következő:

1. "Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék"; székhelyük Győr, járásaiknak száma öt;

2. "Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék"; székhelyük Esztergom, járásaiknak száma három;

3. "Nógrád és Ilont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék": székhelyük Balassagyarmat, járásaiknak száma hét;

4. "Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék"; székhelyük Miskolc, járásaiknak száma hét;

5. "Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék"; székhelyük Mátészalka, járásaiknak száma négy. Bereg egy járással Vásárosnamény székhellyel és Szatmár hárommal;

6. "Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék"; székhelyük Nyiregyháza, járásaiknak száma kilenc;

7. "Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék"; székhelyük Makó, járásaiknak száma hat;

Abauj-Torna és Zemplén vármegyék területén a kizárólag állami igazgatási tennivalókat két vagy több vármegyére kiterjedő hatáskörrel bíró állami hatóságok látják el.

12. § A közigazgatásilag egyesített vármegyéket közigazgatási szerveik szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az egyesített vármegyék együtt alkotnának egy-egy vármegyét.

Az egymással közigazgatásilag egyesített vármegyék közös törvényhatósági bizottsága az egyes vármegyék ama legtöbb adót fizető és választott bizottsági tagjaiból alakul, akiket tagsági joguk gyakorlása személyük szerint ma is megillet, tekintet nélkül arra, hogy adóalapjuk vagy választókerületük hol fekszik.

A legtöbb adót fizető és a választott bizottsági tagok száma közt mutatkozó egyenlőtlenség kiküszöbölése iránt a belügyminiszter rendelettel intézkedik.

Az előbbi két bekezdés rendelkezései a közigazgatásilag nem egyesített, de területükben megcsonkított vármegyékre is irányadók.

A közigazgatásilag egyesített egyes vármegyék törvényhatósági bizottságainak működése a közös törvényhatósági bizottság megalakulásával megszünik.

A közigazgatásilag egyesített vármegyék közös törvényhatósági bizottsága megalakítja a közös közigazgatási bizottságot, ennek választmányait és a jogszabályok értelmében megalakítandó egyéb választmányokat és bizottságokat. Ezeknek megalakulásával a közigazgatásilag egyesített egyes vármegyék törvényhatósági bizottsága által alakított bizottságok és választmányok tagjainak megbizása megszűnik.

13. § A törvény hatálybalépte után az árvaszékek testületi szervezete megszünik és minden kérdésben az előadó-ülnök saját felelősségére intézkedik vagy határoz.

Az árvaszéki intézkedésekért elsősorban az előadó ülnök felelős; a súlyos hibákért vagy jogsértésért azonban másodsorban a véleményező ügyész és a felülvizsgáló árvaszéki elnök is felelősek.

Felhatalmaztatik a kormány, hogy a gyámügyi eljárást az 1877:XX. tc. és az 1901:XX. tc. idevonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módosításával rendeletileg szabályozza.

14. § A belügyminisztérium kebelében működött kivándorlási biztosi hivatal a törvény hatálybaléptével megszünik. A kivándorlási biztosok feladatait a belügyminiszter által megbizott központi tisztviselők látják el.

A Gyöngyös város ujjáépitéséről és rendezéséről szóló 1918:XXIII. tc. által létesített kormánybiztosi intézmény megszűnik.

Felhatalmaztatik a belügyminiszter, hogy az 1918:XXIII. tc. rendelkezéseiből kifolyólag felmerült s még megoldására váró feladatokat és kérdéseket rendelettel szabályozza.

III. FEJEZET

Önkormányzati alkalmazottak létszámának csökkentése

15. § A jelen törvény I. fejezetében úgy a létszámcsökkentés mérvére, mint egyéb tekintetben tett rendelkezéseket a vármegyei tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

Azokat a vármegyei állásokat, amelyeket a létszámcsökkentés okából meg kell szüntetni, a belügyminiszter állapítja meg és a létszámcsökkentés következtében szabályszerű elbánás alá vonandó vármegyei tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat szintén a belügyminiszter választja ki. A belügyminiszter úgy az állások megszüntetése, mint az elbocsátandók kiválasztása kérdésében a főispánnak, az alispánnak és a törvényhatósági bizottságnak saját kebeléből választott 6 tagjából alakított bizottságnak meghallgatása mellett dönt. Ha ez a bizottság a belügyminiszter részéről kitűzött határidőn belül meg nem alakul, vagy érdemleges javaslatot nem tesz: a belügyminiszter a főispán és az alispán meghallgatása után határoz.

Szabályszerű elbánás alá vonható olyan személy is, akinek állása nem szűnik meg. Azt a tisztviselőt, akinek állása megszűnt, a belügyminiszter a főispán, az alsipán és az előbbi bekezdés szerint alakított bizottság meghallgatása után, a vármegye területén képzettségének megfelelő más állásba az általános tisztújításig kirendelheti, ha a vármegyei szolgálatban való megtartása közérdekből kívánatos és a kijelölt alkalmazást hajlandó elfogadni.

Az elszakított vármegye tisztviselőjét a belügyminiszter a főispán, az alispán és a második bekezdés értelmében alakított bizottság meghallgatása után, az általános tisztújításig bármelyik vármegyébe vagy központi hatósághoz kirendelheti. Ugyanilyen elbánás alá esnek a megcsonkított vármegyék olyan tisztviselői, akik saját vármegyéjükben el nem helyezhetők, ha a szolgálatban való megtartásuk közérdekből kívánatos és a kijelölt alkalmazást elfogadják.

A létszám felett történt beosztásokat e törvény hatálybaléptével meg kell szüntetni és a beosztott alkalmazottakkal szemben az előbbi bekezdések értelmében kell eljárni.

16. § A városok - ideszámítva Budapest székesfővárost is - továbbá az állam részéről anyagi támogatásban részesülő önkormányzati testületek kötelesek e törvény I. fejezetének rendelkezéseit saját alkalmazottaikra alkalmazni. Amennyiben e kötelezettségüknek nem tennének eleget, a szükséges intézkedéseket az illetékes miniszter van jogosítva megtenni.

A megcsonkított területű városok és községek alkalmazottait a belügyminiszter szabályszerű elbánás alá vonhatja.

17. § Tartozik a minisztérium a nemzetgyűlésnek 1924. évi március hó 31-éig részletes jelentést tenni az önkormányzati alkalmazottak létszámcsökkentése tekintetében tett intézkedésekről, amely jelentésben az önkormányzati háztartások legutóbbi költségvetéseiben hozott létszámot kell alapul venni és ugyanevvel a tagolással kell - a tisztviselők és egyéb alkalmazottak különböző csoportja szerint - kimutatni az elrendelt létszámcsökkentéseket.

Egyidejűleg a minisztérium arról is jelentést köteles tenni, hogy az önkormányzati alkalmazottak létszámcsökkentésével együtt a közigazgatási szolgálatban mily szervezeti változások és egyszerűsítések vitettek keresztül.

IV. FEJEZET

A létszámcsökkentés folytán a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hatáskörében szükséges rendelkezések

18. § A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy az államsegélyes nem állami tanári, tanítói és óvónői állások számát az állam pénzügyi helyzetén kívül az illető iskolára utalt tankötelesek beiskolázási lehetőségeinek mérlegelésével, az iskolafentartó és hitelfelekezeti iskoláknál a felettes egyházi hatóság meghallgatása után apaszthassa, szükség esetén az egész tanintézet állami segélyezését megszüntethesse. Ez a felhatalmazás 1924. évi december hó 31-én hatályát veszti.

Két vagy több elemi népiskolával bíró olyan községben és egyéb lakott helyen, ahol a mindennapi tankötelesek száma az utolsó 10 év átlaga szerint a hatvanat meg nem haladja, ez iskolák államsegélyét meg kell szüntetni, helyettük - ha csak az eddigi iskolafentartó az iskolát a saját költségén továbbra is fenn nem tartja - egyetlen községi vagy állami iskolát kell állítani s az eddigi iskolafentartók kötelesek helyiségeiket kívánatra állami vagy községi iskola céljaira bérbeadni. Ez esetben a község, illetve az állam az iskolát a bérbeadó egyházközségnek egyházi és közművelődési célra a tanítási időn kívül köteles rendelkezésére bocsátani.

19. § A vallás- és közoktatásügyi minisztert jelen törvény felhatalmazza, hogy az elemi népiskolai tanítók és óvónők közigazgatási ügyeinek egyszerűsítése iránt kinevezési jogának fentartásával rendeleti úton intézkedjék.

20. § Felhatalmaztatik a kormány, hogy az 1875:XXXII. törvénycikkel alkotott országos tanítói nyugdíj- és gyámalap kötelékébe tartozó állami tanítók és óvók nyugdíjügyében az 1924. évi július hó 1-jétől kezdődőleg az 1912:LXV. tc., a nem állami tanítók és óvók nyugdíjügyében pedig ugyancsak a fenti időponttól az 1914:XXXVI. tc. határozmányait alkalmazza és az ebből kifolyólag szükségesnek mutatkozó szabáyozások iránt, amennyiben az elkerülhetetlenül szükséges, az érvényben álló törvényes rendelkezésektől eltérően is, rendeleti úton intézkedjék.

21. § A vallás- és közoktatásügyi minisztérium fogalmazó karában való kinevezés az 1883:I. tc.-ben foglalt feltételeken felül bizonyos egyetemi tantárgyak hallgatásától, a fogalmazói karban való véglegesítés pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megállapítandó vizsgálat sikeres letételétől tétetik függővé.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

22. § A jelen törvény alapján elbocsátott tisztviselők és egyéb alkalmazottak az állam súlyos pénzügyi helyzetének parancsoló szükséglete folytán bocsáttatnak el. E tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak a gazdasági életben való mielőbbi elhelyezkedése közérdek. Más pályákon való elhelyezkedésük előmozdítása céljából állami támogatással közvetítőirodát kell létesíteni.

23. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép életbe és végrehajtásával az érdekelt miniszterek bizatnak meg.





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat