csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1918-1945   1918-1929   1927. évi VII. törvénycikk

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1927. évi VII. törvénycikk

a Trianoni Békeszerződés katonai rendelkezései között foglalt egyes tilalmak és korlátozások végrehajtásáról szóló 1922. évi XI. tc. I. fejezete némely rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról

Az 1. § 1. Az 1922:XI. tc. I. fejezete 1. §-ában foglalt táblázatos kimutatás akként módosul, hogy:

a) a magyar kir. vámőrség fegyverszükséglete a következőkben állapíttatik meg:

kézi lőfegyverek, karabélyok, szuronyok 5225 db (ehhez képest a táblázaton feltüntetett végösszeg 59,235-re emelkedik);

hadi pisztolyok 1100 db (ehhez képest a táblázaton feltüntetett végösszeg 29,022-re emelkedik);

kard 1160 db (ehhez képest a táblázaton feltüntetett végösszeg 21,721-re emelkedik);

b) a kimutatás folytatólag a következő szöveggel egészíttetik ki:

A m. kir. államrendőrség kizárólagos használatára 12 páncélkocsi. E páncélkocsik egy gépfegyverrel szerelhetők fel, de hernyóláncokkal vagy olyan készülékekkel, melyek utakon kívül való használhatóságukat lehetővé tennék, nem láthatók el.

c) A kimutatás utolsó vízszintes rovataként felveendő:

"Gáz elleni védőkészülék" és e cím alatt a "m. kir. honvédség" és az "összesen" függélyes rovatokba írandó: "52,500".

2. Az 1922:XI. tc. 1. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A békeszerződés 119. Cikke értelmében tilos használni és gyártani: lángvetőt, fojtó-, mérgező- vagy hasonló gázokat, valamint más hasonló folyadékokat, anyagokat, az említett gyártmányok gyártására, megőrzésére és használatára szolgáló különleges anyagokat. Ez a tilalom kiterjed az említett anyagok előállítását célzó eljárások és készülékek alkalmazására is. Szigorúan tilos bárhol is kísérletezni ilynemű gázokkal. Egyetlen kivételt képeznek a védőálarcok működésének ellenőrzésére szánt kísérletek. Ezen utóbbi kísérletek csak a védőálarcokat gyártó üzem laboratoriumában végezhetők;

páncélkocsit - a m. kir. államrendőrség számára kivételképpen engedélyezetteken kívül (jelen § 1. pontja b) betűje), - tankot vagy hadicélt szolgáló más ilyen gépet.

Hadianyagként való felhasználásra önmagában alkalmas, vagyis a jelen törvény 2. §-ának 1. pontjában felsorolt hadianyag közé tartozó tárgyak előállítására irányuló találmányokat kizárólag a m. kir. kormány ellenőrzése alatt működő állami hadianyaggyárban szabad hasznosítani.

2. § Az 1922:XI. tc. 2. § helyébe a következő rendelkezés lép:

1. A békeszerződés 115. Cikke értelmében az alább felsorolt hadianyagot csakis az állami gyárban szabad előállítani:

1. ágyú, tarack és mozsár;

2. lövegtalp, csőelőrevivő készülék és ágyúk, tarackok és mozsarak felszerelési kellékei;

3. ágyúk, tarackok és mozsarak lőszere;

4. ágyúk, tarackok és mozsarak befejezett lövedékelemei;

5. aknavetők lövegtalpai és felszerelése;

6. aknavetők lőszere;

7. minden hordozható hadifegyver, gépfegyver (a pisztolyok közül hadifegyvernek tekintendő: 1. mindenféle kaliberű pisztoly, önműködő pisztoly és revolver, melynek csöve 10 cm-nél hosszabb; 2. a csőhosszra való tekintet nélkül minden pisztoly, melynek kalibere 6.5 mm-nél nagyobb;

8. kard, lándzsa, szurony;

9. mindenféle mintájú lőszer, hordozható hadifegyver és gépfegyver részére;

10. kézi és fegyvergránátok;

11. hadilőpor;

12. a jelen felsorolásban előforduló minden fegyver alkatrészei és pótrészei;

13. különleges tüzérségi lőszerkocsik és fémből készült katonai kocsik.

A gyár üzemét akként kell megállapítani, a gépi berendezését is akként kell megszabni, hogy a gyártható mennyiségek az alábbi mennyiségeket meg ne haladják:

kézilőfegyver, karabély szurony havonta 300 db

hadipisztoly havonta 80 db

gépfegyver havonta 5 db

géppisztoly havonta 5 db

löveg a hozzávaló talppal évente 2 db

aknavető évente 2 db

lőszer kézilőfegyver, karabély, gépfegyver, pisztoly és géppisztoly számára munkanaponként 50,000 db

tüzérségi lőszer munkanaponként 40 lövésre

aknaverő lőszer munkanaponként 10 lövésre

kézigránát évente 175,000 db

kifogástalan lőpor, beleszámítva a polgári célokra, továbbá a gránátok belső töltéséhez szükséges mennyiséget évente 125 tonna

nitrocelulose, beleszámítva a lőpor és egyéb hadianyag gyártásához szükséges mennyiséget is évente 110 tonna

A jelen törvény 1. §-ának 1. bekezdésében felsorolt alakulatok számára szükséges preciziós és optikai készülékek, valamint a lőszergyártáshoz szükséges gyutacsok a magániparban is előállíthatók, de az ezekből évente megrendelhető mennyiség az alábbi mennyiségeket meg nem haladhatja:

20 irányzótávcső,

10 irányzótű,

10 ütegtávcső,

20 tájoló,

25 távolságmérő,

20 collimátor és gyutacsok a megállapított lőszer mennyiségéhez mérten.

2. Az állami hadianyaggyár négy különböző részben elkülönítve az alábbiak szerint állíttatik fel:

I. Hadilőpor gyártására:

A balatoni lőporgyár Fűzfő mellett. Ez az üzem kerítéssel elkülönítendő a környéken levő egyéb polgári gyáraktól;

II. Ágyúk és aknavetők gyártására:

A diósgyőri állami vasgyár mellett egy üzem. Ez az üzem elkülönítendő és megkülönböztetendő a gyár egyéb üzemeitől;

III. Lőfegyverek és gépfegyverek gyártására:

A budapesti fegyver- és gépgyár mellett egy üzem. Ez az üzem a szomszédos polgári műhelyektől teljesen elkülönítendő;

IV. Tüzérségi és gyalogsági lőszer, valamint kézigránát egyesített gyártására és ezen lőszerek töltésére:

Csepelen a Weisz Manfréd-gyár mellett több épületből álló üzem, mely kerítéssel teljesen elkülönítendő.

Az üzemnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) úgy a műszaki, mint az igazgatósági központi vezetésnek állami kézben kell lennie;

b) az üzem különböző szakaszainak az előbbi bekezdésben említett központi vezetésnek alárendelve ugyancsak állami vezetés alatt kell állaniok. A szomszédos magánüzemeknek minden műszaki vagy igazgatási beavatkozását teljesen ki kell zárni;

c) az üzem részére szükséges helyiségeket az államnak kell vásárolnia vagy bérbe kell vennie. A gyártás csak állami tulajdont képező gépekkel és állami munkásokkal végezhető;

d) a gyártás különböző fokozatainak folytatólagos megállapításánál alapelvül kell szolgálnia, hogy a magánipar az állami üzemnek csak nyersanyagot és csak oly módon előkészített cikkeket szállíthat, melyek katonai jelleggel nem bírnak. Azon pillanattól kezdve, midőn a gyártás a gyártott cikkeknek katonai jelleget ad, a gyártást kizárólag az állami üzem szakaszaiban kell eszközölni;

e) az állami gyárban munkaszünetek elkerülése érdekében polgári iparcikkek is előállíthatók, azonban azzal a korlátozással, hogy ehhez a munkához is csak az engedélyezett személyzet és gépek (3. §) használhatók fel;

f) az állami üzem négy részének a fenntiekben meghatározott módon való felállítása után az állami üzem említett részei mellett lévő magánüzemek nem foglalkozhatnak többé hadianyag-gyártással, ez kizárólag csak az állami üzem fenntemlített részeiben történhetik.

3. § Az 1922:XI. tc. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Az állami üzem négy részében felállított gépek számát, valamint a hadianyaggyár személyzetének létszámát a honvédelmi miniszter állapítja meg és a gépek jegyzékét, valamint a személyzeti létszámot a jelen törvény életbelépésétől számított hat héten belül a Honvédségi Közlönyben kihirdeti. A gépi berendezés számán, valamint a személyzeti létszámban eszközlendő minden változtatást, legalább 14 nappal annak keresztülvitele előtt ugyancsak ki kell hirdetni a Honvédségi Közlönyben.

4. § Az 1922:XI. tc. 4. § helyébe a következő rendelkezés lép:

A békeszerződés 118., illetőleg 119. Cikke értelmében tilos mindennemű fegyvernek, lőszernek és hadianyagnak Magyarországba behozatala vagy Magyarországból kivitele.

A jelen § szempontjából a következő eszközök és anyagok tekintetnek hadianyagnak:

1. mindenféle mintájú ágyú, tarack és mozsár;

2. mindenféle mintájú lövegtalp, csőelőrevivő készülék és ágyúk, tarackok és mozsarak felszerelési kellékei;

3. mindenféle kaliberű ágyú, tarack és mozsár lőszere;

4. ágyúk, tarackok és mozsarak mindenféle kaliberű befejezett lövedék elemei;

5. mindenféle kaliberű és mintájú aknavetők lövegtalpai és felszerelései;

6. mindenféle kaliberű és mintájú aknavetők lőszere;

7. minden hordozható hadifegyver, minden mintájú gépfegyver és szállítási eszközei (géppisztolyok és revolverek közül hadifegyvernek tekintendő: 1. mindenféle kaliberű pisztoly, melynek csöve 10 cm-nél hosszabb; 2. a csőhosszra való tekintet nélkül minden pisztoly, melynek kalibere 6.5 mm-nél nagyobb);

8. kard, lándzsa, bajonett stb.

9. mindenféle mintájú lőszer hordozható hadifegyver és gépfegyver részére;

10. katonai célzó, időzítési, távolságmérő és hangmérő készülékek;

11. katonai megfigyelő kocsik, létrák és felszerelés;

12. katonai célú optikai készülékek;

13. kézi- és fegyvergránátok;

14. a háború folyamán használt mérgező készítmények és általában minden olyan méreggyártmány, amely ipari, mezőgazdasági, vagy orvosi célra nem alkalmas, de mint méregkészítmény háború idején felhasználható. A folyékony chlórnak behozatala és kivitele kivételképen meg van engedve;

15. füstfejlesztő, lángvető és gázfejlesztő készülékek;

16. hadilőpor, nevezetesen a nitrocellulose és nitroglicerin összetételű lőporok.

Kivételképpen mégis meg van engedve a behozatala és kivitele:

a) nitrocellulose vagy nitroglycerin összetételű vadászlőpornak, vadász- és sportfegyverek részére készült töltényekben (fémtokokban) vagy legfeljebb egyenként 2 kg súlyú fémdobozokban (a szállítás faládákban történik, amelyeknek teljes súlya 50 kg-nál több nem lehet). Vadászlőpor alatt az alkalmazásban levő hadifegyverekben kitaszító erő szempontjából használhatatlan lőport kell érteni;

b) a vadász- és sportfegyverek céljaira szolgáló fekete lőpornak;

17. robbantószerek és különösen a nitrátos robbantószerek, azaz a molekulákban kettőnél több nitrát részt tartalmazó szerves robbantó készítmények.

Kivételképen mégis meg van engedve a behozatala és kivitele:

a) a trinitronaphtalinnak;

b) a legalább 5% metabinitrotoluen-nal elegyített és 74ø-nál nem magasabb fagyponttal bíró (száraz termék) nyers trinitrotoluennak;

c) a töltényekbe foglalt vagy 2 kg-nál nem súlyosabb csomagokba zárt bányarobbantószereknek.

Bányarobbantószerek alatt a következőket kell érteni:

a nitroglicerin bázisú dinamit vagy dinamit cellák típusú robbantószereket;

a 25%-nál kevesebb szerves nitrát származékot tartalmazó ammoniáknitrátos robbantószereket;

a 35%-nál kevesebb szerves származékot tartalmazó chlorátos és perchlorátos robbantószereket;

a bányászati célokra készült feketelőpor-típusú keverékeket beleértve a bányazsinórokat is.

A tiszta vagy ásványi sókkal kevert ammoniákos nitrát nem tekinthető gyakorlatilag felhasználható robbantószernek és így az azzal való kereskedés szabad.

Ezenkívül kivételképpen meg van engedve évenként 5 tonna trinitrotoluennak bányagyújtózsinórok céljaira való behozatala.

18. Nitrocellulose és nitrocellulose alapú keverékek, tekintet nélkül arra, hogy nitroglicerint tartalmaznak-e vagy sem.

Kivételképen meg van engedve a behozatala és kivitele:

a) a 12.5%-nál csekélyebb nitrogéntartalmú oldható gyapotoknak, (collodiumos gyapotok);

b) oly kocsonyásított nitrocelluloset tartalmazó nitrocellulose alapú keverékeknek (celluloid stb.), amelyeknek összes nitrátos nitrogén tartalma nem több 10.9%-nál és több mint 10% kámforral vagy valamely holt anyaggal vannak telítve;

c) a celluloid számára szolgáló nyersanyagnak; oly félig kocsonyásított keverék, amely 10.9%-nál kevesebb nitrátos nitrogént és 18%-nál több kámfort vagy kámforpótlékot tartalmaz;

d) a fénymáz, kenőcsök stb. készítésére szánt oldatoknak, oly nitrocellulose felbomlása útján előállított folyékony oldatok, melyek 12.5%-nál kevesebb nitrogént vontak el valamely acetonos, alkoholos, alkoholéteres vagy más hasonló oldóanyagból;

19. robbantók és gyutacsok;

Kivételképen meg van engedve a bányarobbantók és gyutacsok (beleértve a villamos bányarobbantókat is) behozatala és kivitele.

20. robbantó zsinórok;

21. hadi- vagy vadászfegyver töltényekhez szükséges gyujtók.

Kivételképen meg van engedve a behozatala és kivitele:

a) a vadásztöltényekhez szükséges gyujtóknak, feltéve, hogy azok a használatban levő hadifegyverek töltényeihez nem használhatók;

b) a fényűzési fegyverek részére szánt lőszernek;

22. páncélautók, tankok és hasonló gépek;

23. páncélvonatok;

24. lövészárokvédőanyag;

25. katonai hidak és azok építőanyaga;

26. lőszerszállításra szolgáló különleges kocsik;

27. katonai fényszórók;

28. jelző és világító rakéták;

29. tábori drótnélküli távíróberendezések és mindenféle más típusú katonai jeleket leadó, felvevő és felfogó készülékek;

30. tábori telefonkészülékek;

31. árkászkocsik;

32. mozgó tábori konyhák;

33. különleges tűzérségi vontatókocsik és katonai célokra átalakított gépkocsik;

34. tábori mozgó kovácsműhelyek;

35. tábori műhelyek, katonai jellegű tábori eszközök;

36. szerszámok és különleges gépek, fegyverek és lőszer gyártására;

37. katonai mintájú villamos és hidrogén energiatermelő kocsik;

38. tábori sütődék;

39. a jelen jegyzékben előforduló mindennemű fegyver alkatrészei és pótrészei;

40. kifejezetten katonai jellegű lószerszámok;

41. kifejezetten katonai jellegű ruházat és felszerelés, személyek vagy alakulatok részére;

42. minden a 11., 22., 26., 31., 32., 33., 34., 35., 37. és 38. tétel alatt nem foglalt gördülő katonai anyag.

5. § Felhatalmaztatik a kormány, hogy a 2. § 2. pontjában foglalt rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban felmerülő költségek fedezésére legfeljebb 720,000 pengőt az 1926/27. költségvetési évben felhasználhasson. A felhasznált összeget a honvédelmi tárca 1926/27. évi költségvetésében a Csapatok cím 3. rovatán kell elszámolni.

6. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe. Végrehajtásával a honvédelmi és a pénzügyminiszter bízatik meg.





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat