csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1990-   1990-1994   1991. évi XXXI. törvény

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1991. évi XXXI. törvény

a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről

1. § A Magyar Köztársaság nagyra becsüli a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységet. Ezek elismerésére az Országgyűlés Magyar Köztársasági Érdemrendet és Magyar Köztársasági Érdemkeresztet alapít.

2. § (1) A Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnöknek a Kormány hozzájárulásával tett előterjesztésére, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet a feladatköre alapján illetékes miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza.

(2) Külföldi állampolgár esetében a külügyminiszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek az előterjesztésre.

(3) Magyar állampolgár számára külföldi állami kitüntetés viselését a külügyminiszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök engedélyezi.

3. § (1) A Magyar Köztársasági Érdemrendet és Érdemkeresztet a köztársasági elnök vagy személyes megbízottja adja át ünnepélyes körülmények között.

(2) A kitüntetett az adományozást igazoló okiratot kap.

(3) A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt adományozásáról szóló határozatot a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(4) A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt adományozásával kapcsolatos teendőket a Köztársasági Elnöki Hivatal látja el; az ezekkel összefüggő kiadások fedezetét a Hivatal költségvetésében kell biztosítani.

4. § A Magyar Köztársasági Érdemrenddel és Érdemkereszttel kapcsolatos részletes szabályokat az 1. számú mellékletben foglalt alapszabály tartalmazza.

5. § (1) E törvény 1991. augusztus hó 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejűleg a törvény 2. számú mellékletében felsorolt jogszabályok és minisztertanácsi határozatok a hatályukat vesztik.

(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően adományozott kitüntetések tovább viselhetők, kivéve a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet, az 1956 után adományozott Szabadság Érdemrendet, valamint azokat a kitüntetéseket, amelyeknek viselését jogszabály megtiltotta.

6. § E törvényt a Kossuth-díjra és a Széchenyi-díjra akkor kell alkalmazni, ha az e díjakról szóló 1990. évi XII. törvény eltérően nem rendelkezik.

7. § (1) A miniszter szakmai, az önkormányzat helyi jellegű kitüntető címet, díjat, oklevelet, plakettet stb. alapíthat és adományozhat, ezek azonban sem elnevezésükben, sem külső formájukban nem hasonlíthatnak a Magyar Köztársasági Érdemrendhez és Érdemkereszthez, illetőleg a Kossuth-díjhoz és a Széchenyi-díjhoz, valamint - a kitüntető cím kivételével - nem viselhetők.

(2) A belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter a fegyveres erőknél, a rendőrségnél és a rendészeti szerveknél szolgálatot teljesítők részére szolgálati jeleket alapíthat.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint alapított elismerések közül csak a díjakkal jár jutalom, amely az általános szabályok szerint adóköteles.

8. § A miniszter, illetőleg az önkormányzat képviselő testülete 1991. december 31-ig köteles felülvizsgálni azokat a jogszabályokat, amelyekkel díjat, kitüntető címet, jelvényt stb. alapított, és mindazokat hatályon kívül helyezni, amelyek nem állnak összhangban e törvény rendelkezéseivel.

1. számú melléklet az 1991. évi XXXI. törvényhez

I. A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt alapszabályai

A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt adományozása

1. § (1) A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt a független és demokratikus Magyarország érdekeinek elősegítése, valamint támogatása körül kimagasló érdemeket szerzett magyar és külföldi állampolgároknak adományozható, külön polgári és katonai tagozattal.

(2) A Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnöknek a Kormány hozzájárulásával tett előterjesztésére, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet a feladatköre alapján illetékes miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza.

(3) Külföldi állampolgárok esetében a külügyminiszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek az előterjesztésre.

A Magyar Köztársasági Érdemrend

2. § (1) A Magyar Köztársasági Érdemrend a középpont felé összefutó szárú, fehér zománcos kereszt. Ennek közepén a köralakú éremfelületen zöld színű, zománcozott babérkoszorúval övezett piros mezőben a Magyar Köztársaság címere van. A hátoldalon a köralakú éremfelület arany, rajta 1946., az alapítás és 1991., az újjáalapítás évszáma. A kereszt szárai arany, ezen belül a polgári tagozatnál keskeny zöld, a katonai tagozatnál keskeny piros zománcszegélyűek.

(2) A Magyar Köztársasági Érdemrend szalagja a polgári tagozatnál keskeny piros-fehér szegélyezésű sötét smaragdzöld színű, a katonai tagozatnál keskeny zöld-fehér szegélyezésű élénk piros színű.

3. § (1) A Magyar Köztársasági Érdemrend fokozatai:

a) nagykereszt,

b) középkereszt a csillaggal,

c) középkereszt,

d) tisztikereszt,

e) kiskereszt.

(2) A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje 56 mm átmérőjű. A jobb vállról a bal csípő felé húzódó 100 mm széles szalagon viselendő. A polgári tagozat nagykeresztjének szalagján a 88 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 2 mm széles fehér és 4 mm széles piros csík szegélyezi. A katonai tagozat nagykeresztjének szalagján a 88 mm széles piros sávot jobbról-balról 2 mm széles fehér és 4 mm széles zöld csík szegélyezi. A nagykereszthez nyolc egyenlő sugarú, a bal mellre tűzendő ezüstös, domború csillag jár. Ennek átmérője 90 mm, közepét a 2. § (1) bekezdésében leírt kereszt ékesíti.

(3) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 52 mm átmérőjű. 40 mm széles szalagon a nyakban viselendő. A polgári tagozat középkeresztjének szalagján a 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles piros csík szegélyezi. A katonai tagozat középkeresztjének szalagján a 34 mm széles piros sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles zöld csík szegélyezi. A középkereszthez a jobb mellre tűzendő, nyolc egyenlő sugarú, ezüstös, domború csillag adományozható. Ennek átmérője 80 mm, közepét a 2. § (1) bekezdésében leírt kereszt ékesíti.

(4) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 52 mm átmérőjű. A bal mellre tűzve viselendő, szalagja nincs.

(5) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 42 mm átmérőjű. A polgári tagozat kiskeresztjének a háromszög alakban összehajtott 40 mm széles szalagján a 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles piros sáv szegélyezi. A katonai tagozat kiskeresztjének háromszög alakban összehajtott 40 mm széles szalagján a 34 mm széles piros sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles zöld sáv szegélyezi.

4. § (1) A Magyar Köztársasági Érdemkereszt fokozatai:

a) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt,

b) Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt,

c) Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt.

(2) A Magyar Köztársasági Érdemkereszt 2 mm széles köralakú, egymásba fonódó babérkoszorúban elhelyezett 42 mm átmérőjű fényezett szélű kereszt, melynek rajza a Magyar Köztársasági Érdemrenddel azonos, de zománcozás nélküli, és a fokozat szerint arany, ezüst, illetve bronz bevonatú.

(3) A Magyar Köztársasági Érdemkereszt háromszögben összehajtott 40 mm széles szalagon a bal mell fölé tűzve viselendő. Polgári tagozatának szalagján a 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles piros csík szegélyezi; a bronz fokozat szalagjának közepén egy 2 mm széles piros sáv, az ezüst fokozat szalagján két 2 mm széles piros sáv, az arany fokozat szalagján három 2 mm széles piros sáv húzódik. A katonai tagozat szalagján a 34 mm széles piros sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles zöld csík szegélyezi; a bronz fokozat szalagjának közepén egy 2 mm széles zöld sáv, az ezüst fokozat szalagján két 2 mm széles zöld sáv, az arany fokozat szalagján három 2 mm széles zöld sáv húzódik.

A kis díszítmény

5. § (1) Olyan esetben, amikor a katonai szolgálati szabályzat rendelkezései nem írják elő a Magyar Köztársasági Érdemrend jelvényeinek eredeti alakjukban való viselését,

a) a nagykereszt eredeti szalagja, keresztje és csillagja helyett a kiskereszt viselendő a nagykereszt csillagjának 25 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon,

b) a középkereszt a csillaggal eredeti szalagja, keresztje és csillagja helyett a kiskereszt viselendő a középkereszt csillagjának 20 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon,

c) a középkereszt eredeti szalagja és keresztje helyett a kiskereszt viselendő a középkereszt keresztjének 18 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon,

d) a tisztikereszt, valamint

e) a kiskereszt eredeti alakjában viselendő.

(2) Az előbbi szabályok irányadók a Magyar Köztársasági Érdemrend jelvényeinek olyan alkalmakkor való viselésére is, amikor a polgári ruházat nem teszi lehetővé a jelvényeknek eredeti alakjukban való viselését.

(3) A jelvények eredeti alakját helyettesítő fentebb leírt jelvények elnevezése: „Kis díszítmény”.

6. § (1) Az alapszabályokban felsorolt kitüntetések helyett a katonai szabályzatokban előírt esetekben 40 mm széles és 10 mm magas szalagsávok viselendők; a nagykereszt szalagsávján a nagykereszt csillagjának, a csillagdíszítményes középkereszt szalagsávján a középkereszt keresztjének, a tisztikereszt szalagsávján a Magyar Köztársaság címerének 10 mm magas kicsinyített mása helyezkedik el.

(2) Az alapszabályokban felsorolt kitüntetések helyett polgári ruhán magánalkalmakkor 12 mm átmérőjű rozetta viselhető; a nagykereszt rozettáján a nagykereszt csillagjának, a csillagdíszítményes középkereszt rozettáján a középkereszt csillagjának, a középkereszt rozettáján a középkereszt keresztjének, a tisztikereszt rozettáján a Magyar Köztársaság címerének 10 mm magas kicsinyített mása helyezkedik el.

(3) A fentebbi szabályoknak meg nem felelő jelvények viselése tilos.

Az adományozásra vonatkozó irányelvek

7. § (1) Magyar állampolgár kitüntetése esetében a kitüntetés alapjául szolgáló érdemek nagyságán kívül a felterjesztendő személy közéleti szerepének, életkorának, esetleges korábbi kitüntetéseinek figyelembevételével a miniszterelnök terjeszti elő az adományozandó fokozatot.

(2) Magyar állampolgárok számára a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjéből évenként legfeljebb 15, középkeresztjéből a csillaggal évenként legfeljebb 35, középkeresztjéből évenként legfeljebb 70, tisztikeresztjéből évenként legfeljebb 140, kiskeresztjéből évenként legfeljebb 280 adományozható.

(3) Magyar állampolgárok számára a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztből évenként legfeljebb 200, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztből évente legfeljebb 400, a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkeresztből évente legfeljebb 600 adományozható.

(4) Külföldi állampolgár kitüntetése esetében a nemzetközi protokolláris szabályok az irányadók.

Általános határozatok

8. § A Magyar Köztársaság elnöke élethosszig tulajdonosa a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjének.

9. § A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt adományozása díjmentesen történik, kérelmezése nem engedhető meg.

10. § A Magyar Köztársasági Érdemrenddel vagy Érdemkereszttel kitüntetett személy jogosult magát a megfelelő kitüntetés tulajdonosának nevezni. Kiváltság az adományozással nem jár.

11. § A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt magasabb fokozatának adományozása esetében a kitüntetett az előzetesen kapott alacsonyabb fokozatnak is tulajdonosa marad. A polgári és katonai tagozat jelvényei együtt is viselhetők.

12. § A Magyar Köztársasági Érdemrenddel és Érdemkereszttel oklevél és igazolvány jár. A Magyar Köztársasági Érdemrenddel és Érdemkereszttel kapcsolatos teendőket a Köztársasági Elnöki Hivatal látja el.

2. számú melléklet az 1991. évi XXXI. törvényhez

Hatályukat vesztő jogszabályok és határozatok

a) Törvényerejű rendeletek

1. A „Magyar Szabadság Érdemrend” újbóli adományozásáról szóló 1957. évi 61. törvényerejű rendelet.

2. A Magyar Népköztársaság Állami Díja, a Kossuth-díj, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze és a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címek adományozásáról szóló 1963. évi 36. törvényerejű rendelet még hatályban lévő rendelkezései, valamint az ezt módosító 1966. évi 26. törvényerejű rendelet, az 1977. évi 24. törvényerejű rendelet, az 1985. évi 12. törvényerejű rendelet.

3. Az állami kitüntetésekről szóló 1976. évi 3. törvényerejű rendelet, valamint az ezt módosító 1984. évi 18. törvényerejű rendelet.

b) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozatai

4. Az Elnöki Tanács kitüntetéseinek alapszabályáról szóló 2/1976. NET határozat.

5. Az Elnöki Tanács kitüntetéseinek adományozási szabályzatáról szóló 3/1976. NET határozat.

6. A 2/1976. és a 3/1976. NET határozatokat módosító 9/1979. NET határozat, 20/1984. NET határozat, és 21/1987. NET határozat.

7. A bírák fegyelmi szabályzatáról szóló 1/1973. NET határozat 18. §-ának (4) bekezdése.

c) Minisztertanácsi rendeletek

8. A Közbiztonsági Érem alapításáról szóló 76/1951. (III. 17.) MT rendelet, valamint az ezt módosító 1035/1952. (X. 13.) MT határozat, és a 26/1974. (VI. 21.) MT rendelet.

9. A Tűzbiztonsági Érem alapításáról szóló 190/1951. (XI. 3.) MT rendelet, valamint az ezt módosító 36/1956. (X. 14.) MT rendelet.

10. Az „Önkéntes Tűzoltó Szolgálati Érem” alapításáról szóló 10/1958. (II. 4.) Korm. rendelet.

11. A bányászatról szóló 1960. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 9/1961. (III. 30.) Korm. rendelet 98. §-a.

12. A Magyar Népköztársasági Sportérdemérem alapításáról és adományozásáról szóló 33/1968. (IX. 21.) Korm. rendelet.

13. A tűzvédelmi tevékenység elismeréséről szóló 26/1974. (VI. 2.) MT rendelet.

14. A szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 77/1989. (VII. 10.) MT rendelet 7. §-a.

15. Az újításokról szóló 78/1989. (VII. 10.) MT rendelet 10. §-a.

16. A „Magyar Sajtó Napjá”-ról szóló 29/1990. (II. 14.) MT rendelet 1. §-ának második mondata.

17. A „Táncsics Mihály” díj alapításáról szóló 30/1990. (II. 14.) MT rendelet.

d) Minisztertanácsi határozatok

18. A „Felszabadulási Jubileumi Emléklap” kiadásáról szóló 1029/1955. (III. 3.) MT határozat.

19. A „Zalka Máté Emlékérem” alapításáról szóló 1104/1956. (X. 20.) MT határozat.

20 A „Dunaújváros Jubileumi Emléklap” kiadásáról szóló 1016/1960. (VII. 10.) Korm. határozat.

21. A Magyar Népköztársaság Állami Díja, a Kossuth-díj, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze és a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címek adományozásáról szóló 1963. évi 36. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 1027/1964. (IX. 29.) Korm. határozat még hatályban lévő rendelkezései, továbbá az ezt módosító 1006/1965. (II. 28.) Korm. határozat, 1019/1966. (IX. 6.) Korm. határozat, 1017/1984. (V. 27.) MT határozat.

22. Az „Önkéntes Rendőri Szolgálatért” kitüntető jelvény alapításáról szóló 1048/1970. (XI. 11.) Korm. határozat, valamint az ezt módosító 1034/1977. (VIII. 27.) MT határozat.

23. A Minisztertanács hatáskörébe tartozó kitüntetések szabályozásáról szóló 1006/1977. (II. 17.) MT határozat, valamint az ezt módosító 1032/1977. (VIII. 17.) MT határozat, az 1035/1988. (V. 12.) MT határozat, a 8/1990. (I. 29.) MT rendelet 2. § g) pontja, valamint az 59/1990. (III. 23.) MT rendelet.

24. A „SZÖVETSÉG gázvezeték építéséért” emlékérem adományozásáról szóló 1008/1979. (IV. 15.) MT határozat.

25. A „Magyar Népköztársaság Űrhajósa” kitüntető cím és jelvény alapításáról szóló 1013/1980. (VI. 4.) MT határozat.

26. A kitüntetésekkel kapcsolatos egyes minisztertanácsi határozatok módosításáról szóló 1006/1985. (III. 1.) MT határozat.

27. A „Stromfeld Aurél-díj” alapításáról szóló 1051/1986. (VIII. 10.) MT határozat.





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat