|
1949. évi XXVIII. törvény
az 1950. évi állami költségvetésről
Az 1950. évi állami költségvetés a hároméves terv eredményeire és az ötéves terv irányszámaira épül. A költségvetés hűen tükrözi vissza népünk 1950. évi munkatervét.
Kiadásaink között túlsúlyba kerültek a népgazdaság fejlesztésére, népünk szociális és kulturális felemelkedésére szolgáló kiadások, szemben a tőkésállamokkal, ahol a kiadások döntő többsége a tőkésrend elnyomó szerveinek és a rendszer érdekeit maradék nélkül kiszolgáló bürokráciájának fenntartását célozza.
Szemben a tőkésállamok ezer visszaélési lehetőséget nyujtó költségvetéseivel, a mi költségvetésünk mind teljesebb mértékben vonja be az összes közületi kiadásokat a maga körébe és, helyezi azokat államunk ellenőrző szerveinek és magának a népnek tényleges ellenőrzése alá.
Míg a tőkés állam bevételeinek fő forrása a dolgozó tömegekre hárított súlyos adók, a mi bevételeink többsége állami vállalatainktól származik, azokból a többletekből, amelyek azelőtt a tőkések gazdagodását szolgálták. Állami vállalataink egyre szélesebben tárják fel azokat az új bevételi forrásokat, amelyek csak a nép államában ismeretesek. A dolgozók munkaversenyeivel, a termelékenység fokozásával, a régi termelőeszközök célszerű felhasználásával olyan eredményeket érnek el, amelyek új és új bevételi forrásokat nyitnak meg a költségvetés részére és lehetővé teszik fejlődésünk meggyorsítását a szocializmus felé vezető úton.
1. § (1) Az 1950. évre a magyar állami igazgatás
rendes kiadásai:
Hatmilliárdkettőszázötvenhétmillióötszáztizenhatezerötven (6.257,516.050) forintban,
átmeneti kiadásai:
kettőmilliárdháromszázkilencmillióhétszázhetvenhatezerötven (2.309,776.050) forintban,
rendkívüli kiadásai:
Egymilliárdhatszázharminchétmillióegyszáznyolcvannyolcezerkilencszáz (1.637,188.900) forintban, illetőleg az első ötéves népgazdasági terv céljaira előirányzott Hétmilliárdkettőszázötvenmillió (7.250,000.000) forinttal együtt Nyolcmilliárdnyolcszáznyolcvanhétmillióegyszáznyolcvannyolcezerkilencszáz (8.887,188.900) forintban,
összes kiadásai tehát:
Tizenhétmilliárdnégyszázötvermégymilliónégyszáznyolcvanegyezer (17.454,481.000) forintban határoztatnak meg.
A kiegyenlítő kiadások összege:
Hétszáztizenhatmillióhétszázkilencvennégyezerhatszáz (716,794.600) forint.
(2) Az 1950. évre a magyar állami igazgatás rendes bevételei:
Tizenhatmilliárd ötszázharminckilencmillió ötszázhatvanegyezerötszáz (16.539,561.500) forintban,
átmeneti bevételei:
Kilencszázhetvennégymillióhétszázezerkettőszáz (974,700.200) forintban,
rendkívüli bevételei:
Huszonkettő millió hétszázkilencvenháromezer háromszáz (22,793.300) forintban,
összes bevételei tehát:
Tizenhétmilliárdötszázharminchétmillióötvenötezer (17.537,055.000) forintban határoztatnak meg.
A kiegyenlítő bevételek összege:
Hétszáztizenhatmillióhétszázkilencvennégyezerhatszáz (716,794.600) forint.
| (3) Az 1950. költségvetési évre az (1) bekezdésben meghatározott és összesen |
17.454,481.000 |
| forintot kitevő rendes, átmeneti és rendkívüli kiadásokat a (2) bekezdésben meghatározott és összesen |
17.537,055.000 |
| forintot kitevő rendes, átmeneti és rendkívüli bevételek | 82,574.000 |
| forinttal haladják meg, mely összeget a pénztári készletek gyarapítására kell fordítani. | |
2. § (1) A területi önkormányzatok 1950. évi
rendes kiadásai:
Egymilliárdegyszázötvenhatmilliónyolcszázkilencvenötezerháromszáz-ötvenkettő (1.156,895.352) forintban,
átmeneti kiadásai:
Huszonkilencmilliókettőszáztizenkilencezerháromszáznyolcvanhárom (29,219.383) forintban,
rendkívüli kiadásai:
Ötvennégymilliónégyszázhuszonhétezerötszázötvenkettő (54,427.552 forintban,
összes kiadásai tehát:
Egymilliárdkettőszáznegyenmillióötszáznegyvenkettőezerkettőszáz-nyolcvanhét (1.240,542.287) forintban, illetőleg Budapest főváros előre nem látott kiadásaira előirányzott Húszmillió (20,000.000) forint póthitelkeret számításbavétele után
Egymilliárdkettőszázhatvanmillióötszáznegyvenkettőezerkettőszáz-nyolcvanhét (1.260,542.287) forintban jóváhagyólag tudomásul vétetnek.
A kiegyenlítő kiadások összege:
Harmincegymilliókilencszáznyolvanhétezerhétszázharmincegy (31,987.731) forint.
(2) A területi önkormányzatok 1950. évi
rendes bevételei:
Hatszázhuszonhétmillióhétszázhatvanháromezernyolcszáznegyvenegy (627,63.841) forintban,
átmeneti bevételei:
Hárommillióegyszázháromezerkilencszázkilencvennyolc (3,103.998) forintban,
rendkívüli bevételei:
Háromszázharmincnégyezerötszázhetvenhárom (334.573) forintban,
összes bevételei tehát:
Hatszázharmincegymilliókettőszázkettőezernégyszáztizenkettő (631,202.412) forintban jóváhagyólag tudomásul vétetnek.
A kiegyenlítő bevételek összege:
Harmincegymilliókilencszáznyolcvanhétezerhétszázharmincegy (31,987.731) forint.
| (3) A területi önkormányzatoknak a 2. § (1) bekezdésében jóváhagyólag tudomásul vett és összesen |
1.260.542.287 |
| forintot kitevő kiadásai a 2. § (2) bekezdésében megjelölt | 631,202.412 |
| forintot kitevő bevételeket | 629,339.875 |
forinttal haladják meg, mely hiányról az állami igazgatás 1950. évre megállapított kiadásai között gondoskodás történt.
3. § (1) Az állami költségvetésbe az 1950. évre felvett társadalombiztosítási szervek
rendes kiadásai:
Egymilliárdkettőszázhuszonnyolcmilliónégyszázhuszonkilencezer (1.228,429.000) forintban,
átmeneti kiadásai:
Nyolcszázkilencvenhatezer (896.000) forintban,
rendkívüli kiadásai:
Hétszáznegyvenhétezer (747.000) forintban,
összes kiadásai tehát:
Egymilliárdkettőszázharmincmillióhetvenkettőezer (1.230,072.000) forintban jóváhagyólag tudomásul vétetnek.
A kiegyenlítő kiadások összege:
Egymilliárdkettőszázkilencvenhétmillióhétszázhetvennégyezeregyszáz (1.297,774.100) forint.
(2) Az állami költségvetésbe az 1950. évre felvett társadalombiztosítási szervek
bevételei:
Egymilliárdkettőszáznyolcvankettőmillióhétszázkilencvenhétezer (1.282,797.000) forintban jóváhagyólag tudomásul vétetnek.
A kiegyenlítő bevételek összege:
Egymilliárdkettőszázkilencvenhétmillióhétszázhetvennégyezeregyszáz (1.297,774.100) forint.
| (3) Az 1950. költségvetési évre az állami költségvetésbe felvett társadalombiztosítási szerveknek a 3. § (1) bekezdésében jóváhagyólag tudomásul vett és összesen |
1.230.072.000 |
| forintot kitevő kiadásait a 3. § (2) bekezdésében megjelölt | 1.282,797.000 |
| forintot kitevő bevételek | 52,725.000 |
forinttal haladják meg, mely összegnek a pénztári készletek gyarapítására fordítása tudomásul vétetik.
4. § Az 1. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott, továbbá a 2. § (1) és (2) bekezdéseiben és a 3. § (1) és (2) bekezdéseiben jóváhagyólag tudomásul vett kiadásoknak és bevételeknek az egyes költségvetési csoportok, fejezetek, címek, alcímek, rovatok és alrovatok szerint való megoszlására a részletes állami költségvetés irányadó.
5. § Az egyenesadók, forgalmi adók, vámok, illetékek, vállalati nyereségek és az állam egyéb bevételei a mindenkor fennálló törvényes rendelkezések keretében az 1950. költségvetési évre ezennel megajánltatnak avégből, hogy az államnak az 1. § (2) bekezdésében megjelölt jövedelmei és egyéb bevételei felhasználhatók legyenek.
6. § (1) Az 1949. évi V. törvény 5. §-a hatályát veszti és helyébe - az 1897. évi XX. törvény 16. §-a első és második bekezdéseinek kiegészítéseként - a következő rendelkezések lépnek:
(2) Ha a kiadás jelentéktelen összegű vagy elodázhatatlan, avagy az Országgyűlés együttnemléte miatt pót-, illetőleg rendkívüli hitel nem eszközölhető ki és a késedelem jelentős államháztartási vagy más országos érdek veszélyeztetésével járna, a kiadást elvi jelentőséggel nem bíró és az Ötszázezer forintot el nem érő összegű igények tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása után, az elvi jelentőségű, továbbá az Ötszázezer forintot meghaladó összegű igények tekintetében pedig a pénzügyminiszter előzetes állásfoglalása és a Népgazdasági Tanács véleményezése után a Minisztertanács engedélyezheti. Ezekre a kiadásokra nézve a Minisztertanács a pénzügyminiszter által a költségvetés végrehajtásáról készített évi jelentés tárgyalása alkalmával nyerhet felmentést.
(3) A Minisztertanács a kiadás engedélyezését attól teheti függővé, hogy az érdekelt tárca költségvetési hitelének keretében a (2) bekezdésben említett kiadás fedezetéül a költségvetési évben más címnél, alcímnél, rovatnál vagy alrovatnál a költségvetésben megállapított hitellel szemben megtakarítást kell elérnie.
(4) Ötszázezer forintnál kisebb összegű, megtakarítással teljes egészében ellensúlyozott pót-, illetőleg rendkívüli hitelt az illetékes miniszternek vagy távollétében helyettesének aláírásával ellátott előterjesztésére a pénzügyminiszter engedélyezhet. Ezekről a pót-, illetőleg rendkívüli hitelekről a pénzügyminiszter a Minisztertanácshoz a költségvetési év végén tárcánkint köteles összesített bejelentést tenni.
(5) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy (2) bekezdésben megállapított kiadásoknak az 1. § (2) bekezdésében megjelölt jövedelmekből és bevételekből nem fedezhető összegét hitelműveletek útján fedezhesse.
7. § (1) Az 1. § (2) bekezdésében megjelölt és az 5. §-ban megajánlott jövedelmek és bevételek csak a költségvetésben megállapított kiadásokra fordíthatók. Átruházni a kiadásokra megállapított összegeket a kiadásoknak csoportjai, fejezetei, címei, alcímei, rovatai, alrovatai között általában nem lehet. Ezeket a rendelkezéséket a területi önkormányzatok és a társadalombiztosítási szervek kiadásaira is alkalmazni kell.
(2) Kivételnek van helye a 2 csoport, 2. fejezet 0, 1, 2 címei, alcímei, összes rovatai és alrovatai között.
8. § Az 1950. évi költségvetésben a kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a költségvetési éven túlterjedő felhasználási idő megállapításának helye nincsen.
9. § A jelen törvény az 1950. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
| 
